Mesemondó blog

Címke: Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény

  • Falusi hangverseny

    Falusi hangverseny

    Háp! Háp! Háp!
Jönnek a Kacsák!
Hej, de éhes, hej, de szomjas
ez a társaság!

Bú! Bú! Bú!
Boci szomorú!
Illeg-billeg tyúkjai közt
a Kukurikú!

Röf! Röf! Röf!
Orra sárba döf:
négy sonkáján Kucu néni
lassan eldöcög.

Gá! Gá! Gá!
Szalad világgá
Liba mama, ha a Csacsi rábőg, hogy. I-á!

Rút! Rút! Rút!
Föl is, le is út:
mérges Pulyka, te szereted csak a háborút!

Bú! Röf! Háp!
Sípok, trombiták:
keltsen édes hangversennyel
ez a társaság!

    (Szabó Lőrinc)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Hörpentő

    Hörpentő

    Gá-gá, bíró, bumble, Máté,
nem apádé, nem anyádé,
tied ez a nagy karéj,
tej van hozzá, hófehér.
Míg ezt szépen megiszod,
húz a liba papucsot,
indul messze Angliába,
fél, hogy fázni fog a lába.
Azt üzeni: odaér,
mire elfogy a karéj,
s ahogy iszod a tejet,
kortyok szerint lépeget:
lép,
lép,
lépeget,
még,még,
még egyet, - 
az utolsót! Így ni! Már
egész üres a pohár!
Ennek aztán örvendek,
s én is nagyot hörpentek.

    (Szabó Lőrinc)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Ha nagy, ha kicsi

    Ha nagy, ha kicsi

    Ha nagy, ha kicsi,
zörög a kocsi.
Ma árkon-bokron át futunk,
a világ végére visz utunk.
Ha nagy, ha kicsi - 
zörög a kocsi.

Tegnap, hogy az erdőt jártam,
a bokorban nyuszit láttam.
Láttam: jön-megy, fülel, bujkál,
körülsetteng, rámkukucskál
- s közel hajlik, így ni, így -
súgni akart valamit?

    (Szabó Lőrinc)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)

  • Roller

    Roller

    Két l-lel, két r-rel
Robogok a rollerrel.

Nem ír fel a rendőr,
A kocsim fel nem dől.

Senkit baj ne érjen:
Mindenki kitérjen!

Futva sántikálok,
Aztán vígan megállok.

Mint kőszikla állok,
Ugye imponálok!

    (Szép Ernő)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Este, este…

    Este, este…

    Este, este árnyak ingnak
és bezárjuk ajtainkat,
figyelünk a kósza neszre,
egy vonatfütty messze-messze.
És a csend jő.
Alszik a homályos jébe
künn a csengő.
A díván elbújik félve.
Szundít a karosszék.
Álmos a poros kép.
Alszanak a csengettyűk.
Az óránk is félve üt.
Alszik a cicánk s a vén szelindek,
föl ne keltsük - csitt - a sok-sok alvót.
Alszanak a régi rézkilincsek
s alszanak a fáradt, barna ajtók.

    (Kosztolányi Dezső)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Hold

    Hold

    Szerte feketén
lapul a gyom,
a fűz a kút fölött
búsul nagyon.
Gyászol a felhő
fehér ruhájában:
a Hold, a szemtelen
hízik javában.

Gyom alól szól a 
tücsökzene.
Este szép igazán
a jegenye,
nyújtózik égnek,
de csak hiában -
a Hold, a szemtelen,
nevet magában.

    (Babits Mihály)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Don Guriga monológja

    Don Guriga monológja

    (Részlet a második ének című verses mesejátékból)

    Golyómat a tálon, tálomat a vállon,
vállamról karomra guri-gurigálom.
Vállam pereméről karom peremére
kereken gurítom szemek örömére.
Párosan a lapdám egyre lebegőben
odanézz: már három jár a levegőben.

Karom kereken gurul kereken ki
tudom a játékot, mit kívülem senki.
Guruló golyóim egemen a bolygók
nem üres ügyesség: vérem után forgók
s gyűrűként tányérnak kergetve a szélen
könnyű gurulásuk lélekbeli élmény,
Nosze perge párom, párom után három,
hármamat a tálon, tálomat a vállon
mint valami felleg, mint valami álom,
körbe kavarodva guri-gurigálom.

    (Babits Mihály)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • A tréfás mackók

    A tréfás mackók

    Hol volt,
Hol nem,
Messze messze,
Volt egy boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Egy bozontos
Öreg medve,
Annak pedig 
Fia kettő,
Két kis boglyos,
Lompos,
Loncsos.
Két bozontos
Tréfás kis semmirekellő.

Hát egyszer
Az öreg medve
Megy, megyen
A rengetegbe,
Megyen egy kis Málnát szedni,
Megy a boglyos,
Lompos,
Loncsos,
A bozontos
Öreg medve
Éhségiben málnát enni.

Megyen a medve,
Morrog a mája,
Megyen vele
A rengetegbe
két kis boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Fiacskája.

Megyen a medve
Morrog a mája,
Megy az öreg
Medve előtt
két kis boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Fiacskája.

Elunják a hosszú sétát
S a két boglyos,
lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Kölyök mackó
Sorra veszen minden tréfát.

Szól a kisebb
Boglyos,
Lompos,
Kis bozontos:

"Úton megyen, nem poroz,
Vízen megyen, nem csobog,
Nádon megyen, nem suhog,
Sáson megyen, nem susog,
Eső éri, nem ázik,
Ha fagy éri, nem fázik...
Mi az?"

Felel rá
Az öreg medve:
"Héj, te kölök,
Hát mi lenne?
Az bizony a napsugár!"

Tovább folytatják a sétát
S a két boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Kölyök mackó
Szedi elő a sok tréfát.

Szól a nagyobb
Boglyos,
Lompos,
Kis bozontos:

"Erdőn által
Vég vásznakat teregetnek...
Mi az?"

Felel rá az öreg medve:
"Héj, te kölök,
Hát mi lenne?
Az bizony az országút!"

Tovább folytatják a sétát
S a két boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Kölyök mackó
Szedi sorra a sok tréfát.

Szól a kisebb
Boglyos,
Lompos,
Kis bozontos:

"Kifele megy:
Befele áll,
Befele megy:
Kifele áll,
Lefele megy:
Felfele áll,
Felfele megy:
Lefele áll...
Mi az?

Felel rá
Az öreg medve:
"Héj, te kölök,
Hát mi lenne?
Az bizony a macska farka!"

Tovább folytatják a sétát
S a két boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos 
Kölyök mackó
Szedi sorra a sok tréfát.

Szól a nagyobb
Boglyos,
Lompos,
Kis bozontos:

"Zöld istállóban
Fekete lovak
Piros szénát esznek...
Mi az?"

Felel rá 
Az öreg medve:
"Héj, te kölök,
Hát mi lenne?
Az bizony a görögdinnye!"

Tovább folytatják a sétát
S a két boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos 
Kölyök mackó
Szedi sorra a sok tréfát.

Szól a kisebb
Boglyos,
Lompos,
Kis bozontos:

"Madarak szállnak szárnyak nélkül,
Fára ülnek lábak nélkül,
Jön egy király napkeletről,
Mind megeszi szája nélkül...
Mi az?"

Felel rá
Az öreg medve:
"Héj, te kölök,
Hát mi lenne?
Az bizony a hó és a nap!"

Tovább folytatják a sétát
S a két boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Kölyök mackó
Szedné még sorra a tréfát,
De az apjuk
Csöndet int,
A két mackóra tekint,
Két kis bozontos fiára
És ő kérdez utoljára:

"Úton megyen médula,
kezel, lába korcsolya,
Szőr maga, szőr nadrágja,
Szilágyi bársony szakálla...
Mi az?"

Hallgat ám
A két okos,
Bogolyos,
Lompos
És bozontos
Tréfálkozó kicsi bocs,
Tekergetik
Nyakukat,
Úgy szégyellik
magukat.

Mondogatják magukban:
"Úton megyen médula,
Kezel, lába korcsolya,
Szőr maga, szőr nadrágja,
Szilágyi bársony szakálla...
Mi az?
Mi az?"

Szól az apjuk:
"Látjátok?
Éppen ezt nem tudjátok.
majd megmondom micsoda:
Hát a medve -
No, elég volt,
Elég mára a tréfából,
Mind a kettőtök buta!"

Megyen a medve,
Morrog a mája,
Megy az öreg
Medve előtt,
Egymás mellett,
Kéz a kézben,
Két kis boglyos,
Lompos,
Loncsos,
Két bozontos
Fiacskája.

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Hull a hó

    Hull a hó

    Hull a hó, hull a hó,
lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.

Vastag hóbunda alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.

    (Várnai Zseni)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Budapest, Tankönyvkiadó 1989)