Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Irány a kert!

Ha nincs kert, az sem akadály. Létrehozhatunk virágszigeteket vagy mini veteményest a teraszon vagy az ablakpárkányon. A saját kis kertünkben ápolt növények egy darabka rendezett természetet varázsolnak életünkbe. Küldetésük kettős: a zöldségfélék táplálékunk fontos részét képezik, a dísznövények szépségükkel, illatukkal lelkünket táplálják.

A virágoskert ne csak esztétikus legyen, hanem könnyen karbantartható is. Ezért mielőtt elkezdjük beültetni, érdemes megtervezni, elgondolni, mit hová célszerű ültetni és tenni. A virágágyást és a veteményest egyaránt locsolni kell. Ehhez kell egy kerti csap vagy egy kút. Alakítsunk ki egy elkerített területet a faleveleknek és a kitépett gyomoknak is, melyet élősövénnyel elkerítve rejthetünk el. A sövény lehet fagyal, gyöngyvessző vagy akár puszpáng is.

A szerszámokat, rovar- és gyomirtó szereket (használjunk bio termékeket, óvjuk a környezetet!) és más holmikat a házban kell tartani egy erre kialakított helyen.

A fákat ültessük a kert szélére, és rendszeresen metsszük meg ágaikat, hogy árnyékukkal ne váljanak terhére a kertnek. A napos helyre telepített pázsitot gyakran kell nyírni, különben elgyomosodik. Az egynyári és évelő virágokat színek szerint nagyobb csoportokba, körágyba, szalagágyba ültethetjük. A sáfrány és sok más hagymás növény már igen korán kinyílik. Ezeket elszórtan szokták a pázsitba ültetni

Érdemes hosszú virágzási idejű fajokat telepíteni, hogy kertünk sokáig szép legyen. A mediterrán növényeket cserébe ültessük, hogy a téli fagyok idején be tudjuk vinni a házba.

A zöldségeskertbe tanácsos gyümölcsfákat, meg különféle ehető termésű cserjéket is ültetni, mint az egres, a málna és a ribiszke, hogy egész nyáron tudj szüretelni. Hasznos és praktikus a melegház, amit még a teraszodon vagy a fűtetlen verandán is ki tudsz alakítani. A melegházban palántát, vagy facsemetét is nevelhetsz, amit tavasszal ki tudsz ültetni a kertbe vagy a balkonládába.

Igaz, hogy az első termések nem olyan szépek és látványosak, mint a vetőmagok zacskóin, de hidd el, hogy megéri! Fantasztikus élmény az általad ültetett és gondozott zöldségféléket és gyümölcsösöket betakarítani.

Gondolj a méhekre is!

A méhek pusztulása hatalmas gondot jelent az emberiség egészének, mivel a méhek a beporzói a növények több, mint kétharmadának. Így a méhek kihalásával kihalnak ezek a növények, a velük táplálkozó rovarok, az azokkal táplálkozó madarak és azok ragadozói is. Méhek nélkül az élet elképzelhetetlen. Az emberiséget éhínség sújtaná, mivel a méhek a beporzói a búzának és a takarmánynövényeknek is.

A méhek pusztulásának fő okai a mezőgazdálkodásokban használt rovarirtó szerek, valamint a mezőgazdálkodások által kiszorított vadvirágos méhlegelők hiánya. A méhek betegsége csak harmadik a sorban, amit azonban propolisszal képesek legyőzni.

Alakíts ki méhbarát keretet!

A méhbarát kertbe tavasztól őszig nyíló virágokat ültessünk, hogy a teljes vegetációs időszakban táplálékot és pihenő helyet tudjunk biztosítani a méheknek. A kertészetekben lehet kapni direkt méheknek összeállított magkeveréket, melyet elvetve a kis kertünkben, vagy a virágos ládánkba egy darabka virágos mezőt csempészhetünk az otthonunkba.

A méhbarát kertünkbe helyezzünk ki, vagy lógassunk fel egy 10-20 cm-es farönköt, melyekbe 8-10 mm-es fúrószárral lyukakat fúrtunk, így biztosítva lehetőséget a magányos méhfajok biztonságos szaporodására. Gyerekekkel, de még nekünk felnőtteknek is érdekes lehet megfigyelni hogyan fejlődik, alakul és kelnek ki a lárvák a méhecskehotelünkben.

Méhbarát virágok

Tavasszal nyílik az apró fehér virágos cickafark és a mézvirág, a cakkos kék szirmú búzavirág és a lila mécsvirág. A nyári orgona a nevéhez hű évszakban a sötét lilától a bordón át egészen a rózsaszínig virít, a bíborlevelű bugatölcsér, az apró halványlila virágot hozó levendula és a borsmenta mellett. Nyár végén, ősszel pedig piros méhbalzsam, citrom- és narancssárga szirmos kúpvirág, valamint a szivárvány majd összes színében fellehető őszi rózsa díszítheti a méhecskebarát virágágyást.

Meseajánló

Őszi boszi és a Méhek című meséből, megtudhatjátok, hogyan segített a kis Lencsilány a méheknek és hogyan borult virágba az Óperenciás-tengeren túl.

Olvassátok el Tordon Ákos: A kismadár kertje című mesét és ültessetek ti is borsót a kis veteményeskertbe, vagy a balkonládába!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Videótár

Házi vulkán készítése

A természetismeretek iránt érdeklődő gyerekek kíváncsiságának, tudásszomjának oltására tökéletes időtöltés és program lehet egyik hétvégén házi vulkán készítése. Mi kell hozzá és hogyan fogjatok hozzá? A videóból megtudjátok!

Kategóriák
Érdekességek a természetről madarak

A varjúfélék

“Kár, kár, hogy elmúlt a nyár.” – kántálják az első szavak és mondók közt már a legkisebbek is. De a nagyobbak vajon tudják, hogy a varjúfélék valójában az énekesmadár alakúak családjába tartoznak, rendkívül játékosak és tanulékonyak?

Megfigyeltétek már hogy nyáron kevesebb a varjú, mint télen? Mit gondoltok mi lehet ennek az oka? Ha az jutott eszedbe, hogy a varjú is költöző madár, akkor igen, jól gondolod! Első sorban Ukrajnából, Szlovákiából, Lengyelországból érkeznek hozzánk.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

Kategóriák
Érdekességek a természetről erdő mező

Gombák

Erdőn, mezőn sétálva esős idő után a földön gombákat lehet találni. Nagyon fontos tudni a gombákról, hogy van, amelyik ehető és van, amelyik mérgező! Ezek a képek segítenek neked felismerni és megkülönböztetni az ehető és a mérgező gombákat. Fontos, hogy tudásodban hiába érzed magadat biztosnak, mindig vizsgáltasd meg a gombákat fogyasztás előtt gomba szakértővel!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

Kategóriák
madarak

A madárvonulás rejtélye

Telelési szokásaik szerint a madarakat két csoportba sorolhatjuk. Vannak itthon telelő madarak és vannak költöző madaraink, akik tavasszal érkeznek hozzán és ősszel melegebb éghajlatra repülnek. Ha szerencsés vagy, ősszel megfigyelheted a vadlibák vonulását. Gágogásuk már messziről hallatszik, feltekintve pedig láthatod, hogy V alakban felsorakozva szelik át az eget.

Tudtad, hogy vonulás közben a vadlibák odafigyelnek és vigyáznak egymásra? Azért repülnek V alakban, mert a legelől repülő vezérmadár a szárnyával keltett légörvények által segíti a mögötte repülők haladását. Minél hátrébb van a sorban egy madár, annál könnyebb a haladása, így kevésbé fárad el. Mivel a legnehezebb dolga a vezérmadárnak van, ezért időnként lecserélik és egy másik madár veszi át a helyét, hogy a vezérmadár ne fáradjon ki és ne essen baja a hosszú út során.

Gágogni csak a sor végén repülő madarak szoktak. Így bíztatják elölhaladó tárasaikat.

Ha egy társuk megsérül vagy megbetegszik, ketten közrefogják és addig maradnak vele, amíg meg nem gyógyul. Amikor már elég erős lesz betegségtől vagy sérüléstől legyengült társuk, együtt indulnak a csapat után.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

Kategóriák
erdő

Séta az erdőben

Egy erdei kirándulást érdemes előre jól megtervezni, beszerezni a megfelelő térképet, kiválasztani a követendő jelzéseket, és összegyűjteni a látnivalók listáját.

Hová menjünk?

Magyarországon a legtöbb erdőben, legyen az állami vagy erdőgazdaságé, szabadon sétálhatsz. A magánerdőkben esetleg táblával tiltják, vagy sorompóval, kerítéssel zárják el a belépést.

Kivel menjünk?

Soha ne kalandozz egyedül az erdőben! Még ha bátor vagy is, az erdőben akkor is könnyen megijedhetsz. A legjobb, ha barátaiddal együtt, felnőtt kísérettel, közösen fedezitek fel az erdő titkait.

Mire is jó az erdei séta?

A kikapcsolódás mellett arra, hogy bepillantást nyerj a természet egy darabkájának, az erdőnek az életébe. Az erdő típusa, az évszak és az időjárás alapján először válassz ki egy-két érdekesebb témát: a fák, virágok felismerését, fészkek, odúk keresését, állatnyomok meghatározását, bogyók, termések (áfonya, szamóca, málna, szeder) gyűjtését; vagy gombaszedést. Ehhez azonban fontos, hogy megismerjük az ehető fajtákat!

Mit tudsz gyűjteni?

Tiszteld az erdőt! Ne szakíts le lépten-nyomon minden virágot, és ne dugj ölőüvegbe minden utadba kerülő rovart! Természetesen néhány virágot, vagy egy kosárnyi gombát leszedhetsz, de mindig legyél nagyon megfontolt a gyűjtögetés során. Ismerd meg a védett növényeket! Ezeket szigorúan tilos leszakítani! Ilyen védett növény a kökörcsin, a papucskosbor és a bazsarózsa is.

A természetvédelmi területeken szigorúan tilos bármit gyűjteni. Vigyázz, veszélyes is lehet: csak olyan bogyót egyél, amit jól ismersz, ne rágcsálj leveleket, és főleg mindig mutasd meg a leszedett gombákat gomba szakértőnek!

Felkészülten indulj el kirándulni! Mindig legyen nálad az időjárásnak megfelelő öltözet, feltöltött mobiltelefon, élelem és innivaló. Ismerd meg a turistajelzéseket és soha ne indulj el egyedül! Lehetőleg felnőtt kísérettel menj túrázni!

Figyeld meg a fák leveleit és ismerd meg a fákat! Ősszel a földről gyűjthetsz szép, barna, sárga, bordó színű faleveleket, melyeket otthon újságpapír és könyv lapjai közé helyezve le tudsz préselni. A kilapított, kiszárított levelekből papírra ragasztással kedved szerint képeket készíthetsz.

Jó kis kaland lehet a telketek fás részén kunyhót építeni a fák közé!

Készíthettek íjat is, amit kizárólag felnőtt felügyelete mellett használjatok! Mindig figyeljetek oda arra, hogy biztonságos helyre tegyétek les a céltáblát! Senki ne tudjon elmenni mögötte! A nyílvesszőket csak azután vegyétek ki, amikor már az összeset kilőttétek! Amikor kiveszitek a nyílvesszőket, ne álljatok egymás mögé, nehogy az, aki épp kihúzza a céltáblából véletlenül megszúrja azt, aki mögötte áll!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó)

Kategóriák
Érdekességek a természetről

Készíts játéksárkányt!

Nyár végi, ősz eleji szeles napokon jó szabadtéri program a sárkányeregetés. A játék Kínából származik, ahol a “széllel zengő” nevet viseli. Ugyanakkor régen, Kínában a sárkányokat nem játékra, hanem hadászati célokra, az ellenség felderítésére használták.

A sárkányeregetés már időszámításunk előtt megjelent Kínában, és később innen terjed el Ázsiába. Japánba 1000, Kórában pedig 1500 körül jelent meg. Innen jutott tovább a Malajziába, Indonéziába és Thaiföldre. Közben természetesen módosult és változott felépítése, valamint megjelenése. Európába a 13. században jelent meg. Az 1700-as években Párizsban olyan sokan hódoltak ennek a játéknak, hogy a közparkokban külön sárkányeregető rendszabályokat kellett hozni.

Tudtad?

  • 1752-ben Benjamin Franklin kísérletett végzett egy sárkánnyal és bebizonyította, hogy a villámáls valójában egy elektromos kisülés.
  • Francis Rogallo 1984-ben szabadalmaztatta az úgynevezett felxi sárkányt. Ez vezetett el az első modern sárkányrepülők modelljéhez.
  • 1963-ban a Domina Jalbert által feltalált háromdimenziós parofil sárkányok alapján fejlesztették ki az irányítható ejtőernyőket.
  • 1988-ban Peter Lynn gépkocsik vontatására is alkalmas irányítható sárkányokat, vontatósárkányokat készített.

Készíts szüleiddel te is sárkányt, és irány a rét! Jó játékot!

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó, Wikipédia)

Kategóriák
Érdekességek a természetről időjárás

Miért esik az eső?

Kategóriák
Érdekességek a természetről

Hullócsillagok

Te tudod mi az a hullócsillag, tudományos nevén meteor? A meteor az a fényjelenség, amit az űrben keringő kisebb kövek vagy porszemek keltenek a légkörben. A fényjelenséget oka, hogy a nagy sebbesség miatti surlódástól felizzva elektromos töltéssel rendelkező kis részecskék keletkeznek körülöttük.

A népi hiedelem szerint, ha kívánunk valamit, amikor hullócsilaggot látunk, akkor teljesül a kívánságunk. Tűzgömbnek akkor nevezünk egy hullócsillagot, amikor kiemelkedő fényjelenséggel jár. A zuhanás után esetleg megtalálható kőzetanyagot nevezzük meteoritnak.

Az év egyik leglátványosabb, és Magyarországról általában a legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk kis számban Perszeida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de előtte és utána is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk esténként, ha feltekintünk az égre.

A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb, leglátványosabb hullócsillagokat.

Igaz, már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és a későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával. Mindezek ellenére viszonylag későn, 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. A Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kidaó, Wikipédia, eumet.hu)