Mesemondó blog

Szerző: Jarabin Kinga

  • A tűzló

    A Mesélőnek van egy lova.

    Egy tűzló.

    Amíg a ló vad volt, amikor felült a hátára, gyakran bélyegezték makacsnak, önfejűnek, akaratosnak.

    Az évek során azonban nem elfojtotta ezt a tüzet.

    Megtanulta használni az erejét, és most ez a ló viszi át a magas hágókon.
    A sebes sodrású folyókon.
    A tüskés bozótokkal benőtt ösvényeken.

    A vad lángból csendes, megtartó tűz lett.

    Ez a ló ad neki erőt.

    Kreativitást.

    Inspirációt.

    A tűzló hátán a Mesélő ragyog.

    Bízik önmagában.

    Határai élnek.

    És tisztán látja maga előtt az utat.

  • Boroszlán tanösvény

    Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű erdejében, a Magas-Bakonyban vezet ez a csodás bükkösöket átszelő tanösvény.

    A túra Bakonybéltől három kilométerre, a Gerence-patak szurdokvölgyéből, az Odvaskő Panzió és a Gerence-völgyi autóspihenő mellől indul észak felé.

    A Boroszlán tanösvény a Kőris-hegy oldalán kiépített sétaút, amely 8 tájékoztató tábla segítségével mutatja be a Magas-Bakony különleges természeti értékeit.

    A tanösvény piros sáv és a piros T jelzését követve indulunk el egy hangulatos szurdokvölgy felett, majd nemsokára elérjük az Odvaskő-barlangot. A hatalmas bükkfák között vezető út egyre magasabbra emelkedik a hegyháton.

    Az ösvényről jobbra leágazó keskeny úton a piros omega jelet követve egy kis ereszkedés majd lépcsősor után érkezünk meg a mesebeli barlanghoz. Hűs sziklafal aljában nyílik a széles barlangjárat, melyen belépve az ősember egykori nappalijában találjuk magunkat. De ezen a különleges hangulatú helyen pogány szertartásokat is tartottak, menedékül szolgált a török elől bujkáló falusiaknak és a bakonyi betyárok egyik rejtekhelye is volt. Jelenleg denevérek tanyáznak a barlang hátsó, kevéssé háborgatott járataiban és mennyezetén.

    A túra aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin vezet fel a Kőris-hegy tetőrégiójába. Innen akár a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet is megmászhatjuk, amelynek tetején polgári radarállomás áll.

    A tanösvény jelzése körülbelül 520 méteres magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyében ereszkedik vissza a pihenőhelyhez.

    A 7 kilométeres körtúra rövidebb változata 2 kilométer hosszú: a fokozottan védett Odvas-kői-barlangnál letérve lépcső vezet a völgybe, ahonnét rövid sétával visszatérhetünk a kiindulópontunkhoz.

    A szeretnéd bejárni a tanösvényt, az Aktív Kalandor oldalán (forrás) letölthető gpx-et is találsz.

  • A Bakony élővilága

    A Bakonynak rendkívül gazdag és változatos az élővilága. Az itt található erdők összterülete 140 ezer hektár.

    Az északi és a magasabb területeket bükkös, illetve gyertyános-bükkös területek jellemzik, a sűrű és zárt lombkoronaszint miatt elenyésző cserjeszinttel.

    A Bakonyban található tölgyesek is igen változatos képet mutatnak, nagy részüket magas lombkoronaszintű cseres-kocsánytalan tölgyek alkotják, a délkeleti területeken pedig az alacsonyabb molyhos, kocsánytalan és csertölgyek jelennek meg, ahol viszont igen gazdag és változatos cserje- és gyepszintet is találunk. 

    A főbb fafajok mellett a Bakonyban olyan különleges növénytársulások is megjelennek, mint például az égeresek, a rekettyefüzesek, a híres fenyőfői ősfenyves vagy a szentgáli tiszafás is. A száraz és meleg déli oldalakon természetes gyepeket, illetve bokorerdőket találhatunk, a vadregényes völgyekben csobogó patakok mentén pedig gyönyörű szurdokerdőket is megcsodálhatunk. 

    A növények közül még mindenképpen érdemes megemlíteni az örökzöld babéroroszlánt, mely a Magas-Bakony jellegzetes élővilágát bemutató Boroszlán-tansövény névadója is.

    Forrás: greendex.hu

  • Zirci Ciszterci Apátság és Arborétum

    Zirc megszentelt ősi hely. Az első szereztesek 1182-ben érkeztek a Szent Bernát apátságból. Az alapítók fejlett mezőgazdasági kultúrát honosítottak meg, a 19. századtól  megújuló apátság pedig már az oktatást is fő tevékenységének tekintette. 

    A Bazilika hazánk egyik legszebb barokk templomépítménye. 

    Főoltára Magyarország legnagyobb, barokk stílusban készült oltárépítménye. Egyedülálló a templom két orgonája is, ami a szerzetesek imáját kísérte. Érdekesség, hogy a főorgona legkisebb sípja mindössze 1 cm, míg a legnagyobb sípja 5 méter magas.

    A királyterem előkelő uraságok lakosztályaként szolgált. A régi bútorok, kredencek, a kazettás mennyezet és a díszes parketta egy régi kor nemesi világába repíti a látogatót.

    A Vöröstorony, melynek tornya fehér, vörös lépcsőiről kapta a nevét. A hosszas csigalépcsőn felkanyarogva a teraszról kitekintve az egész Zirci-völgyet megpillanthatjuk.

    Műemlékkönyvtár első könyvei a 18. században kerültek a polcokra. A polcokon sorakozó kötetek száma 1950-re 65 ezerre nőtt. A gyűjtemény 70 ősnyomtatványt és több, mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. Épp úgy, mint a könyvtár közepén álló éggömb és földgömb. 

    Az Arborétum hazánk legmagasabban fekvő fás gyűjteménye. Angolkert stílusban létesült park, melynek padjai szinte hívnak, hogy álljunk meg és ne csak nézzük, mélyedjünk is el a természet szépségében. 

    A Bazilika és a könyvtár vezetéssel tekinthető meg. Tárlatvezetések a Bazilikában minden egész órakor indulnak, míg a könyvtárban minden óra 15 perckor. Érdemes előbb a könyvtárat megtekinteni. Itt a tárlatvezetés kb. 30 percig tart, így kényelmesen át lehet érni a Bazilikában egészkor kezdődő vezetésre.

    Forrás: az Apátság látogatói füzete

  • Betyár barlang

    A Cuha-völgy a Bakony egyik legszebb és leglátogatottabb kirándulóhelye, festői patakvölgyekkel, sziklaormokkal, gázlókkal és műemléki vasúti viaduktokkal. A Cuha-völgy a Bakony karsztos röghegységében található, Veszprém megyében, Zirc és Vinye között húzódik, a Cuha-patak által kialakított sziklás völgyben. 

    A Bakonyvasút vonala a völgyön keresztül halad, és a túrázók többször találkozhatnak a vonattal, amely alagutakon és viaduktokon halad át. Több túraútvonal is található itt. Ezek többsége könnyű, jelzett turistaút. A túrák során többször is át kell kelni patakon, gázlókon, ezért vízálló, magasszárú túrabakancs vagy gumicsizma ajánlott.

    A völgyben kialakított tanösvények és pihenőhelyek lehetővé teszik a családok és gyerekek számára is a kényelmes kirándulást. A Cuha-völgy egyik rejtett kincse a betyárok egyik kedvelt búvóhelye, a Kőpince barlang. A barlanghoz vezető ösvény egy viszonylag könnyen járható, de mégis kihívást jelentő túra útvonalon halad. Az út során több helyen is meg lehet pihenni. Ilyenkor gyönyörködhetünk a környék lélegzetelállító panorámájában.

    A barlang egy különleges geológiai képződmény. A hegységre hulló csapadék átszivárog a talajtakarón, miközben szén-dioxiddal telítődik. Az így agresszívvé vált szénsavas víz a talaj alatt fekvő karbonátos kőzetek meszes anyagát részben feloldja, ez a karsztosodás folyamata. Az évek során hasadékká tágítja a vékony repedéseket, majd az oldott mészanyaggal telítődve lejjebb száll. Nagyobb mélységben a karsztvizek keveredésével ismét oldani képes: a kőzetek réteglapjai és a törésvonalak mentén egyre nagyobb üregeket alakít ki. Amikor a képződő üreg mérete 2 méternél nagyobb lesz, és az ember számára is járhatóvá válik, akkor lesz az üregből barlang.

    A Kőpince barlang a 20. század elején vált ismertté, amikor a felfedezők rábukkantak. A  barlang nemcsak geológiai jelentőséggel bír, hanem régészeti szempontból is érdekes, mivel az itt talált leletek azt mutatják, hogy a Kőpince barlang egykor menedékhelyül szolgálhatott őseinknek, és többféle célra is használták. A helyiek elmondása szerint a barlang egyes részein szerszámnyomok és edénytöredékek kerültek elő, ami arra utal, hogy valószínűleg a régmúltban emberi lakóhely is lehetett. A legenda szerint egykor a híres bakonyi betyár, Savanyó Jóska is itt rejtőzködött.

    A Kőpince-barlang tágas, 14 m hosszú és 8 m széles. Népszerűségét könnyű megközelíthetőségének, szokatlan formájának és kalandos zugainak köszönheti. A nagyjából 10 méter hosszan, vízszintesen a sziklába vezető barlang gyomrában természetes fény szűrődik át a plafonon. A ferdén rétegzett dachsteini mészkő ugyanis egy 2 méter átmérőjű kürtőn keresztül felszakadt a felszínig. A nyílást a balesetveszély elkerülése végett vasráccsal zárták el. 

    A barlang megtekintése után, átkelve a patakon megkóstolhatjuk a Kőpince-forrás vizét. A környék leglátványosabb képződménye a barlangnál véget érő Cuha-szurdok sziklás patakárka, amit egészen más perspektívából láthatunk a Győr és Veszprém közötti műemlék vasútvonalról. Egy izgalmas, mégis könnyű túrát tehetünk a szurdok leglátványosabb szakaszán, Vinye és Porva-Csesznek állomások között, majd a végpontról ajánlott vonattal visszautazni, és megcsodálni a tájat a szerelvényből is.

    (Forrás: Major fogadó, Csodálatos Bakony, Természetjáró)

  • A Bakony utolsó betyárja

    Savanyú Jóska, született Savanyó József, 1841. szeptember 12-én, Izsákfán, négy évvel azután látta meg a napvilágot, hogy a másik híres bakonyi betyár, Sobri Jóska az őt üldöző pandúrok gyűrűjében véget vetett saját életének. Apja juhászszámadó volt Orosziban. Ő maga is juhászként kezdte életét, de a tisztes szegénység nem vonzotta.

    A hozzá fűzött mondák Vas, Zala és Veszprém megyében máig is közismertek. A legenda szerint Savanyú Jóska apja Bezerédy Istvánnál volt cseléd. A gróf hallott a híres betyárról, és ezért kérte apját, mutassa be neki fiát. Savanyú Jóska álruhában kirabolta a grófot, majd felfedve kilétét minden értékét otthagyta. Más változatokban hátrahagyott írásából derült ki, hogy ő volt a tettes, és apjával küldi vissza a pénzt.

    A Savanyú Jóskáról szóló mondák a volt uradalmi cselédek között terjedtek el. Mindnek egy közös üzenete volt: Savanyú Jóska a hős betyár megvédi a cselédeket a kegyetlen úrtól.

    Birkalopás miatt kellett a fejét bujdosásra adnia, 1860-ban fegyveres csavargás miatt raboskodott nyolc hónapig a veszprémi fegyházban. Néhány éven belül már rablások miatt is körözték, 1872-ben újra elfogták, de nem tudtak semmit rábizonyítani, 1875-ben súlyos testi sértés miatt ült egy hónapot. Az 1880-as évekre az ország legkeresettebb betyárjává vált.

    Sok vidéken feltűnt és a nyelvekkel is elboldogult. Jól beszélte mind a magyart, az akkoriban tótnak nevezett szlovák nyelvet, németül és magyarul még írni és olvasni is tudott.  

    A hatóságok évekig tehetetlenek voltak ellene, Savanyó és számkivetett cimborái sikeresen bujkáltak a Bakony sűrűjében. Alacsony termetével sokszor el tudott rejtőzni a Bakony legkisebb sziklahasadékaiban is. Végül a fejére kitűzött 1000 forintos vérdíj mellett, a bosszúvágy segített kézre kerítésében.

    Bandája egyik tagja, Magyarósi István billegi bojtár feladta őt, mert Savanyóék 1883-ban elvették nagybátja életét a henyei erdőben. 1884. május 4-én a halápi csárdában, mulatozás közben fogták el Savanyú Jóskát. Magyarósi ide hívta a betyárokat áldomásra, és a borba erős altatót kevert. Az így elbódított betyárt már könnyen elfogták.

    Az 1886-os bírósági tárgyalásán 29 bűntettel vádolták meg. Ezután több, mint húsz évet a börtönben töltött. 1906-ban Csáky Károly Emánuel váci püspök kérelmére kegyelmet kapott.

    Kiszabadulásakor már több, mint hatvan éves volt. Szabóműhelyt nyitott. 1907. április 9-én Tóvázsonyban vetett véget földi életének. Kínzó reuma okozott neki elviselhetetlen fájdalmat.

    Savanyú Jóska története arra emlékeztet bennünket, hogy az ember sorsa nem mindig egyetlen döntésen múlik. A tehetség, a bátorság és az ész önmagában még nem elég – az sem mindegy, milyen útra vezetjük őket.

    (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipédia)

  • Bakonyi betyárok

    Kicsi hazánk tele van számos természeti kincscsel, szebbnél szebb kirándulóhelyekkel. Kilátók, sziklahasadékok, barlangok, fenyvesek, bükkösök teszik változatossá a tájat.

    Van az országban egy viszonylag kevésbé látogatott hegység, ami uticélként talán igen, de szépségében nem marad el a többi tájegység mögött.

    A Bakony nemcsak szépségéről lehetne méltán híres. A magyar betyárvilág egyik színtere volt egykor. A 18-19. században szegény családokból származó legények, voltak a betyárok, akik közönséges bűnözőként, útonállókként fosztogattak.

    A gazdagoktól zsákmányolt javakat gyakran szétosztották a szegények között. Kalandos életüket köré bús hangulatú, romantikus legendák szövődtek. Népdalok születtek róluk, és haláluk után amolyan népi hősökké váltak.

    A Bakony számos látnivalójához és kirándulóhelyéhez fűződik valamilyen betyármese.

    Az egyik legismertebb bakonyi betyár Savanyú Jóska volt. Egyesek egyszerű útonállónak tartották, mások a szegény emberek pártfogójaként emlegették. Életének valódi története és a róla szóló legendák mára szinte elválaszthatatlanul összefonódtak.

    Nevét ma is őrzik a Bakony ösvényei, barlangjai és tisztásai. Ha az ember a rengetegben barangol, könnyen találkozhat olyan helyekkel, amelyekről a helyiek úgy tartják, hogy egykor a híres betyár rejtekhelyei voltak.

    A Bakony történetei között járva nehéz eldönteni, hol ér véget a valóság és hol kezdődik a legenda. Talán éppen ezért élnek ezek a mesék ma is.

    Forrás: Betyárok nyomában, avagy 11 különleges hely a Bakonyban

  • Az okos tolvaj

    Pipát lopott egy tolvaj, és nyakon csípték, rács mögé dugták. A börtönben ülve törte a fejét, hogyan szökhetne meg, de nagyon vigyáztak rá az őrök, szemmel tartották. Egy szép napon megkérte az őrt, hogy vezesse a király elé.

    • Tán csak nem kihallgatást akarsz kérni? – csodálkozott a börtönőr.
    • De igen. Van egy becses holmim, és szeretném a királynak ajándékozni.

    Mikor a király elé vezették, az is meglepetten nézett rá.

    • Mit kívánsz?

    A tolvaj egy papirosba takart apró csomagot vett ki a zsebéből, és odanyújtotta neki.

    A felséges úr kibontotta, és bosszúsan kérdezte:

    • Mit csináljak vele? Hiszen ez közönséges körtemag!
    • Körtemag, az igaz, de a világért sem közönséges – felelte a tolvaj. – Aki elülteti, aranykörtét szedhet a fájáról.

    No, erre a király még nagyobbat nézett.

    • Miért nem ültetted el te magad?
    • Annak is megvan az oka, felséges uram. Csak tisztaszívű embernek terem aranykörtét, olyannak, aki soha életében nem lopott, nem csalt, nem hazudott. Én meg tolvaj vagyok, hát csak közönséges körtét szedhetnék a fámról. Gondoltam, elhozom neked, te már csak igazán nem csaltál, nem loptál soha.
    • Nem, hagyd csak, nem fogadhatom el tőled – szabadkozott a király, mert eszébe jutott, hogy kisfiú korában egyszer pénzt lopott az anyjától.

    A tolvaj most a kancellárhoz fordult. De annak sem kellett a drága körtemag. Enyveskezű volt ugyanis, azt ültette hivatali székbe, aki jól megkente a markát. Aki meg nem adott neki pénzt, az holta napjáig sem jutott hivatalhoz, ha mégoly érdemes volt is rá.

    Éppen így járt a tolvaj a generálissal – az is hevesen tiltakozott.

    • Nem, nem, add inkább másnak!

    Mivel a tisztelt generális úr maga vágta zsebre a katonák zsoldjának jó felét, valahányszor háborúba vonult. Ráadásul olyan hőstettekkel szeretett dicsekedni, amelyeket más vitt végbe, nem ő.

    A helytartó sem merte elfogadni az ajándékot. Mert sohasem az igazságot nézte. Akinek pénze volt, és az ő zsebébe is csúsztatott valamennyit, annak adott igazgat.

    Próbálkozott a tolvaj a börtönőrrel is, de azzal is hasonlóképpen járt. Ijedten emelte fel a kezét őkelme, mert rossz volt az ő lelkiismerete is. Ha egy új rabot hoztak be, első dolga volt megkérdezni tőle, hogy “Pénzed van-e?” A pénzes bűnössel jól bánt, de a szegénynek ugyancsak keserves sora volt a börtönben.

    Kínálgatta a tolvaj ennek is, annak is a körtemagját, de senki sem mert elfogadni. Végtére is hangosan hahotára fakadt:

    • Hát így vagyunk? Ti mindannyian loptok, csaltok, de egyikőtök sem kerül börtönbe. Én meg csak egy pipát loptam, és hűvösre tettetek!

    A király erre nem tudott mit szólni, megparancsolta hát, hogy bocsássák szabadon az embert.

    (Forrás: Távol-keleti mesék, Naphegy kiadó)

  • Hullámvasutak

    Lélegzetelállító sebesség, hajmeresztő kanyarok, gyomorforgató hurkok és zuhanások – a hullámvasutak a legedzettebbeket is megborzongatják.

    A városligeti Hullámvasút a világ egyik legrégebbi (a ténylegesen legrégebbi hullámvasút, a Leap-The-Dips, 1902-ben épült Pennsylvania-ban, USA, sebessége 29 km/h) faszerkezetű, működő hullámvasútja. Története egészen 1896-ig, az Ezredévi Kiállításig nyúlik vissza. Ekkor Friedmann Adolf vállalkozó az Állatkert melletti telken, a későbbi Vidám Park területén megnyitotta az Ős-Budavára nevű hét hektáros szórakozóhelyet, mely 1910-ig állt fent. Ekkorra teljesen lepusztult és divatjamúlttá vált, így lebontották. A helyére a Széchenyi fürdő építése miatt áttelepített Vurstli került.

    Friedmann ezután újabb építkezésbe fogott ugyanezen telek mellett, mindjárt az akkor a vasútig húzódó Hermina út túlfelén. A szórakoztató központ az Amerika Park nevet kapta. A Park két év alatt csődbe jutott. Pár évvel korábban egy Kurt Meinhardt nevű, Bajorországból idetelepült fiatalember a jelenlegi Széchenyi fürdő, az akkori Vurstli területén felépítette a Barlangvasutat. Ez annyira jól ment, hogy hamarosan két testvére és édesapja is ideköltözött. Friedmann Adolftól megvették a csődbe ment Amerikai Park területének bérleti jogát, majd nekifogtak egy nagy és modern vidámpark létrehozásának, ez lett az 1912-ben nyílt Angol Park.

    Az Angol Park ekkor még kevés mutatvánnyal rendelkezett, ezek egyike volt az Amerikai Magasvasút. Ez a későbbi Hullámvasút helyén állt, de jóval alacsonyabb és rövidebb volt. Az Angol Park az 1920-as években élte fénykorát, szinte évadonként épültek az újabb mutatványok. A cég legnagyobb vállalkozása a Hullámvasút, akkori nevén Hegyivasút felépítése volt. A Hullámvasút Dragon Ervin tervei alapján készült és 1922-ben nyílt meg, úgy tartották, hogy a maga idejében a legnagyobb ilyen volt a világon.

    Végső formáját 1926-ra nyerte el. Teljesen faszerkezetű, gravitációs elven működik. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb első emelkedőig drótkötél viszi fel a szerelvényeket, ezután azok teljesen maguktól gurulnak az alsó végpontig. Útközben a kanyarokban fékezni kell, ezért a szerelvényeken kezelő is utazik. A pálya teljes hossza 971 méter.

    A 2013-ban az Állatkerthez került Körhinta, a Hullámvasút és az alatta megbújó Mesecsónak műemléki védettséget élvez.

    Aki szereti a hullámvasutak adta élményt, annak érdemes szétnéznie a nagyvilágban, hol is találhatók a világ legnagyobb és legjobb hullámvasútjai:

    • Leviathan – Canada’s Wonderland, Ontario, sebessége 148 km/h, 93 m magas, 1672 m hosszú
    • Vortex – Carowinds, Észak-Karolina, USA, sebessége 80 km/h, 27 m magas, 622 m hosszú
    • Intimidator 305 – Kings Dominion, Virginia, USA, sebessége 145 km/h, 93 m magas, 1554 m hosszú
    • Apocalypse – Six Flags America, Maryland, USA, sebessége 89 km/h, 30 m magas, 884 m hosszú
    • Alpengeist – Busch Gardens, Florida, USA, sebessége 107 km/h, 59 m magas, 1148 m hosszú
    • Montezum – Hopi Hari, Brazília, sebessége 103 km/h, 42 m magas, 1030 m hosszú
    • Colossos – Heide Park, Soltau, Németország, sebessége 102 km/h, 60 m magas, 1344 m hosszú
    • Dinoconda – Fuji-Q Highland, Japán, sebessége 172 km/h, 51,8 m magas, 1189 m hosszú

    Csúcstartó hullámvasutak:

    A világ legrégebbi hullámvasútja a már említett Leap-The-Dips, mely a pennsylvaninai Lakemont Parkban, a magyarországihoz hasonlóan még fából épült 1902-ben. A hullámvasutak azóta magasabbak, gyorsabbak és félelmetesebbek lettek. Manapság leginkább acélból készülnek, mivel a fa kevésbé rugalmas.

    A világ legnagyobb nehézségi gyorsulással rendelkező hullámvasútja a Tower of Terror Dél-Afrikában, Gold Reef Cityben található, gyorsulása 6,3 g, sebessége 95 km/h, 34 m magas, 100 m hosszú.

    A legmeredekebb hullámvasút, a Takabisha Japánban található Fuji-Q Highlandben. Sebessége 100 km/h, 43 méter magas, 1000 m hosszú, legmeredekebb szakasza 121°-os.

    A Ten Inversion Roller Coaster őrzi a legtöbb, azaz 10 fordulóval rendelkező hullámvasút díját. A hullámvasút Kínában, Chimelong Paradise-ban található. Sebessége 72 km/h, 30 magas és 2045 m hosszú.

    Top 5

    A leggyorsabb hullámvasutak:

    5. Superman: Escape from Krypton – Six Flags Magic Mountain, Kalifornia, USA. Sebessége 161 km/h óra, magassága 126 m, hossza 376 m. Vele holtversenyben áll a Tower of Terror II Ausztráliában (Dreamworld, Queensland). Sebessége 161 km/h, 114 m magas, 376 m hosszú.

    4. Dodonpa – Fuji-Q Highland, Japán. Sebessége 172 km/h, magassága 51,8 m, hossza 1189 m.

    3. A dobogó harmadik fokán az Egyesült Államokbeli Top Thrill Gragster áll Ohioból (Cedar Point) 193 km/h-s sebességével. Magassága 128 m, hossza 853 m.

    2. Kingda Ka – Six Flags Great Adventure, New Jersey, USA; sebessége 206 km/h, magassága 139 m, hossza 950 m.

    1. Az Egyesült Arab Emírségekben (Ferrari World) található Formula Rossa 241 km/h-s sebességével méltán birtokolja az aranyérmet a leggyorsabb hullámvasutak kategóriában. Magassága 52 m, hossza 2000 m.

    A legmagasabb hullámvasutak:

    5. helyen a Japánban (Nagashima Spa Land) található Steel Dragon 2000 áll 97 méteres magasságával. Sebessége 153 km/h, hossza 2437 m.

    4. A Tower of Terror II (Dreamworld, Queensland- Ausztrália) 114 méter magas. Sebessége 161 km/h, hossza 376 m.

    3. Superman: Escape from Krypton (Six Flags Magic Mountain, Kalifornia, USA) 12 méterrel előzi meg negyedik helyen álló vetélytársát. Magassága 126 m, sebessége 161 km/h, hossza 376 m.

    2. Top Thrill Dragster (Cedar Point, Ohio, USA) magassága 128 m, sebessége 193 km/h, hossza 853 m.

    1. A világ legmagasabb hullámvasuta a Kingda Ka (Six Flags Great Adventure, New Jersey, USA) a maga 139 méterével. Sebessége 206 km/h, hossza 950 m.

    A leghosszabb hullámvasutak:

    5. A Millenium Force (Cedar Point, Ohio, USA) hossza 2010 m, sebessége 150 km/h, magassága 94 m.

    4. A Fujiyama (Fuji-Q Highland, Japán) hossza 2045m. Sebessége 130 km/h, magassága 70 m.

    3. Bár sebességben csúcstartó, hosszát tekintve csak a harmadik helyen áll a Formula Rossa (Ferrari World, Egyesült Arab Emírségek) 2000 méterével. Sebessége 241 km/h, magassága 52 m.

    2. Az Ultimate – Lightwater Valley, Egyesült Királyság – hossza 2268 m, magassága 33 m, sebessége 80 km/h.

    1. A Steel Dragon 2000 (Nagashima Spa Land, Japán) már magasságával bekerült a top 5-be, de most 2473 méteres hosszával a dobogó csúcsára is állhat. Sebessége 153 km/h, magassága 97 m.

    Néhány érdekesség

    Négydimenziós hullámvasutak. A négydimenziós hullámvasutak (pl. kínai Dinoconda vagy a japán Eejanaika) teszik csak igazán izgalmassá a vidámparkokat. Üléseik előre és hátrafelé is forognak, ezért száguldás közben az utasok a tengelyük körül is pörögnek.

    Repülő hullámvasutak. Az ilyen vasutakon – pl. a floridai SeaWorldben működő Mantán – úgy érzékelhetjük, mintha repülnénk, a kocsik ugyanis sín alsó felén száguldanak. Beszálláskor az utasok még ülő pozícióban vannak, de amint elindul a menet, arccal a föld felé fordulnak.

    (Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek, Wikipédia)