Szerző: Jarabin Kinga

  • A Mesélő és az Erdő Őrzője

    A Lélekőrzők küldetése a világ zaccmentesítése.

    Amikor Khronosz a macska, aki maga volt az idő, a világra borította a kávét, a kávé elhomályosította a teremtmények tudatát, a zacc pedig súlyos mérföldkőként gördült az idő fogságába esett élet útjára. A teremtmények életük útján különböző életesemények mentén tartottak valahonnan valahová, és mire eljutottak valameddig, addigra lettek valakik. De nem feltétlenül azok, akik.

    Atosz, hogy megkönnyítse teremtményei útját és hogy azzá tudjanak válni akik, elküldte a világba a Mesélőt.

    A Mesélő lélektörténeteket ír. Fellapozza az első oldalt, meghív, és hagyja hogy a teremtmény maga írja tovább a történetét.

    Ő alkotta meg a Lélekerdőt, benne a Lélekőrzőkkel és a Gyökereink Ereje világával.

    Mosolygós, kedves, nyugodt és barátságos, sugárzik belőle a természetesség és a közvetlenség. Nevetésétől cseng az erdő.

    Mindig van egy ötlete.

    Kissé szórakozott, mivel csak történetekben tud gondolkodni és mindig épp egy új történet szálai szövődnek a fejében. Mindenhol eltéved. A saját útját járja, de néha még azon is eltéved. Ezért is küldte el hozzá Atosz az Erdő Őrzőjét.

    A Mesélő négy kis tündérrókát nevelt fel az erdőben. A tündérrókák apró kis rókaszerű lelkek, akik arra várnak, hogy teremtményként az élet útjára léphessenek. Mielőtt a tündérrókák útnak indulnak, a Lélekerdőben egy Lélekőrző mellett növekedve készülnek fel az útra.

    Kedvencei:

    Állat: tűzló

    Növény: hóvirág

    Évszak: ősz

    Elem: tűz

    Szám: 9

    Szín: a narancssárga és a zöld

    Jelképe a tűzkő – belső fény, isteni szikra.

    Szófordulat, amit gyakran használ:

    Legyen így!

    Az úgy még nem volt, hogy ne legyen sehogy.

    Az Erdő Őrzőjét Atosz küldte a Mesélő mellé a Lélekerdőbe. Küldetése a Mesélő terének megtartása, hogy a Mesélő nyugodtan tudjon alkotni. Lelki békéjének őrzése és a helyes ösvény megmutatása. Vigyáznia kell a Mesélőre, hogy ne tévedjen el. Ez utóbbi nem könnyű feladat, mivel a Mesélő igen szétszórt és ritkán jár a feje ott, ahol a lába.

    Ismeri az erdő minden ösvényét és titkát. Soha nem téved el. Nagyon tud figyelni. Úgy igazán, mélyen. Főleg, amikor a Mesélő beavatja egy új történetbe. Nagyon szereti hallgatni, szinte látja maga előtt a Mesélő által teremtett világot.

    Szereti a csendet. Kedves, nyíltszívű, őszinte. Ő maga az Erdő. Lelki kapocs a fák és az erdő minden teremtménye között.

    A Lélekerdő közepén él a Mesélővel egy kis faházban.

    Kedvencei:

    Állat: farkas

    Növény: moha

    Évszak: tél

    Elem: föld

    Szám: 4

    Szín: barna és a zöld

    Szófordulatok:

    Még megvan az erdő.

    Hát ez itt az erdő.

  • Betyár barlang

    A Cuha-völgy a Bakony egyik legszebb és leglátogatottabb kirándulóhelye, festői patakvölgyekkel, sziklaormokkal, gázlókkal és műemléki vasúti viaduktokkal. A Cuha-völgy a Bakony karsztos röghegységében található, Veszprém megyében, Zirc és Vinye között húzódik, a Cuha-patak által kialakított sziklás völgyben. 

    A Bakonyvasút vonala a völgyön keresztül halad, és a túrázók többször találkozhatnak a vonattal, amely alagutakon és viaduktokon halad át. Több túraútvonal is található itt. Ezek többsége könnyű, jelzett turistaút. A túrák során többször is át kell kelni patakon, gázlókon, ezért vízálló, magasszárú túrabakancs vagy gumicsizma ajánlott.

    A völgyben kialakított tanösvények és pihenőhelyek lehetővé teszik a családok és gyerekek számára is a kényelmes kirándulást. A Cuha-völgy egyik rejtett kincse a betyárok egyik kedvelt búvóhelye, a Kőpince barlang. A barlanghoz vezető ösvény egy viszonylag könnyen járható, de mégis kihívást jelentő túra útvonalon halad. Az út során több helyen is meg lehet pihenni. Ilyenkor gyönyörködhetünk a környék lélegzetelállító panorámájában.

    A barlang egy különleges geológiai képződmény. A hegységre hulló csapadék átszivárog a talajtakarón, miközben szén-dioxiddal telítődik. Az így agresszívvé vált szénsavas víz a talaj alatt fekvő karbonátos kőzetek meszes anyagát részben feloldja, ez a karsztosodás folyamata. Az évek során hasadékká tágítja a vékony repedéseket, majd az oldott mészanyaggal telítődve lejjebb száll. Nagyobb mélységben a karsztvizek keveredésével ismét oldani képes: a kőzetek réteglapjai és a törésvonalak mentén egyre nagyobb üregeket alakít ki. Amikor a képződő üreg mérete 2 méternél nagyobb lesz, és az ember számára is járhatóvá válik, akkor lesz az üregből barlang.

    A Kőpince barlang a 20. század elején vált ismertté, amikor a felfedezők rábukkantak. A  barlang nemcsak geológiai jelentőséggel bír, hanem régészeti szempontból is érdekes, mivel az itt talált leletek azt mutatják, hogy a Kőpince barlang egykor menedékhelyül szolgálhatott őseinknek, és többféle célra is használták. A helyiek elmondása szerint a barlang egyes részein szerszámnyomok és edénytöredékek kerültek elő, ami arra utal, hogy valószínűleg a régmúltban emberi lakóhely is lehetett. A legenda szerint egykor a híres bakonyi betyár, Savanyó Jóska is itt rejtőzködött.

    A Kőpince-barlang tágas, 14 m hosszú és 8 m széles. Népszerűségét könnyű megközelíthetőségének, szokatlan formájának és kalandos zugainak köszönheti. A nagyjából 10 méter hosszan, vízszintesen a sziklába vezető barlang gyomrában természetes fény szűrődik át a plafonon. A ferdén rétegzett dachsteini mészkő ugyanis egy 2 méter átmérőjű kürtőn keresztül felszakadt a felszínig. A nyílást a balesetveszély elkerülése végett vasráccsal zárták el. 

    A barlang megtekintése után, átkelve a patakon megkóstolhatjuk a Kőpince-forrás vizét. A környék leglátványosabb képződménye a barlangnál véget érő Cuha-szurdok sziklás patakárka, amit egészen más perspektívából láthatunk a Győr és Veszprém közötti műemlék vasútvonalról. Egy izgalmas, mégis könnyű túrát tehetünk a szurdok leglátványosabb szakaszán, Vinye és Porva-Csesznek állomások között, majd a végpontról ajánlott vonattal visszautazni, és megcsodálni a tájat a szerelvényből is.

    (Forrás: Major fogadó, Csodálatos Bakony, Természetjáró)

  • A Bakony utolsó betyárja

    Savanyú Jóskas, született Savanyó József, 1841. szeptember 12-én, Izsákfán, négy évvel azután látta meg a napvilágot, hogy a másik híres bakonyi betyár, Sobri Jóska az őt üldöző pandúrok gyűrűjében véget vetett saját életének. Apja juhászszámadó volt Orosziban. Ő maga is juhászként kezdte életét, de a tisztes szegénység nem vonzotta.

    A hozzá fűzött mondák Vas, Zala és Veszprém megyében máig is közismertek. A legenda szerint Savanyú Jóska apja Bezerédy Istvánnál volt cseléd. A gróf hallott a híres betyárról, és ezért kérte apját, mutassa be neki fiát. Savanyú Jóska álruhában kirabolta a grófot, majd felfedve kilétét minden értékét otthagyta. Más változatokban hátrahagyott írásából derült ki, hogy ő volt a tettes, és apjával küldi vissza a pénzt.

    A Savanyú Jóskáról szóló mondák a volt uradalmi cselédek között terjedtek el. Mindnek egy közös üzenete volt: Savanyú Jóska a hős betyár megvédi a cselédeket a kegyetlen úrtól.

    Birkalopás miatt kellett a fejét bujdosásra adnia, 1860-ban fegyveres csavargás miatt raboskodott nyolc hónapig a veszprémi fegyházban. Néhány éven belül már rablások miatt is körözték, 1872-ben újra elfogták, de nem tudtak semmit rábizonyítani, 1875-ben súlyos testi sértés miatt ült egy hónapot. Az 1880-as évekre az ország legkeresettebb betyárjává vált.

    Sok vidéken feltűnt és a nyelvekkel is elboldogult. Jól beszélte mind a magyart, az akkoriban tótnak nevezett szlovák nyelvet, nemétül és magyarul még írni és olvasni is tudott.  

    A hatóságok évekig tehetetlenek voltak ellene, Savanyó és számkivetett cimborái sikeresen bujkáltak a Bakony sűrűjében. Alacsony termetével sokszor el tudott rejtőzni a Bakony legkisebb sziklahasadékaiban is. Végül a fejére kitűzött 1000 forintos vérdíj mellett, a bosszúvágy segített kézre kerítésében.

    Bandája egyik tagja, Magyarósi István billegi bojtár feladta őt, mert Savanyóék 1883-ban elvették nagybátja életét a henyei erdőben. 1884. május 4-én a halápi csárdában, mulatozás közben fogták el Savanyú Jóskát. Magyarósi ide hívta a betyárokat áldomásra, és a borba erős altatót kevert. Az így elbódított betyárt már könnyen elfogták.

    Az 1886-os bírósági tárgyalásán 29 bűntettel vádolták meg. Ezután több, mint húsz évet a börtönben töltött. 1906-ban Csáky Károly Emánuel váci püspök kérelmére kegyelmet kapott.

    Kiszabadulásakor már több, mint hatvan éves volt. Szabóműhelyt nyitott. 1907. április 9-én Tóvázsonyban vetett véget földi életének. Kínzó reuma okozott neki elviselhetetlen fájdalmat.

    Savanyú Jóska története arra emlékeztet bennünket, hogy az ember sorsa nem mindig egyetlen döntésen múlik. A tehetség, a bátorság és az ész önmagában még nem elég – az sem mindegy, milyen útra vezetjük őket.

    (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon, Wikipédia)

  • Bakonyi betyárok

    Kicsi hazánk tele van számos természeti kincscsel, szebbnél szebb kirándulóhelyekkel. Kilátók, sziklahasadékok, barlangok, fenyvesek, bükkösök teszik változatossá a tájat.

    Van az országban egy viszonylag kevésbé látogatott hegység, ami uticélként talán igen, de szépségében nem marad el a többi tájegység mögött.

    A Bakony nemcsak szépségéről lehetne méltán híres. A magyar betyárvilág egyik színtere volt egykor. A 18-19. században szegény családokból származó legények, voltak a betyárok, akik közönséges bűnözőként, útonállókként fosztogattak.

    A gazdagoktól zsákmányolt javakat gyakran szétosztották a szegények között. Kalandos életüket köré bús hangulatú, romantikus legendák szövődtek. Népdalok születtek róluk, és haláluk után amolyan népi hősökké váltak.

    A Bakony számos látnivalójához és kirándulóhelyéhez fűződik valamilyen betyármese.

    A Bakony számos látnivalójához és kirándulóhelyéhez fűződik valamilyen betyármese.

    Az egyik legismertebb bakonyi betyár Savanyú Jóska volt. Egyesek egyszerű útonállónak tartották, mások a szegény emberek pártfogójaként emlegették. Életének valódi története és a róla szóló legendák mára szinte elválaszthatatlanul összefonódtak.

    Nevét ma is őrzik a Bakony ösvényei, barlangjai és tisztásai. Ha az ember a rengetegben barangol, könnyen találkozhat olyan helyekkel, amelyekről a helyiek úgy tartják, hogy egykor a híres betyár rejtekhelyei voltak.

    A Bakony történetei között járva nehéz eldönteni, hol ér véget a valóság és hol kezdődik a legenda. Talán éppen ezért élnek ezek a mesék ma is.

    Forrás: Betyárok nyomában, avagy 11 különleges hely a Bakonyban

  • Az okos tolvaj

    Pipát lopott egy tolvaj, és nyakon csípték, rács mögé dugták. A börtönben ülve törte a fejét, hogyan szökhetne meg, de nagyon vigyáztak rá az őrök, szemmel tartották. Egy szép napon megkérte az őrt, hogy vezesse a király elé.

    • Tán csak nem kihallgatást akarsz kérni? – csodálkozott a börtönőr.
    • De igen. Van egy becses holmim, és szeretném a királynak ajándékozni.

    Mikor a király elé vezették, az is meglepetten nézett rá.

    • Mit kívánsz?

    A tolvaj egy papirosba takart apró csomagot vett ki a zsebéből, és odanyújtotta neki.

    A felséges úr kibontotta, és bosszúsan kérdezte:

    • Mit csináljak vele? Hiszen ez közönséges körtemag!
    • Körtemag, az igaz, de a világért sem közönséges – felelte a tolvaj. – Aki elülteti, aranykörtét szedhet a fájáról.

    No, erre a király még nagyobbat nézett.

    • Miért nem ültetted el te magad?
    • Annak is megvan az oka, felséges uram. Csak tisztaszívű embernek terem aranykörtét, olyannak, aki soha életében nem lopott, nem csalt, nem hazudott. Én meg tolvaj vagyok, hát csak közönséges körtét szedhetnék a fámról. Gondoltam, elhozom neked, te már csak igazán nem csaltál, nem loptál soha.
    • Nem, hagyd csak, nem fogadhatom el tőled – szabadkozott a király, mert eszébe jutott, hogy kisfiú korában egyszer pénzt lopott az anyjától.

    A tolvaj most a kancellárhoz fordult. De annak sem kellett a drága körtemag. Enyveskezű volt ugyanis, azt ültette hivatali székbe, aki jól megkente a markát. Aki meg nem adott neki pénzt, az holta napjáig sem jutott hivatalhoz, ha mégoly érdemes volt is rá.

    Éppen így járt a tolvaj a generálissal – az is hevesen tiltakozott.

    • Nem, nem, add inkább másnak!

    Mivel a tisztelt generális úr maga vágta zsebre a katonák zsoldjának jó felét, valahányszor háborúba vonult. Ráadásul olyan hőstettekkel szeretett dicsekedni, amelyeket más vitt végbe, nem ő.

    A helytartó sem merte elfogadni az ajándékot. Mert sohasem az igazságot nézte. Akinek pénze volt, és az ő zsebébe is csúsztatott valamennyit, annak adott igazgat.

    Próbálkozott a tolvaj a börtönőrrel is, de azzal is hasonlóképpen járt. Ijedten emelte fel a kezét őkelme, mert rossz volt az ő lelkiismerete is. Ha egy új rabot hoztak be, első dolga volt megkérdezni tőle, hogy “Pénzed van-e?” A pénzes bűnössel jól bánt, de a szegénynek ugyancsak keserves sora volt a börtönben.

    Kínálgatta a tolvaj ennek is, annak is a körtemagját, de senki sem mert elfogadni. Végtére is hangosan hahotára fakadt:

    • Hát így vagyunk? Ti mindannyian loptok, csaltok, de egyikőtök sem kerül börtönbe. Én meg csak egy pipát loptam, és hűvösre tettetek!

    A király erre nem tudott mit szólni, megparancsolta hát, hogy bocsássák szabadon az embert.

    (Forrás: Távol-keleti mesék, Naphegy kiadó)

  • Hullámvasutak

    Lélegzetelállító sebesség, hajmeresztő kanyarok, gyomorforgató hurkok és zuhanások – a hullámvasutak a legedzettebbeket is megborzongatják.

    A városligeti Hullámvasút a világ egyik legrégebbi (a ténylegesen legrégebbi hullámvasút, a Leap-The-Dips, 1902-ben épült Pennsylvania-ban, USA, sebessége 29 km/h) faszerkezetű, működő hullámvasútja. Története egészen 1896-ig, az Ezredévi Kiállításig nyúlik vissza. Ekkor Friedmann Adolf vállalkozó az Állatkert melletti telken, a későbbi Vidám Park területén megnyitotta az Ős-Budavára nevű hét hektáros szórakozóhelyet, mely 1910-ig állt fent. Ekkorra teljesen lepusztult és divatjamúlttá vált, így lebontották. A helyére a Széchenyi fürdő építése miatt áttelepített Vurstli került.

    Friedmann ezután újabb építkezésbe fogott ugyanezen telek mellett, mindjárt az akkor a vasútig húzódó Hermina út túlfelén. A szórakoztató központ az Amerika Park nevet kapta. A Park két év alatt csődbe jutott. Pár évvel korábban egy Kurt Meinhardt nevű, Bajorországból idetelepült fiatalember a jelenlegi Széchenyi fürdő, az akkori Vurstli területén felépítette a Barlangvasutat. Ez annyira jól ment, hogy hamarosan két testvére és édesapja is ideköltözött. Friedmann Adolftól megvették a csődbe ment Amerikai Park területének bérleti jogát, majd nekifogtak egy nagy és modern vidámpark létrehozásának, ez lett az 1912-ben nyílt Angol Park.

    Az Angol Park ekkor még kevés mutatvánnyal rendelkezett, ezek egyike volt az Amerikai Magasvasút. Ez a későbbi Hullámvasút helyén állt, de jóval alacsonyabb és rövidebb volt. Az Angol Park az 1920-as években élte fénykorát, szinte évadonként épültek az újabb mutatványok. A cég legnagyobb vállalkozása a Hullámvasút, akkori nevén Hegyivasút felépítése volt. A Hullámvasút Dragon Ervin tervei alapján készült és 1922-ben nyílt meg, úgy tartották, hogy a maga idejében a legnagyobb ilyen volt a világon.

    Végső formáját 1926-ra nyerte el. Teljesen faszerkezetű, gravitációs elven működik. Ez azt jelenti, hogy a legmagasabb első emelkedőig drótkötél viszi fel a szerelvényeket, ezután azok teljesen maguktól gurulnak az alsó végpontig. Útközben a kanyarokban fékezni kell, ezért a szerelvényeken kezelő is utazik. A pálya teljes hossza 971 méter.

    A 2013-ban az Állatkerthez került Körhinta, a Hullámvasút és az alatta megbújó Mesecsónak műemléki védettséget élvez.

    Aki szereti a hullámvasutak adta élményt, annak érdemes szétnéznie a nagyvilágban, hol is találhatók a világ legnagyobb és legjobb hullámvasútjai:

    • Leviathan – Canada’s Wonderland, Ontario, sebessége 148 km/h, 93 m magas, 1672 m hosszú
    • Vortex – Carowinds, Észak-Karolina, USA, sebessége 80 km/h, 27 m magas, 622 m hosszú
    • Intimidator 305 – Kings Dominion, Virginia, USA, sebessége 145 km/h, 93 m magas, 1554 m hosszú
    • Apocalypse – Six Flags America, Maryland, USA, sebessége 89 km/h, 30 m magas, 884 m hosszú
    • Alpengeist – Busch Gardens, Florida, USA, sebessége 107 km/h, 59 m magas, 1148 m hosszú
    • Montezum – Hopi Hari, Brazília, sebessége 103 km/h, 42 m magas, 1030 m hosszú
    • Colossos – Heide Park, Soltau, Németország, sebessége 102 km/h, 60 m magas, 1344 m hosszú
    • Dinoconda – Fuji-Q Highland, Japán, sebessége 172 km/h, 51,8 m magas, 1189 m hosszú

    Csúcstartó hullámvasutak:

    A világ legrégebbi hullámvasútja a már említett Leap-The-Dips, mely a pennsylvaninai Lakemont Parkban, a magyarországihoz hasonlóan még fából épült 1902-ben. A hullámvasutak azóta magasabbak, gyorsabbak és félelmetesebbek lettek. Manapság leginkább acélból készülnek, mivel a fa kevésbé rugalmas.

    A világ legnagyobb nehézségi gyorsulással rendelkező hullámvasútja a Tower of Terror Dél-Afrikában, Gold Reef Cityben található, gyorsulása 6,3 g, sebessége 95 km/h, 34 m magas, 100 m hosszú.

    A legmeredekebb hullámvasút, a Takabisha Japánban található Fuji-Q Highlandben. Sebessége 100 km/h, 43 méter magas, 1000 m hosszú, legmeredekebb szakasza 121°-os.

    A Ten Inversion Roller Coaster őrzi a legtöbb, azaz 10 fordulóval rendelkező hullámvasút díját. A hullámvasút Kínában, Chimelong Paradise-ban található. Sebessége 72 km/h, 30 magas és 2045 m hosszú.

    Top 5

    A leggyorsabb hullámvasutak:

    5. Superman: Escape from Krypton – Six Flags Magic Mountain, Kalifornia, USA. Sebessége 161 km/h óra, magassága 126 m, hossza 376 m. Vele holtversenyben áll a Tower of Terror II Ausztráliában (Dreamworld, Queensland). Sebessége 161 km/h, 114 m magas, 376 m hosszú.

    4. Dodonpa – Fuji-Q Highland, Japán. Sebessége 172 km/h, magassága 51,8 m, hossza 1189 m.

    3. A dobogó harmadik fokán az Egyesült Államokbeli Top Thrill Gragster áll Ohioból (Cedar Point) 193 km/h-s sebességével. Magassága 128 m, hossza 853 m.

    2. Kingda Ka – Six Flags Great Adventure, New Jersey, USA; sebessége 206 km/h, magassága 139 m, hossza 950 m.

    1. Az Egyesült Arab Emírségekben (Ferrari World) található Formula Rossa 241 km/h-s sebességével méltán birtokolja az aranyérmet a leggyorsabb hullámvasutak kategóriában. Magassága 52 m, hossza 2000 m.

    A legmagasabb hullámvasutak:

    5. helyen a Japánban (Nagashima Spa Land) található Steel Dragon 2000 áll 97 méteres magasságával. Sebessége 153 km/h, hossza 2437 m.

    4. A Tower of Terror II (Dreamworld, Queensland- Ausztrália) 114 méter magas. Sebessége 161 km/h, hossza 376 m.

    3. Superman: Escape from Krypton (Six Flags Magic Mountain, Kalifornia, USA) 12 méterrel előzi meg negyedik helyen álló vetélytársát. Magassága 126 m, sebessége 161 km/h, hossza 376 m.

    2. Top Thrill Dragster (Cedar Point, Ohio, USA) magassága 128 m, sebessége 193 km/h, hossza 853 m.

    1. A világ legmagasabb hullámvasuta a Kingda Ka (Six Flags Great Adventure, New Jersey, USA) a maga 139 méterével. Sebessége 206 km/h, hossza 950 m.

    A leghosszabb hullámvasutak:

    5. A Millenium Force (Cedar Point, Ohio, USA) hossza 2010 m, sebessége 150 km/h, magassága 94 m.

    4. A Fujiyama (Fuji-Q Highland, Japán) hossza 2045m. Sebessége 130 km/h, magassága 70 m.

    3. Bár sebességben csúcstartó, hosszát tekintve csak a harmadik helyen áll a Formula Rossa (Ferrari World, Egyesült Arab Emírségek) 2000 méterével. Sebessége 241 km/h, magassága 52 m.

    2. Az Ultimate – Lightwater Valley, Egyesült Királyság – hossza 2268 m, magassága 33 m, sebessége 80 km/h.

    1. A Steel Dragon 2000 (Nagashima Spa Land, Japán) már magasságával bekerült a top 5-be, de most 2473 méteres hosszával a dobogó csúcsára is állhat. Sebessége 153 km/h, magassága 97 m.

    Néhány érdekesség

    Négydimenziós hullámvasutak. A négydimenziós hullámvasutak (pl. kínai Dinoconda vagy a japán Eejanaika) teszik csak igazán izgalmassá a vidámparkokat. Üléseik előre és hátrafelé is forognak, ezért száguldás közben az utasok a tengelyük körül is pörögnek.

    Repülő hullámvasutak. Az ilyen vasutakon – pl. a floridai SeaWorldben működő Mantán – úgy érzékelhetjük, mintha repülnénk, a kocsik ugyanis sín alsó felén száguldanak. Beszálláskor az utasok még ülő pozícióban vannak, de amint elindul a menet, arccal a föld felé fordulnak.

    (Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek, Wikipédia)

  • Stadionok

    A stadionok és arénák a legnagyobb, legimpozánsabb épületek közé tartoznak. Azonkívül, hogy izgalmas versenyeket, világklasszis sportokók és csapatok drámai küzdelmeit élhetjük át ezeken a helyszíneken, popkoncertek és egyéb nagy események megrendezésére is kiválóan alkalmasak.

    A mai biztonságtudatos korszakot megelőzően hatalmas tömegek gyűltek össze a stadionokban, akár állóhelyeken is, és a túlzsúfoltság sem volt ritka.

    Nézzünk néhány nézőszámrekordot:

    • 199 854 fő, Maracana Stadion, Brazília. Brazília-Uruguay VB-döntő, 1950 június.
    • 190 000 fő, Május 1. Stadion, Észak-Korea, pankrációgála, 1995 április.
    • 149 415 fő (és további 20 ezer jegynélküli néző), Hampden Park, Skócia. Skócia-Anglia mérkőzés, 1937.
    • 135 000 fő, Estadio da Luz, Portugália. Benfica-Porto mérkőzés, 1987. január.

    Ha egyszer stadion néző körtúrára adnánk a fejünket, semmiképp se hagyjuk ki az alábbiakat:

    Amerika

    • Los Angeles Memorial Coliseum, Kalifornia, USA, befogadóképesség: 93 607 fő, menyitás éve: 1921.
    • Rose Bowl – Pasadena, Kalifornia, USA, befogadóképesség: 92 542 fő, megnyitás éve: 1992.
    • Dodgers Stadion – Kalifornia, USA, befogadóképesség: 56 000 fő, megnyitás éve: 1962.
    • Phoenixi Egyetem stadionja – Arizona, USA, befogadóképesség: 63 400 fő, megnyitás éve: 2006.
    • Bell Centre – Quebec, Kanada, befogadóképesség: 21 273 fő, megnyitás éve: 1996.
    • Beaver Stadion – Pennsylvania, USA, befogadóképesség: 106 572 fő, megnyitás éve: 1960.
    • Madison Square Garden – New York, USA, befogadóképesség: 22 292 fő, megnyitás éve: 1968.
    • Arthur Ashe Stadion – New York, USA, befogadóképesség: 23 200 fő, megnyitás éve: 1997.
    • Ohio Stadion – Ohio, USA, befogadóképesség: 102 329 fő, megnyitás éve: 1922.
    • Neyland Stadion – Tennessee, USA, befogadóképesség: 102 455 fő, megnyitás éve: 1920.
    • Sanford Stadion – Georgia, USA, befogadóképesség: 92 746 fő, megnyitás éve: 1929.
    • Bryant-Denny Stadion – Alabama, USA, befogadóképesség: 101 821 fő, megnyitás éve: 1929.
    • Tiger Stadion – Louisiana, USA, befogadóképesség: 92 542 fő, megnyitás éve: 1924.
    • Darrell K. Royal – Texasi Emlékstadion – Texas, USA, befogadóképesség: 100 119 fő, megnyitás éve: 1924.

    Néhány érdekesség:

    • Ann ARbor – Michigan, USA, befogadóképesség: 114 804 fő, megnyitás éve: 1926. A „nagy ház” becenevű stadion, amely a legnagyobb az Egyesült Államokban, a Michigan Wolverines amerikaifutball-csapat otthona.
    • Estadio Azteca (Azték Stadion) – Mexikóváros, Mexikó, befogadóképesség: 105 000 fő, megnyitás éve: 1961. A mexikói nemzeti válogatott hivatalos pályája egyben a világ legnagyobb labdarúgó-stadionja. Az egyetlen helyszín a világon, amely két alkalommal is otthont adott VB-döntőnek.
    • Maracana Stadion – Rio de Janeiro, Brazília, befogadóképesség: 82 238 fő, megnyitás éve: 1950. Az 1950-es labdarúgó világbajnokságra épült, és közel 200 000-es befogadóképességével annak idején a világ legnagyobb stadionjának számított. Az 1990-es években jelentősen csökkentették a nézőterét, miután a stadion egy része összeomlott. A 2014-es labdarúgó világbajnokságra felújították.

    Európa

    • Millennium Stadion – Cardiff, Egyesült Királyság, befogadóképesség: 74 500 fő, megnyitás éve: 1990.
    • Webley Stadion – London, Egyesült Királyság, befogadóképesség: 90 000 fő, megnyitás éve: 2007.
    • Allianz Arena – München, Németország, befogadóképesség: 69 901 fő, megnyitás éve: 2005.
    • Santiago Bernabéu Stadion – Madrid, Spanyolország, befogadóképesség: 85 454 fő, megnyitás éve: 1947.

    Érdekesség:

    • Camp Nou (Új Stadion) – Barcelona, Spanyolország, befogadóképesség: 99 354 fő, megnyitás éve: 1957, Európa legnagyobb stadionja, a világon a 11. helyen áll.

    Afrika

    • FNB Stadion (Futballváros) – Johannesburg, Dél-Afrika, befogadóképesség: 94 736 fő, megnyitás éve: 1989. A tradicionális afrikai edény után „Calabash” becenéven is emlegetett stadion Afrika legnagyobb arénája. A 2010-es világbajnokságra teljes körű felújításon esett át.

    Ázsia

    • Azadi Stadion – Teherán, Irán, befogadóképesség: 100 000 fő, megnyitás éve: 1971.
    • Salt Lake Stadium (Sóstó Stadion) – Kolkata, India, befogadóképesség: 120 000 fő, megnyitás éve: 1984.
    • Lumpinee Bokszaréna – Bangkok, Thaiföld, befogadóképesség: 9500 fő, megnyitás éve: 1956.
    • Pekingi Nemzeti Stadion (Madárfészek) – Kína, befogadóképesség: 80 000 fő, megnyitás éve: 2008.
    • Kvangmjong Velodrom – Dél-Korea, befogadóképesség: 30 000 fő, megnyitás éve: 2006.

    Érdekesség:

    • Rungrado Május 1. Stadion – Phenjan, Észak-Korea, befogadóképesség: 150 000 fő, megnyitás éve: 1989. A magnóliavirágra emlékeztető stadionban sportrendezvényeket és katonai parádékat egyaránt tartanak.

    Ausztrália

    • Melbourne-i Krikettstadion (MSG) – Victoria, Ausztrália, befogadóképesség: 100 018 fő, megnyitás éve: 1854. A világ összes sporthelyszíne közül itt vannak a legmagasabb reflektortornyok. A helyiek az MCG-t rövidítve egyszerűen csak „G”-nek nevezik.

    Összehasonlításképp

    • Puskás Aréna – Budapest, Magyarország legnagyobb befogadóképességű, sport- illetve zenei rendezvények lebonyolítására egyaránt alkalmas létesítménye, a magyar labdarúgó-válogatott elsődleges hazai pályája. Befogadóképessége: 67 155 fő, megnyitás éve: 2019.

    (Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG Könyvek, wikipédia)

  • Tévézés

    Gyerekkoromban nem volt, csak fekete-fehér TV, az is csak a tehetősebb családoknál. Emlékszem, nagyszüleim vettek édesanyáméknak egy hordozható kis piros műanyag borítású televíziót, hatalmas kihúzható antennával. Hétfőn nem volt adás, a kedvenc műsorunk az „Egy kis mozgás mindenkinek kell, a karosszékből álljanak most fel…” és az Esti Mese volt, a Híradó pedig kizárólag a felnőtteknek szólt, mi nem nézhettük.

    Mára jelentősen átalakultak a tévé nézési szokások. Nekünk nincs televíziónk, és nem is hiányzik. Esténként könyvet olvasunk, vagy összebújva megnézünk egy filmet abban az időben, ami még nem borítja fel a napirendünket. Nem szól háttérzajként, nem vonja el a figyelmet és nem veszi el az időnket sem egymástól, mert nekünk így jó: egymásra figyelve, egymással beszélgetve. Persze ez is csak szokás kérdése.

    A tévé napi 24 órában kínál szórakozást és információkat. Ma már mobileszközön, laptopon, okostelefonon vagy tableten is nézhetünk műsorokat, amivel alapjában véve nem is lenne baj, ha mindez nem helyettesítené a könyveket és a szülői figyelmet, érintést, jelenlétet.

    A könyveket helyettesítették a táblagépek, a hagyományos társasjátékokat a mobilok. A technikai újdonságok eredeti küldetése, azaz közelebb hozni egymáshoz az embereket, sajnos kudarcot vallott. Egyre inkább eltávolodunk egymástól. A sugárzó képernyők kitöltik gyermekeink életét. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a képernyők előtt töltött idő pedig káros hatással van a gyerekek egészségére.

    A JAMA Pediatrics folyóiratban megjelent tanulmány 2-3 éves korú gyerekek további fejlődését vizsgálta 3-5 éves korukban. A tanulmány keretében az édesanyák különböző fejlődési mérföldkövekre, többek között a kommunikációs, motorikus, szociális készségekre vagy problémamegoldó képességeire irányuló kérdőívet töltöttek ki háromszor, mégpedig a gyermek két, három és öt éves korának betöltése után. Ezenkívül közölniük kellett, mennyi időt töltenek csemetéik a képernyő előtt hétközben és hétvégén.

    A tanulmány eredményei kimutatták, hogy a gyerekek sokkal többet vannak a képernyők előtt, mint kellene. A kétéves gyerekek körülbelül 2,4 órát, a háromévesek 3,6 órát míg az ötévesek „csak“ 1,6 órát töltenek a tablet, televízió vagy mobil képernyői előtt. A gyorsan változó színes képek, hangok és játékok ugyan érdekesek és bizonyos mértékben oktató jellegűek, de mindenből megárt a sok. Sőt mi több, kitudódott, hogy a digitális képernyők hatása sokkal károsabb, mint azt eredetileg feltételezték.

    A monitorok előtt töltött túl sok idő nem csak az alvás minőségét, de a tanulmányi teljesítményt is csökkenti, valamint negatív módon befolyásolja a beszédfejlődést. Azoknál a gyerekeknél, akik naponta több mint egy órát töltenek a képernyők előtt, 49%-kal nő a nyelvi fejlődés elmaradása. A problémát nem csak a beszéd késése jelenti, de a helytelen kiejtés, valamint a későbbiek folyamán a fogalomalkotás is.

    Az egyenlet ebben az esetben egyértélmű – minél kevesebb idő a képernyő előtt, annál jobb tanulmányi eredmények. Ha ehhez hozzáadjuk a jó alvást és a megfelelő testmozgást, a kitűnő eredmény garantált.

    A monitorok sugárzása befolyással van az alvás minőségére. A monitorok kék fénye káros és megterhelő hatással van az idegrendszerre és alvászavarokat okoz. Inkább olvassunk esti mesét.

    Napi hány perc?

    Szakemberek javaslata alapján a 18 hónapnál fiatalabb babák lehetőleg ne is nézzenek televíziót.

    A 18 – 24 hónapos gyerekeknél maximum egy óra a megengedett idő, szülői felügyelet mellett.

    A 2-5 éves gyerekeknél szintén napi egy óra a határ, de ennél a korosztálynál már nem szükséges, de ajánlott a szülői felügyelet.

    Az 5 évnél idősebb gyerekeknél a szülőnek oda kell figyelnie arra, hogy a monitorozás ne menjen az alvás, iskola, játék és természetesen a közös kommunikáció rovására.

    Nézzünk kicsit körbe a nagyvilágban, hol miképp alakulnak a televíziónézési szokások.

    • Egyesült Királyság 28 óra/hét
    • Egyesült Államok 28 óra/hét
    • Olaszország 27 óra/hét
    • Franciaország 23 óra/hét
    • Németország 23 óra/hét
    • Írország 23 óra/hét
    • Ausztrália 22 óra/hét
    • Dánia 20 óra/hét
    • Hollandia 20 óra/hét
    • Belgium 19 óra/hét
    • Finnország 18 óra/hét
    • Norvégia 18 óra/hét
    • Svédország 18 óra/hét

    (Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG Könyvek, https://www.mackojatek.hu/cikkek/televizio-gyermek-fejlodes/ )

  • Fesztiválok

    A fesztiválok lehetőséget nyújtanak vallási vagy kulturális hagyományok megünneplésére. Mindenekelőtt azonban kiváló alkalmak bulizásra. Magyarországon is számos fesztivál kerül megrendezésre nyaranta: Sziget, Fazen, Tábor Fesztivál, Balaton Sound és még sorolhatnám. De nézzünk körül a nagyvilágban, milyen témák és események ihlették meg az embereket egy-egy nagyobb fesztivál megrendezésére.

    Karnevál, pl. a Rio de Janeiró-i, általában hatalmas felvonulás, amelyre közvetlenül a nagyböjt (a keresztény húsvétot megelőző és mértékletes táplálkozást kívánó időszak) kezdete előtt kerül sor.

    Főbb karneválok helyszínei:

    Kínai újév. A tél végének megünneplésére rendezik meg Kínában a Tavaszi Fesztivált, amely során lámpásokkal és kínai sárkányokkal vonulnak fel az utcákon. A családok kitakarítják a házukat, hogy a balszerencsétől megszabaduljanak, és így üdvözöljék az új évet. Minden olyan országban, ahol jelentős kínai közösség él, megrendezik ezt a fesztivált:

    • Vancouver, Kanada
    • San Francisco, USA
    • Toronto, Kanada
    • New York, USA
    • Mauritius
    • Kolkata, India
    • Szingapúr
    • Indonézia
    • Fülöp-Szigetek
    • Sydney, Ausztrália
    • Peking

    Világraszóló partik. Bizonyos fesztiválok a világ legtávolabbi pontjairól is vonzanak látogatókat. Járhatnak nagy kosszal, mint pl. a Tomatina, de ilyen megmérettetés pl. a feleségcipelés is.

    A legfontosabb világraszóló partik helyszínei:

    • Tulipánfesztivál – Michigan, USA – A fesztivált rendező városokat vagy a hollandok alapították, vagy nagy számban élnek ott holland telepesek leszármazottai. Az utcákat tulipánnal ültetik be, és külön erre az alkalomra tulipánkerteket alakítanak ki.
    • Retkek éjszakája – Oaxaca, Mexikó – Amikor a 16. sz.-ban először hoztak retket Amerikába, a piaci kereskedők, hogy népszerűsítsék az új zöldséget, szobrokat készítettek belőle. A retkek éjszakáját 1897 óta ünneplik.
    • Tapati Fesztivál – Húsvét-sziget – A Tapati Fesztivál programjai között szerepel tánc, rituális éneklés, művészeti kiállítások, faragóverseny, ló- és csónakverseny, testfestés, cérnaszövő verseny (kai-kai), királynőválasztás, felvonulás, valamint a haka pei, amely során a résztvevők banánfatörzseken száguldanak le egy meredek hegyoldalról.
    • Inti Raymi – Cuzco, Peru – A “Nap fesztiválja” még az inkák idejéből származik. Az emberek ilyenkor a téli napfordulót és az új év kezdetét ünneplik.
    • Sajtgurító viadal – Gloucestershire, Egyesület Királyság – A fesztiválon a versenyzők egy sáros, meredek domboldalon legurított kerek sajtot próbálnak utolérni.
    • La Tomatina – Bunol, Valencia, Spanyolország – A paradicsomdobáló csatát 1944 óta minden év augusztusának utolsó szerdáján rendezik meg. Ebből az alkalomból több, mint 100 tonna paradicsomot hajigálnak szét.
    • Szahara Fesztivál – Tunézia – A nomád élet és hagyományok ünnepe. A programok között szerepel tevemaraton, beduin énekek, tánc és versmondás.
    • Sivatagi fesztivál – Mali – Háromnapos fesztivál a hagyományos tuareg művészet, zene és tánc jegyében. Az emberek a tevéjükkel kivonulnak a sivatagba, hogy ott a fesztivál idejére tábort verjenek.
    • Fügekaktusz fesztivál – Mandela-öböl, Dél-Afrika – A tradicionális ételek ünnepének (és elfogyasztásának) napja. Ilyenkor többek között gyömbér-sör, palacsinta, potjiekos, kenyérbe töltött curry (bunny chow) és grillezett hal kerül az asztalra.
    • Incwala – Szváziföld – “Az új termés ünnepén” a király sütőtököt és különböző gyümölcsöket eszik. Az emberek táncolnak és énekelnek a tiszteletére, illetve azért, hogy a szüretet áldás kísérje.
    • Janmashtami – Mumbai, India – A hindu istenség, Krisna születésnapjának ünnepe. A fiúk és a férfiak felmásznak egy oszlop tetejére, hogy széttörjék az ott elhelyezett aludttejes cserépedényt, és kiöntsék a tartalmát. A legenda szerint Krisna gyerekkorában aludttejet lopott.
    • Esala Maha Perahera – Kandy, Srí Lanka – Ez a tíznapos “fogfesztivál” Buddha fogereklyéjének az ünnepe, amikor Kandyben táncosok, akrobaták és tűzzsonglőrök lépnek fel, az utolsó napon pedig díszbe öltöztetett elefánt viszi körbe a fogat.
    • Feleségcipelő bajnokság – Sonkajarvi, Finnország – A férfi versenyzőknek egy akadálypályán kell keresztülcipelniük a feleségüket. A győztes jutalma a felesége súlyának megfelelő mennyiségű sör. (Azoknak a pároknak, akik szívesen megmérettetnék magukat, de nem szeretnének Finnországig utazni, árulom el, hogy hazai futóversenyen is elérhető versenyszám a feleségcipelés. A jutalom pedig szintén a feleség súlyának megfelelő sör.)
    • Baltáj – Tatársztán, Oroszország – A baltáj “mézünnepet” jelent. A kaszálás időszaka ezzel a fesztivállal veszi kezdetét, és ilyenkor az a szokás, hogy nyírfaleveleket aggatnak egy medvére.
    • Boryeongi Iszapfesztivál – Boryeong, Dél-Korea – Ezen az 1998-ban elindított maszatos fesztiválon az emberek egymást kenik be iszappal, amely állítólag a bőr számára hasznos ásványi anyagokat tartlamaz.
    • Ava-odori – Tokushima, Japán – Az Ava-odori hagyománya 1586-ban kezdődött. Ekkor határozták el, Tokushima lakói, hogy a városban megépült új várat megünneplik. Napjainkban több, mint 1 millió turista keresi fel a rendezvényt, hogy megnézze a hagyományos viseletben fellépő táncosok felvonulását az utcákon.
    • Húsvét Fesztivál – Bendigo, Ausztrália – Az 1871 óta folyamatosan megrendezett fesztivál a legrégebbi múltra visszatekintő ilyen rendezvény Ausztráliában. A húsvéti felvonulás részeként a világ leghosszabb kínai sárkánya, a Sun Loong is végigtáncolja Bendigo utcáit.
    • Te Matatini – Új-Zéland – A maori táncfesztiválra egész Új-Zélandról érkeznek táncosok, hogy az országos döntőben megmérettessék magukat. A Te Matatini jelentése: “sok arc”.

    Érdekesség. Először az 1621-es aratások után tartották meg a Hálaadást Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban. Az őszi betakarítások ünnepén pulykát szolgálat és szolgálnak fel azóta is. Az Egyesült Államokban a Hálaadás napján több, mint 45 millió pulykát tálalnak fel, Kanadában további 3 millió pulyka esik áldozatául az ünnepnek.

    (Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG könyvek)