Mesemondó blog

Szerző: Jarabin Kinga

  • Két kiskecske

    Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

    • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
    • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
    • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

    Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
    2. Milyen volt a híd?
    3. Mit mondott az egyik kiskecske?
    4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
    5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
    6. Mi történt ezután?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
    2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
    3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
    4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
    5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
    • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
    • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
    2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
    3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
    4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A varga, a szikra meg a bab

    Egyszer volt a világon egy varga, egy szikra és egy bab, ezek együtt elmentek vándorolni. Útközben egy víz mellé értek, de nem tudtak rajta átmenni, mert csak egy szalmaszálból volt a híd. Tanakodtak egy darabig, egyszer azt mondja a bab:

    • Eredj te, varga, próbáld meg, át lehet-e menni!
    • Én nem próbálhatom, mert nehéz ember vagyok, s beleesem: eredj által te, bab!
    • Hiszen én sem mehetek, mert én is nehéz vagyok, menj át te, szikra, te úgyis könnyű legény vagy!

    A szikrának nem kellett sok biztatás, felugrik a szalmahídra, de alig halad pár lépést, meggyullad a szalmahíd, elég, és a szikra belepottyan a vízbe. Amint ezt a bab meglátta, akkorát kacagott, hogy menten kettérepedt. Nosza, a varga kapta a tűt, s összevarrta a repedést, és a babon egy fekete folt keletkezett. Aki nem hiszi, nézze meg, máig is ott van rajta a babon a fekete folt!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a szikra, a varga és a bab?
    2. Miért nem tudtak átmenni a vízen?
    3. Milyen ember volt a varga?
    4. Miért nem mehetett át a bab?
    5. Mi történt, amikor a szikra ment a hídra?
    6. Mit csinált a bab?
    7. Mi történt vele?
    8. Miért van a babon fekete folt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor gyullad meg a szalmahíd, ha szikra pattan rá? (Még mi mástól?)
    2. Mindig meggyullad a szalmahíd, ha rápattan a szikra?
    3. A szikra az oka a szalmahíd meggyulladásának?
    4. Másfajta híd is meggyulladhat, ha szikra pattan rá?
    5. A vashíd is felgyullad, ha szikra pattan rá?
    6. Létezik szalmából készített valóságos híd?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a szalmahíddal, ha rápattan egy szikra?
    • mi lehetett az oka annak, hogy meggyulladt a híd?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne gyulladjon meg valami?
    • ha valami meggyullad?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha szikra pattan a szalmahídra, akkor a szalmahíd meggyullad. A szalmahídra szikra pattant, tehát… (a szalmahíd meggyulladt).
    2. Ha nem pattan szikra a szalmahídra, akkor a szalmahíd nem gyullad meg. A szalmahíd meggyulladt, tehát… (szikra pattant a szalmahídra).
    3. Vagy nem pattan szikra a szalmahídra, vagy meggyullad a szalmahíd. A szalmahíd még nem gyulladt meg, tehát… (még nem pattant szikra a szalmahídra).
    4. Ha a szalmahídra szikra pattan, akkor a szalmahíd meggyullad, és ha meggyullad, akkor a szalmahíd eléghet. Tehát, ha a szalmahídra szikra pattan, akkor… (a szalmahíd eléghet).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A szappanbuborék

    A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.

    • Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.

    Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:

    • A király szappanbuborékot akar.

    Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Mitől változott meg a király?
    2. Milyen volt a hangulata?
    3. Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
    4. Ki érkezett a palotába?
    5. Mit ígért az öregasszony?
    6. Mit kért érte cserébe?
    7. Mit csinált az öregasszony?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    2. Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    3. A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
    4. Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
    5. Nektek is tetszik a szappanbuborék?
    6. A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mitől lett jókedve a királynak?
    • mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?

    Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne legyen rossz kedvünk?
    • ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
    2. Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
    3. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
    4. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Ruházat

    Ez a furcsa ikerpár együtt lót-fut, szaladgál. Egymást híven követik, amíg a nap eltelik. Este aztán örülnek, egymás mellett csücsülnek. (cipő)

    Megkötözve mindig szalad, kioldozva helyben marad. (cipő)

    Éjjel üres, nappal tele, akár táncolhatsz is benne. (cipő)

    Nem él, bár élőtől varták, akit cipel, annál inkább. Mi az? (cipő)

    Nappal tele vagyok, éjjel ásítozom. (cipő)

    Éjjel alszik, nappal jár. (cipő)

    Orra van, de nem szagol, nyelve is van, de nem papol. (cipő)

    Nem haragszom rá, mégis az orrába nyomom a lábam. (cipő)

    Nyelve van, de nem beszél, orra van, de nem szagol. (cipő)

    Ki hordaj lábon az orrát? (cipő)

    Kinek a nyelve van a lábamon? (cipőé)

    Kinek kötik le a nyelvét? (cipőnek)

    Minek az orrát nyomják bele a sárba? (cipőnek)

    Kinek a talpa nem fázik a hóban? (cipőnek)

    Orra van, de nem szusszan, nem hall, pedig füle van, sarkantyút hord, s nem huszár, nincsen lába, mégis jár. (cipő)

    Sarkantyút hord, nem huszár, nincsen lába, mégis jár. (csizma)

    A kamrában lóg a szegen, tátva a nagy szája, egész nyáron ásítozik, a hideget várja. Őszi eső beálltával a szegről leakasztják, lábra húzzák, s a cuppogó sarat úgy dagasztják. (csizma)

    Felmentem a polcra, belenéztem a lyukba: Ó drága kis lyuk, régen volt benned friss hús. (csizma)

    Orra is van, csinos, formás, nem kell néki virsli, tormás. Ázott földbe nyomát látni, no kis legény ezt találd ki!

    Füle is van, orra is van, mégsem hall, de nem is szusszan. Sarkantyút hord, s nem huszár, nincs lába, és mégis jár. Mi az? (csizma)

    Két füle van, mégse hall. Húzzák: azt sem mondja, jaj, orra is van, rendes, formás, nem ingerli tormás kolbász, mert szagolni nem tud vele. Ázott földön nyomát látni, tessék ezt most kitalálni! (csizma)

    Ez az amit nő hord, s férfi forog utána, furcs férfi ám a skót, van neki skót… (szoknyája)

    Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, akkor vagy igazán benne, amikor kibújtál belőle. (nadrág)

    Tíz dugja, tíz húzza, míg a partar nem húzza. (nadrág)

    Egy lyukon be, kettőn ki, amikor kiérsz, akkor vagy benn. (nadrág)

    Egy úton indultam, két útra találtam, mindet végigjártam. (nadrág)

    Egy kis szobában öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (kesztyű)

    Egy lyukon bebújik, öt lyukon kibújik. (kesztyű)

    Öt kamrában egy ajtó van. (kesztyű)

    Öt kis testvér nagyon fázik, esőben is borig ázik, de felvesznek valamit, ne fázzanak… Ugyan mit? (kesztyűt)

    Voltam húson, vagyok húson, lekerülök hév tavaszon. Kifordítanak, befordítanak, télen, nyáron kanyarítanak. (bunda)

    Ha a hideg a húsodba vág, úgy ölel át, mint a hű barát. De ha a nap felragyog, hű barátod elhagyod. (kabát)

    Amikor üres, felfele fodítjuk, ha tele van lefele fordítjuk. (sapka)

    Rajta is van, rajtad is van, rajta néhány virág is van. Néha pörge, néha lapos, rá ne ülj és rá ne taposs. Ha valaki közeledik, egyszeribe emelkedik. (kalap)

    Négy sarka van, csupa mintás, asszonyokon igen cifrás. (fejkendő)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A róka és a kácsák

    Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a rók a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik.

    • Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
    • Halljuk mi innen is – felelték a kácsák -, csak mondjad!
    • De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, ő azután elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a buta elfelejti!

    A kácsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azután amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ért a róka séta közben?
    2. Hol úszkáltak a kacsák?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit kiabált be a kacsáknak?
    5. Hogyan tudta rászedni a róka a kacsákat?
    6. Hány kacsát tudott elkapni a róka?
    7. Mit csinált a többi kacsa?

    Véleménykérő beszégletés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tudja elkapni a róka a kacsát, ha a kacsa kijön a vízből? (Miért?)
    2. Mindig el tudja kapni a róka a kacsát a szárazföldön?
    3. Tud úszni a róka?
    4. Előfordul, hogy a kacsa elmenekül a róka elől?
    5. Azért tudta elkapni a róka a kacsát, mert kijött a vízből?
    6. Mit szeret enni a róka?
    7. A valóságban is el tudja kapni a róka a vízből kijövő kacsát?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni egy róka, ha kacsát lát?
    • mit szokott tenni egy kacsa, ha meglát egy rókát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha a kacsák el akarnak menekülni a róka elől?
    • ha a rókát távol akarjuk tartani a kacsáktól?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy kijönnek a kacsák a partra, vagy nem tudja elkapni őket a róka. A róka még nem tudta elkapni a kacsákat, tehát… (a kacsák még nem jöttek ki a partra).
    2. Ha a kacsák kijönnek a partra, akkor a róka el tudja kapni őket. A kacsák kijöttek a partra, tehát… (a róka el tudta kapni őket).
    3. Ha a kacsák nem jönnek ki a partra, akkor a róka nem tudja elkapni őket. A róka el tudta kapni őket, tehát… (a kacsák kijöttek a partra).
    4. Ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor el tudja kapni a kacsát, és ha el tudja kapni a kacsát, akkor a róka megeszi. Tehát, ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor… (a róka megeszi).

  • Holle anyó – mesemondó kvíz

    1. Miért szerette jobban az özvegy a csúnya lányt?
    2. Mibe ugrott a szép és szorgos lány az orsó után?
    3. Milyen feladatokat kellett elvégeznie útközben a lánynak?
    4. Mit kért tőle Holle anyó?
    5. Mi történt a fönti világban, amikor felrázta a lány a párnát?
    6. Mi volt a lány jutalma, amikor Holle anyó elengedte?
    7. Mi volt a lusta lány jussa, amikor Holle anyó elengedte?

    Megoldások:

    1. Mert az az édeslánya volt.
    2. A kútba.
    3. Ki kellett szedni a kemencéből a kenyereket, le kellett ráznia a fáról az almákat.
    4. Jól megvesse az ágyát és jól rázza föl a párnáját.
    5. Esett a hó.
    6. Sűrű aranyeső hullott rá magasból.
    7. Jókora üst szurok zúdúlt a nyakába.

  • Holle anyó

    Diafilm megnyitása

  • Készíts játéksárkányt!

    Nyár végi, ősz eleji szeles napokon jó szabadtéri program a sárkányeregetés. A játék Kínából származik, ahol a “széllel zengő” nevet viseli. Ugyanakkor régen, Kínában a sárkányokat nem játékra, hanem hadászati célokra, az ellenség felderítésére használták.

    A sárkányeregetés már időszámításunk előtt megjelent Kínában, és később innen terjed el Ázsiába. Japánba 1000, Kórában pedig 1500 körül jelent meg. Innen jutott tovább a Malajziába, Indonéziába és Thaiföldre. Közben természetesen módosult és változott felépítése, valamint megjelenése. Európába a 13. században jelent meg. Az 1700-as években Párizsban olyan sokan hódoltak ennek a játéknak, hogy a közparkokban külön sárkányeregető rendszabályokat kellett hozni.

    Tudtad?

    • 1752-ben Benjamin Franklin kísérletett végzett egy sárkánnyal és bebizonyította, hogy a villámáls valójában egy elektromos kisülés.
    • Francis Rogallo 1984-ben szabadalmaztatta az úgynevezett felxi sárkányt. Ez vezetett el az első modern sárkányrepülők modelljéhez.
    • 1963-ban a Domina Jalbert által feltalált háromdimenziós parofil sárkányok alapján fejlesztették ki az irányítható ejtőernyőket.
    • 1988-ban Peter Lynn gépkocsik vontatására is alkalmas irányítható sárkányokat, vontatósárkányokat készített.

    Készíts szüleiddel te is sárkányt, és irány a rét! Jó játékot!

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó, Wikipédia)

  • A róka és a holló

    A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.

    • Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!

    A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:

    • Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol látta meg a róka a hollót?
    2. Mi volt a holló csőrében?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit mondott a hollónak?
    5. Mit csinált a holló?
    6. Mi történt a sajttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
    2. Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    3. Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
    4. Tud énekelni a holló?
    5. Szereti a holló a sajtot?
    6. Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    7. A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
    • mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!

    1. Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
    2. Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
    3. Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
    4. Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)