Mesemondó blog

Szerző: Jarabin Kinga

  • A nagyravágyó béka

    Egy kövér ökör legelt a szép zöld pázsiton. Látta ezt a béka. Magában mondani kezdte:

    Bizony szép és nagy állat ez. Ha visszatartom a lélegzetem és felfújom magam, én is lehetek ekkora.

    Szét is terpesztette a lábát, és elkezdte felfújni magát. Kérdezte a fiaitól:

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok-e már akkora, mint az ökör?

    Feleltek a fiai:

    • Közel sem.

    Ismét nagyobbra kezdte fújni magát.

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok- már akkora, mint az ökör?

    Feletek azok:

    • Még soka híja!

    Erre minden erejét összeszedte a béka. De amikor igen nagyon igyekezet felfújni magát, bőre repedezni kezdett, és szétpukkadt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott a béka az ökörrel?
    2. Miért akart olyan lenni, mint az ökör?
    3. Mit csinált, hogy olyan nagy legyen, mint az ökör?
    4. Mit kérdezett a fiaitól?
    5. Mit mondtak neki a fiai?
    6. Mi történt a békával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pukkad szét a béka, ha olyan sok levegőt szív magába, hogy már megreped a bőre?
    2. Bármennyi levegőt be tud szívni egy béka?
    3. Más állat is szétpukkadhat azért, mert túl sok levegőt szívott magába?
    4. Mindi szétpukkad a béka, ha túl sok levegőt szív magába?
    5. Mi lehetett az oka annak, hogy szétpukkadt a béka?
    6. A valóságban tényleg szétpukkadnak a békák, ha felfújják magukat?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk érezni, ha nagyon sok levegőt szívunk magunkba?
    • mikor szoktuk úgy érezni, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • mi pukkadhat szét azért, mert túl sok levegő van benne?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha úgy érezzük, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • hogy ne pukkadjon szét a lufi?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy béka túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. A béka túl sok levegőt szívott magába, tehát… (szétpukkadt).
    2. Ha egy béka nem szív magába túl sok levegőt, akkor nem pukkad szét. A béka szétpukkadt, tehát… (túl sok levegőt szívott magába).
    3. Vagy túl sok levegőt szív magába egy béka, vagy nem pukkad szét. A béka még nem pukkadt szét, tehát… (még nem szívott túl sok levegőt magába).
    4. Ha valami nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor túl sok levegőt szív magába, és ha túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. Tehát, ha valaki nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor… (szétpukkadhat).

  • A nád és a tölgy

    A büszke tölgy így szánakozott a nádon:

    • Milyen szomorú a te sorsod! Elég egy szélfuvallat, hogy lehajtsd a fejed, én aonban ellenállok minden szélviharnak.
    • Igaz, hogy a szél meghajlít – vetette ellen a nád -, kiszakítani azonban nem tud.

    Abban a pillanatban vihar támadt, s mintha csak a nád szavait bizonyítaná, elülte után a tölgy a földön feküdt kidőlve, a nád azonban lassan felegyenesedett, és ugyanúgy lengedezett a szélben, mint annak előtte.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért sajnálta a tölgy a nádat?
    2. Milyen a nád?
    3. Milyennek tartotta magát a tölgy?
    4. Mit válaszolt a nád a tölgynek?
    5. Mi történt hirtelen?
    6. Mit csinált a szél a tölggyel?
    7. Hogyan vészelte át a nád a vihart?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondotok?

    1. Tényleg nagyon erős egy tölgyfa?
    2. Könnyen ki tud egy vihar dönteni egy tölgyfát?
    3. Minden viharban kidől a tölgyfa?
    4. Csak a vihartól dőlhet ki a tölgy?
    5. Még mitől dőlhet ki a tölgy?
    6. Bármilyen tölgy ki tud dőlni a viharban?
    7. Bármilyen viharaban kidől a tölgy?
    8. Más fa is kidől a viharban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történhet egy fával, ha vihar van?
    • minket is fel tud dönteni a szél?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha nagy szél van?
    • hogy megvédjük a fákat a viharban?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nincs vihar, akkor a tölgy nem dől ki. A tölgy kidőlt, tehát… (vihar volt).
    2. Ha vihar van, akkor a tölgy kidől. Vihar van, tehát… (a tölgy kidől).
    3. Vagy nincs vihar, vagy kidől a tölgy. A tölgy még nem dőlt ki, tehát… (még nem volt vihar).
    4. Ha nagy vihar van, akkor nagyon erős szél fúj, és ha nagyon erős szél fúj, akkor a fák is kidőlhetnek. Tehát, ha nagy vihar van, akkor… (a fák is kidőlhetnek).

  • A megvendégelt kaftán

    Törökországban történt, hogy egy tanítónak nem volt pénze szép ruhákra.

    Egyszerű öltözetben ment el a lakodalmas házba. A gazda és a vendégek nagyon megharagudtak, hogy ilyen szegényes öltözékű ember merészkedik a díszes társaságba, és kitessékelték a tanítót. Ez element egy derék barátjához, akinek volt sok szép ruhája, kölcsönkért tőle egy díszes kaftánt, meg egy finom turbánt, és egyéb díszes ruhadarabokat. Visszament a lakodalomba, ahol most már nagy tisztelettel fogadták, jó ételeket raktak elébe. De ő nem nyúlt semmihez, hanem amikor a házigazda nagyon unszolta, hogy lásson már hozzá, levetette a díszes kaftánt meg a turbánt, rádobta a finom tálakra és így szólt:

    • Nesze, díszes kaftán, nesze szép turbán, egyetek, mert mikor nélkületek jöttem, kidobtak, most pedig minden jóval ellátnak. Nem nekem szól a szíves fogadtatás, hanem tinektek!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a tanító?
    2. Milyen ruha volt rajta?
    3. Hogyan fogadták először a lakodalomban?
    4. Milyen ruhába öltözött másodszorra?
    5. Honnan szerezte a szép ruhát?
    6. Hogyan fogadták, amikor szép ruha volt rajta?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor fogadják szívesen az embert, ha szépen van felöltözve?
    2. Biztos, hogy szívesen látott vendég az, aki szépen fel van öltözve?
    3. Tényleg ilyen sok múlik a szép ruhán?
    4. Létezik olyan társaság, ahol szívesebben látják azt, aki szépen fel van öltözve, mint azt, aki nem szép ruhában van?
    5. Szerintetek számít az, hogy ki milyen ruhában van?
    6. Jobb ember az, aki szép ruhában van?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • hogyan fogadnak minket, ha szép ruha van rajtunk?
    • mikor szoktunk szép ruhába felöltözni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy szívesen fogadjanak bennünket?
    • ha valakin enm szép ruha van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit most abbahagyok!

    1. Ha valaki szép ruhában van, akkor szívesen látott vendég. A tanító szép ruhában volt, tehát… (szívesen látott vendég volt).
    2. Ha nem öltözik fel valaki szépen egy ünnepre, akkor nem látják szívesen. A tanítót szívesen látták, tehát… (szépen felöltözött).
    3. Vagy szépen felöltözik valaki egy ünnepre, vagy nem látják szívesen. A tanítót először nem látták szívesen, tehát… (először nem öltözött fel szépen).
    4. Ha valaki szépen fel van öltözve, akkor szívesen látott vendég, és ha szíesen látott vendég, akkor megvendégelik. Tehát, ha valaki szépen fel van öltözve, akkor… (megvendégelik).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kutya, a macska meg az egér

    Valamikor régen volt a kutyának egy könyve. Félt szegény, hogy elveszíti, ezért elment minden állathoz, hogy őrizzék meg neki, de biz azok nem vállalták. Utoljára, mit tehetett egyebet, mit nem, elment a macskához. Még akkoriban ők jó barátságban voltak egymással, és a macska sok kérésre elvállalta a könyv őrzését.

    A macska sok ideig őrizte a könyvet, de utoljára csak megunta. Gondolta magában, hgoy felteszi a gerendára. Ott nem lesz semmi baja. S csakugyan fel is tette.

    Az egér, amint meglátta a könyvet, odament és szétrágta.

    Nem sok idő múlva kéri a kutya a könyvet. A macska felmegy a gerendára, és lehozza. A kutya bontogatja, lapozgatja, hát látja, hogy csupa rongy. Kérdi a macskát, hogy mit csinált vele. Az elmondja az egész históriát, és a kárért az egeret okolja. De a kutya sem hagyta annyiban a dolgot: megfogadta, hogy ahol egy macskát lát, nem kíméli. Ám a macska is megharagudott az egérre, s azóta üldözi a kutya a macskát, a macska pedig az egeret.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt a kutyának?
    2. Mitől félt a kutya?
    3. Kit kért meg, hogy vigyázzon a könyvére?
    4. Ki vállalta el végül, hogy megőrzi a könyvet?
    5. Hová tette a könyvet egy idő után a macska?
    6. Mi történt a könyvvel?
    7. Kit hibáztatott a macska azért, mert tönkrement a kutya könyve?
    8. Mit szólt ehhez a kutya?
    9. Miért haragudott meg a macska az egérre?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor mehet tönkre egy könyv, ha az egér szétrágja? (Még mikor?)
    2. Mindig tönkremegy egy könyv, ha az egér szétrágja?
    3. Az egérrágás az oka a köny tönkre menetelének?
    4. Más dolog is tönkremegy, ha szétrágja az egér?
    5. Létezik olyan eset a valóságban, hogy az egér megrág egy könyvet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit lehetett az oka annak, hogy a könyv tönkrement?
    • mi történt a könyvvel, amit szétrágott az egér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy az egér ne tudjon valamit szétrágni?
    • ha valamit szétrágott az egér?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy. Az egér szétrágta a könyvet, tehát… (a könyv tönkrement).
    2. Ha az egér nem rágja szét a könyvet, akkor a könyv nem megy tönkre. A köny tönkremet, tehát… (az egér szétrágta).
    3. Vagy nem rágja szét az egér a könyvet, vagy a könyv tönkremegy. A könyv még nem ment tönkre, tehát… (az egér még nem rágta szét).
    4. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy, és ha a könyv tönkremegy, akkor a könyv gazdája mérges lesz. Tehát, ha az egér szétrágja a könyvet, akkor… (a könyv gazdája mérges lesz).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a farkas csikót vesz

    Elindult a róka csikót venni a farkas komájával. Látják, hogy ott legel a ló a csikójával a réten. Kérdi a róka a kancalótól:

    • Eladó ez a csikó?

    Azt mondja a ló:

    • Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva.

    Azt mondja a róka:

    • Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára.

    A ló felemelte a hátsó lábát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy gombolyagba tekerődött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevetett. Mikor a farkas feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:

    • No, komám, ízlett-e a csikóhús?

    A farkas nem tudott semmit se szólni erre, csak elólálkodott.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a róka és a farkas?
    2. Mit láttak a réten?
    3. Mit kérdezett a róka a lótól?
    4. Mit válaszolt a ló?
    5. Kit küldött a lóhoz közel a róka?
    6. Mi történt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok…?

    1. Csak akkor rúgja orrba a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    2. Azért rúgta orrba a ló a farkast, mert a farkas közel ment hozzá?
    3. Máskor is orrba rúghatja a ló a farkast?
    4. Biztos, hogy orrba rúga a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    5. Más állatot is orrba rúg a ló?
    6. Tényleg orrba tud rúgni egy ló egy farkast?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit tett a ló, amikor a farkas közel ment hozzá?
    • mikor tudta orrba rúgni a ló a farkast?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne rúgjon meg valakit a ló?
    • hogy ne menjen nagyon közel valaki a lóhoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy közel megy a farkas a lóhoz, vagy a ló nem tudja orrba rúgni. A ló még nem tudta orrba rúgni a farkast, tehát… (a farkas még nem ment közel a lóhoz).
    2. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a ló orrba tudja rúgni. A farkas közel ment a lóhoz, tehát… (a ló orrba tudta rúgni).
    3. Ha nem megy közel a farkas a lóhoz, akkor a ló nem tudja orrba rúgni. A ló orrba tudta rúgni, tehát… (a farkas közel ment a lóhoz).
    4. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a lovat zavarja, és ha a lovat zavarja, akkor a ló orrba rúgja a farkast. Tehát, ha a farkas közel megy a tóhoz, akkor… (a ló orrba rúgja a farkast).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Öreg néne őzikéje – mesemondó kvíz

    1. Hol lakott az öreg néne?
    2. Mibe botlott meg az őzgida?
    3. Mivel etette öreg néne az őzgidát?
    4. Mivel itatta öreg néne az őzgidát?
    5. Kik bújtak az őzgida mellé?
    6. Miért volt szomorú az őzgida?
    7. Meddig kísérte öreg néne az őzgidát?
    8. Ki zörgetett a kerítésen?
    9. Miért hozta el öreg nénéhez a fiát az anyukává lett őzgida?
    10. Kik jönnek el meglátogatni öreg nénét?
    11. Hogy nevezte el a falu népe öreg nénét?

    Megoldások:

    1. Mátra alján, falu szélén.
    2. Egy kidőlt fába.
    3. Friss szénával.
    4. Forrásvízzel.
    5. Cili cica, Bodri kutya.
    6. Visszavágyott az erdőbe.
    7. Kapuig.
    8. Kis gidácska, meg az anyja.
    9. Mert eltörött a lába.
    10. Gidák, őzek.
    11. Őz-anyókának.

  • Öreg néne őzikéje

    Diafilm megnyitása

  • Az időjós

    Mátyás király útra készülődött. Megkérdezte hát udvari csillagászát, milyen idő várható. A csillagász elővette a látcsövét, vizsgálódott valamelyest a derült égen, aztán így szólt:
    – A Nap sugarának rezgése, a felhők peremének színe mind azt mutatja, hogy szép idő lesz.
    A király annyira bízott a csillagászában, hogy még kabátot sem vitt magával, hiába szidta a felesége.
    Ahogy mentek, egy rétre értek. Azon a réten egy juhász legeltette a nyáját. Mikor a szamár meglátta a díszes kíséretet, hátracsapta a fülét, és harsányan hármat ordított.
    – Mit hirdet a szamarad? – kérdezte tréfásan a király a juhászt.
    – Amikor ilyenformán ordít, mindig eső lesz – felelte a juhász.
    Mátyás a csillagászhoz fordult:
    – Hallod-e te nagy tudós, most is azt mondod, hogy szép idő lesz?
    A csillagász megint elővette a látcsövét, vizsgálódott köröskörül az ég alján, s így szólt:
    – A levegő remegése, a falevelek csillogása, valamint a barázdabillegetők billegése mind azt mutatja, hogy szép idő lesz.
    Óvta a juhász a királyt, forduljon vissza, különben megázik. De a király nem hallgatott rá. Nem haladtak egy fél órát sem, nyakukba zúdult egy kiadós nyári zápor. Mátyás akkorát tüsszentett, majd levált az orra. Pedig szép, nagy orra volt, kár lett volna érte. Aztán kimondta az ítéletet:
    – A csillagász a szamár, a szamár a csillagász.
    Meg is vette a szamarat a juhásztól, és soha útra nem kelt anélkül, hogy véleményét az időjárásról meg ne tudakolta volna.

    (Népmese)

  • Hogyan lehet megjósolni az időt?

    A tudományos meteorológia színre lépése előtt a tengerészek és a földművesek értettek az időjósláshoz. Nemzedékről nemzedékre adták tovább tapasztalataikat, megtanulták, hogy környezetük legapróbb rezdüléseit is észrevegyék.

    Aránylag egyszerűen felfedezhetők és kiaknázhatók ezek az ősi tapasztalatok, mindössze két fontos dolgot kell szem előtt tartanod:

    1. Sohasem szabad egyetlen jelenségre alapozni, hiszen pl. az alacsonyan repülő fecskék a közhiedelemmel ellentétben nem mindig hoznak esőt.
    2. Vannak olyan események is, amelyeknek csak egy bizonyos helyen van jelentősége.

    Fedezd fel ezeket a jelenségeket, tapasztald meg, melyik mennyire megbízható és próbáld megjósolni a várható időjárást te is!

    Milyen jelek utalnak a rossz időjárás közeledtére?

    • Reggel sárgás színű az égbolt, vagy állandóan ködfelszállás észlelhető.
    • A rétegesen elhelyezkedő felhők (nimbosztrátuszok – nézd meg a Vigyázat, vihar! című bejegyzésben a felhőket, hogy megtudd, ez melyik felhő) függönyszerűen takarják az égboltot.
    • Alacsonyan szálló sötét felhők (nimbuszok és kumulonimbuszok) láthatók az égen.
    • A szélkakas nyugati szelet jelez, az ég felhőtlen és tiszta.
    • A saláta kinyílik, a lóhere és a tavaszi kankalin becsukódik.
    • A fecskék alacsonyan, a talaj felett repülnek.
    • A madarak lesimítják a tollazatukat, és alig hallatják hangjukat.
    • A macskák szokatlan gonddal végzik a tisztálkodást.
    • A háziállatok közel húzódnak egymáshoz a legelőn.
    • A libák gágognak, a kacsák nyugtalanul viselkednek.
    • A csillagok hunyorognak, a holdat fényudvar veszi körül.

    Jó időjárásra utaló jelek

    • A madarak már korán reggel énekelnek.
    • Reggel az égbolt halványkék, és gyenge köd észlelhető.
    • Ritkásan és magasan szálló fehér felhők (cirruszok) vannak az égen.
    • A madarak magasan repülnek, a levegő párás, nem lehet messzire ellátni.
    • Naplementekor vörös színű az ég alja, estefelé a legyek nehezen ülnek el.
    • A kutyák és a macskák békésen alszanak.
    • A hold tiszta és világos, a csillagok fényesek és nem hunyorognak.
    • A harmatképződés erőteljes.
    • A békakoncert egész éjszaka tart.

    Időváltozásra utaló jelek

    • Az égen bárányfelhők (altokumuluszok) vannak.
    • Időszakonként feltámad és erős rohamokban fúj a szél.
    • A kakas szüntelenül kukorékol.
    • A macska nyugtalanul viselkedik.
    • A szentjánosbogarak szokatlanul erősen világítanak.

    (Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)