Természeti jelenségek (7.)

Zabolátlan ló,
nevenincs apó,
körbe-körbe jár,
tenger bajt csinál. Mi az?
(forgószél)

Réten jöttem, réten mentem,
aranygyűrűm elvesztettem,
Hold letette, Nap felvette,
angyal kebelébe tette.
(harmat)

Kerten jöttem, kerten mentem,
ezüstgyűrűm elvesztettem,
ember látta, fel nem vette,
Nap meglátta, fel is vette.
(harmat)

Hold elejti, Nap felkapja. Mi az?
(harmat)

Estefelé földre ül,
egész éjjel ott csücsül,
napkeltével elrepül.
(harmat)

Mikor a nap megy - ő jön,
mikor a nap jön - ő megy. Mi az?
(harmat)

Gyönge gyöpre heveredtem,
gyémántgyűrűm elvesztettem,
Hold meglátta, s csak nevette,
Nap felkapta, s jaj, megette.
(harmat)

Kis királylány erdőn volt,
ezer gyöngyöt széjjel szórt,
a Hold látta, otthagyta,
a Nap eljött, s felkapta.
(harmat)

Sírok-sírok, folyton sírok,
amíg a Nap fel nem ragyog.
Mihelyt a Nap felragyog,
nem sírok már, de meghalok.
(harmat)

Addig sírok, addig sírok,
míg kedves, szép angyalom
letörli könnyeimet.
(harmat)

A tengernél sokkal nagyobb,
mégsem ér bokáig.
Mi az?
(harmat)

Testvére a harmatnak,
s hideg idő társa,
mert az ember őt csakis
télidőben látja.
(zúzmara)

Minden ágon kivirágzik,
meleg naptól meg elázik.
(zúzmara)

Leszállnak ők fűre, fára,
pedig egyiknek sincs lába.
(dér)

Szürke szárnyú nagy madár,
szürke lesz a nagy határ,
ha ősszel a földre száll.
(köd)

A városokat elnyelem,
a hegyeket elnyelem,
pedig semmit sem eszem.
Mondd meg gyorsan, mi a nevem!
(köd)

Rossz időben sose látszik,
jó időben himbálódzik,
nagy melegben táncot jár,
szemed előtt meg nem áll.
(délibáb)

Verőfényes őszidőben
selyem száll a levegőben.
(ökörnyál)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)