Mesemondó blog

Szerző: Jarabin Kinga

  • A róka és a farkas csikót vesz

    A róka és a farkas csikót vesz

    Elindult a róka csikót venni a farkas komájával. Látják, hogy ott legel a ló a csikójával a réten. Kérdi a róka a kancalótól:

    • Eladó ez a csikó?

    Azt mondja a ló:

    • Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva.

    Azt mondja a róka:

    • Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára.

    A ló felemelte a hátsó lábát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy gombolyagba tekerődött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevetett. Mikor a farkas feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:

    • No, komám, ízlett-e a csikóhús?

    A farkas nem tudott semmit se szólni erre, csak elólálkodott.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a róka és a farkas?
    2. Mit láttak a réten?
    3. Mit kérdezett a róka a lótól?
    4. Mit válaszolt a ló?
    5. Kit küldött a lóhoz közel a róka?
    6. Mi történt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok…?

    1. Csak akkor rúgja orrba a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    2. Azért rúgta orrba a ló a farkast, mert a farkas közel ment hozzá?
    3. Máskor is orrba rúghatja a ló a farkast?
    4. Biztos, hogy orrba rúga a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    5. Más állatot is orrba rúg a ló?
    6. Tényleg orrba tud rúgni egy ló egy farkast?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit tett a ló, amikor a farkas közel ment hozzá?
    • mikor tudta orrba rúgni a ló a farkast?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne rúgjon meg valakit a ló?
    • hogy ne menjen nagyon közel valaki a lóhoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy közel megy a farkas a lóhoz, vagy a ló nem tudja orrba rúgni. A ló még nem tudta orrba rúgni a farkast, tehát… (a farkas még nem ment közel a lóhoz).
    2. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a ló orrba tudja rúgni. A farkas közel ment a lóhoz, tehát… (a ló orrba tudta rúgni).
    3. Ha nem megy közel a farkas a lóhoz, akkor a ló nem tudja orrba rúgni. A ló orrba tudta rúgni, tehát… (a farkas közel ment a lóhoz).
    4. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a lovat zavarja, és ha a lovat zavarja, akkor a ló orrba rúgja a farkast. Tehát, ha a farkas közel megy a tóhoz, akkor… (a ló orrba rúgja a farkast).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    1. Hol lakott az öreg néne?
    2. Mibe botlott meg az őzgida?
    3. Mivel etette öreg néne az őzgidát?
    4. Mivel itatta öreg néne az őzgidát?
    5. Kik bújtak az őzgida mellé?
    6. Miért volt szomorú az őzgida?
    7. Meddig kísérte öreg néne az őzgidát?
    8. Ki zörgetett a kerítésen?
    9. Miért hozta el öreg nénéhez a fiát az anyukává lett őzgida?
    10. Kik jönnek el meglátogatni öreg nénét?
    11. Hogy nevezte el a falu népe öreg nénét?

    Megoldások:

    1. Mátra alján, falu szélén.
    2. Egy kidőlt fába.
    3. Friss szénával.
    4. Forrásvízzel.
    5. Cili cica, Bodri kutya.
    6. Visszavágyott az erdőbe.
    7. Kapuig.
    8. Kis gidácska, meg az anyja.
    9. Mert eltörött a lába.
    10. Gidák, őzek.
    11. Őz-anyókának.

  • Öreg néne őzikéje

    Öreg néne őzikéje

    Diafilm megnyitása
  • Az időjós

    Az időjós

    Mátyás király útra készülődött. Megkérdezte hát udvari csillagászát, milyen idő várható. A csillagász elővette a látcsövét, vizsgálódott valamelyest a derült égen, aztán így szólt:
    – A Nap sugarának rezgése, a felhők peremének színe mind azt mutatja, hogy szép idő lesz.
    A király annyira bízott a csillagászában, hogy még kabátot sem vitt magával, hiába szidta a felesége.
    Ahogy mentek, egy rétre értek. Azon a réten egy juhász legeltette a nyáját. Mikor a szamár meglátta a díszes kíséretet, hátracsapta a fülét, és harsányan hármat ordított.
    – Mit hirdet a szamarad? – kérdezte tréfásan a király a juhászt.
    – Amikor ilyenformán ordít, mindig eső lesz – felelte a juhász.
    Mátyás a csillagászhoz fordult:
    – Hallod-e te nagy tudós, most is azt mondod, hogy szép idő lesz?
    A csillagász megint elővette a látcsövét, vizsgálódott köröskörül az ég alján, s így szólt:
    – A levegő remegése, a falevelek csillogása, valamint a barázdabillegetők billegése mind azt mutatja, hogy szép idő lesz.
    Óvta a juhász a királyt, forduljon vissza, különben megázik. De a király nem hallgatott rá. Nem haladtak egy fél órát sem, nyakukba zúdult egy kiadós nyári zápor. Mátyás akkorát tüsszentett, majd levált az orra. Pedig szép, nagy orra volt, kár lett volna érte. Aztán kimondta az ítéletet:
    – A csillagász a szamár, a szamár a csillagász.
    Meg is vette a szamarat a juhásztól, és soha útra nem kelt anélkül, hogy véleményét az időjárásról meg ne tudakolta volna.

    (Népmese)

  • Hogyan lehet megjósolni az időt?

    Hogyan lehet megjósolni az időt?

    A tudományos meteorológia színre lépése előtt a tengerészek és a földművesek értettek az időjósláshoz. Nemzedékről nemzedékre adták tovább tapasztalataikat, megtanulták, hogy környezetük legapróbb rezdüléseit is észrevegyék.

    Aránylag egyszerűen felfedezhetők és kiaknázhatók ezek az ősi tapasztalatok, mindössze két fontos dolgot kell szem előtt tartanod:

    1. Sohasem szabad egyetlen jelenségre alapozni, hiszen pl. az alacsonyan repülő fecskék a közhiedelemmel ellentétben nem mindig hoznak esőt.
    2. Vannak olyan események is, amelyeknek csak egy bizonyos helyen van jelentősége.

    Fedezd fel ezeket a jelenségeket, tapasztald meg, melyik mennyire megbízható és próbáld megjósolni a várható időjárást te is!

    Milyen jelek utalnak a rossz időjárás közeledtére?

    • Reggel sárgás színű az égbolt, vagy állandóan ködfelszállás észlelhető.
    • A rétegesen elhelyezkedő felhők (nimbosztrátuszok – nézd meg a Vigyázat, vihar! című bejegyzésben a felhőket, hogy megtudd, ez melyik felhő) függönyszerűen takarják az égboltot.
    • Alacsonyan szálló sötét felhők (nimbuszok és kumulonimbuszok) láthatók az égen.
    • A szélkakas nyugati szelet jelez, az ég felhőtlen és tiszta.
    • A saláta kinyílik, a lóhere és a tavaszi kankalin becsukódik.
    • A fecskék alacsonyan, a talaj felett repülnek.
    • A madarak lesimítják a tollazatukat, és alig hallatják hangjukat.
    • A macskák szokatlan gonddal végzik a tisztálkodást.
    • A háziállatok közel húzódnak egymáshoz a legelőn.
    • A libák gágognak, a kacsák nyugtalanul viselkednek.
    • A csillagok hunyorognak, a holdat fényudvar veszi körül.

    Jó időjárásra utaló jelek

    • A madarak már korán reggel énekelnek.
    • Reggel az égbolt halványkék, és gyenge köd észlelhető.
    • Ritkásan és magasan szálló fehér felhők (cirruszok) vannak az égen.
    • A madarak magasan repülnek, a levegő párás, nem lehet messzire ellátni.
    • Naplementekor vörös színű az ég alja, estefelé a legyek nehezen ülnek el.
    • A kutyák és a macskák békésen alszanak.
    • A hold tiszta és világos, a csillagok fényesek és nem hunyorognak.
    • A harmatképződés erőteljes.
    • A békakoncert egész éjszaka tart.

    Időváltozásra utaló jelek

    • Az égen bárányfelhők (altokumuluszok) vannak.
    • Időszakonként feltámad és erős rohamokban fúj a szél.
    • A kakas szüntelenül kukorékol.
    • A macska nyugtalanul viselkedik.
    • A szentjánosbogarak szokatlanul erősen világítanak.

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

  • Mesterségek

    Mesterségek

    Mindig készen áll arra, hogy gyorsan elolthassa, ha valahol tűz van. Amint a riasztó megszólal, ő az autóhoz rohan, úgy száguld a tűzhöz, hogy eloltsa. Vajon ki ő? (tűzoltó)

    Az vagyok, ami vagyok, de mégsem vagyok, ami vagyok. Mert ha az volnék, ami vagyok, nem lennék az, ami vagyok. (színész)

    Kétlábú tanít sok kicsi embert. (tanító)

    Nadrágban áll, a fejeden motoszkál, f-fel kezdődik, sz-szel végződik. (fodrász)

    Fél kézzel a mozdonyt megállítja. Ki van iliyen jó erőben? (mozdonyvezető)

    Mikor mozdonyt vezetek, gáz puffog, gőz bodra száll, fut a vonat a síneken, hegyen-völgyön meg sem áll. Ki vagyok, kitaláltad már? (mozdonyvezető)

    Ha elejét olvasod, mesterség. Ha hátulját olvasod, falra kerül. Ki ő? (a pék)

    Ott is vakar, hol nem viszket. (kéményseprő)

    Jaj de csúnya fekete, seprű van a kezébe, kotorja is vakarja is, hogyha neki nem viszket is. (kéményseprő)

    Mindig mérek, tervezek, házat, hidat emelek. Épül alap, emelet. Tudod már, ki lehetek? (mérnök)

    Delfinek közt, kék habon simán siklik hajóm. Kezemben a kormánykerék, nem is kell más csak a térkép, tudom, hol van észak, dél, hisz én vagyok a… (tengerész)

    Ha gép mellett lehetek, villany zümmög, zúg a gyár, s mindez csak egy gombnyomás. Mesterségem tudod már? (gépész)

    Felhők fölé emelkedek, nagy-nagy repülőt vezetek. Utasaim, az emberek, tudják, bárhová elvihetem. Hegyek, völgyek, tengerek felett mint a madár repülhetek. Tudjátok, hogy mi a nevem? (pilóta)

    Lencsék, görebek, górcsövek, mindig köztük görnyedek. Mikroszkóppal, nagyítóval vizsgálom a sejteket. Nem is lehet panaszom, hiszen nekem ez a dolgom: mindenfélét felfedezek, ezért… az én nevem. (tudós)

    Ha van vizem, bort iszom, ha nincs vizem, vizet iszom. (molnár)

    A királynak is hátat fordít, a sapkáját sem veszi le. (kocsis)

    Erdőn-mezőn vígan jár, billeg-ballag, meg-megáll, sétál, pipál, furulyál, míg a nyájra vigyáz. (juhász)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A kék meg a sárga

    A kék meg a sárga

    Egyszer egy kék meg egy sárga festékpötty egymás mellé csöppent.

    • Nem menne egy kicsit távolabb? – mondta a Kék.
    • Menjen maga – válaszolta a Sárga. – Különben is, talán köszönne?
    • Még hogy én köszönjek? Egy Sárgának! Kacagnom kell! Legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba! – kiáltott a Kék. – Tudja meg, hogy én színezem az eget, a vízeket meg a tengert is.
    • Az igaz. De ön egyhangú és unalmas. Látott már maga napraforgót? Vagy őszi erdőt? – mondta a Sárga.

    De nem fejezhette be. Összefolyt a két festékpötty. Nem volt már se kék, se sárga. Zöld lett belőlük.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová csöppent a kék és a sárga festékpötty?
    2. Mit akart a kék?
    3. Min vitatkoztaka festékpöttyök?
    4. Mi történt velük?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Mindig zöld színű festéket kapunk, ha a sárga és a kék festék összekeveredik?
    2. Csak akkor kapunk zöld színű festéket, ha a kék és a sárga festék összekeveredik?
    3. Csak zöld színű festéket kaphatunk a kék meg a sárga festék összekeverésekor?
    4. Az összefolyás az oka annak, hogy a kék és a sárga festékből zöld lett?
    5. Létezik a kék és a sárga festék összekeveredése?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni, ha a kék és a sárga festék összefolyik?
    • mi lehet az oka annak, ha a kék és a sárga festékpöttyből zöld festékpötty lesz?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha zöld színnel akarunk festeni, de csak kék és sárga festékünk van?
    • ha azt akarjuk, hogy a kék és a sárga festék ne folyjon össze?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kék festék összefolyik a sárgával, akkor zöld festék lesz belőlük. A kék festék összefolyt a sárgával, tehát… (zöld festék lett belőlük).
    2. Ha a kék és a sárga festék nem folyik össze, akkor nem lesz zöld festékpötty a papíron. Zöld festékpötty lett a papíron, tehát… (a kék és a sárga festék összefolyt).
    3. Vagy összefolyik a kék és a sárga festék, vagy nem keletkezik zöld festékpötty. Még nem keletkezett zöld festékpötty, tehát… (a kék és a sárga festk még nem folyt össze).
    4. Ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor összefolynak, és ha összefolynak, akkor zöld festék lesz belőlük. Tehát, ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor… (zöld festék lesz belőlük).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka meg a rák

    A róka meg a rák

    Azt mondta a róka a ráknak:

    • Hallod-e, fussunk versenyt!
    • Jól van, róka, én nem bánom!

    Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.

    Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.

    A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:

    • Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit javasolt a róka a ráknak?
    2. Mit válaszolt a rák?
    3. Mit csinált a rák?
    4. Mi történt, amikor a róka célba ért?
    5. Mit mondott neki a rák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
    2. Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
    3. Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
    4. A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
    5. Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
    6. Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
    • mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…

    • ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
    • ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    2. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
    3. Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    4. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hollók versengése

    A hollók versengése

    Két holló azon versengett, melyikük tud magasabbra repülni egy bizonyos nagyságú csomaggal. Az egyik vattát tett a zsákjába, és kigúnyolta a másikat azért, mert az súlyos sót cipelt.

    Ekkor azonban elkezdett zuhogni az eső. A második holló persze ezt előre látta. A só felolvadt az esőben és kicsöpögött a zsákból. Az első holló vattája viszont úgy megszívta magát hirtelen vízzel, hogy a meggondolatlan madár mozdítani sem bírta a szárnyát és feladta a versenyt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a két holló?
    2. Mit tett a zsákjába az egyik?
    3. És a másik?
    4. Mi történt az időjárással?
    5. Mi történt a vattával az esőben?
    6. És a sóval?
    7. Melyik holló nyerte a versenyt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor oldódik fel a só, ha víz csöpög rá?
    2. Mindig feloldódik a só, ha víz csöpög rá?
    3. A víz az oka a só feloldódásának?
    4. Mástól is feloldódhat a só?
    5. Más is feloldódik a vízben?
    6. FEloldódik a só, ha vizet öntünk rá?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni a sóval, ha víz foly rá?
    • mi lehetett az oka annak, hogy felldódott a só?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy a só feloldódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy a só ne oldódjon fel?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a sóra víz folyik, akkor a só feloldódik. A sóra víz folyt, tehát… (a só feloldódott).
    2. Ha a sóra nem folyik víz, akkor a só nem oldódik fel. A só feloldódott, tehát… (a sóra víz folyt).
    3. Vagy víz folyik a sóra, vagy nem oldódik fel. A só még nem oldódott fel, tehát… (még nem folyt rá víz).
    4. Ha a sóra víz folyik, akkor a só elázik, és ha a só elázik, akkor feloldódik. Tehát, ha a sóra víz folyik, akkor… (feloldódik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)