Mesemondó blog

Kategória: Cikkek

Mesékről, mesék hatásáról, gyerekekről, foglalkozásról, nevelésről, idézetek, könyvajánlók

  • Csalogassunk lepkéket a kertbe

    Csalogassunk lepkéket a kertbe

    Szépen alakul a kertünk, már kialakítottunk benne virágágyásokat, ültettünk bele gyönyörűen virágzó fákat, így most jöhetnek az élősövények és a kúszónövények.

    Az élősövény tagolja a kertet, természetes választóvonalakat képez a kert különböző részei között, és egyszersmind védelmet nyújt a szél ellen. A kúszónövények virág- és levélszőnyeget borítanak a falra, ezáltal élővé varázsolják azt. A kis fészerünk a kert végében máris hangulatosabb és ékesebb lesz, amint befuttatjuk lila akáccal vagy kerti iszalaggal.

    Mind az élősövény, mind a kúszónövények megkívánják a rendszeres metszést.

    A leyland-ciprus igen gyorsan és nagyon magasra nő. Legszebben víz közelben és meleg klímában fejlődik. Közeli rokonát, a tuját nálunk is gyakran ültetik. Magassága 5-30 méter.

    Egész télen zöldell kertünkben a hazánkban őshonos és védett tiszafa. Magányosan állva lassan fává fejlődik. Hálás, ha megbecsülik, akár 3000 évig is él. Jellegzetes piros magköpenyének kivételével az egész növény mérgező, ezért kicsi gyerekek mellett megfelelő körültekintéssel ültessünk tiszafát a kertbe.

    A tatáriszalag gyorsan növő, magasra kapaszkodó, sűrűn ágas cserje. Fehér, dús fürtös vagy bugás virágai nyár végén és ősszel az egész növényt elborítják.

    A murvafürt vagy bougenvillea Brazíliából származik. 4-5 méter magasra is felkúszó, tüskés ágú cserje, tojásdad, kihegyezett, fényes levelekkel. Az apró virágot három nagy, élénk rózsaszín vagy ibolyaszínű buroklevél veszi körül. Nyáron virágzik, kedveli a sok napsütést és meleget.

    Kelet-ázsiai eredetű dísznövény az ősszel színes levelei miatt nagyon kedvelt vadszőlő. A kacsokon kis tapadókorongok vannak, amelyekkel a felfutó növény a falakra rögzül. A vadszőlő elfedi a romos falakat és még a rideg bérházudvarokba is képes becsempészni a természetet.

    A kerti iszalag magasra felfutó cserje ép vagy hármas átellenes levelekkel. A virágtakaró négy-hat levelű, kékes-ibolyaszínű, nagy, 10-12 cm széles, tányérszerűen szétterülő. Egyik legszebb kúszónövényünk.

    A lilaakác egy magasra csavarodó cserje, hosszan lelógó, nagy ibolyáslila, illatos virágfürtjei április-májusban nyílnak. Igen alkalmas napos falak, tornácok, lugasok, rácsok befuttatására. Vigyázni kell vele, mert a legerősebb támasztékot is meghajlítja vagy el is törheti, olyan súlyossá válik idővel.

    A mérsékelt övben jól felhasználható élősövény készítésére a gyertyán. Őszi lombszíne szép aranysárga. Levelei egész télen az ágakon maradnak. Magassága 2-12 méter.

    A sűrűn ágas, tövises tűztövis ősszel érleli számtalan égő, skarlátpiros almatermését, melyek az egész növényt beborítják. Hazánkban utak mentén, parkokban és tereken is sokfelé találkozhatunk vele.

    A kecskerágóból rajzszenet is lehet készíteni. Ha letörjük a kecskerágó egy ágát, majd azt egy negyed óráig a földre szórt parázsba kell helyezni, majd homokban hűteni és kész is a rajzolásra alkalmas szén.

    Legismertebb sövénycserjénk a fagyal. Jól bírja a nyesést és az alakítgatást. Virágai sajátos illatúak, elborítják a bokrokat, bogyói télen is díszlenek, magassága 1-5 méter.

    Csalogassunk lepkéket a kertbe!

    Az előző részekben megmutattuk hogyan tudjuk kertünket méhecske-, illetve madárbaráttá tenni. A színes szárnyakkal repdeső pillangók épp úgy díszíthetik kertünket, mint a virágok.

    Hogyan lehet a kertbe lepkéket csalogatni?

    A gyerekeknek is szuper látványosság megfigyelni és akár feljegyezni is, milyen és hányféle pillangó fordul meg a kertünkben, vagy ha még ehhez kicsik, akkor a pillangós kertünkben ülve olvashatunk is nekik egy mesét.

    A három pillangó

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)

  • Ültess fát a kertbe!

    Ültess fát a kertbe!

    Az erdő és így a fa, számos állat otthona. Ennek ellenére évente több, mint 30 millió hektár erdőt vágnak ki a Földön. Ez kb. 214 focipályányi terület. Az ENSZ szerette volna felhívni az erdők fontosságára a figyelmet, ezért 2012-ben március 28-át az Erdők Nemzetközi Napjának nyilvánította.

    Miért olyan fontosak a fák?

    A fák levelei elnyelik a szén-dioxidot, amit az emberek is kilélegeznek, és oxigént termelnek, ami az emberi élethez nélkülözhetetlen. Ezért az ember számára a fa és a fa által biztosított friss levegő nélkülözhetetlen.

    Ültess a kertedbe, vagy a társasház elé fákat!

    A ház körül kialakított zöld, fás terület felüdülést és örömet okozhat. Tavasszal a virágzó fák hajtásaiban lehet gyönyörködni, nyáron hűs árnyat adnak a lombkoronák, ősszel a színes levelek látványa üdíti fel a lelket. Lássunk néhány csodás, virágzó fát, mely méltán lehet ékes dísze kertnek, és a lakókörnyezetünknek.

    A júdásfa április-május hónapban nyílik. Virágai ellepik az ágakat, sőt, a törzset is. Napos helyen, meszes talajon érzi jól magát, akár 3-10 méter magasra is megnő.

    A galagonya tüskés cserje, vagy fa. Májusban és júniusban hozza fehér, rózsaszínű vagy piros virágait. Magassága: 3-4 méter.
    A piros virágú díszalmafa intenzív virágzásával már tavasztól ékes dísze lehet a kertnek, melyet ősszel piros almácskák tömegével díszíti. Tápanyagdús üde talajt igényel, kb. 1-5 méter magas erőteljes cserje vagy ellaposodó koronájú kis fa.

    A japán díszcseresznye április végén nyíló rózsaszínű virágai elbűvölő látványt nyújtanak. Az ősszel narancspirosra vagy sárgásvörösre színeződő lombozat szintén megkapó. Magassága: 2-10 méter.

    A madárberkenye tűzpiros termésfürtjei madarak kedvenc csemegéi. Már júliustól messziről rikítanak. A Kárpátokban termetesebb fává is kinőheti magát, nálunk alacsony fa marad, így utcai fasornak is mutatós. Magassága: 3-10 méter.

    A császárfa az egyik legszebb virágú fa. Az 5-6 cm hosszú ibolyáslila és illatos virágok hatalmas felálló, kúpos bugákban nyílnak lombfakadás előtt, április-május hónapban. Levelei óriástenyér nagyságokat képviselve 15-50 cm-esre is megnőhetnek, de rendszeres nyírással akár a 80 cm-t is elérhetik. A fa magassága: 10-20 méter.

    A liliomfák egy része korán, lombfakadás előtt virít, más fajok később, a nyár elején hozzák hatalmas fehér vagy rózsaszínű virágaikat. A feltűnő virágok néhány hét alatt lehullatják szirmaikat. Magassága: 2-10 méter.

    A cseresznyeszilvafa rózsaszínű virágai nálunk áprilisban jelennek meg. A kis termetű fa legfőbb díszítő hatása sötétpiros lombjában rejlik. Gyakran ültetik sorfaként is. Magassága 2-5 m.

    Az észak-amerikai eredetű szivarfa hatalmas levelei szív alakúak, melyek között a feltűnő fehér virágfürtök június-július hónapban jelennek meg. Hosszú, ehetetlen toktermése, a „bakaszivar” szeptemberre érik be. Magassága 8-10 méter.

    Szintén Amerikából származik a tulipánfa. Különös alakú levelei között rejtőznek a nyár folyamán zöldessárgán virító, illatos, tulipán formájú virágok. Lombja ősszel gyönyörű aranysárga. Magassága: 10-30 méter.

    Ne keverd össze!

    Tudtad, hogy a gesztenyének két fajtája is előfordul hazánkban? A szelídgesztenye ehető magja közepes nagyságú, termésének héját sűrűn hosszú tüskék borítják. Az értékes tápanyagokban gazdag gesztenyemagot leginkább a cukrászipar hasznosítja.

    A vadgesztenye vörösesbarna magja fényes, nagy, de mérgező! Fogyasztásra ugyan alkalmatlan, de gyógyhatása miatt számos gyógyszer és krém alapanyaga. A termés héját kevés, lágy tüske dísziti. Gyakran találkozhatsz vele parkokban.

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)

    Ölelj meg egy fát!

    A fák nem csak úgy álldogálnak a földön, hanem magukba szívják a négy alapelemből, a földből, a vízből, a levegőből és a napfényből az ősenergiát. Az ebből fakadó pozitív erőt ti is érezhetitek, ha megöleltek egy fát. Minél idősebb egy fa, annál nagyobb az ereje. Támaszd a homlokodat és a mellkasodat a fa kérgének, hunyd le a szemed és csak szeress! Szeresd a fát, az életet!

    A fák gyógyítani is tudnak. Mindegyik fa másra jó. A tölgyfa önbizalmat ad, mágikus erejét már a kelták is felfedezték. A bükkfa megszünteti a testi-lelki fáradtságot, élénkít és növeli az életerőnket. Ha nyugalomra vagy vigaszra van szükséged, egy gesztenyefát keress! A gesztenyefák szeretetenergiát sugároznak magukból. A hársfák enyhítik a szellemi fáradtságot, segítenek a koncentrációban. A szomorúfűz elűzi a depressziót. A bodza, igaz nem fa, hanem cserje, de az energiája betegség után segít újra megerősíteni a testet.

    Olvass mesét!

    Ülj le a kedvenc fád alá és építsd lelkedet mese olvasásával. A mesék, így A három fa legendája című norvég népmese is, nem csak a gyerekek, hanem a felnőttek szellemi táplálékai is.

    A három fa legendája

    Madárbarát kert

    Ha szeretnéd a kerted és az otthonod természetes módon védeni a kártevő rovaroktól és a vérszívó élősködőktől, akkor úgy kell kialakítani a kertet, hogy megfelelő élőhelyet nyújtson a madarak számára: tudjanak hol fészkelni, legyen benne szélvédett búvóhely, vízlelőhely és táplálék is.

    Fontos, hogy a madarak számára kialakított kertrészt csak néha-néha látogassuk, amikor azt az időszakos kerti munkák igénylik a madarak nyugalma érdekében.

    Madárodú kihelyezésére a szeptember és a november hónap a legjobb időszak, amikor a hideg ellen amúgy is védett helyet keresnek a madarak. A nyáron kihelyezett odú az énekes madaraknak kedvezhet, mivel évente 2-3 alkalommal is költenek.
    Amennyiben az odú kihelyezéséről szeretnél bővebben olvasni, látogass el a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapjára.

    Madárodú kihelyezése

    Szépítsük a kertünk, a lakókörnyezetünk virágokkal, fákkal, különböző növényekkel. Csempésszünk egy darabka zöld szigetet a nagyvárosok közepébe, hiszen természetes élővilágunk is az otthonunk része. A teljes testi-lelki harmónia nem érhető el egyik, vagy másik nélkül.

  • Irány a kert!

    Irány a kert!

    Ha nincs kert, az sem akadály. Létrehozhatunk virágszigeteket vagy mini veteményest a teraszon vagy az ablakpárkányon. A saját kis kertünkben ápolt növények egy darabka rendezett természetet varázsolnak életünkbe. Küldetésük kettős: a zöldségfélék táplálékunk fontos részét képezik, a dísznövények szépségükkel, illatukkal lelkünket táplálják.

    A virágoskert ne csak esztétikus legyen, hanem könnyen karbantartható is. Ezért mielőtt elkezdjük beültetni, érdemes megtervezni, elgondolni, mit hová célszerű ültetni és tenni. A virágágyást és a veteményest egyaránt locsolni kell. Ehhez kell egy kerti csap vagy egy kút. Alakítsunk ki egy elkerített területet a faleveleknek és a kitépett gyomoknak is, melyet élősövénnyel elkerítve rejthetünk el. A sövény lehet fagyal, gyöngyvessző vagy akár puszpáng is.

    A szerszámokat, rovar- és gyomirtó szereket (használjunk bio termékeket, óvjuk a környezetet!) és más holmikat a házban kell tartani egy erre kialakított helyen.

    A fákat ültessük a kert szélére, és rendszeresen metsszük meg ágaikat, hogy árnyékukkal ne váljanak terhére a kertnek. A napos helyre telepített pázsitot gyakran kell nyírni, különben elgyomosodik. Az egynyári és évelő virágokat színek szerint nagyobb csoportokba, körágyba, szalagágyba ültethetjük. A sáfrány és sok más hagymás növény már igen korán kinyílik. Ezeket elszórtan szokták a pázsitba ültetni

    Érdemes hosszú virágzási idejű fajokat telepíteni, hogy kertünk sokáig szép legyen. A mediterrán növényeket cserébe ültessük, hogy a téli fagyok idején be tudjuk vinni a házba.

    A zöldségeskertbe tanácsos gyümölcsfákat, meg különféle ehető termésű cserjéket is ültetni, mint az egres, a málna és a ribiszke, hogy egész nyáron tudj szüretelni. Hasznos és praktikus a melegház, amit még a teraszodon vagy a fűtetlen verandán is ki tudsz alakítani. A melegházban palántát, vagy facsemetét is nevelhetsz, amit tavasszal ki tudsz ültetni a kertbe vagy a balkonládába.

    Igaz, hogy az első termések nem olyan szépek és látványosak, mint a vetőmagok zacskóin, de hidd el, hogy megéri! Fantasztikus élmény az általad ültetett és gondozott zöldségféléket és gyümölcsösöket betakarítani.

    Gondolj a méhekre is!

    A méhek pusztulása hatalmas gondot jelent az emberiség egészének, mivel a méhek a beporzói a növények több, mint kétharmadának. Így a méhek kihalásával kihalnak ezek a növények, a velük táplálkozó rovarok, az azokkal táplálkozó madarak és azok ragadozói is. Méhek nélkül az élet elképzelhetetlen. Az emberiséget éhínség sújtaná, mivel a méhek a beporzói a búzának és a takarmánynövényeknek is.

    A méhek pusztulásának fő okai a mezőgazdálkodásokban használt rovarirtó szerek, valamint a mezőgazdálkodások által kiszorított vadvirágos méhlegelők hiánya. A méhek betegsége csak harmadik a sorban, amit azonban propolisszal képesek legyőzni.

    Alakíts ki méhbarát keretet!

    A méhbarát kertbe tavasztól őszig nyíló virágokat ültessünk, hogy a teljes vegetációs időszakban táplálékot és pihenő helyet tudjunk biztosítani a méheknek. A kertészetekben lehet kapni direkt méheknek összeállított magkeveréket, melyet elvetve a kis kertünkben, vagy a virágos ládánkba egy darabka virágos mezőt csempészhetünk az otthonunkba.

    A méhbarát kertünkbe helyezzünk ki, vagy lógassunk fel egy 10-20 cm-es farönköt, melyekbe 8-10 mm-es fúrószárral lyukakat fúrtunk, így biztosítva lehetőséget a magányos méhfajok biztonságos szaporodására. Gyerekekkel, de még nekünk felnőtteknek is érdekes lehet megfigyelni hogyan fejlődik, alakul és kelnek ki a lárvák a méhecskehotelünkben.

    Méhbarát virágok

    Tavasszal nyílik az apró fehér virágos cickafark és a mézvirág, a cakkos kék szirmú búzavirág és a lila mécsvirág. A nyári orgona a nevéhez hű évszakban a sötét lilától a bordón át egészen a rózsaszínig virít, a bíborlevelű bugatölcsér, az apró halványlila virágot hozó levendula és a borsmenta mellett. Nyár végén, ősszel pedig piros méhbalzsam, citrom- és narancssárga szirmos kúpvirág, valamint a szivárvány majd összes színében fellehető őszi rózsa díszítheti a méhecskebarát virágágyást.

    Meseajánló

    Őszi boszi és a Méhek című meséből, megtudhatjátok, hogyan segített a kis Lencsilány a méheknek és hogyan borult virágba az Óperenciás-tengeren túl.

    Jarabin kinga: Őszi boszi és a méhek

    Olvassátok el Tordon Ákos: A kismadár kertje című mesét és ültessetek ti is borsót a kis veteményeskertbe, vagy a balkonládába!

    Tordon Ákos: A kismadár kertje

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó)

  • Hálás szívvel, nektek!

    Hálás szívvel, nektek!

    Amikor márciusban minket is megérintettek a változó idők, tekintetünket a lehetőségeink felé fordítottuk. Elengedtük, ami átmenetileg vagy végleg múlni akart, és helyet adtunk annak, ami általunk kívánt megszületni: kicsi lányommal a lakásba szorulva meséket kezdtünk írni és gyűjteni.

    A márciusi kezdeti 130 Facebook oldal kedvelők száma mostanra több, mint 1700-ra nőtt. Az augusztusban új tárhelyre (ide) költöztetett blogot mostanáig több, mint 11200 alkalommal kerestétek fel. A világ szinte leghihetetlenebb és legkülönösebb helyeiről olvassák, olvassátok és követitek hazánkon, Európán át egészen Amerikáig vagy épp Szibériáig.

    Milyen igaz, hogy minden, ami történik, céllal történik, és hogy ha ebben hiszünk és bízunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy csupán azt veszítettük el, ami a további utunkon csak akadályozott volna minket. Az életnek értelme van és egy meghatározott cél felé halad.

    Hálás szívvel köszönöm, hogy még hisztek a mesékben, a csodákban, az élőszóval mesélés erejében és nagyszerűségében. Köszönöm, hogy megtisztelitek munkánkat, meséinket a figyelmetekkel, hogy itt vagytok és a meséken keresztül egy határokat nem ismerő, az egész világot átölelő szellemi közösségé válhatunk!

    Hiszem, hogy mindaz, ami belőlünk árad, visszatér hozzánk. Hiszem, hogy együtt képesek vagyunk a mesék által egy olyan világot teremteni gyermekeinknek, melyben a szeretet, az egymásrafigyelés és a természettel való harmóniában élés magától értetődő alapértékekké válnak!

    Kívánjuk nektek, hogy a szív útján sugározzék belőletek a szeretet az új évben is! Legyen életetek mesékben és csodákban gazdag jövőre is!

    A kis Lencsilány, az anyukája, a Tündér és az Óperenciás-tengeren is túl, a nagy sűrű erdő minden lakója.

  • Hogyan meséljünk?

    Hogyan meséljünk?

    (Kádár Annamária: Mesepszichológia a gyakorlatban könyve alapján)

    1. A meséléshez szorosan hozzátartoznak a közös rítusok és szertartások. Alkossuk meg mi is a sajátunkat! Vackoljunk be, legyen egy varázsmondat, csengettyűszó, gyertyagyújtás, legyen egy mesetakarónk, ami a ráhangolódást segíti. Nekünk a mesemondó könyvünk egy mesetarisznyában van, ami csak a mi különleges mese alkalmunk során kerül le a polcról.
    2. Mesélés közben gyakoroljuk a tudatos jelenlétet, legyünk az „itt és most”-ban. Ne gondoljunk a mosásra, a munkára, a holnapi teendőkre, csukjunk be mindent a fejünkben és ez az idő szóljon csak rólunk és a mesélésről! A gyermek megérzi, ha türelmetlenek vagyunk, sietünk, vagy le akarjuk rázni. Ne tegyük! Legyen a mesélés minőségi élmény és csak a mi időnk!
    3. Meséljünk lassan, ráérős tempóban! A mese dallama, ritmusa, az ismétlődő szófordulatok, a hasonlatokkal, egyszerű nyelvezettel kifejezett leírások utat találnak gyermekünk szívébe, aki ezáltal könnyebben megalkotja saját belső moziját. Mesélés közben ne tegyünk fel kérdéseket, ne fűzzünk magyarázatot a történethez. Hagyjuk, hogy a hallottak a gyerekek aktuális érzelmi állapotára hassanak. Amikor viszont a gyerek „beleszól” a mesébe, belelép és kérdez a szereplőktől, beszélgetésbe elegyedik velük, akkor hagyjuk neki, lépjünk be a játékába és válaszoljunk a megszólított szereplő nevében.
    4. Engedjük át a szívünkön a mesét, és hagyjuk, hogy a belső gyermekünk, a „csodagyerek” meséljen. Ehhez meg kell óvnunk és védenünk a szabad, játékos gyermeki énünket, aki hisz a csodában, a varázslatban, a változásban, akinek merész álmai vannak, fantáziája határtalan, álmai égig érnek.
    5. A meséléshez szorosan hozzátartozik az összebújás, a simogatás, a babusgatás, a cirógatás, a háborítatlanul töltött idő. Hagyjunk arra is időt a mesemondás előtt és után, hogy csak úgy „legyünk” a gyermekünk mellett.
    6. A népmese és kortárs mese mellett visszamesélhetjük gyermekünk napját, egy eseménysorrá összefűzve azt, ami az adott napon történt.
    7. A mesélés után arra is lehetőség adódik, hogy meghallgassuk a nagyobb gyermekünk meséit, történeteit. Kérdezzük meg tőle, mi volt a legörömtelibb és a legszomorúbb pillanata. (4 éves volt első szülött gyermekem, amikor egy este azt mondta, hogy „anya, ma én mondok neked mesét!” Nagyon megörültem és izgatottan vártam a történetet. Hosszas előkészület, ágy rendezés után bevackoltuk magunkat egymás mellé, összebújtunk, majd így hangzott a mese: „Egyszer volt, hol nem volt, már vége is volt.” J)
    8. A mese ajándék. Amennyire lehet, mellőzzük a didaktikus tanmeséket. Az elmesélt történetek végén nem kell tanulságot megfogalmazni, vagy kérdezgetni a gyereket, hogy mit értett meg belőle. Ez az óvodai foglalkozás része, egy utazás során a hosszú utazó idő hasznos és érdekes kitöltése, és a egy karantén időszak otthoni fejlesztő foglalkozása lehet, de ne vigyük ezt át az esti közös, érzelmekkel átszőtt meseidőnkbe.
    9. A mesének varázsereje van: meséljünk minél többet! A mese semmilyen pótszerrel nem helyettesíthető! Mesélni bármikor, bárhol lehet. Séta közben, egy buszmegállóban, vagy amikor főzünk. Nálunk rendszeres kutya sétáltatás közben a sivatagi és a dzsungel kaland mese és játék, melyet leginkább akkor veszek elő, amikor épp a kicsi lába úgy érzi, hogy már nem bírja tovább, megszomjazott, de nincs nálunk elég víz, vagy csak valahogy nyűgösebb, mint szokott és valahogy haza kellene érnünk az erdei sétáról.
    10. Ha csak lehet, meséljünk fejből. kezdetben a mindennapi életeseményekből indulhatunk ki. Nagyszerű, ha mi magunk találjuk ki a mesét, vagy ha gyermekünkkel egymásra hangolódva alkotjuk meg közösen a történeteket. Nálunk sok esetben ez történik, és így születnek a Lencsi-mesék. Elővesszük a mesemondó könyvünket, a kicsi lánykám jön az ötleteivel és kezdjük is a mesét.
  • Személyközpontú szemlélet

    Személyközpontú szemlélet

    Annyiszor hangzik el mostanában és egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a személyközpontúságnak az oktatásban és a nevelésben legyen az családi vagy intézményi. De vajon tudjuk mit is takar ez valójában?

    Saját magam és gyerekeim példáján is látom, érzem a poroszos rendszer elavultságát, idejét múltságát és hiányosságait. Azokat a csapdákat, melyekbe belelépve épp intellektusú, kreatív gyermekekből szorongó, problémás, SNI-s kisdiák válik. De nem csak a gyerekeknek érdeke a szemléletváltás. Mennyivel több siker érné a pedagógust is munkája során, ha merne élmény alapú, személyiségközpontú módszereket választani, és így csupa csillogó szemű, érdeklődő gyerek ülne körülötte, és nem vele szembe az órán!

    A személyközpontú elmélet Carl Rogers, nagyhatású amerikai pszichológus, a humanisztikus pszichológia szülőatyjának nevéhez fűződik. Megkülönböztető vonása az emberek önmegvalósítási és önirányítási képességének állandó hangsúlyozása. Az elmélet legforradalmibb gondolata, amely elválasztja más rendszerek materialista determinizmusától, a személy hatalommal való felruházásának látszólag jelentéktelen ténye, a bizalom abban, hogy az egyén képes megtalálni saját önmegvalósítása legmegfelelőbb útját.

    Az önmegvalósítás önállósághoz, a korábbi élettapasztalatok gazdagodásához vezet. Feltételezi, hogy az ember rendelkezik egy ún. ösztönös értékelő folyamattal, ami értékeli tetteinket, tapasztalatainkat, hogy azok elősegítették-e az önmegvalósítást. Az ösztönös értékelő folyamat – vezérfonal az egyén életében, mely megfelelő viselkedéshez vezet. Ha az ösztönös értékelés rosszat jelez, a bizonytalanság „a valami nincsen rendben” zavarát éljük át.

    Ez a szemlélet megújult figyelemmel fordul az egyénben rejlő lehetőségek összességének megvalósítása felé, és olyan jelenségek felé, mint átélés, organizmikus értékelés és érzés, amelyeknek az elmélet szerint központi jelentőségük van e lehetőségek megvalósítása szempontjából. Korábban az átélést főképp úgy tekintették, mint a szubjektív érzések gazdagságának tudatosságát. Ha azonban az átélést csak mint az érzésekről és testi folyamatokról való tudatosságot értelmezzük, ez legjobb esetben is az emberi lehetőségek teljes skálájának csak egy oldalát jelenti. Az átélés több, mint egyszerűen testi és érzelmi állapotok megtapasztalása. Azt is magában foglalja, hogy az ember tudatában van annak, ahogyan megfigyeli, felfogja, feldolgozza és integrálja a belső szervi világból, és a külső személyközi és fizikai világból jövő információkat.

    “Rogers következetesen ellenállt azoknak a törekvéseknek, amelyek “gurut, eszményképet, egy mozgalom vezetőjét” akartak csinálni belőle. Képes volt arra, hogy “felvessen gondolatokat, megossza őket, ne hagyja, hogy dogmát csináljanak belőle, és egyedül neki tulajdonítsák” (Farson, 1974). Rogersnek ezek a jellemzői teljesen összhangban vannak a személyközpontú elmélettel. Magatartásával demonstrálja hitét, hogy minden embernek magának kell felfedeznie azokat az alapelveket, amelyek számára élményszerűen igazak. Így nincsenek kizárólagos társaságok, intézmények vagy folyóiratok, amelyek legjobban képviselik a személyközpontú szemléletet. Az elmélet természete maga, amely szemléletmód, életmód, attitűd, teszi lehetetlenné a kizárólagosságot és elkülönülést. Az elmélet érvényesül, amikor és ahol emberek elfogadják egymás eltérő valóságát egy olyan szellemben, amely különállás és ugyanakkor összetartozás. Az elméletnek bármilyen megközelítése, amely azt mint kizárólagosat kezeli, szemben áll az elméletben rejlő lehetőségekkel. Azonban – mint az élet minden területén – az elmélet annyit ér, amennyit alkalmaznak belőle, és az alkalmazás nem olyan könnyű, mint ahogy első pillantásra látszik. A személyközpontú elmélet tulajdonképpen megtévesztően egyszerű. Végső soron leegyszerűsíthető arra, hogy ez ember képes arra, hogy megvalósítsa a benne rejlő – önmagára és másokra vonatkozó – lehetőségeket; és ez a megvalósítás nem korlátozódik semmilyen csoportra, szervezetre vagy intézményre.” (Forrás: http://www.maszkpte.org/index.php/hu/irodalom/a-szemelykozpontu-elmelet)

  • 8 intelligencia az iskolában

    8 intelligencia az iskolában

    Amikor intelligenciáról beszélgetünk, általában mindenkinek logikai feladatok jutnak az eszébe. Az intelligencia azonban ennél sokkal többrétű, szélesebb alkalmazási területen mérhető. Kiterjed más képességekre is, melyeket ahhoz, hogy gyermekünk valódi adottságait feltérképezhessük, megtaláljuk azt, amiben jó, ami érdekli és motiválja, ismernünk kell.

    A tanulás élmény is lehet, ha a megfelelő irányból közelítünk.

    A standard tesztek az első hármat mérik, a további területek mérése Howard Gardner nevéhez fűződik. Howard Gardner a Harvard College-ban tanult pszichológiát, szociológiát és történelmet. Együtt dolgozott Erik H. Eriksonnal. A Hovard Egyetemen fejlődéspszichológiát tanult.

    Elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Az egyes intelligencia típusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is. Az utolsó pontban említett személyes intelligenciát további két területre bontja: személyen belüli és személyközi intelligenciára.

    Gardner az alábbi nyolcon kívül még három intelligencia területet határozott meg 1988-ban: az egzisztenciális, a naturalista és a spirituális intelligenciát.

    Gardner elmlete mentén létrehozott iskolák célja olyan átfogó oktatás biztosítása, mely meghatározott értékek mentén teszi lehetővés számukra az ismeretanyag megértését, elsajátítását, valamint készíti fel diákjait a társadalom által kínált lehetőségek megélésére és kihívások elfogadására. Az tantermekben intelligencia sarkok kerültek kialaításra, melyekben a gyerekeknek lehetősége van a saját gondolkodási mechanizmusuknak megfelelő módszerekkel részt venni az oktatásban.

    Gondoljuk csak el, mennyivel motiválóbb lenne egy kimagasló zenei intelligenciával rendelkező gyermeknek a törteket zongorázás közben megismerni, az osztás, szorzás folyamatát egy a természet iránt fogékony gyermeknek a sejtosztódáson keresztül, vagy épp egy testi-mozgásos intelligenciájában kimagasló gyermeknek a futópályán az időmérés és teljesítményének kiszámolása során megérteni.

    Gardner módszere az egyes tantárgyakba életet visz, közelebb hozza azokat nem csak a mindennapokhoz, hanem az egyénhez is. Ezt felismerve a módszer alkalmazása talán csak elsőre tűnhet bonyolultnak és plusz pedagógiai munkának. Mindent összevetve jelentősen megkönnyítené úgy a diák, a tanár, mint a szülő életét is.

    Nyelvi-verbális intelligencia

    Az a diák, akinek magas a nyelvi-verbális intelligenciája, a tananyagot a nyelven keresztül közelíti meg, és szavakban gondolkodik. Általában jó a hallása, szeret írni, olvasni, történetet mondani, megbízható a helyesírása, és könnyen emlékszik szavakra, nevekre, dátumokra. Élvezettel játszik szójátékot, kísérletezik a nyelv hangjaival, szavaival, mondataival, szereti a mondókákat, szívesen olvas, örömmel mond viccet, ügyesen fordít egyik nyelvről a másikra. Az előadást könnyen követi, boldogan vesz részt a vitákban. Többnyire sikeres a magyar irodalomban és a nyelvtanban, illetve az idegen nyelvek tanulásában.

    Logikai-matematikai intelligencia

    A kiemelkedő logikai-matematikai intelligenciával rendelkező diák számokban, logikai összefüggésekben, valamint elvont rendszerekben gondolkodik. Általában gyorsan és könnyen számol, jól érvel, szívesen kísérletezik, ügyesen oldja meg a problémát és helyesen állít fel kategóriákat, viszonyrendszereket. Meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok, a fejtörőknek mindig a végére akar járni, szívesen játszik számítógépes és stratégiai játékokat. Általában erőssége a matematika, a fizika és a többi természettudományos tantárgy.

    Képi-térbeli intelligencia

    Az erős képi-térbeli intelligenciájú gyerek színekben, képekben és a tér formáiban gondolkodik, rájuk emlékszik a legkönnyebben. Szeret rajzolni, festeni, tervezni, valamint alkotni, képet nézegetni és építeni. Jól olvas, gyorsan érti meg a grafikonokat és a táblázatokat, szívesen fejt rejtvényeket, ügyesen keveredik ki az útvesztőkből. Kitűnő a belső látása, és sokszor álmodozik, tisztán maga elé képzel képeket, eseményeket. Az iskolában erőssége lehet a rajz, a földrajz, a művészettörténet és a geometria.

    Testi-mozgásos intelligencia

    A fejlett testi-mozgásos intelligenciával rendelkező tanuló, elsősorban mozgás és érintés útján ismeri meg a világot. Főként testi érzeteken át dolgozza föl a benyomásait, gyakran testbeszéddel kommunikál. Folyton ugrál, mozog, táncol, és sokat gesztikulál, mutogat, jól utánozza mások mozdulatait is. Szívesen szerel és barkácsol, sokat játszik építőkockával. Sokféle sport és testi ügyességet kívánó játék érdekli, jó a kézügyessége. Főként a testnevelésben, a technikában, a színjátszásban sikeres az iskolában.

    Zenei intelligencia

    A zenei intelligenciában erős tanuló hangban, dallamban, ritmusban gondolkozik, könnyen jegyez meg és idéz fel számára ismerős zenét. Érzékeny a hang fajtáira, a hangmagasságra, az ütemre és a zenei harmóniára. Szívesen énekel, dúdol, gyakran hangszeren is játszik, sokat hallgat zenét. Tanulmányai során az énekben, a hangszer tanulásban tűnik ki a leginkább.

    Természeti intelligencia

    A kiemelkedő természeti intelligenciájú gyerek a természet jelenségein keresztül látja és ily módon érti meg a környezetét. Gyakran állatokkal játszik, gondozza őket. Sokat időzik a kertben vagy az erdőben. Követ, virágot, bogarat gyűjt, megfigyeli és megérti őket. Észreveszi és osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket a növényfélék, állatfajták és ásványok világában. Az iskolában a környezetismeret, a biológia, a földrajz és a többi természettudományos tárgy az erőssége.

    Társas intelligencia

    A kiemelkedő társas intelligenciával rendelkező diák a másokkal való együttműködés és beszélgetés során tanul a legtöbbet. Érzékenyen figyel társai hangulatára, gondolataira, sőt igényeire. Ügyes szervező, jó közvetítő és vezető. Szívesen barátkozik, sok időt tölt mások társaságában. Sokszor ad tanácsot, és képes befolyásolni másokat. Sikeres az iskolai vitákban, a csoportmunkában, szívesen korrepetálja társait, és gyakran ő szervezi meg az osztály szabadidős programjait.

    Személyes intelligencia

    A magas személyes intelligenciájú tanuló saját igényeihez, érzelmeihez és céljaihoz viszonyítja a világot. Jól ismeri önmagát, képességeit és korlátait. Céljait meg tudja határozni, képes tanulni saját kudarcaiból. Sokat szemlélődik, álmodozik, tervezget, és reflektál a környezetére. Szívesen dolgozik egyedül, saját ütemében, saját magának kialakított körülmények között. Az önkifejezést, elmélkedést, önálló munkát igénylő feladatokban, a fogalmazás-, a magyar-, az ének-, a rajz- vagy a filozófiaórán és a színjátszás során érheti el a legtöbb sikert.

  • Ne legyünk tökéletes anyák

    Ne legyünk tökéletes anyák

    Négy gyermekes anyaként az első kamaszkor aktivizálódása óta rendszeres időközönként nyakamba zúdul egy adag kritika arra nézve, hogy mit nem csináltam elég jól, mivel bántottam, ártottam. Mit kellett volna, és mit lehetett volna másképp. Vannak pillanatok, amikor megpróbálok egy kicsit, ha nem is tiltakozni, de felhívni a figyelmet arra, hogy azért nem minden teljesen úgy van, vagy volt, ahogyan azt gyermekként látta, felfogta, amit a maga kis világában megélt belőle.

    A kedvenc sztorim pl. a soha meg nem történt fakanalat törtem el rajta. Egy alkalommal valóban a konyhában állva ért a vég és az asztalra csaptam a fakanállal, de rá soha. Mégis gyerekverőként ragadtam meg az emlékezetében. És azért ezt visszahánytorgatva többször meghallgatni, nem a legjobb érzés és csak remélni tudom, hogy a más előtt leírt anyaképének nem ez a fő komponense. A jelek szerint annyira ijesztő volt neki a jelenet, hogy mindez így rögzült benne, pedig egy fakanál sem tört el rajta, ezért igyekszem a kis képzeletét a valós mederbe terelni, így 17 év távlatában. Persze hasztalan. Szóval leginkább csak hallgatok, vagy ha több kettőnél, akkor megkérem, hogy ha nem is szeret, legalább tiszteljen egy kicsit, mégis csak enni adtam neki és melegen tartottam még télen is.

    Este, amikor minden elcsendesül körülöttem, előveszem a gyerekkorát. Átnyálazom, felhánytorgatom magamnak az általa felhozott és az általam tudott hibáim, és igyekszem önvád és önmarcangolás nélkül rendbe rakni magamban a dolgokat, hogy jó, de legalább is jobb anyává válhassak. Aztán valahogy mindig arra jutok, hogy okés, nem vagyok tökéletes anya és nem is voltam az soha, de elég jó talán igen. Sokszor hibáztam, elvesztettem a türelmem, legdrágább kincsem aktívan megdolgozott, de igen, biztosan reagálhattam volna máshogy is. És valóban elmentem egy héten kétszer is edzeni. Megengedtem magamnak ennyi én időt, amiért minden egyes alkalommal keményen fizettem is. Meghallgattam drága nagymamimtól, hogy mennyit sírt utánam az én egyetlenem és milyen anya az, aki egyedül neveli a gyerekét, három helyen dolgozik és még én időt is ad magának.

    Csak arra nem emlékszik valahogy senki, hogy mennyire szerettem (és szeretem). Hogy órákig csodáltam, amikor játszott: milyen kicsi és mégis működik! Milyen kis ügyesen kalapál, szerel és milyen gyönyörű markolót rajzol a frissen festett tapétára a narancssárga szövegkiemelővel. Már lelógott rólam keze lába, de még mindig a hasamon aludt el, vagy úgy hogy összedugtuk a homlokunk, és én alig mertem levegőt venni, mert rám szólt, hogy ne szuszogjak.

    Mindenhová magammal vittem. Versenyekre, koncertekre, nagyon szeretett állatkertbe járni, vonatozni. Utaztunk, játszottunk, a kis taposós motorjával annyit mentünk, hogy a kereke elkopott. mindig ott voltam. Jelen voltam. Mellette voltam. Soha ki nem hagytam volna egyetlen óvodai ünnepet sem. Minden fontos lépésénél jelen voltam. Meghallgattam, megvigasztaltam, ha beteg volt ápoltam, a karomban tartottam, ha kellett napokon át éjszaka és nappal, hogy a köhögéstől aludni tudjon. Mesét olvastam, mesét írtam neki, beszélgettünk az élet nagy dolgairól, és amikor már végképp élhetetlen volt egy helyzet, minden kis makacssága és kegyetlensége ellenére soha nem volt kérdés, hogy őt választom.

    Kiálltam mellette az iskolában, a családdal szemben, soha nem hagytam, hogy igazságtalanul bántsák. A cinkosa voltam, megírtam a háziját is, amikor már láttam, hogy nagyon fáradt és több kettőnél. A boldogsága és a mi jó viszonyunk, a szeretet mindennél előrébb való volt nekem.

    Nem építettem karriert, otthon voltam vele és fejlesztettem, megtanítottam tanulni, segítettem. Majd amikor eljött az ideje, elengedtem a kezét. Önállóságra tanítottam, hagytam élni, tapasztalni, elbukni és megtanítottam felállni. És igen, amikor már elég nagy volt, és nekem épp akadt más dolgom, akkor előfordult olyan is, hogy nem raktam elé az ételt. Ki kellett vennie a hűtőből és el kellett készítenie a saját vacsoráját. Kegyetlen? Vagy ez a valódi gondoskodó szeretet? Saját lábon áll. Dolgozik, háztartást vezet, főz, mos, beosztja a pénzét, gondoskodik magáról. Büszke vagyok rá, és méltán lehet büszke magára ő is! 22 éves, és önálló férfi.

    Szóval nem vagyok tökéletes anya, de a jelek szerint annyira talán rossz sem, úgyhogy már nem is akarok az lenni. Mindenkinek van keresztje, amit anélkül is pont elég elcipelni, hogy még ezen, szorongva görcsölne. Én a legtöbbet és a legjobbat adtam magamból, és mindig teljes szívemből szerettem őt is és a másik hármat is. Nekem sem volt, és most sem egyszerű az életem, mégsem cserélnék senkivel. És pont miatta, miattuk. Apró kezeik érintése, puszijaik, ragaszkodó, szerető karjaik ölelésének emléke, a velük töltött idő által lettem az, aki: többé-kevésbé normális, önmagammal azonos, anya.

    “Ne legyünk tökéletes anyák, nem is tudunk azok lenni, ne szorongjunk, ne görcsöljünk ezen. Éljünk úgy, mintha többé-kevésbé normális emberek lennénk. Az élet nehéz, és együtt küzdjük magunkat végig ezen a gyerekinkkel. Nem tökéletesnek, nem zseniálisnak kell lenni. Amikor lehet, jelen kell lenni. Kongruensnek, önmagammal azonosnak kell lenni.” (Vekerdy Tamás)

  • A szeretet örök körforgás

    A szeretet örök körforgás

    “Franz Kafka, aki egyébként sosem nősült meg és nem is voltak saját gyerekei, egyszer Berlinben találkozott az utcán egy zokogó kislánnyal. Odalépett hozzá és megkérdezte tőle, hogy miért sír. A kislány azt válaszolta, azért, mert elvesztette kedvenc babáját. Kafka és a lány elkezdték együtt keresni a környéken a játékot, de sajnos nem jártak sikerrel. Kafka azt mondta, találkozzanak másnap is és folytassák a keresést.

    Másnap, amikor továbbra sem találták a babát, Kafka elővett a zsebéből egy levelet, amiről azt mondta, a baba üzenete. Ez állt benne: “Kérlek, ne sírj, elmentem világot látni. Minden nap írok neked és beszámolok a kalandjaimról.”

    Kafka élete végéig minden áldott nap találkozott a lánnyal és újra meg újra felolvasott neki egy-egy levelet, amelyben a baba “beszámolt” a kalandjairól. A kislány nagyon boldog volt és izgalommal várta mindig a találkozást és a híreket szeretett babájától.Aztán egy nap Kafka egy babával érkezett a találkozóra, amit egy levél kíséretében átadott a kislánynak. A levélben pedig az állt: “Megérkeztem”.


    A lány azt mondta, ez nem az ő babája, az ő babája másképp nézett ki. Kafka átadott egy másik levelet is: “Az utazásaim megváltoztattak engem.”- A kislány átölelte a babát szeretettel és hazavitte.

    Évekkel később, amikor lányból nő lett, a babában talált elrejtve egy levelet. Az aprócska papíron Kafka kézírásával ez szerepelt: “Van, hogy amit nagyon szeretünk elveszítjük, de a végén a szeretet mindig visszatér, csak másként vagy más képében.”