Szerző: Jarabin Kinga

  • Hullócsillagok

    Hullócsillagok

    Te tudod mi az a hullócsillag, tudományos nevén meteor? A meteor az a fényjelenség, amit az űrben keringő kisebb kövek vagy porszemek keltenek a légkörben. A fényjelenséget oka, hogy a nagy sebbesség miatti surlódástól felizzva elektromos töltéssel rendelkező kis részecskék keletkeznek körülöttük.

    A népi hiedelem szerint, ha kívánunk valamit, amikor hullócsilaggot látunk, akkor teljesül a kívánságunk. Tűzgömbnek akkor nevezünk egy hullócsillagot, amikor kiemelkedő fényjelenséggel jár. A zuhanás után esetleg megtalálható kőzetanyagot nevezzük meteoritnak.

    Az év egyik leglátványosabb, és Magyarországról általában a legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

    A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

    Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk kis számban Perszeida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de előtte és utána is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk esténként, ha feltekintünk az égre.

    A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb, leglátványosabb hullócsillagokat.

    Igaz, már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és a későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával. Mindezek ellenére viszonylag későn, 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. A Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kidaó, Wikipédia, eumet.hu)

  • Hangszerek

    Hangszerek

    Ide húzzák, túl taszítják, jaj de szépen szól. Mi az? (muzsika)

    Se nem eszik, se nem isszák, mégis mindenkinek tetszik. Mi az? (muzsikaszó)

    Ütik, verik, s kiabál, három lábon jól megáll. Mi az? (zongora)

    Egyik fogam hófehér, másik fogam éjfekete. Ha elém ülsz, egykettőre szól a zene. Tudod már, hogy mi a nevem? (zongora)

    Nem fullad meg, pedig gyakran szorítják a nyakát, ilyenkor legjobb a kedve, s énekli dalát. Mi az? (hegedű)

    Erdőn születtem, megölettem, halva éneklővé lettem. (hegedű)

    Senkinek éltemben soha nem szolgáltam, de halálom után én egyaránt voltam: parasztnak, nemesnek azután szolgáltam, mindenek szívét én felbuzdítottam. (hegedű)

    Száraz fán négy kis zsinór és egy szőrös pálca, szépen muzsikál, úgy noszogat táncra. Mi az? (hegedű)

    Ajkamat csókolgatják, a hátamat lapogatják, szellőztetnek sok ablakon, ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Hosszúkás a formája, táncolnak a hangjára. (furulya)

    Egyre fújják, bár nem meleg, s hangjáról dobhártyád megremeg. (furulya)

    Ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Erdőn vágják, otthon fújják, igen sokat tapogatják. (furulya)

    Erdőn kivágják, falun szól, embert megbolondító. (furulya)

    Ütik, verik, kiabál, pedig neki nem is fáj. (dob)

    Ütnek, vernek, mégse fáj. (dob)

    Akkor víg, ha verik. Mi az? (cimbalom)

    Erdőn lettem, megölettem, halva éneklővé lettem. (citera)

    Hangszer vagyok a javából, készítenek drótból, fából. Zenélek vidámat, búsat, attól függ ki milyet húzat. A kottából nem sokat tudok, reszketnek rajtam a húrok. (citera)

    Nekem olyan kis lovam van, amely minden házhoz benyerít. (harang)

    Vas a nyelve, réz a pendelye, amikor húzzák, kilóg a nyelve. (harang)

    Hét napon át hallgat, a hetedik nap jajgat. (harang)

    Érctől lettem, érctől vagyok, torok nélkül kiabálok. Az élőket összehívom, a holtakat elsiratom. Mi az? (harang)

    Kötéllel húzzák, vas a pendelye. (harang)

    Ha a bika elbődül, az egész falu rácsodül. (harang)

    Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a villámot elhárítom. (harang)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • A róka és a bakkecske

    A róka és a bakkecske

    A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:

    • Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
    • Igen, és azután? – kérdezte a másik.
    • Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.

    A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.

    • Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
    • Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bolyongott a róka?
    2. Mit keresett?
    3. Hogyan működött a kút?
    4. Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
    5. Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
    6. Mi történt a bakkecskével?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak az egyik vödör lehet fent?
    2. Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
    3. Lehet két vödör is fent egyszerre?
    4. Miért ment le a fenti vödör?
    5. Létezhet ilyen kétvödrös kút?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
    • mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
    • ha a lenti vödörből inni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
    2. Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
    3. Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
    4. Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A rászedett kövér ember

    A rászedett kövér ember

    Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

    • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

    Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

    • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

    Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

    • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

    Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

    • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a kövér ember?
    2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
    3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
    4. Kivel találkozott út közben?
    5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
    6. Hová nézett a kövér ember?
    7. Mi történt a fején lévő kondérral?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
    2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
    3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
    4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
    5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
    6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
    7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
    • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
    2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
    3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
    4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyúl és a békák

    A nyúl és a békák

    A nyúl azon kesergett, hogy milyen javíthatatlanul gyáva, és minden elől elfut. Megfogadta, hogy ezentúl bátrabban fog viselkedni. Ám akkor zajt hallott, s hanyatt-homlok elszaladt. Egy tó partjához érkezett, s a békák, amint meghallották, hogy valaki közeleg beugrottak a vízbe, és elrejtőztek az iszapban.

    • Még szerencse – vigasztalta magát a nyúl -, hogy lehetek akármilyen gyáva, mindig lesz olyan, aki még nálam is jobban fél.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Min kesergett a nyúl?
    2. Mit határozott el?
    3. Miért menekült el?
    4. Kik voltak ott?
    5. Miért ugrottak be a békák a vízbe?
    6. Mit szólt ehhez a nyúl?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Megijednek a békák a nyúltól?
    2. Bátor állat a béka?
    3. És a nyúl?
    4. Vannak bátrabb állatok?
    5. Az ijedség az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    6. Csak akkor ugrálnak be a békák a vízbe, ha megijednek?
    7. Mindig beugrálnak a vízbe a békák, ha megijednek valamitől?
    8. A valóságban vannak vízbe ugráló békák?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    • mitől ijedhet meg a nyúl?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha megijedünk valamitől?
    • hogy ne ijedjünk meg valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a békák megijednek valamitől, akkor beugrálnak a vízbe. A békák megijedtek a nyúltól, tehát… (beugráltak a vízbe).
    2. Vagy nem ijednek meg a békák, vagy beugrálnak a vízbe. A békák még nem ugráltak be a vízbe, tehát… (még nem ijedtek meg).
    3. Ha a békák nem ijednek meg valamitől, akkor nem ugrálnak be a vízbe. A békák beugráltaka a vízbe, tehát… (megijedtek valamitől).
    4. Ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor megijednek, és ha megijednek, akkor beugrálnak a vízbe. Tehát, ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor… (beugrálnak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel:

    • Hohó! Két répát találtam!

    Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: “Az őzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!”

    Szaladt a nyuszi az őzike házához, de az őzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az őzike azért nem volt otthon, mert ő is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, örömmel vitte haza.

    Amikor visszaért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott:

    • Hát ez meg hogy került ide?

    Az jutott eszébe:

    • A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!

    Szaladt az őzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az őzike nem akarta felkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól:

    • Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkodott egy keveset, aztán elmosolyodott – Milyen jó az én barátom!

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a nyuszi?
    2. Hány répát talált?
    3. Hány répát evett meg?
    4. Kinek akarta adni a másik répát?
    5. Hol járt az őzike?
    6. Hol hagyta a nyuszi a répát?
    7. Talált-e ennivalót az őzike?
    8. Mit csinált, miután hazaért?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor megy el az őzike otthonról, ha eleséget keres? (Még mikor?)
    2. Mindig elmegy az őzike otthonról, ha ennivalót keres?
    3. Az ennivaló keresés az oka annak, hogy elment az őzike otthonról?
    4. Szereti a nyuszi a répát?
    5. És az őzike?
    6. Más állat is elmegy otthonról, ha eleséget keres?
    7. A valóságban létezik élelmet kereső őzike?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktak csinálni az állatok, ha ennivalóhoz szeretnének jutni?
    • mi lehetett az oka annak, hogy az őzike elment otthonról? (Még mi?)

    Alkalmazó beszélgetés. Mit tehetnek/lehet tenni, …

    • ha megéheznek az állatok?
    • hogy ne éhezzenek az állatok?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az őzike eleséget keres, akkor nincs otthon. Az őzike eleséget keres, tehát… (nincs otthon).
    2. Ha az őzike nem keres eleséget, akkor otthon van. Az őzike nincs otthon, tehát… (eleséget keres).
    3. Vagy eleséget keres az őzike, vagy otthon van. Az őzike még otthon van, tehát… (még nem keres eleséget).
    4. Ha az őzike éhes, akkor elmegy eleséget keresni, és ha elmegy eleséget keresni, akkor nincs otthon. Tehát, ha az őzike éhes, akkor… (nincs otthon).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Kertész kalendárium

    Kertész kalendárium

    Ha szeretsz kertészkedni, akkor jó ha tudod, hogy mikor milyen előkészületeket kell megtenned, milyen munkát kell elvégezned és mindehhez milyen eszközökre lesz szükséged.

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó)

  • A tücsök és a hangya

    A tücsök és a hangya

    Mit csinált a Tücsök nyáron?
    Csak muzsikált hét határon.
    Aztán jött a tél a nyárra,
    s fölkopott a koma álla.
    Szomszédjában élt a Hangya.
    Éhen ahhoz ment panaszra,
    s arra kérte, egy kevéske
    búzát adjon neki télire.
    „Búzát? – szólt a Hangya sógor. –
    Már ez aztán a sok a jóból!
    Tél elején sincs búzád már?
    Hát a nyáron mit csináltál?”
    „Mit csináltam? Kérem szépen,
    muzsikáltam – szólt szerényen
    Tücsök mester. – Aki kérte,
    nótát húztam a fülébe!”
    „Nótát húztál, ebugatta?
    No hát akkor – szólt a Hangya –
    járd el hozzá most a táncot!
    Jó mulatságot kívánok.”

    (La Fontaine)