Kategóriák
Érdekességek a természetről

Hullócsillagok

Te tudod mi az a hullócsillag, tudományos nevén meteor? A meteor az a fényjelenség, amit az űrben keringő kisebb kövek vagy porszemek keltenek a légkörben. A fényjelenséget oka, hogy a nagy sebbesség miatti surlódástól felizzva elektromos töltéssel rendelkező kis részecskék keletkeznek körülöttük.

A népi hiedelem szerint, ha kívánunk valamit, amikor hullócsilaggot látunk, akkor teljesül a kívánságunk. Tűzgömbnek akkor nevezünk egy hullócsillagot, amikor kiemelkedő fényjelenséggel jár. A zuhanás után esetleg megtalálható kőzetanyagot nevezzük meteoritnak.

Az év egyik leglátványosabb, és Magyarországról általában a legjobban megfigyelhető csillaghullását az augusztusi Perszeidák meteorraj adja.

A Perszeidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a Föld pályáját, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla korábbról.

Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk kis számban Perszeida meteorokat. A porfelhő legsűrűbb részén minden évben augusztus 11-13-a környékén haladunk át, de előtte és utána is igen jól megfigyelhető, intenzívebb meteortevékenységet láthatunk esténként, ha feltekintünk az égre.

A meteorok a Perszeusz csillagkép irányából látszanak jönni, innen az elnevezés, de valójában nem onnan indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok szerint északi irányba nézve láthatjuk a legszebb, leglátványosabb hullócsillagokat.

Igaz, már az ókorban is készítettek feljegyzéseket a nyár végi csillaghullásokról, és a későbbi időszakokból is több írásos dokumentáció található, ami foglalkozik a témával. Mindezek ellenére viszonylag későn, 1835-ben írta le pontosan a visszatérő ciklikusságot és a megfigyelés pontos irányát, azaz a Perseus csillagképet egy belga csillagász, polihisztor, Adolphe Quetelet. A Perseidák elnevezés is ekkortól használatos.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kidaó, Wikipédia, eumet.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s