Kategória: Találós kérdések

Felhőben születik, földön él,
ha meleg éri - elalél. 
(hó)

Fehér csillag takaró,
a világnak, jaj, de jó!
Kucsma ül a lámpán,
bunda a házak hátán,
lepedő a réten,
köpönyeg a kerítésen.
Foszlik, porzik, kavarog a szélben,
jó meleget ad a nagy hidegben. Mi az?
(hótakaró)

Fehér asztalterítő borítja a földet. Mi az?
(hótakaró)

Fehér tehén elszalad,
a fekete itt marad.
(hóolvadás)

A tó hátán gyémánt takaró,
vas csikóval siklani rajta jó.
(jég)

Ma még locsog, holnap kopog,
minden gyerek csúszkálni fog.
(jég)

Kinn kemény, akár a kő,
elolvad, ha a házba jő. Mi az?
(jég)

Víz szülötte, földön hálok,
anyám látva vízzé válok.
(jég)

Víztől lett és vízzé válik. Mi az?
(jég)

Vagyon olyan állat, ki szüli ő fiát,
a fiú aztán szüli az ő anyját.
Hogy lehet ez, mondd meg nekem az okát,
megnyitom érette erszényemnek száját.
(víz-jég-víz)

Csipp, csipp, csepp, ezüst csepp.
Csörren, csurran csendesen.
Csipp, csipp, csepp, sok-sok csepp.
Ha a nap kisüt melegen,
vízzé válik, az ereszről lecsepeg. Mi az?
(jégcsap)

Égnek áll a gyökere,
és úgy nő a földre le.
Mondd meg hamar, mi lehet?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst függők. Mi az?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst korsók függnek,
a nap melegétől mind kiömlenek. Mi az?
(jégcsapok)

Üvegfalon sosem lengő,
fenyők, zuzmók, meseerdő,
ezüsterdő, kristálylombok,
napsütésben gyönggyé omlók.
(jégvirágok)

Virág - télen kivirágzik,
meleg naptól elázik. Mi az?
(jégvirág)

Hidegben virágzik,
melegben elszárad.
(jégvirág)

Nincs keze, nincs foga neki,
mégis megmar, ha teheti.
(fagy)

Nincs szeme,
nincs keze,
mégis ír az ablaküvegre.
(hideg)

Szárnya nincs és mégis repül,
a föld felett körös-körül.
Néha fent száll,
néha lent jár,
ismeri őt: tavasz, ősz, nyár!
A hátával napot takar,
esőt zúdít, hogyha akar.
Mi ez, Gyuri?
Mondd meg hamar!
(felhő)

Hol vizet önt,
hol havat hint,
hol jeget szór fejedre,
s elszáll
- pedig szárnya sincsen -
nyugatra vagy keletre.
(felhő)

Se oldala, se feneke,
mégis megáll a víz benne. Mi az?
(felhő)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Egy apának tizenkét gyermeke, egyik sem hasonlít a másikhoz. Mi az? (év, hónapok)

Tizenkét gyermeke van egy anyának, egymást kergetik, együtt sose járnak. (év, hónapok)

Tizenkét testvér kergetőzik, de soha nem érik utol egymást. (hónapok)

Hosszú idő szülte őket,
ismered is nagyon őket,
számuk két tucatnak fele,
négy időjós is van benne. 

(A tizenkét hónap. A négy időjós: Február 2. Gyertya-szentelő: a medve, ha kijön barlangjából, s meglátja árnyékát, visszamegy, mert rossz idő lesz. Ha nem látja, marad, mert jó idő lesz. Február 24. Mátyás: ha jeget talál, elolvasztja, ha nem talál, csinál. Június 6. Medárd: ha esik, negyven napig esik. November 25. Katalin: ha Katalin kopog, a Karácsony locsog, ha Katalin locsog, a Karácsony kopog.)

Domb derekán, mint az álom,
messziről jön, havas szánon.
Jeges trónján Télkirály ül,
Uralkodik fagyosan, kegyetlenül.
Szürke nappal, hosszú éjjel
szél játszik a hópihékkel.
A csikorgó nagy hidegben
szánon jön, s mindig elől jár,
nem más ő, mint... (január)

Illan a, tűnik a hó,
olvad a, reccsen a jég.
Az eresz már meg-megcsordul,
a jégcsap fogsora kicsorbul.
Áll a tánc, áll a bál, hiszen itt a karnevál,
mikor megérkezik a második hónap,.... (a február)

Ébred a tavasz, a medve álma,
pattan a rügy és zöld ruhába
öltözik át a réti fű, 
jókedv lesz és szép derű.
Felébrednek mind a fák,
előbújik a hóvirág,
erdő, mező kivirul,
hiszen megjött... (március)

Kinyílt a kertben a  hóvirág,
barkázik, rügyezik a fűzfaág.
Kék ég alatt kék füst tollászkodik,
bontja a szárnyát föl a sárga napig.
Sürögnek, forognak a szántóvetők.
Juhnyáj lepi be a dombtetőt.
Hosszú álmából a természet ébredezik.
Kitaláltad már, hogy ki érkezik?
(március)

Bolondos egy kópé vagyok,
meleget adok, s néha fagyot.
Márciust pihenni kergetem,
átveszem tőle a helyemet.
Gólyák, fecskék hazatérnek,
várnak rájuk üres fészkek.
(április)

Érkeznek már mosolyogva,
a békák torkát megoldva,
gyöngyvirágot nyitogatva, 
cserebogarat zúgatva,
röptetve a madarakat,
hátamon hozom a nyarat.
Jön velem a sok kis fecske,
érik a hónapos cseresznye.
A kertekben illatos orgona nyílik,
tudod, ugye, hogy ki érkezik?
(május)

Tanév végi csengő csönget,
a vakáció az ajtón zörget.
Várnak rám a gyerekek,
pihenést hozok és meleget. 
Május után érkezek,
tudod már a nevemet?
(június)

Napfénykarom ölel át,
ha a tóra indultál.
Megérlelem a kalászt,
adok neked jó búzát.
Legyen mindig friss kenyered,
amikor én megérkezek.
(július)

Nyolcadik hó, legszebb napja
István király ünnepe,
Égről hull egy hulló csillag,
mit üzen az ősz vele?
Azt üzeni mindenkinek:
pihenjen, amíg lehet,
mert az öccse, szeptember jön,
s iskolába küld minden gyereket.
Találd ki, hogy ki lehet!
(augusztus)

Elköltöztet madarakat,
fákról rabol levelet,
kinyitja az iskolákat,
s elkezdi a szüretet.
Mondd meg, vajon ki lehet?
(szeptember)

Hónapsorban a tizedik
gyakran deret érlelő,
ökörnyálat húz a szél,
álma őszbe fészkelő.
(október)

Kisöccsétől, szeptembertől
búcsút vesz és útra kél,
paripája sűrű felhő, 
a hintója őszi szél.
Sárga levél hull eléje,
amerre vágtatva jár,
félve nézi erdő, liget,
de ő vágtat, meg se áll,
míg bátyjára, novemberre rátalál.
Ki lehet ő, tudod már?
(október)

Nyár s tél között vándorolnak
dérrel, faggyal, hideggel,
erdőn-mezőn, országúton
két szomorú ember.
Nyár mögöttük, tél előttük,
néha meg-megállnak,
s búcsút intenek a hervadt,
búslakodó tájnak.
(október, november)

A világ három legöregebb embere. (szeptember, november, december)

Utolsó ez az öregember,
jövöget lassan,
bölcsőjében szép Karácsonyt
s új esztendőt ringat.
(december)

Malom kereke megdermed,
utak és ösvények elvesznek.
Éjszaka fehér világra
nyílik a gyertyák világa.
(december)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Reggel mondja, kotkodács,
minden napra egy tojás.
(tyúk)

Az udvarban sok a dolga,
húsz csirkével van is gondja.
Kapirgál és kityeg-kotyog,
hogyha nincs mag, odébb totyog.
(tyúk)

Minden napra egy tojás,
a kakas párja - nem vitás. Mi az?
(tyúk)

Van egy templom torony nélkül,
világosodik ablak nélkül,
abban lakik hús és vér,
az embernek hasznot ér.
(tojásban a csikre)

Kicsi fehér házikó,
benne van a kiscsikó.
Elpattan a házikó,
kimászik a kiscsikó.
(tojás és csirke)

Tojás volt a lakása,
míg meg nem született
a nagy kerek világra.
Mi az?
(csirke)

Kicsi sárga,
van két lába.
Mi az?
(csirke)

Az udvarok királya vagyok,
én ébresztem a napot.
Tudod-e, hogy mi vagyok?
(kakas)

Kiabál ő már hajnalban,
hej, pedig még távol a nap!
Peckesen lép, nap hevíti,
sarkantyúját kifeszíti.
Ő az udvar kiskirálya,
forog szeme karikája,
jár a fák közt, jár a gangon,
férgeket gyűjt szemétdombon.
(kakas)

(Aludnék én jó reggelig,
de a tyúkok nem engedik,
helyettük is én vagyok a
két lábon járó vekkeróra,
mert a hangom alt és tenor,
énekes, mint én, nincs sehol.
Trágyadomb az én színpadom,
s még sincs nevem a színlapon.
(kakas)

Én vagyok az udvar tarajos királya.
Igazságot teszek haragos viszályba.
Híres hangom versenyt száll a fellegekkel.
Én ébresztem fel a népet kora reggel.
(kakas)

Feje, mint a gereblye,
teste, akár a dinnye,
sarlót formáz a farka,
lábain sarkantyúcska.
(kakas)

Kétszer lett a világra,
vörös posztó nyakába,
kántorságra nevelkedett,
vörös a szakálla... 
(kakas)

Sarkantyúval születik, de mégsem ül lóra,
jelenti, ha korai vagy kései az óra.
(kakas)

Uralkodik mindenhol,
veszekedik akárhol,
falun ébresztőóra,
városon jó vacsora. Mi az?
(kakas)

Lova nincs, de sarkantyút hord,
lépte büszke, tartása zord.
A ruhája tarka, ékes,
a járása, jaj, de kényes!
Hajnal hasad, ő köszönti,
a napkeltét ő serkenti.
Kiáltása harsány, tiszta,
szebben szól, mint a trombita.
Széjjelnéz a szemétdombján,
tűz vöröslik a taréján.
Keményen lép, szörnyen nyakas.
Kitalálod? Ő a...
(kakas)

Tudok egy állatot, mely kétszer született,
királyi korona fejére tétetett,
sok felesége volt, pedig sosem házasodott.
Mi az?
(kakas)

Csont az álla,
bor a szakálla,
a világnak prófétája.
(kakas)

Nincsen veres sipka nélkül,
hamar küzd, nehezen békül.
Van taraja, sarkantyúja,
falun ő az ébresztőóra.
Mi az?
(kakas)

Lábon járó párna,
gúnár úr a párja.
(liba)

Csőre sárga, nem lila,
tollpelyhet ad, ez a... 
(liba)

Hasa hajó, lába lapát,
torka trombita, nyaka bot. Mi az?
(liba)

Tipeg ide meg oda,
találd ki, hogy kicsoda.
(ruca)

Földön tityeg, földön totyog,
a vízben igazán boldog. Mi az?
(ruca)

Tojik, de nem kotkodácsol,
strandot csinál a tócsából,
s akkor sem áll be a szája,
mikor béka brekeg rája. Mi az?
(réce)

Úton megyen módika,
magát módikálja,
fekete bársony cipője,
piros harisnyája.
(kacsa)

Reggel, mikor felébred,
begyét nagyra fújja,
feszesen jár,
mintha keréken gurulna.
Nyaka vörösre duzzad,
mérgesen kiabál az udvarban. Mi az?
(pulyka)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)