Az erdőn át út nyílik, Célját nem ismerem, Csak nekivágok, mert úgy illik, Hogy velem is valami legyen. Hát: most aztán mit csináljak? Itt kétfele vinne az út. Vajon erre leszek vidámabb? Vajon arra leszek szomorúbb? Kezdem már unni ezt az utat! Hívogat háromfelé! Amaz erre tilos? Emez arra szabad? Választom a legfurcsábbikat: Node csakugyan hát: KI ELÉ?
(Tandori Dezső)
(Forrás: Kincskereső – irodalmi folyóirat – 2001. február)