Szerző: Jarabin Kinga

  • Kispipi és kisréce

    Kikelt a tojásból Kisréce.

    • Megszülettem! – kiáltotta vidáman.
    • Én is! – csipogta rá Kispipi.
    • Sétálni megyek – mondta Kisréce.
    • Én is! – vágta rá Kispipi.
    • Kapirgálok egy kicsit! – szólt Kisréce.
    • Én is! – közölte Kispipi.
    • Gilisztát találtam! – ujjongott Kisréce.
    • Én is! – pityegte Kispipi.
    • Fogtam egy lepkét! – Büszkélkedett Kisréce.
    • Én is! – vágta rá Kispipi.
    • Fürödni fogok! – mondta Kisréce.
    • Én is! – lelkendezett Kispipi.
    • Már úszom is! – kiáltotta Kisréce.
    • Én is! – kiáltotta Kispipi. – Segítség!

    Kisréce kihúzta Kispipit a vízből.

    • Megint fürödni megyek egy kicsit – mondta Kisréce.
    • De én nem! – sóhajtotta Kispipi.

    (Forrás: Vlagyimir Szutyejev – Vidám mesék – Móra kiadó)

  • Az oroszlán és az egér

    Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Az oroszlán felserkent és megragadta az egeret. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el. Így könyörgött neki:

    • Ha te eleresztesz, jót cselekszem veled.

    Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten. Hogyan is cselekedhetne vele jót egy egér – s elengedte.

    Nemsoká vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott, elrágta a kötelet, és így szólt:

    • Emlékszel? Kinevettél, nem hitted, hogy jót is tudok cselekedni veled. De most már láthatod, tehet jót egy kisegér is.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit csinált az oroszlán?
    2. Hol szaladt végig a kisegér?
    3. Miért volt mérges az oroszlán?
    4. Miért könyörgött neki a kisegér?
    5. Mit ígért az oroszlánnak a kisegér?
    6. Min nevetett az oroszlán?
    7. Kik fogták el az oroszlánt?
    8. Hová kötözték?
    9. Mit csinált a kisegér, amikor meghallotta az oroszlán ordítását?
    10. Miért szabadult ki az oroszlán?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor szabadulhat ki az oroszlán, ha valaki elrágja a kötelet? (És még mi módon?)
    2. El tud rágni egy kisegér egy ilyen erős kötelet?
    3. Biztosan ki tud szabadulni az oroszlán, ha az egérke elrágja a kötelet?
    4. Más is ki tud szabadulni, ha az egér elrágja a kötelet?
    5. Létezik olyan eset, hogy egy kisegér tudjon segíteni egy hatalmas oroszlánnak?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért tudott kiszabadulni az oroszlán?
    • mi történik, ha a kisegér elrágja a kötelet?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha ki akarunk szabadítani valakit, aki kötéllel meg van kötözve?
    • ha azt akarjuk, hogy a kötelet ne lehessen kioldani?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér elrágja a kötelet, akkor az oroszlán kiszabadul. Az egér elrágta a kötelet, tehát… (az oroszlán kiszabadult).
    2. Ha az egér nem rágja el a kötelet, akkor az oroszlán nem szabadul ki. Az oroszlán kiszabadult, tehát… (az egér elrágta a kötelet).
    3. Vagy nem rágja el az egér a kötelet, vagy kiszabadul az oroszlán. Az oroszlán még nem szabadult ki, tehát… (az egér még nem rágta el a kötelet).
    4. Ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor a fához kötözik, és ha a fához kötözik, akkor csak segítséggel tud kiszabadulni. Tehát, ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor… (csak segítséggel tud kiszabadulni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • 8 intelligencia az iskolában

    Amikor intelligenciáról beszélgetünk, általában mindenkinek logikai feladatok jutnak az eszébe. Az intelligencia azonban ennél sokkal többrétű, szélesebb alkalmazási területen mérhető. Kiterjed más képességekre is, melyeket ahhoz, hogy gyermekünk valódi adottságait feltérképezhessük, megtaláljuk azt, amiben jó, ami érdekli és motiválja, ismernünk kell.

    A tanulás élmény is lehet, ha a megfelelő irányból közelítünk.

    A standard tesztek az első hármat mérik, a további területek mérése Howard Gardner nevéhez fűződik. Howard Gardner a Harvard College-ban tanult pszichológiát, szociológiát és történelmet. Együtt dolgozott Erik H. Eriksonnal. A Hovard Egyetemen fejlődéspszichológiát tanult.

    Elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Az egyes intelligencia típusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is. Az utolsó pontban említett személyes intelligenciát további két területre bontja: személyen belüli és személyközi intelligenciára.

    Gardner az alábbi nyolcon kívül még három intelligencia területet határozott meg 1988-ban: az egzisztenciális, a naturalista és a spirituális intelligenciát.

    Gardner elmlete mentén létrehozott iskolák célja olyan átfogó oktatás biztosítása, mely meghatározott értékek mentén teszi lehetővés számukra az ismeretanyag megértését, elsajátítását, valamint készíti fel diákjait a társadalom által kínált lehetőségek megélésére és kihívások elfogadására. Az tantermekben intelligencia sarkok kerültek kialaításra, melyekben a gyerekeknek lehetősége van a saját gondolkodási mechanizmusuknak megfelelő módszerekkel részt venni az oktatásban.

    Gondoljuk csak el, mennyivel motiválóbb lenne egy kimagasló zenei intelligenciával rendelkező gyermeknek a törteket zongorázás közben megismerni, az osztás, szorzás folyamatát egy a természet iránt fogékony gyermeknek a sejtosztódáson keresztül, vagy épp egy testi-mozgásos intelligenciájában kimagasló gyermeknek a futópályán az időmérés és teljesítményének kiszámolása során megérteni.

    Gardner módszere az egyes tantárgyakba életet visz, közelebb hozza azokat nem csak a mindennapokhoz, hanem az egyénhez is. Ezt felismerve a módszer alkalmazása talán csak elsőre tűnhet bonyolultnak és plusz pedagógiai munkának. Mindent összevetve jelentősen megkönnyítené úgy a diák, a tanár, mint a szülő életét is.

    Nyelvi-verbális intelligencia

    Az a diák, akinek magas a nyelvi-verbális intelligenciája, a tananyagot a nyelven keresztül közelíti meg, és szavakban gondolkodik. Általában jó a hallása, szeret írni, olvasni, történetet mondani, megbízható a helyesírása, és könnyen emlékszik szavakra, nevekre, dátumokra. Élvezettel játszik szójátékot, kísérletezik a nyelv hangjaival, szavaival, mondataival, szereti a mondókákat, szívesen olvas, örömmel mond viccet, ügyesen fordít egyik nyelvről a másikra. Az előadást könnyen követi, boldogan vesz részt a vitákban. Többnyire sikeres a magyar irodalomban és a nyelvtanban, illetve az idegen nyelvek tanulásában.

    Logikai-matematikai intelligencia

    A kiemelkedő logikai-matematikai intelligenciával rendelkező diák számokban, logikai összefüggésekben, valamint elvont rendszerekben gondolkodik. Általában gyorsan és könnyen számol, jól érvel, szívesen kísérletezik, ügyesen oldja meg a problémát és helyesen állít fel kategóriákat, viszonyrendszereket. Meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok, a fejtörőknek mindig a végére akar járni, szívesen játszik számítógépes és stratégiai játékokat. Általában erőssége a matematika, a fizika és a többi természettudományos tantárgy.

    Képi-térbeli intelligencia

    Az erős képi-térbeli intelligenciájú gyerek színekben, képekben és a tér formáiban gondolkodik, rájuk emlékszik a legkönnyebben. Szeret rajzolni, festeni, tervezni, valamint alkotni, képet nézegetni és építeni. Jól olvas, gyorsan érti meg a grafikonokat és a táblázatokat, szívesen fejt rejtvényeket, ügyesen keveredik ki az útvesztőkből. Kitűnő a belső látása, és sokszor álmodozik, tisztán maga elé képzel képeket, eseményeket. Az iskolában erőssége lehet a rajz, a földrajz, a művészettörténet és a geometria.

    Testi-mozgásos intelligencia

    A fejlett testi-mozgásos intelligenciával rendelkező tanuló, elsősorban mozgás és érintés útján ismeri meg a világot. Főként testi érzeteken át dolgozza föl a benyomásait, gyakran testbeszéddel kommunikál. Folyton ugrál, mozog, táncol, és sokat gesztikulál, mutogat, jól utánozza mások mozdulatait is. Szívesen szerel és barkácsol, sokat játszik építőkockával. Sokféle sport és testi ügyességet kívánó játék érdekli, jó a kézügyessége. Főként a testnevelésben, a technikában, a színjátszásban sikeres az iskolában.

    Zenei intelligencia

    A zenei intelligenciában erős tanuló hangban, dallamban, ritmusban gondolkozik, könnyen jegyez meg és idéz fel számára ismerős zenét. Érzékeny a hang fajtáira, a hangmagasságra, az ütemre és a zenei harmóniára. Szívesen énekel, dúdol, gyakran hangszeren is játszik, sokat hallgat zenét. Tanulmányai során az énekben, a hangszer tanulásban tűnik ki a leginkább.

    Természeti intelligencia

    A kiemelkedő természeti intelligenciájú gyerek a természet jelenségein keresztül látja és ily módon érti meg a környezetét. Gyakran állatokkal játszik, gondozza őket. Sokat időzik a kertben vagy az erdőben. Követ, virágot, bogarat gyűjt, megfigyeli és megérti őket. Észreveszi és osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket a növényfélék, állatfajták és ásványok világában. Az iskolában a környezetismeret, a biológia, a földrajz és a többi természettudományos tárgy az erőssége.

    Társas intelligencia

    A kiemelkedő társas intelligenciával rendelkező diák a másokkal való együttműködés és beszélgetés során tanul a legtöbbet. Érzékenyen figyel társai hangulatára, gondolataira, sőt igényeire. Ügyes szervező, jó közvetítő és vezető. Szívesen barátkozik, sok időt tölt mások társaságában. Sokszor ad tanácsot, és képes befolyásolni másokat. Sikeres az iskolai vitákban, a csoportmunkában, szívesen korrepetálja társait, és gyakran ő szervezi meg az osztály szabadidős programjait.

    Személyes intelligencia

    A magas személyes intelligenciájú tanuló saját igényeihez, érzelmeihez és céljaihoz viszonyítja a világot. Jól ismeri önmagát, képességeit és korlátait. Céljait meg tudja határozni, képes tanulni saját kudarcaiból. Sokat szemlélődik, álmodozik, tervezget, és reflektál a környezetére. Szívesen dolgozik egyedül, saját ütemében, saját magának kialakított körülmények között. Az önkifejezést, elmélkedést, önálló munkát igénylő feladatokban, a fogalmazás-, a magyar-, az ének-, a rajz- vagy a filozófiaórán és a színjátszás során érheti el a legtöbb sikert.

  • Melyik? (4.)

    Melyik úr nyávog? – A kandúr.

    Melyik ér tud cincogni? – Az egér.

    Melyik hal a legkisebb? – Amelyiknek a feje közelebb van a farkához.

    Melyik a legokosabb tó? – A tanító.

    Melyik tó tud énekelni? – A tanító.

    Melyik tóban nem lehet csónakázni? – A tolltartóban.

    Melyik tó szalad? – A hintó.

    Melyik tóban nincs víz? – A hintóban.

    Melyik tóból lehet száraz lábbal kilépni? – Az ajtóból.

    Melyik az a tó, amelyikben víz helyett benzin van? – Autó.

    Melyik tó tud énekelni? – Kató.

    Melyik tó nyílik és csukódik? – Az ajtó.

    Melyik jármű lő? – A repülő.

    Melyik ágyba nem kell párna? – A virágágyba.

    Melyik ék mulattatja a gyermekeket? – A játék.

    Melyik töknek nincs indája? – A csütörtöknek.

    Melyik tököt nem lehet megsütni? – A csütörtököt.

    Melyik rés fájdalmas? – A verés.

    Melyik résbe nem ajánlatos belenyúlni? – A présbe.

    Melyik út nem porzik sose? – A Tejút.

    Melyik úton nem járt még ember? – A Tejúton.

    Melyik út végtelen hosszú? – A Tejút.

    Melyik szekérre nem lehet szénát rakni? – A Göncölszekérre.

    Melyik szekér nem zörög? – A Göncölszekér.

    Melyik szekér jár az égen? – A Göncölszekér.

    Melyik hajó jár a levegőben? – Az űrhajó.

    Melyik évben nincsenek hónapok? – A fényévben.

    Melyik tyúk nem tojik soha? – A Fiastyúk.

    Melyik tyúk nem kotkodácsol soha? – A Fiastyúk.

    Melyik virág virít fagyban? – A jégvirág.

    Melyik télen lehet bogot kötni? – A kötélen.

    Melyik tetőre tesznek ennivalót? – Az etetőre.

    Melyik kutya csúszik a jégen? – A fakutya.

    Melyik kutya nem ugat? – A fakutya.

    Melyik ebet etetik csak télen? – A verebet.

    Melyik ember tűnik el a melegben? – A hóember.

    Melyik a három legöregebb ember? – Szeptember, november, december.

    Melyik az az öt hónap, melynek neve egyformán végződik? – Március, május, június, július, augusztus.

    Melyik hónapban van 28 nap? – Mindegyikben.

    Melyik hónapban esznek a legkevesebbet az emberek? – Februárban.

    Melyik a hét legrövidebb napja. – A kedd, mert csak három hangból és négy betűből áll.

    Melyik a hét leghosszabb napja? – A csütörtök, mert nyolc hangból és kilenc betűből áll.

    Melyik kör négylábú? – Az ökör.

    Melyik kos tud könnyen tanulni? – Az okos.

    Melyik irka béget? – A birka.

    Melyik a legolcsóbb mérték? – A szemmérték.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Az okos leány

    Egyszer volt, hol nem volt, volt a molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallotta ezt a király. Odaüzent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt aranycérnának.

    A leány erre visszaüzent, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.

    Tetszett a királynak a felelet. Megint üzent a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.

    Megint visszaüzent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelt még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt üzente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, vigyen is ajándékot, meg ne is.

    Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.

    Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtogatta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, meg nem is; vitt is ajándékot, meg nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen volt a molnár lánya?
    2. Mit üzent neki a király először?
    3. Mit válaszolt a lány?
    4. Mit üzent a király másodszorra?
    5. Mit válaszolt erre a lány?
    6. Mit kért a király harmadszorra?
    7. Hogyan oldotta meg a lány a feladatot?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak sövényből készült aranyorsón lehet kenderből aranyfonalat fonni?
    2. A sövényből készült aranyorsón bármilyen fonalat lehet fonni?
    3. Az aranycérnát bármilyen orsón meg lehet fonni?
    4. Létezik sövényből készült aranyorsó?
    5. És kenderből készült aranyfona?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért kért a király kenderből készült aranyfonalat?
    • miért kért a lány a királytól sövényből készített aranyorsót?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy megfelelő eszközeink legyenek egy-egy feladathoz?
    • ha úgy érezzük, hogy nincs megfelelő eszközünk egy-egy feladathoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem kap sövényből készült aranyorsót, akkor nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    2. Ha a lánynak sikerül sövényből készült aranyorsót kapnia, akkor tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    3. Vagy használ valaki sövényből készült aranyorsót, vagy nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem tudott aranyfonalat fonni, tehát… (nem használt sövényből készült aranyorsót).
    4. Ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor kenderből aranyfonalat kell fonnia, és ha kenderből aranyfonalat kell fonnia, akkor sövényből készült aranyorsóra van szüksége. Tehát, ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor… (sövényből készült aranyorsóra van szüksége).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kőleves – mesemondó kvíz

    1. Honnan tért haza a katona?
    2. Milyen volt a katona?
    3. Mit határozott el a katona, mit fog főzni magának?
    4. Mit vett fel az útról a katona?
    5. Mit kért a katona a kőleves megfőzéséhez az öregasszonytól?
    6. Hogyan szedte rá az öregasszonyt a katona?
    7. Hány forintért adta el a követ a katona az öregasszonynak?

    Megoldások:

    1. Háborúból.
    2. Szegény.
    3. Levest.
    4. Követ.
    5. Üstöt vagy fazekat.
    6. Mindig kért valamit a levesbe, hogy finom legyen.
    7. 100 forintért.
  • A kőleves

    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy háborúból haztérő szegény katona. Rongyosan és éhesen ment egyik faluból ki, a másikba be, de bizony nem kínálták meg sehol se egy falás kenyérrel vagy egy kis meleg levessel. Bekéredzkedett az egyik házhoz is, kért a másik háznál is. Volt ahol a kutyát is ráeresztették, máshol meg olyan szegénynek tettették magukat, mint akiknek semmijük sincs.

    Elhatározta magában a katona, hogy a következő faluban bemegy a legelső házba, és lakjon ott bárki is, levest főz magának. Ahogy beért a faluba, föl is vett az útról egy követ, s bement a legelső házba. Egy öregasszony lakott itt.

    – Jó napot, öreganyám!

    – Adjon Isten, vitéz uram!

    – Hát hogy s mint szolgál az egészsége?

    – Az enyém szolgál, ahogy szolgál, hát vitéz uramnak hogy szolgál?

    – Nekem is éppen úgy szolgál, ahogy szolgál. De nagyon éhes vagyok, és úgy ennék valamit, ha volna, aki szívesen adna.

    – Jaj, lelkem, vitéz uram, adnék én, ha volna. De én is olyan szegény vagyok, mint a templom egere. Semmim sincs, tiszta üres a kamrám, üres a padlásom, üres mindenem. Még egy falás sincs idehaza.

    – Jól van – mondja a katona -, én nem vagyok annyira szegény, mint az látszik, van itt a zsebemben egy jó nagy kő. Ebből én tudnék levest főzni, csak kéne egy üstöcske vagy egy fazék, amiben megfőzhetném.

    Kíváncsi lett nagyon az öregasszony, milyen lehet az a kőleves.

    – Fazekat éppen adhatok, mert az van elég – mondja az öregasszony -, csak az nincs, amit beletehetnék.

    Megmosta a katona a követ jó alaposan, aztán beletette a fazékba. Az öregasszony tüzet rakott. A katona vizet töltött a kőre, s odatette főni. Időnként egy jó hosszú fakanállal megkeverte a vizet.

    Leste az öregasszony, hogy mit csinál a katona. Amikor a víz már forrt, a katona megkóstolta a levest.

    – Finomnak finom – mondja -, de ha egy kicsi só volna benne, akkor még finomabb volna.

    – Hozok én sót, van nekem – sürgölődött az öregasszony, és már hozta is. Beletette a katona a levesbe a sót, megkevergette jól, s azt mondta:

    – Tudja-e, ha lenne egy kanálka zsírja, akkor lenne igazán jó ez a leves.

    Felelte rá az öregasszony:

    – Van nekem az is, hozok én!

    Hozott egy kanál zsírt, azt is beleeresztették a fazékba. Kevergette a katona a levest, kóstolgatta, az öregasszony meg leste. Azt mondta egyszer csak a katona:

    – Tudja, én gyakran főzök kőlevest, és elmondhatom, hogy a kőleves akkor a legfinomabb, ha egy kis kolbász is kerül bele.

    – Van nekem kolbászom is – vallotta be az öregasszony -, hozok én egy darabot a kamrából.

    Be is ment, a katona meg utánakiáltott:

    – Hozzon akkor már két darabot, öreganyám, mert nekem is kell egy darab meg magának is.

    – Hozok, hozok! – kiáltott vissza az öregasszony, és már hozta is a két darab kolbászt.

    A katona beletette azt is a fazékba. Közben szép lassan kevergette, kóstolgatta.

    – Tudja -e – szólalt meg újra -, ha volna egy pár szem krumplija, azt még beleapríthatnánk a levesbe. S ha még egy kis zöldség is kerülne, az volna csak igazán fölséges!

    – Van nekem az is – büszkélkedett az öregasszony -, mindjárt hozom is. Hamar hozott egy pár zöldséget, krumplit, azt gyorsan megpucolták, végül azt mondta az öregasszonynak:

    – Kóstolja csak meg, maga is, hogy milyen jó!

    Megkóstolja az öregasszony is:

    – Jaj, hát sose hittem volna, hogy kőből ilyen jó levest lehessen főzni – csapta össze a kezét.

    Hagyták még egy kicsit főni, aztán így szólt a katona:

    – Még egy pár szem rizs is jó lenne bele, ha volna, de ugye az nincsen?

    – Van nekem az is – bólogatott az öregasszony. Hamar még egy pár szem rizst is hozzátettek. Felsóhajtott a katona:

    – No, most már tisztára olyan ez a leves, mint amilyeneket én szoktam főzni.

    Megvárták, hogy megfőjön, aztán a katona szedett egy jó nagy tányérral az öregasszonynak, egyet magának, s jóízűen megették. Az öregasszony nem győzött eleget csodálkozni, hogy miként lehet egy kőből ilyen jó levest főzni? Mikor jóllaktak, azt kérdezte a katonától:

    – Mondja, vitéz uram, nem adná el ezt a követ? Sokszor az sincs, amit főzzek, s ebből milyen jó levest tudnék én főzni:

    – Eladom én szívesen! – felelte a katona, és elmosolyodott a bajusza alatt. – Száz forintért odaadom.

    Az öregasszony hamar odaadta a száz forintot, kivette a levesből a követ, egy kendőbe betakargatta, s jól eldugta.

    A katona meg elsomfordált a száz forinttal, nehogy az öregasszony meggondolja magát. Így már jól is lakott, és volt neki száz forintja is, vígan rótta estig az utat, amíg nem talált megint egy olyan öregasszonyt, aki nem tudta, hogyan kell főzni a kőlevest. Ott aztán újra jóllakott.

    Ez volt a kőleves története. Éljetek úgy, hogy nektek sohase kelljen megkóstolnotok!

    (magyar népmese)

  • Séta az erdőben

    Egy erdei kirándulást érdemes előre jól megtervezni, beszerezni a megfelelő térképet, kiválasztani a követendő jelzéseket, és összegyűjteni a látnivalók listáját.

    Hová menjünk?

    Magyarországon a legtöbb erdőben, legyen az állami vagy erdőgazdaságé, szabadon sétálhatsz. A magánerdőkben esetleg táblával tiltják, vagy sorompóval, kerítéssel zárják el a belépést.

    Kivel menjünk?

    Soha ne kalandozz egyedül az erdőben! Még ha bátor vagy is, az erdőben akkor is könnyen megijedhetsz. A legjobb, ha barátaiddal együtt, felnőtt kísérettel, közösen fedezitek fel az erdő titkait.

    Mire is jó az erdei séta?

    A kikapcsolódás mellett arra, hogy bepillantást nyerj a természet egy darabkájának, az erdőnek az életébe. Az erdő típusa, az évszak és az időjárás alapján először válassz ki egy-két érdekesebb témát: a fák, virágok felismerését, fészkek, odúk keresését, állatnyomok meghatározását, bogyók, termések (áfonya, szamóca, málna, szeder) gyűjtését; vagy gombaszedést. Ehhez azonban fontos, hogy megismerjük az ehető fajtákat!

    Mit tudsz gyűjteni?

    Tiszteld az erdőt! Ne szakíts le lépten-nyomon minden virágot, és ne dugj ölőüvegbe minden utadba kerülő rovart! Természetesen néhány virágot, vagy egy kosárnyi gombát leszedhetsz, de mindig legyél nagyon megfontolt a gyűjtögetés során. Ismerd meg a védett növényeket! Ezeket szigorúan tilos leszakítani! Ilyen védett növény a kökörcsin, a papucskosbor és a bazsarózsa is.

    A természetvédelmi területeken szigorúan tilos bármit gyűjteni. Vigyázz, veszélyes is lehet: csak olyan bogyót egyél, amit jól ismersz, ne rágcsálj leveleket, és főleg mindig mutasd meg a leszedett gombákat gomba szakértőnek!

    Felkészülten indulj el kirándulni! Mindig legyen nálad az időjárásnak megfelelő öltözet, feltöltött mobiltelefon, élelem és innivaló. Ismerd meg a turistajelzéseket és soha ne indulj el egyedül! Lehetőleg felnőtt kísérettel menj túrázni!

    Figyeld meg a fák leveleit és ismerd meg a fákat! Ősszel a földről gyűjthetsz szép, barna, sárga, bordó színű faleveleket, melyeket otthon újságpapír és könyv lapjai közé helyezve le tudsz préselni. A kilapított, kiszárított levelekből papírra ragasztással kedved szerint képeket készíthetsz.

    Jó kis kaland lehet a telketek fás részén kunyhót építeni a fák közé!

    Készíthettek íjat is, amit kizárólag felnőtt felügyelete mellett használjatok! Mindig figyeljetek oda arra, hogy biztonságos helyre tegyétek les a céltáblát! Senki ne tudjon elmenni mögötte! A nyílvesszőket csak azután vegyétek ki, amikor már az összeset kilőttétek! Amikor kiveszitek a nyílvesszőket, ne álljatok egymás mögé, nehogy az, aki épp kihúzza a céltáblából véletlenül megszúrja azt, aki mögötte áll!

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó)

  • Az ifjúság forrása

    Élt egyszer egy öreg favágó a feleségével Japán egyik szigetén. Josida és Fumi, a két öreg, elégedettek voltak sorsukkal, csupán azon keseregtek, hogy ha valamelyikőjüket elragadja a halál, el kell válniuk egymástól.

    Egy nap Josida kiballagott az erdőbe, de az jócskán megváltozott, mióta nem járt arra. El is tévedt, és barangolás közben egy patakra bukkant. Ivott is belőle egy kortyot, s azon nyomban húszéves ifjúvá változott. Hát persze, hiszen a híres fiatalító forrást találta meg!

    Hazafutott, otthon az asszonya alig ismerte meg: de amikor megtudta, mi történt, kifaggatta, hogy hol van az a csodaforrás.

    Josida, mivel Fumi nem tért vissza, egy idő után nyugtalankodni kezdett, és ő is visszament a forráshoz. Hát, egy csecsemőt talált ott, aki még járni sem tudott! Ez lett az öregasszonyból, mert túl sokat ivott a vízből!

    Josida nem vesztettel e fejét, a csecsemőt nagy szeretettel karjára vette, hazavitte és továbbra is boldogan éltek, de attól kezdve úgy, mint apa és gyermeke.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hogyan élt az öregember és az öregasszony?
    2. Hol járt az öregember?
    3. Mi történt vele egyik nap?
    4. Miért nem ismerte meg a férjét az öregasszony?
    5. Mit szeretett volna az öregasszony?
    6. Mi történt a forrásnál?
    7. Miért lett kisbaba az öregasszonyból?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. A forrás vizétől fiatalabb lett az öregember?
    2. Mindenki fiatalabb lesz, aki iszik az ifjúság forrásából?
    3. Azért lett fiatalabb az öregember, mert ivott a forrás vizéből?
    4. Minél többet iszik valaki az ifjúság forrásából, annál fiatalabb lesz?
    5. Mástól is fiatalabb lehet az öregember?
    6. A valóságban létezi-e az ifjúság forrása?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik, ha valaki túl sokat iszik az ifjúság vizéből?
    • miért lett kisbaba az öregasszonyból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • a mese szerint, ha fiatalodni akarunk?
    • a mese szerint, ha nem szeretnénk csecsemővé válni?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha valaki iszik az ifjúság forrásából, akkor megfiatalodik. Az öregember ivott a forrásból, tehát… (megfiatalodott).
    2. Vagy nem iszik túl sokat valaki az ifjúság forrásából, vagy csecsemővé fiatalodik. Az öregasszony csecsemővé fiatalodott, tehát… (túl sokat ivott a forrásból).
    3. Ha valaki nem iszik az ifjúság forrásából, akkor nem fiatalodik, meg. Az öregember megfiatalodott, tehát… (ivott a forrásból).
    4. Ha elmegyünk az ifjúság forrásához, akkor iszunk belőle, és ha iszunk belőle, akkor megfiatalodunk. Tehát, ha elmegyünk az ifjúság forrásához, akkor… (megfiatalodunk).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)