Mesemondó blog

Kategória: Találós kérdések

Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó

  • Csúszómászók

    Csúszómászók

    Zöld szíjacska, fürge, elfutott a fűbe. (gyík)

    Föld alatt a háza, se szemes, se szája. Mi az? (giliszta)

    Rózsaszínű pálcika, lábak nélkül mozdul, füvek alatt, föld alatt alagutakat fur. Mi az? (giliszta)

    Hegyet völgyet bejárja, pedig nincsen neki lába. (kígyó)

    Nincs ruhája, mégis minden évben levetkőzik. Mi az? (kígyó)

    Bár sose húzott inget, minden évben levet egyebt. Mi az? (kígyó)

    Fűben csúszik, fűben mászik, vízben siklik, el nem ázik. Mi az? (kígyó)

    Ismerek egy tarka házat, lakik benne szarvas állat. Szegény igen fél ám tőled, szarvát behúzza előtted. Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen… Tarka házban szarvas állat, ügyes vagy, ha kitaláltd. (csiga)

    Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen. (csiga)

    A szabad mezőre gyakran kisétálok, pedig kis házamtól soha meg nem válok. (csiga)

    Van egy kis ház, nincs ablaka, kikukucskál a lakója, lassan jár, hogy tovább érjen, a házból ki nem lépjen. (csiga)

    Szarvat visel, nem ökör, nyerge van, de nem szamár, lába nélkül fára jár. (csiga)

    Csúszik, mászik, csillámlik, út széléről vacsorázik. (csiga)

    Ha a gazda útnak indul, a háza is vele mozdul. Mi az? (csiga)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

    Gyerekkorunkban a nagyobbik húgommal létrehoztuk a Csigavédő Ligát. Nagyon komolyan vettük a játékot. Készítettünk a tagoknak igazolványt (azaz neki és nekem), és minden belépőnek (azaz neki és nekem) esküt kellett tennie, hogy csigát soha nem eszik, és ha lát egy csigát az úton keresztbe haladni, akkor segíti a csiga a biztonságos tovább haladását abba az irányba, amerre a csiga éppen tartott.


    Ez a játék (ami már igazán nem is játék, hanem tudatos mentőakció) nálam a mai napig tart és tovább adtam a gyerekeimnek is. Eső után összeszedegetjük az úton bóklászó csigákat, megmentve őket az autók, kerékpárok kerekétől, vagy épp az eltaposástól.


    Tudtátok? Hazánkban 12 féle védett csigafaj él. Köztük van az éti csiga is. Tudom, hogy a kertben nem szeretik, mert megrágja a leveleket, de hasznos! Korhadék evő és esetenként dögöt is fogyaszt. Vigyázzunk rá együtt!

  • Háziállatok – ló, kecske, bárány, tehén, malac

    Háziállatok – ló, kecske, bárány, tehén, malac

    Istálló a lakása, asztala jászol. A sörényét meg-megrázza, rányerít a friss szénára. (ló)

    Négy lába van, mint a széknek, rá is ülnek a legények, néha még a lányok is, de nem ül rá a kocsis. (ló)

    Úton megyen kipe-kopa, hátán ül a ginye-gonya. Füle négy, szeme négy, körme pedig huszonnégy. (ló és lovas)

    Hangja erős, füle nagy. Ha nem tudod, ki? Ilyen vagy! (szamár)

    Szürke, de nem farkas, nagy fülű, de nem nyúl, patája van, de nem ló. Mi az? (szamár)

    Szép fehér vitézek, csontvillás, szakállas, mekegő vitézek, füvet legelésznek. Kutyaugatásra szétfutnak szegények. (kecske)

    Van egy hasznos öregem, szakállánál vezetem. (kecske)

    Erdőbe, mezőbe, vasvillás legények cirkálnak. Mi az? (kecskék)

    Szőr maga, szőr nadrágja, reszket elöl a szakálla. (kecske)

    Ugra-bugra, mekegjünk! A fűben leheveredjünk! Bárányfelhő fölöttünk, jó dolgunk van most nekünk. Bégetni is szeretünk, ha az anyánk nincs velünk… Örüljetek hát velünk! Ugra-bugra, megnövünk! (kecskegidák és báránykák)

    Alig van már február, s ő tavaszról kiabál. Mi az? (bárány)

    Csengő cseng a nyakában, kint legel a határban. Türelme nagy, orra pisze, puha gyapjú göndör szőre. Mi az? (bárány)

    A kis bárány édesanyja, tejet ad és sok a gyapja. Mi az? (juh)

    Hasznos háziállat vagyok, a gazdámnak hasznot hajtok. Adok tejet, vajat, sajtot, bőröm, gyapjam őt fedezi, hideg télben melengeti. Csontom, porcom mind oly hasznos, felhasználja az asztalos. Húsom szüret alkalmával ízes étek a kásával. Ha meggyújtod testem zsírját, fénnyel elárasztom szobád. Sodord össze belemet, megnövelem kedvedet. Ennyi jóért megérdemlem, hogy kitaláld a nevem. (juh)

    Hegyen megyen henderi, hátán viszi kenderit. Ha nem szánnám henderit, meggyújtanám kenderit. (juh)

    Kukoricán is megél, az ólban egész nap csak helynél. Mi az? (disznó)

    Utoléred, hogyha szaladsz, farka kurta, ez a… (malac)

    Családonként több is van, sokat röfög az ólban. Mi az? (malac)

    A ruhája csupa folt, benne tű még sose volt. Mi az? (tehén)

    Elöl a villája, hátul a seprűje, közbül a szénatartója. Négyen megy, négyen áll, négytől pedig vámot át. (tehén)

    Kettővel az eget nézi, kettővel az utat méri, négyben a reggelit viszi, néggyel az utat döngöli, eggyel a legyet kergeti. (tehén)

    Kettővel az eget nézi, kettővel a földet nézi, négybe a vacsorát viszi, néggyel a harmatot veri. (tehén)

    Van, neki dibben-dobban, van neki liccsen-loccsan, elöl villa, hátul seprű. (tehén)

    Elöl van a bólogató, középen a szénatartó, hátul meg a hajtogató. (tehén)

    Elöl villa, hátul seprű, középen a szénatartó. (ökör)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Tárgyak a lakásban

    Tárgyak a lakásban

    Tolla van, de nem madár, négy lába van, mégsem jár. (ágy)

    Megvetik bár, de nem magvető. (ágy)

    Se nem eszik, se nem iszik, mégis minden nap öltözik. (ágy)

    Alig várom, hogy reggel legyen. (ágy)

    Négyszögletes, holdas, puha pihetollas. (ágy)

    Nappal puffad, éjjel lohad. (párna)

    Az ágyból sohasem kel fel. (párna)

    Egy nagy kalap alatt négyen laknak. (asztal)

    Négy lába van, mégse jár, jó rajta a teli tál. (asztal)

    Négy lába van, mégse jár, konyhában, szobában áll. (asztal)

    Szobában van, jaj de jó! Ő mindenre kapható: lehet rajta inni, enni, leckeírás neki semmi. De máskor is hasznos ám: rajta abrosz, váza áll. Vajon mi az, tudod már? (asztal)

    Kiterített kendő alatt négy lány ácsorog. (asztal)

    Négy testvérnek egy kalapja, mésem vesznek össze rajta. (asztal)

    Négy lába van, rajta áll, mégis csak egy helyben áll. (asztal)

    Éjjel, úgy mint nappal, állok lábaimon, hogy rajtam bárki nyugalmat találjon. De ha meg kell néha változtatnom a helyem, lábaim semmit sem segítenek ebben. (szék)

    Négy lába van, mégsem jár, ráülhetsz, nem kiabál. (szék)

    Erdőn vágják, s kifaragják, anyák kincsüket benne tartják. (bölcső)

    Két talpa, négy szarva, lelketlen, lelkest tart. (bölcső)

    Rongy a bele, fa a teste, vas a keze. Mi az? (szekrény)

    A szobában van, mint egy vár, rajta széles, régi zár. Bent magasra tornyosodva, félsötétben polca, odva mindent, mindent rejteget: ruhát, blúzt, ingeket, sálat, sapkát, kesztyűket, zoknikat és cipőket. Tudod már, hogy mi lehet? (szekrény)

    Éjjel-nappal meg nem áll, mégis egy helyben marad. Mi az? (falióra)

    Ha járok is, ha nem is, mindig egy helyben maradok. (falióra)

    Kityegő-kotyogó, fadobozba zárt manó. Méri, ami illanó: az apraját mutatja, nagyját elkongatja. (falióra)

    Fizetésem sosem kérem, az időt én jól megmérem. Éjjel-nappal mindig járok, de mégis egy helyben maradok. (óra)

    Járni tud, bár nincsen lába, egy lépést sem tesz hiába. Szüntelen az időt méri, s minden percét számonkéri. Az éjt, s nappalt összeadja, és husznnégy részre osztja. (óra)

    Mindig áll, mindig jár, éjjel-nappal meg sem áll. (óra)

    Két lábon áll, két lábon jár, mégsem motoszkál. (óra)

    Láb nélkül jár, kéz nélkül üt. (falióra)

    Öreganyám terpeszkedik, télen-nyáron tüzet eszik. (kályha)

    Nyáron hideg, télen meleg. Mi az? (kályha – de lehet a radiátor is * a szerkesztő)

    Kisasszony a szobába, zöld leveles ruhába, kisebbet, nagyobbat dobnak a szájába. (kályha)

    Télen dédelgetik, nyáron rá se gondolnak. (kályha)

    Szobánkból a háztetőre nyúlik a hosszú farka, dorombol, ha melege van, s bizony mégsem macska. (kályha)

    Lába is van, szája is van, mindig eszik, mégis éhes. (kályha)

    A szobában a mennyezeten úgy ragyog, mintha mindig azt mondaná: villogok, rokonaim odakint a csillagok. Mi az? (lámpa)

    Ahogy jövök, nem lát senki, ahol vagyok lát mindenki. (lámpafény)

    Alkonyattól nő a kedve, ha nem volna, sötét lenne. (lámpafény)

    Van egy szolgám, ki a munkáját végzi, Önmagát is felemészti. (gyertya)

    Olyan leánykám van, hogy szösz lelke, végignyúlt benne. (gyertya)

    Királyné ül székébe, fehér öltözetében, könnye csepeg ölébe, mondd meg gyorsan, miféle! (gyertya)

    ne nyúlj hozzá, azt ajánlom: tűzről pattant az én lányom. Táncol, vigad egyhuzamban, én meg sírok szakadatlan. Minél inkább járja szentem, annál inkább öregszem. (gyertya)

    Két urat szolgál, a harmadikon lovagol. Mi az? (szemüveg)

    Úgy öleli úgy öleli, el sem tudja ereszteni. (gyűrű)

    Lában egy van, bordám több van, helyem itt van, helyem ott van. napos időn otthon hálok, borús időn utcán járok. (esernyő)

    Csepereg az őszi eső, az utcán kinn sok fejfedő. Kockásak és virágosak, egyszínűek és csíkosak, feketék, szürkék, barnák, pirosak, zöldek, sárgák… Permetez rájuk az eső, a szitáló párás idő. Selymükbe a szél belekap, de gazdájuk száraz marad. (esernyő)

    Izzadság csorgott sok ember homlokáról, míg engem kivájtak anyám hasából, de ahogy megszülettem, oly kedvessé lettem, hogy sok égő szívet bolondommá tettem. (pénz)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Évszakok

    Évszakok

    Négy ága van egy fának: az egyik kizöldül, a másik gyümölcsöt terem, a harmadik hervadozik, a negyedik szárazon áll. (évszakok)

    Egy öregapónak tucatnyi a fia: háromnak ruhája tarka, háromnak az inge zöld, három sárga köntöst visel, három fehér subált ölt. (évszakok)

    Van egy fa, annak van négy ága, minden ágán három fióka. Mi az? (az esztendő, az évszakok, minden évszakban három hónap)

    Négy testvér egymást kergeti, de egymást soha el nem érheti. (évszakok)

    Ki lehet az, ki lehet az, ki a jeget összetörte, s hegytetőkről le a völgybe a havat mind lesöpörte? Telet űző, fűnövesztő, haranghangú, csengettyűző, a természetet felébresztő kikelet. Vajon ki lehet? (tavasz)

    Vigyázz rá, mert nagyon ravasz, s hamar becsap, ő a… (tavasz)

    Nincsen foga, nincsen szája, de a havat felzabálj. Mi az? (tavasz)

    Havat olvaszt, vizet ont, fényt áraszt, lombot bont. (tavasz)

    Trikóban és sortban jár, s folyton strandol, ő a… (nyár)

    Kurjant, rikkant kakas, jérce, zöld az erdő hegyek bérce, ágon alma, bokron málna, Palkó csak a tóra járna, hogyha zuhog, aláállna. Minden ember mindig várja – néz az égre februárban: mikor jön hát, mikor végre, amit mindig újra vár. (nyár)

    Két gazdasszony asztalt terít, de csak évente egyszer, az kedves, zöld abroszával, ez meg tiszta fehérrel. (nyár és tél)

    Sárgák, barnák és pirsak mind a levelek, beborítják az utakat s a játszótereket. Édesedő szőlőt őriz, pipázik a csősz, rakoncátlan szelek hátán megjött már az… (ősz)

    Vörös sárga, bronz és barna, színesedik a paletta. Mire lehull minden ágról, álmodhatunk csak a nyárról. A sok falevél útra kel, jelzi, hogy ő megérkezett. (ősz)

    Hűvös arany szél lobog leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri. melyik évszak érkezik? (ősz)

    Hűvös van már, bogárkák fáznak, ezentúl benn a földben tanyáznak. Hej, nagy baj ez a kis fecskének, nem lesz mitől élni szegénykének. Mennie kell a szegény madárnak, odamegy, hol meleg napok járnak, a melegben bogárkák repkednek, a kis fecskék délre törekednek. Vajon melyik évszak érkezett? (ősz)

    Bármilyen éber is a csősz, mindent elhord, ő az… (ősz)

    Se ecsetje, se festéke, aranyszínt ken a levélre. Mi az? (ősz)

    Fogy már a hosszú délután, sárguló alma ül a fán. Borzongó lombok remegnek, útra készülnek a falevelek. Hóharmat színű kikerics, hűvösödnek a vizek is. Ezüst szakállú holdvilág, szigorodnak az éjszakák. Melyik évszak jött, tudod már? (ősz)

    Vékaeső, köböl sár… Aranyeső hulldogál. Mi az? (ősz, falevelek)

    Kergetem a falevelet, hátamon hordom a telet. (ősz)

    Fagytól jégtől sose fél, s szánon halad, ő a… (tél)

    A nappalodat megrövidíti, az éjszakádat meghosszabbítja. Mi az? (tél)

    Betemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet, minden mint a nagyanyó haja – hófehér lett. Csak a feketerigó maradt feketének, amióta ő hozzánk megérkezett. (tél)

    Jégvirág az ablakon, álomszép ezüst-vadon. Sűrű törzse ág, levél – ki rajzolta rá? (a tél)

    Betakarom a földeket hófehér dunnámmal, befagyasztom a tavakat rideg jégpáncélommal. (tél)

    Ajtót, ablakot becsukok, a kéménytől füstöt lopok. A gyerekek engem várnak, a felnőttek nem kívánnak. (tél)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Háziállatok – kutya, macska, egér

    Háziállatok – kutya, macska, egér

    A bajusza égnek áll, a borbélyhoz mégse jár. A konyhában üldögéél, egeret fog, azzal él. Mi az? (macska)

    Bajusza van – nincs szakálla, bundája van – tű nem járta. Tűzhely mellett heverészik, sose gondol vándorlása. Mi az? (macska)

    Négy bunkósboton jár, csupa bájjal van tele. Mikor az eb rámordul, púpos lesz, mint a teve. Mi az? (macska)

    Elöl olyan, mint egy alma, hátul olyan, mint a nyárs, négy kis bunkósboton jár. Mi az? (macska)

    Kifele megy, befele áll, befele jön, kifele áll, lefele jön, felfele áll, felfele megy, lefele áll. Mi az? (a macska farka)

    Négy kis tipi-talpa, két kis hegyes gomja, hosszú mesterségét mindig igazgatja. Mi az? (macska)

    Elöl olyan, mint egy alma, deréktájon hurokforma, hátul kolbászformát lenget, cincogók felé tekinget. Mi az? (macska)

    Tejtől fénylik a bajusza, egeret fog, ez a… (macska)

    Fényes szőrű, hosszú farkú. Ne húzd meg, mert hegyes karmú! Mi az? (macska)

    Mindig mosdik, sosem törülközik. Mi az? (macska)

    Mindig mosdik, mégis kormos. Mi az? (fekete macska)

    Házőrzés a mestersége, rámordul az idegenre. Háza népét kedveli, farkcsóválva köszönti. Mi az? (kutya)

    Csontrágástól éles foga, házat őriz, ez a… (kutya)

    Forog-morog, füstölög, lábad elé sündörög: ha igazán szereted, ne adj neki kenyeret, csak jó nagy csontot, s nem lesz rá gondod. (kutya)

    Icipici futkrozó, kárt okozó pincelakó. Mi az? (egér)

    Szeme is van, füle is van, amerr jár, kárt csinál. Mi az? (egér)

    Hogy hívják a kicsi kutya apját? (nagy kutya)

    Hogy hívják a macskát magyarul? (cicc, cicc)

    Miért haragszik a kutya a macskára? (Mert a kutyát ritkán eresztik be a szobába.)

    Ha egy szobában van négy macska, minden sarokban egy macska, akkor hány macska néz egymásnak szembe? (Kettő, mert a másik kettő másfelé néz.)

    Melyik kutyának a legkisebb a füle? (A legkisebb kutyának.)

    Miért viszi a kutya a szájában a prédáját? (Mert nincs tarisznyája.)

    Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (Mert hátul nincs szeme.)

    Miért bátor a kutya? (Mert nincs tarisznyája, mégis neki mer vágni a nagyvilágnak.)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Vizek, vízpartok állatai

    Vizek, vízpartok állatai

    Tengert, tavat, folyót szeret, víz nélkül sem sokra mehet. Szárazon nem tud megélni. Nem hall és nem tud beszélni. Mi az? (hal)

    Pénze van, de nem tudja, se nem ad, se nem vesz, meg sem gazdagodik. Mi az? (hal)

    Szárnya van, de el nem szállhat, lába nincs de gyorsabb nálad. Pikkelye van, vízi állat. Mi az? (hal)

    Se keze, se lába, mégis úszik a Dunába. Mi az? (hal)

    Nincsen hangom, nem beszélek, tiszta vízben vígan élek. Ugyan bizony mi lehetek? (hal)

    Feje van, nincs egy hajaszála, szeme van, de nincs pillája, szárnya is van, mégse száll, nem felhők közt, vízben jár. (hal)

    Szárazon is tud mászkálni, de a vízben jobb úszkálni. Tó feneke a hazája, káka közt a palotája. Néha a parton mélázgat, egyhangúan fuvolázgat. Mikor kél a hold kereke, így kiabál: brek, brekeke! (béka)

    Állat vagyok, vízben élek, úton-útfélen zenélek. Mondd meg, vajon ki lehetek? (béka)

    Vízben élek, brekegek, ismertek-e, gyerekek? Szúnyoglábon élek, a gólyától félek. (béka)

    Nagyot ugrik, mint a bolha, úszik, mintha ember volna, csücsül, s szemét nagyra nyitja. Mi az? (béka)

    Úton, útfélen úrfiak ugrálnak. Mi az? (békák)

    Alul deszka, felül deszka, középütt egy buta pofa. Mi az? (teknős)

    Melyik ollót nem viszik soha köszörűshöz? (a rák ollóját)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Nap, hold és a csillagok

    Nap, hold és a csillagok

    A világgal egyidős, mégsincs esztendős. (napsugár)

    Út-fut, minden házba befut. (napfény)

    Balta nélkül, csákány nélkül jeget tör. Mi az? (napsugár)

    Legnagyobb a világon, s a legkisebb lyukon is befér. Mi az? (naspugár)

    Eső veri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? (napsugár)

    Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? (napsugár)

    Koszorús lány kútba néz. Mi az? (Nap)

    Bejárta a nagyvilágot, mégse fárad el. (Nap)

    Úton megyen nem poroz, vízen megyen nem csobog, nádon megyen nem suhog, sáson megyen, nem susog, eső éri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik. Mi az? (napsugár)

    Tőle bizony fut a tél, hát még a hó, jaj de fél! Előcsalja a rügyet, kinn a mezőn a füvet. Hajnalban jön, este megy, arcodat pirítja meg, ablakokat nyitogat, mi a neve, mondd ki! (nap)

    Aranyméz lajtorja égből a földre, felkúszol, lecsúszol kedvedet töltve: arcodat befutja mennyei repkény. Mi az? (napfény)

    Mindennap felkel láb nélkül. Mi az? (Nap)

    Mindennap süt, mése eszik süteményt. (Nap)

    Ismerek két péket, de furcsák, nézzétek! Az egyik nappal süt, a másik éjjel süt, még sincsen kenyerük. (Nap és a Hold)

    Szegényt és gazdagot egyformán melegít. Mi az? (Nap)

    Mikor felkel, minden éled, életre kel a természet. Mozdul növény, állat, ember, levegő, víz felhő, tenger. Mi az? (Nap)

    Mindennap beköszönt hozzánk, sok jót tesz velünk, szeretjük is őt, de szemünkkel mégis elkerüljük. Mi az? (Nap)

    Éjjel-nappal nincs nyugalma, két világ a birodalma. Soha-soha el nem fárad, körülötte fényesség árad. A sötétség úgy fél tőle, mindenütt elszalad előle, de nyomban, hogyha távozik, a nappal éjre változik. Mi az? (Nap)

    Fenn lakom az égen, melegít a fényem, sugárból van bajszom, este van, ha alszom. Ki vagyok? (A Nap)

    Mikor fekszel, ő akkor kél. Egyszer egész, máskor csak fél. Nincsen tüze, mégis lámpás, a vándornak szinte áldás. Mi az? (Hold)

    Hol volt, hol nem volt, magasan volt, zsemle volt, sarló lett és kifli lett, ki mondja meg, hogy mi ez? (Hold)

    Aranylabda örök lámpás, egyszer kerek, másszor csámpás. Mi az? (Hold)

    Nappal nem látok, éjjel világítok. Sötétben ragyogok, körülöttem csillagok. Ki vagyok? (Hold)

    Kék mezőben szép ezüstnyáj legelész, közötte egy fényes pásztor heverész. Nappal akármerre nézem, keresem, nem tudok rájuk találni sohasem. Mik ezek? (Hold és a csillagok)

    Bársony mezőn gyémántos nyáj legel. A nyájra színarany pásztor ügyel. Gyűl, gyűl a nyáj, míg terül az álom, feljő a nap – sehol se találom. Mi az? (Hold és a csillagok)

    Aranydiót gyűjt a hajnal ezüst kosarába, hogy az este felhordja majd sötét padlására. Mik azok? (csillagok)

    Sötét bársony széjjelterül, rajta ezer lámpácska ül. Mik azok? (csillagok)

    Gyöngyszekér kormos mezőben időtlenül vágtat. Lovat nem látni, csupán a patavert szikrákat. Mi az? (Göncölszekér)

    Szekeremnek van kereke négy, de te azzal sehová se mégy. Én se ültem rajta soha még, messze van az ide, mint az ég. Mi az? (Göncölszekér)

    Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? (Göncölszekérre)

    Az én tojásom olyan tyúk: tojást tojni sose tud. Nem kotkodál – torka nincs, nem borzas, mert tolla sincs. Az én tyúkom nem eszik darát, ocsút, tegerit, s ha hiszitek, hogyha nem, nem is iszik sohasem. Mégis megvan régóta, sok millió év óta, de nappal őt nem látni, éjjel szokott sétálni. Az én tyúkom olyan tyúk, ki tudja, hogy milyen tyúk? (Fiastyúk)

    Melyik út nem porzik sose? (A tejút)

    Fekete kancsóból kiömlött a tej, fényesen folydogál, sosem folyik el. Mi az? (Tejút)

    Melyik úton nem járt még soha ember? (Tejúton)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)