Eresz alól a fészektől ide néz, oda néz: van-e hernyó, hosszú kukac, ízesebb, mint a méz? Csőrét nyitja ám, buzgón, szaporán. Kis bendőbe mindenféle belefér igazán. Ki lehet ez, melyik madár? Tudod már? (fecske) Háta fekete bársony, hasa, mint a fehér vászon. (fecske) Háta bársony, hasa vászon, szeme pilla, farka villa, feje bot. (fecske) Házunk körül ott cikázik, csak fekete frakkja látszik. Fehér mellénye megvillan, mikor ide-oda suhan. Sárból van tapasztott fészke, ott lakik ereszünk tövibe. Mi az? (fecske) Sárból rakott ház a háza, eresz alatt sokszor látom, gazdájának háta bársony. (fecske) Sárból rakott vár a házon, reggel, délben, este látom. Gazdájának háta bársony, farka villa, hasa vászon. (fecske) Tavasszal tér vissza, ereszünk lakója, fészkét igazgatja. (fecske) Kéz és fejsze nélkül vendégek érkeztek, a házunkhoz mára mégis házat építettek. (fecskék) Ficsicsergek, csicsicsergek, villásfarkam tavaszt lenget. (fecske) Vízbe gázol hosszú lábán, eltöpreng a vacsoráján Kelepelget fészkén állva: Béka kéne vacsorára! (gólya) Fekete-fehér a ruhája, hosszú piros a csizmája. Tó vizében lépeget, békák veszedelme. Békát fog és messze néz fél lábon merengve. (gólya) Halljad, halljad, békanép, hosszú lábán ide-oda lép. Amint hallod a neszét, huss te, fuss te, békanép! (gólya) Háló nélkül halászik, kéményeken tanyázik, elköltözik, ha fázik. Mi az? (gólya) Tavasszal, ha megjön, felismeri helyét, gallyakból rakja nagy fészkét a kéményre, villanyoszlop tetejére. Mi az? (gólya) Gonosz madár biz őkelme, nagyon kemény a kis csőre, ha csirkét lát a kertekben, elviszi azt nyílsebesen. (héja) Ismerek egy madarat, tudjátok is, hol lakhat, gyakran mondja: kár, kár, kár, hogy elmúlt a meleg nyár. (varjú) Az erdőket járja, nevét kiabálja. (kakukk) Dalolva száll az égbe fel, röptében is énekel. (pacsirta) Zöld a mellénye, fekete a kalapja, szürke a köpenye, piros a csizmája. (cinege) Fekete bársony a háta, citromsárga a dolmánya, nem eszi a kendermagot, mert a szalonnára kapott. Mi az? (cinege) Szürke színű a ruhája, nem repül el Afrikába. Ott marad a téli fagyban, magvakon él a nagy hóban. Mi az? (veréb) Óvodába, iskolába nem járt soha, meg is bánta? megfejteni ma sem képes, miért szökdécsel, mikor lépked? (veréb) Fúr-farag, de mégse ács, kopog, mint a kalapács. Fák doktora, orvosa, erdőben az otthona. (harkály) A legilledelmesebb madár: a saját házába is bekopog. (fakopáncs) Szálfák sűrűjében, rengeteg csendjében, kipi-kop, kipi-kop! Ki kopog? Mi kopog? Jaj tinéktek, kukacok! Nem tudjátok, ki vagyok? (harkály) Odvas fának doktora, rovarok pusztítója. (fakopáncs) Aj, de szépen jár ez a szép madár! Büszke, kényes, koronával ékes. Begyeskedve lép, kék a begye, kék. Széttárt farka remegő szivárványszín legyező. (páva) Csodás a ruhája, fején koronája, félelmetes a híre, meg a rikoltása. (páva) Fekete a ruhája, felrepül a faágra, benne van a ló, melyik madárról van szó? (holló) Sziklaszirten tanyázik, levegőben vadászik. Csőre horgas, karma nagy, magas égtől le-lecsap. Szeme éles, nincs hibája, ő a madarak királya. (sas) Három betűből állok, magasra felszállok, olyan éles a szemem, zsákmányomat magasból meglelem. (sas) Nappal csak hunyorog, egy nagy fán kuporog. Éjjel bizony repked, s egereket kerget. Mi az? (bagoly) Láttam egy madarat, nagy kanállal evett, megkérdeztem tőle: mi is a te neved? (kanalasgém) A Déli-sarkon élek, a hidegtől nem félek. Fekete frakkban totyogok, halakra, rákra gondolok. Tudod-e, hogy mi vagyok? (pingvin) Se nem ember, se nem gyerek, beszélj vele, ha teheted. Ha akarja, ő is beszél, ha megszeret, cseppet se fél. (papagáj) Hangja a füledbe mászik, szíved húrján lágyan játszik, de ha zaj van, rögtön vége - elszáll, fel a magas égbe. Mi az? (madárdal)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)