Mesemondó blog

Címke: Agytorna

  • Rovarok (1.)

    Rovarok (1.)

    Elénk példaképül állhat,
szorgalmas és hasznos állat.
Amit begyűjt, amit termel,
tőle elveszi az ember. Mi az?
(méh)

Találd ki, mi lehet ez!
Mézet is hoz nekem,
mérget is hoz nekem,
van, hogy megdicsérem,
van, hogy megszenvedem.
(méh)

Szedek itt, szedek ott
füvön ingó harmatot.
Szedek ott, szedek itt
virágmézet, tavaszit.
Züm-züm-züm, zöm-zöm-zöm,
a füled telizümmögöm.
Oly nagy lesz az örömöm,
ha a nevem kibököd.
(méh)

A kaptárból a virágra,
a virágról a kaptárba,
így repülök szorgalmasan.
Addig jövök-megyek én,
míg éléskamrám télre kész.
(méh)

Kertünk végén pici kas,
benne ezer szorgalmas,
sárga bundás,
fürge munkás
épít viaszpalotát,
mézraktárat magának.
(méh)

Elszáll az erdőbe,
magában morogva,
szeme óriási,
szárnya meg vékonyka.
Mi az?
(méhecske)

Aranytőkén aranytál,
aranytálban aranymáj,
abból eszik Arany Pál.
(lépes méz, méh)

Van egy állat,
amelyiktől mindenki fél,
pedig utána sokan megnyalják a szájukat.
(méh)

Fél ujjamon is elfér,
mégis félek tőle én.
(méhecske)

Aranysárkány, erdőt eszik,
lángokat fúj, fényesedik,
holtában megfeketedik. Mi az?
(darázs)

Fűszálak közt zöld bogár,
meglapulva egyre vár.
Ha a fűszál megrezzen,
nagyot ugrik, ellenben. Mi az?
(szöcske)

Füvek sűrűjében barna zenész csücsül,
senki sem kéri rá, ő mégis hegedül. Mi az?
(tücsök)

Se hárfája, se gitárja,
mégis szól a muzsikája. Mi az?
(tücsök)

Ő a mezők nagy zenésze, 
bár nincs neki kottája.
Egész nyáron vígan száll
a réteken nótája.
(tücsök)

Füvek sűrűjében
barna zenész csücsül,
s lábával hegedül...
cirr-cirr... száll a nóta,
kora reggel óta. Mi az?
(tücsök)

Egész nyáron vígan él,
cirip, cirip, így zenél.
De ha beköszönt a tél,
nincs semmije, amit egyék.
(tücsök)

Kicsi házban kicsi lakó,
kihallszik a muzsikaszó.
Mind azt fújja: kircs-kircs-kircs!
Vajon ki lakhat itt?
(a tücsök)

Zizzenve röppen két barna szárnya,
éhesen száll a kizöldellt ágra.
Jaj, a rügyeknek, gyönge levélnek,
gyümölcsöt adó nyarat nem érnek!
(cserebogár)

Icipici lámpa világít az éjben,
úgy száll, úgy röpül, mint a levél a szélben.
Mi az?
(szentjánosbogár)

Kertészeknek hasznos társa
ez a pettyes kis bogárka.
Elpusztítja a tetveket,
így védi a terméseket.
Kisgyerekek is szeretik,
énekszóval becézgetik. Mi az?
(katicabogár)

Egyik szárnyán három petty van,
a másikon négy petty.
Ügyes kertész, kártevőktől
sok levelet véd meg.
(katicabogár)

Pettyes a hátam,
hártyás a szárnyam,
levéltetűt eszem bátran.
(katicabogár)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Madarak

    Madarak

    Eresz alól a fészektől ide néz, oda néz:
van-e hernyó, hosszú kukac,
ízesebb, mint a méz?
Csőrét nyitja ám, buzgón, szaporán.
Kis bendőbe mindenféle belefér igazán.
Ki lehet ez, melyik madár? Tudod már?
(fecske)

Háta fekete bársony,
hasa, mint a fehér vászon.
(fecske)

Háta bársony, hasa vászon,
szeme pilla, farka villa,
feje bot.
(fecske)

Házunk körül ott cikázik,
csak fekete frakkja látszik.
Fehér mellénye megvillan,
mikor ide-oda suhan.
Sárból van tapasztott fészke,
ott lakik ereszünk tövibe. Mi az?
(fecske)

Sárból rakott ház a háza,
eresz alatt sokszor látom,
gazdájának háta bársony.
(fecske)

Sárból rakott vár a házon,
reggel, délben, este látom.
Gazdájának háta bársony,
farka villa, hasa vászon.
(fecske)

Tavasszal tér vissza,
ereszünk lakója,
fészkét igazgatja.
(fecske)

Kéz és fejsze nélkül
vendégek érkeztek,
a házunkhoz mára mégis
házat építettek.
(fecskék)

Ficsicsergek,
csicsicsergek,
villásfarkam
tavaszt lenget.
(fecske)

Vízbe gázol hosszú lábán,
eltöpreng a vacsoráján
Kelepelget fészkén állva:
Béka kéne vacsorára!
(gólya)

Fekete-fehér a ruhája,
hosszú piros a csizmája.
Tó vizében lépeget,
békák veszedelme.
Békát fog és messze néz
fél lábon merengve.
(gólya)

Halljad, halljad, békanép,
hosszú lábán ide-oda lép.
Amint hallod a neszét,
huss te, fuss te, békanép!
(gólya)

Háló nélkül halászik, kéményeken tanyázik,
elköltözik, ha fázik. Mi az?
(gólya)

Tavasszal, ha megjön, felismeri helyét,
gallyakból rakja nagy fészkét a kéményre,
villanyoszlop tetejére. Mi az?
(gólya)

Gonosz madár biz őkelme,
nagyon kemény a kis csőre,
ha csirkét lát a kertekben,
elviszi azt nyílsebesen.
(héja)

Ismerek egy madarat,
tudjátok is, hol lakhat,
gyakran mondja: kár, kár, kár,
hogy elmúlt a meleg nyár.
(varjú)

Az erdőket járja,
nevét kiabálja.
(kakukk)

Dalolva száll az égbe fel,
röptében is énekel.
(pacsirta)

Zöld a mellénye,
fekete a kalapja,
szürke a köpenye,
piros a csizmája.
(cinege)

Fekete bársony a háta,
citromsárga a dolmánya,
nem eszi a kendermagot,
mert a szalonnára kapott.
Mi az?
(cinege)

Szürke színű a ruhája,
nem repül el Afrikába.
Ott marad a téli fagyban,
magvakon él a nagy hóban. Mi az?
(veréb)

Óvodába, iskolába
nem járt soha, meg is bánta?
megfejteni ma sem képes,
miért szökdécsel, mikor lépked?
(veréb)

Fúr-farag, de mégse ács,
kopog, mint a kalapács.
Fák doktora, orvosa,
erdőben az otthona.
(harkály)

A legilledelmesebb madár:
a saját házába is bekopog.
(fakopáncs)

Szálfák sűrűjében,
rengeteg csendjében,
kipi-kop, kipi-kop!
Ki kopog? Mi kopog?
Jaj tinéktek, kukacok!
Nem tudjátok, ki vagyok?
(harkály)

Odvas fának doktora,
rovarok pusztítója.
(fakopáncs)

Aj, de szépen jár ez a szép madár!
Büszke, kényes, koronával ékes.
Begyeskedve lép, kék a begye, kék.
Széttárt farka remegő
szivárványszín legyező.
(páva)

Csodás a ruhája,
fején koronája,
félelmetes a híre,
meg a rikoltása.
(páva)

Fekete a ruhája, 
felrepül a faágra,
benne van a ló,
melyik madárról van szó?
(holló)

Sziklaszirten tanyázik,
levegőben vadászik.
Csőre horgas, karma nagy,
magas égtől le-lecsap.
Szeme éles, nincs hibája,
ő a madarak királya.
(sas)

Három betűből állok, 
magasra felszállok,
olyan éles a szemem,
zsákmányomat magasból meglelem.
(sas)

Nappal csak hunyorog,
egy nagy fán kuporog.
Éjjel bizony repked,
s egereket kerget. Mi az?
(bagoly)

Láttam egy madarat,
nagy kanállal evett,
megkérdeztem tőle:
mi is a te neved?
(kanalasgém)

A Déli-sarkon élek,
a hidegtől nem félek.
Fekete frakkban totyogok,
halakra, rákra gondolok.
Tudod-e, hogy mi vagyok?
(pingvin)

Se nem ember, se nem gyerek,
beszélj vele, ha teheted.
Ha akarja, ő is beszél,
ha megszeret, cseppet se fél.
(papagáj)

Hangja a füledbe mászik,
szíved húrján lágyan játszik,
de ha zaj van, rögtön vége - 
elszáll, fel a magas égbe. Mi az?
(madárdal)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Szárnyasok

    Szárnyasok

    Reggel mondja, kotkodács,
minden napra egy tojás.
(tyúk)

Az udvarban sok a dolga,
húsz csirkével van is gondja.
Kapirgál és kityeg-kotyog,
hogyha nincs mag, odébb totyog.
(tyúk)

Minden napra egy tojás,
a kakas párja - nem vitás. Mi az?
(tyúk)

Van egy templom torony nélkül,
világosodik ablak nélkül,
abban lakik hús és vér,
az embernek hasznot ér.
(tojásban a csikre)

Kicsi fehér házikó,
benne van a kiscsikó.
Elpattan a házikó,
kimászik a kiscsikó.
(tojás és csirke)

Tojás volt a lakása,
míg meg nem született
a nagy kerek világra.
Mi az?
(csirke)

Kicsi sárga,
van két lába.
Mi az?
(csirke)

Az udvarok királya vagyok,
én ébresztem a napot.
Tudod-e, hogy mi vagyok?
(kakas)

Kiabál ő már hajnalban,
hej, pedig még távol a nap!
Peckesen lép, nap hevíti,
sarkantyúját kifeszíti.
Ő az udvar kiskirálya,
forog szeme karikája,
jár a fák közt, jár a gangon,
férgeket gyűjt szemétdombon.
(kakas)

(Aludnék én jó reggelig,
de a tyúkok nem engedik,
helyettük is én vagyok a
két lábon járó vekkeróra,
mert a hangom alt és tenor,
énekes, mint én, nincs sehol.
Trágyadomb az én színpadom,
s még sincs nevem a színlapon.
(kakas)

Én vagyok az udvar tarajos királya.
Igazságot teszek haragos viszályba.
Híres hangom versenyt száll a fellegekkel.
Én ébresztem fel a népet kora reggel.
(kakas)

Feje, mint a gereblye,
teste, akár a dinnye,
sarlót formáz a farka,
lábain sarkantyúcska.
(kakas)

Kétszer lett a világra,
vörös posztó nyakába,
kántorságra nevelkedett,
vörös a szakálla... 
(kakas)

Sarkantyúval születik, de mégsem ül lóra,
jelenti, ha korai vagy kései az óra.
(kakas)

Uralkodik mindenhol,
veszekedik akárhol,
falun ébresztőóra,
városon jó vacsora. Mi az?
(kakas)

Lova nincs, de sarkantyút hord,
lépte büszke, tartása zord.
A ruhája tarka, ékes,
a járása, jaj, de kényes!
Hajnal hasad, ő köszönti,
a napkeltét ő serkenti.
Kiáltása harsány, tiszta,
szebben szól, mint a trombita.
Széjjelnéz a szemétdombján,
tűz vöröslik a taréján.
Keményen lép, szörnyen nyakas.
Kitalálod? Ő a...
(kakas)

Tudok egy állatot, mely kétszer született,
királyi korona fejére tétetett,
sok felesége volt, pedig sosem házasodott.
Mi az?
(kakas)

Csont az álla,
bor a szakálla,
a világnak prófétája.
(kakas)

Nincsen veres sipka nélkül,
hamar küzd, nehezen békül.
Van taraja, sarkantyúja,
falun ő az ébresztőóra.
Mi az?
(kakas)

Lábon járó párna,
gúnár úr a párja.
(liba)

Csőre sárga, nem lila,
tollpelyhet ad, ez a... 
(liba)

Hasa hajó, lába lapát,
torka trombita, nyaka bot. Mi az?
(liba)

Tipeg ide meg oda,
találd ki, hogy kicsoda.
(ruca)

Földön tityeg, földön totyog,
a vízben igazán boldog. Mi az?
(ruca)

Tojik, de nem kotkodácsol,
strandot csinál a tócsából,
s akkor sem áll be a szája,
mikor béka brekeg rája. Mi az?
(réce)

Úton megyen módika,
magát módikálja,
fekete bársony cipője,
piros harisnyája.
(kacsa)

Reggel, mikor felébred,
begyét nagyra fújja,
feszesen jár,
mintha keréken gurulna.
Nyaka vörösre duzzad,
mérgesen kiabál az udvarban. Mi az?
(pulyka)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Ünnepek

    Ünnepek

    Magról nőtt, nődögélt Isten kerek fája,
annak van, annak van szép tizenkét ága,
szép tizenkét ágának ötvenkét virága,
ötvenkét virágán három aranyalma.

(A három aranyalma: Húsvét, Pünkösd, Karácsony)


Termett egy fa tizenkét ágával,
tizenkét ága közt ötvenkét virággal,
ötvenkét virág közt három aranyalma,
ki ezt kitalálja, hull az áldás rája.

(év, hónapok, hetek és a három aranyalma: Húsvét, Pünkösd, Karácsony)


Kerek Isten fája,
szép tizenkét ága,
három piros almája.

(hónapok és jeles ünnepek: Húsvét, Pünkösd, Karácsony)


Van a világon egy körtefa,
van rajta 12 ág, 356 levél és 3 nagy körte. Mi az?

(év, hónapok, napok és három jeles ünnep: Húsvét, Pünkösd, Karácsony)


Első tagom ember s állat testének
izomzatából s vérbő szövettől álló része.
A második bűnt követ el törvényt,
erkölcsi szabályt megsértve.
De a két tag egybefogva
Krisztus feltámadásának ünnepe!

(Húsvét)


A szobánkba tanyázik,
csillagoktól pompázik.
Tűleveles az ága,
körüljárjuk dalolva. Mi az?

(karácsonyfa)


Állandóan szép vagyok,
de büszke biz nem vagyok,
karácsonykor ragyogok,
rám Jézuska mosolyog.

(karácsonyfa)


Fehér ingben kisfiúk, 
szép piros az ajakuk,
többen járnak s verselnek,
szent örömet hirdetnek.

(betlehemesek)


Van közöttük angyal is, kettő, három király is,
a házikót leteszik, kis Jézuskát dicsérik.

(betlehemesek)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Miért?

    Miért?

    Miért nem esik az eső két nap egymás után? (mert mindig egy éjjel esik közbe)

    Miért hagyja el a madár a fészkét? (mert a fészek nem mehet vele)

    Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (mert hátul nincs szeme)

    Miért kacag a patak? (mert csiklandozzák a halak)

    Miért folyik a patak előre és nem vissza? (mert nem tud megfordulni)

    Miért bőg a tehén? (mert mások híznak a tején)

    Miért varrják föl a gombot a kabátra? (hogy le ne essen)

    Miért vesz az ember új kalapot? (hogy le ne essen)

    Miért viselnek a molnárok szürke kalapot? (hogy ne legyen lisztes a hajuk)

    Miért fél a disznó? (mert megették a felét)

    Miért mer megállni a gyalogos a járda szélén? (mert nem fél, hogy a járda felbillen)

    Miért keresi az ember, amit elvesztett? (mert nem tudja, hol van)

    Miért lógatja a kutya a farkát? (mert nem lógathatja a farka a kutyát)

    Miért hunyja be a szemét a kakas, amikor kukorékol? (mert már kívülről tudja a dallamot)

    Miért nem küldenek az űrbe macskát? (mert felnyalja a Tejutat)

    Miért nem visznek a világűrbe rókát? (mert felfalja a Fiastyúkot)

    Miért énekel a madár a kalitkában? (mert nem tud kijönni belőle)

    Miért építik a templomot a dombra? (pénzért)

    Miért esik az eső? (mert másképpen nem tud lejönni a földre)

    Miért bújik ki a csirke a tojásból? (mert fél, hogy nehogy megfőzzék)

    Miért fut fel a nyúl a hegyre? (mert alája nem futhat)

    Miért jár a nyúl mezítláb? (mert nincs cipője)

    Miért nyúl a legtöbbet a nyúl? (a káposztáért)

    Miért nem tud a tyúk olvasni? (mert oldalt van a szeme)

    Miért tartják a kutyát? (a szájáért)

    Miért ugatnak a kutyák? (mert nem tudnak beszélni)

    Miért van az elefántnak piros szeme? (ha felmászik a cseresznyefára, ne vegyék észre)

    Miért viszi a kutya a prédáját a szájában? (mert nincs tarisznyája)

    Miért a házban rakják fel a kemencét? (mert a házat nem építhetik a kemencébe)

    Miért szűrik meg a tejet? (mert nem lehet megmosni)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

  • Mi?

    Mi?

    Mi az, ami nélkül senki sem tud élni? (levegő)

    Mi van az üres kancsóban? (levegő)

    Mi állítja a világot a feje tetejére? (délibáb)

    Mi nem lesz vizesebb, ha a vízbe esik? (az eső)

    Mi az abszolút lehetetlen? (kerek szobának a sarkába állni)

    Mi megy a feje tetején? (a patkószeg)

    Mi hiányzik egy jól elkészített csizmához? (a párja)

    Mi egyidős az apjával? (a ládafia)

    Mi van a Föld és az ég között? (az és)

    Mi eszi meg a vasat? (a rozsda)

    Mi után érik a barack? (virágzás után)

    Mi erősebb egy elefántnál? (két elefánt)

    Mi megy át úgy az üvegen, hogy nem töri el? (a napsugár)

    Mi kel a száraz fából? (a tészta)

    Mi megy át száraz lábbal a vízen? (az árnyék)

    Mi az, amit csak becsukott szemmel látunk? (az álom)

    Mi nélkül nem lehet ebédelni? (száj nélkül)

    Mi az, ami ágyában soha meg nem nyugszik? (folyó)

    Mi hibája van egy új csizmának? (ha nincs meg a párja)

    Mi a leggyorsabb a világon? (a gondolat)

    Mi a legjobb a sütőkemencében? (az, hogy nem eszi meg amit süt)

    Mi a legnagyobb a házban? (a világosság)

    Mi az: soknál is több? (rengeteg)

    Mi az a valami a házon, amit nem csinálnak meg? (a repedés)

    Mi erősebb a vasnál? (a rozsda)

    Mi hordja a hátán a fülét? (a fedő)

    Mi jár anélkül, hogy a helyétől kimozdulna? (a malom)

    Mi jár lábak nélkül? (az óra)

    Mi megy át a vízen árnyék nélkül? (a harangszó)

    Mi megy át a szalmán úgy, hogy nem csorogtat? (a füst)

    Mi száll fel minden reggel szárnya nélkül? (a nap)

    Mi van leghamarabb záporeső után? (sár)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

  • Milyen?

    Milyen?

    Milyen madár van a legtöbb a világon? (kétlábú)

    Milyen kő van a legtöbb a folyóban? (vizes)

    Milyen fa van a legtöbb a piacon? (kofa)

    Milyen sárban jár sok ember? (a vásárban)

    Milyen vetéshez nem kell mag? (a nevetéshez)

    Milyen kádban nem lehet fürdeni? (a tokádban)

    Milyen vég van a falu szélén? (faluvég)

    Milyen királyok születtek, s nem haltak meg? (akik még élnek)

    Milyen hálóval fogják ki az első halat? (vizes hálóval)

    Milyen lesz a néger, ha a Vörös-tengerbe ugrik? (vizes)

    Milyen messze van a Föld az égtől? (mint az ég a Födltől)

    Milyen kölni a legjobb? (örökölni)

    Milyen tyúkot ölnek meg a lakodalomban? (élőt)

    Milyen rossz van minden háznál? (abrosz)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Mikor?

    Mikor?

    Mikor lehet a vízen száraz lábbal átmenni? (mikor megfagy)

    Mikor lehet a vizet szitában vinni? (ha megfagy)

    Mikor zenél a ló farka? (mikor hegedülnek)

    Mikor megy a hal a hegynek? (amikor a horogra akad)

    Mikor hagyja el a kakas a tojást? (mikor kikel a tojásból)

    Mikor szeret a fösvény enni? (amikor a vendégek már elmentek)

    Mikor volt egy esztendő három hét? (777-ben)

    Mikor van az ember fülig adósságban? (ha hitelbe vesz sapkát)

    Mikor beszél a juh a lóval? (amikor hegedülnek: a lószőrből készült vonó a juhbél)

    Mikor jár a király négykézláb? (gyermekkorában)

    Mikor jó a kicsi alma? (mikor nagy nincsen)

    Mikor néz a legtöbb lyuk az égre? (aratás után)

    Mikor örül a kicsi ember? (mikor magánál kisebbet talál)

    Mikor lát a vak ember? (álmában)

    Mikor bámulják állandóan a napot? (amikor napfogyatkozás van)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Mit?

    Mit?

    Mit vesznek a legtöbben a vásárban? (levegőt)

    Mit csinálnak a lekvárosiak, mikor az eső esik? (hagyják esni)

    Mit nem szabad a patikában? (kóstolgatni)

    Mit nem szabad a kovácsműhelyben? (tapogatni, mert forró vasak vannak)

    Mit csinál a varjú, ha betölti a három évet? (belép a negyedikbe)

    Mit csinál az ács, amikor a fát faragja? (forgácsot)

    Mit csinál az ember, ha semmit sem csinál? (öregszik)

    Mit nem lehet az embertől elvenni? (a tudását)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)