Címke: fejlesztés

  • Posta

    Posta

    Helyszín: egy akadálymentes terület

    Életkor: 6 éves kortól

    Létszám: 6-16 fő

    Időtartam: 10 perc

    A játék célja: kapcsolatteremtés, feszültségoldás

    Kellékek: tobozok


    A játék felvezetése

    A Bangala nevű falucskában az emberek minden reggel találkoznak, miközben várják, hogy a postára bejussanak. Azért, hogy gyorsabban menjen az idő, kitaláltak egy játékot, hogy hogyan tudnának sorrendet kialakítani. Kő-papír-ollót játszanak. A győztes előbbre állhat a sorban. A vesztes ott marad, és játszik a következő játékossal.

    A játék menete

    Helyezzünk el tobozokat a játéktéren, a tobozok száma a játékosok számának kétharmada legyen. Minden toboznál két játékos játszik. Ha egy tobozhoz értek, játszanak egy Kő-papír-ollót, a nyertes tovább megy, a vesztes ott marad.

    Az a játékos nyer, aki végigmegy az összes tobozon, és először ér vissza a saját helyére.

    A játék lehetséges variációja

    Minden toboznál két ember áll, a győztes előre mozdul (kivéve az utolsót), a vesztes hátrafelé (kivéve az elsőt). A győztes az, aki egy bizonyos idő alatt az első helyre kerül.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Miért nem mondtad előbb?

    Miért nem mondtad előbb?

    Egyszer egy koldus hevesen kopogtatott egy ház ajtaján. A ház ura, aki épp a felső szinten rendezkedett, így kiáltott: – Ki az? – A koldus így szólt: – Kérlek, nyiss ajtót! – A ház ura sóhajtott egyet, felállt, lement a lépcsőn, kinyitotta az ajtót, és meglátta a koldust, aki egy kis ennivalót kért tőle. Így szólt a házigazda: – Gyere fel hozzám! – Amikor felértek a felső szintre, azt modnta a ház ura a koldusnak: – Semmi ehető nincs a házban. Isten majd megadja neked a mindennapi kenyeret. – A koldus mérgesen így szólt: – Ha nem akartál semmit adni nekem, miért kellett feljönnöm? – Erre így felelt a házigazda: – Te miért nem mondtad, mit szeretnél, amikor még fent voltam?

    Visszacsatolás

    • Hogyan foglalnád össze saját szavaiddal a történet kulcsüzenetét?
    • Szerinted okosabb lett volna őszintének és egyértelműnek lenni?
    • Mely szituációkban élted már át, hogy az őszinteség és az udvariasság között hezitáltál?
    • Hogyan hatnak rád azok az eladók, akik ügyes szavakkal manipulálni próbálnak, vagy akár meg is teszik?
    • Egy mondás azt tartja, hogy “az őszinteség a legkifizetődőbb”: hogyan vélekedsz erről?
    • Mit gondolsz, vajon tanul-e a koldus az esetből?
    • Milyen tanulságot vonhatunk le a történetből?

    Felhasználási javaslat

    Szemléltetésül négy különböző színű plakátot tehetünk a kör közepére, melyekre az “őszinteség”, “udvariasság”, “átláthatóság”, és “egyenesség” fogalmakat írjuk. Még a történet felolvasása előtt megkérjük a résztvevőket, hogy álljanak a számukra legrokonszenvesebb fogalom mellé. Ebből kialakíthatunk egy kis beszélgetést, melyben mindenki elmondja, miért állt az adott helyre, majd ezt követően, amíg ott állnak a résztvevők, felolvassuk a történetet.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

  • Gondolkozz hangosan!

    Gondolkozz hangosan!

    Amikor számításokat végzel, gondolkozz hangosan!

    Életkor: 9-10 évesek

    Ebben segít: megérteti, hogy a válaszok nem varázsütésre röppennek elő a levegőből, hanem dolgozni kell rajtuk, és azt is, hogy a helyes válaszhoz nem csak egyféleképpen lehet eljutni.


    Ha a gyermeked veled van, amikor épp valamilyen probléma megoldásán dolgozol, gondolkozz hangosan! Ha amúgy gyors fejszámoló vagy, lassíts le a kedvéért, hogy követni tudja a lépéseket. Ezzel azt a pozitív üzenetet küldöd, hogy a megoldás megtalálásához bizony kemény munka kell – de több úton is eljuthatsz ugyanoda.

    Amikor hangosan számolsz, azzal példát is mutatsz: a gyermeked látni fogja, hogy semmi baj, ha ő is ugyanígy csinálja. Különösen hasznos, ha néha-néha hibázol is, mert ezzel azt is megmutatod, hogy hibázni emberi dolog, és semmi szégyenkeznivaló nincs benne (a végén azért persze találd meg a helyes megoldást!)

    (Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

  • Szalagok

    Szalagok

    Helyszín: egy tisztás vagy rét

    Életkor: 4 éves kortól

    Létszám: 5 főtől

    Időtartam: 5 perc

    A játék célja: gyorsaság, taktika

    Kellékek: játékosonként egy 20-40 centis színes szalag


    A játék felvezetése

    Egy napos délutánon a manók az erdőben játszanak. Az egyik manónak úgy megtetszik a másik kabátján lévő színes szalag, hogy megpróbálja azt megszerezni. Egy idő után minden manónak megtetszik ez a játék, és megpróbálnak minél több színes szalagot szerezni.

    A játék menete

    Jelöljünk ki egy 20×20 méteres játékterületet. Minden játékos kap egy színes szalagot, amit hátul betűr a nadrágjába úgy, hogy könnyen ki lehessen húzni. A játék célja: minél több szalagot összegyűjteni. Mindeközben a saját szalagra is vigyázni kell, mert akinek ellopják a szalagját, annak ki kell állnia a játékból.

    A játék lehetséges variáció

    • Nem esnek ki a játékosok. A játék végén megnézzük, hogy kinek sikerült megtartania a saját szalagját, és ki gyűjtötte össze a legtöbbet.
    • A szalagok helyett használhatunk ruhacsipeszeket, amelyeket a gyerekek pólójára csíptetünk – akár 2-3 csipeszt is.

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Tedd hozzá azt, hogy “még”!

    Tedd hozzá azt, hogy “még”!

    Ha azt hallod: “Nem megy!”, tedd hozzá: “még!”

    Életkor: bármilyen korosztály

    Ebben segít: Növeli a magabiztosságot a matekfeladatok megoldásában, segít belátni, hogy semmi baj, ha valakinek nehezen megy a matek.


    Gyermeked valamikor a matekos pályafutása során – és talán nagyon is a kezdetén – találkozni fog olyan problémával, amit bizony nehéznek talál. Lehet, hogy az írásbeli osztás lesz az, vagy a törtek összeadása. Ilyenkor szokott elhangzani a panasz: “Nem megy!” Erre csupán azt az egy szócskát válaszold: “még”.

    Nem tudja összeadni a törteket még, nem sikerült az összes osztás hibátlanul még. Ez az egyszerű kis szó megágyaz annak, amit a szaknyelv “fejlődő szemléletmódnak” hív, vagyis elhiteti, hogy a matek olyasmi, ami gyakorlással egyre könnyebb lesz, nem pedig olyasmi, ami vagy megy, vagy nem megy. Kicsit olyan, mint a zongorázás.

    Ez a módszer leginkább a házi feladat megírásakor alkalmazható, de bárhol és bármikor elővehetjük, ha a gyermekünk nehezen birkózik meg valamivel – és nem csak a matekkal.

    (Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

  • Lovagi torna

    Lovagi torna

    A lovagi tornák elengedhetetlen része volt a bajvívás, ami a mai napig fiúk és sokszor még a lányok nagy kedvence is. A fából készült kard, pajzs szinte minden vásárban megtalálható, de készíthetünk mi is otthon kartonból, alufólia gurigából amit még talán szívesebben is adunk a kisebb gyerekek kezébe, mert egy-egy félre csúszott csapás nem okoz olyan sérülést, mint egy fa karddal az ujjakra, vállakra mért ütés.

    A pajzsokat a régi időkhöz méltóan lássuk el címerrel. A megrajzolt címert fessük ki, hogy később is szívesen elővegyék a gyerekek a játékot, majd kezdődhet is a lovagi torna. De hogyan döntsük el békésen, hogy ki lesz a győztes? A válasz egyszerű. Kössünk felfújt lufit a pajzsra. Akinek a lufija ép marad, az győz.

    A viadal addig folytatható, amíg a szülők lufival, a gyerekek pedig szusszal bírják a játékot.

    A kardvívás nem csak jó móka, számtalan jótékony hatása is van. Fejleszti a szem-kéz koordinációt, a ritmusérzéket, a problémamegoldást, gondolkodásra ösztönöz. Fejleszti a kudarctűrést, és így a szociális kompetenciákat is. Erősíti az izomzatot, az állóképességet. A mozgás endorfint termel, az ezáltal megélt boldogság érzet pedig újabb mozgásra ösztönöz. Bátran hívjuk hát ki mi is a kis lovagunkat egy tornára, nekünk is jót fog tenni.

  • Evolúció

    Evolúció

    Helyszín: egy tisztás

    Életkor: 6 éves kortól

    Időtartam: 10 perc

    A játék célja: együttműködés, ügyesség


    A játék felvezetése

    Az élet a Földön több millió év alatt fejlődött ki. A múltban sokféle növény, állat és más élőlény élt bolygónkon. Sok közülük mára kihalt, de fontos része volt ez az evolúciónak, ami egy hosszú és soha véget nem érő folyamat. Az állatokhoz hasonlóan az emberi faj is több fejlődési szakaszt járt be.

    A játék menete

    Minden játékos 4 fejlődési szakaszon megy keresztül: az egysejtűtől kezdve a hüllőn és a majmon át az emberig. Az elején minden játékos egysejtű, és a földön kúszik-mászik. Ahhoz, hogy a következő fejlődési szakaszba lépjenek, le kell győzniük egy másik egysejtűt a Kő-papír-olló nevű játékban (játék előtt győződjünk meg arról, hogy mindenki ismeri ezt a játékot).

    Aki nyer, az automatikusan hüllő lesz, a vesztesnek pedig újra meg kell mérkőznie egy másik egysejtűvel. A hüllők négykézláb közlekednek, majd megmérkőznek egy hüllővel. A nyertes a következő fejlődési fázisba, a majmokéba lép, akik roggyantott térddel járkálnak, és az öklükkel verik a mellkasukat. Ha 2 majom “megharcol” egymással az utolsó szakaszban, akkor a győztes az emberek közé kerül, akik már felegyenesedve járnak.

    A Kő-papír-olló játékot csak azok játszhatják egymással, akik azonos fejlettségi szinten vannak.

    Ha a játékot szabályosan végig játsszuk, akkor egy egysejtű, egy hüllő, egy majom és sok-sok ember lesz. Jó, ha többször lejátsszuk a játékot.

    A játék lehetséges variációi

    • A játékot különböző állatokkal is lehet játszani, akik a fejlettség különböző szakaszait képviselik (kígyó, csirke, kutya stb.), de a végén – ha lehet – mindig ember legyen.
    • A vesztesek egy fejlettségi szinttel lejjebb lépnek (kivéve az egysejtűeket).

    (Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

  • Szeressük a könyveket – Nemzetközi Gyerekkönyvnap

    Szeressük a könyveket – Nemzetközi Gyerekkönyvnap

    Ma az IT forradalmában, az elektronikai berendezések széleskörű kínálatának tárházban a könyvek világának védelmezőjeként és szószólójaként megjelenni nem egyszerű dolog. Külföldön is egyre több helyen bevált gyakorlat a tankönyvek tabletre való lecserélése, mely a korral való haladás mellett azért számos negatívumot is rejt magában.

    A számítógép, a tablet használata kiszorítja a kézzel írást az iskolapadból épp úgy, mint az életből, pedig az írás olyan tevékenység, ami segít a tanulásban, valamint a gondolkodás fejlődésében. Amikor kézzel írunk, az agyunk 12 területe dolgozik egyszerre és 30 izmunk együttes munkájának eredménye, ami a papírra kerül. Ugyanezt leírni billentyűzeten, vagy tableten, jóval kevésbé mozgatja meg az agyat és a testet.

    Kézzel és géppel írás során az agyunk finommotoros mozgásért felelős területei eltérően működnek. A kézírás során olyan agyi zónák is aktívak, amelyek a gépírásnál egyáltalán be sem kapcsolnak.

    Ha kézzel tudunk írni, az olvasás is jobban megy. Több kutatás is összefüggést mutatott az olvasási készség és a folyóírás között. Azok a gyerekek, akik kézzel tudnak írni, sokkal könnyebben tanulnak meg olvasni, mint azok, akik csak gépírni tudnak vagy még az írott betűket sem ismerik.

    Az olvasás „írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.” (Csíkos 2006:178)

    Az életben való boldogulásunk feltétele, melyhez az alapot már gyerekkorban érdemes lerakni a mesék világán, a mesekönyvek megszerettetésén keresztül.

    Mesélni nem csak azért jó, mert számtalan előnye, fejlesztő hatása és értéke van, hanem azért is, mert olyankor összebújva együtt lehetünk. A kötődő nevelés, az érzelmi biztonság kialakulásának, az érzelmi intelligencia fejlődésének elengedhetetlen mozzanata a közös esti mesélés.

    “A mese tanulsága erőt ad a gyereknek ahhoz, hogy a világ pozitív tendenciáival azonosuljon, nem beszélve arról, hogy a gyerek azt tudja meg, hogy a végén ő fog győzni, a legkisebb királyfi, akire senki sem gondolt.” (Vekerdy Tamás)

    A tévé képernyőjén felfoghatatlanul gyors tempóban pergő képekkel szembesül a gyermek, ami nem csak megterhelő az idegrendszere számára, hanem akként hat a szervezetre, mint amikor felhúzzuk a lenkerekes kisautót. Ilyenkor az agy folyamatos „mozgok” jelzést kap, így amikor a gyermek feláll a televízió elől, akkor akarva akaratlanul is „kipörög”. A tévénézés problémája, az eszközből érkező vibráló külső képeket a gyermek csak az álmai során dolgozhatja fel, mely amennyiben nem sikerül, szorongássá válik. A másik probléma az, hogy hiányzik belőle az a meghitt, intim kapcsolat, ami a gyermek és a mesélő között egy könyv közös olvasása során létrejön. A mesehallgatás és annak jótékony hatása semmivel nem helyettesíthető!

    Középiskolai óvodapedagógusi tanulmányaim két alaptézise szerint „rossz gyerek nincs, csak türelmetlen nevelő”, valamint „a gyereket nem nevelni kell, hanem szeretni és jó példával előtte járni”.

    Ha szeretnénk, hogy a gyermekünk olvasóvá váljon, térjünk be vele már egész kicsi korban a könyvesboltba. Nálunk ez egy külön családi program már második évtizede. Vonatra ülünk, bemegyünk a városba, bevetjük magunkat a könyvesboltba, megkeressük a gyerekek érdeklődésének megfelelő részleget, a nagyok már mennek maguktól, a kicsivel még együtt böngészek. Órákat töltünk el a könyvrengetegben. Levesszük a polcról, megnézegetjük, beleolvasunk, türelmesen és kitartóan keressük meg azt, amelyik nekünk szól.

    Esténként leülök a fotelba, és amikor akad egy kis én-időm, olvasok. Ők is olvasnak. A nagyobbak már e-book-ot is használnak, én papír függő vagyok. Nekem a könyvet lapozni kell.

    A gyerekkönyvek kiválasztásánál mindig vegyük figyelembe azt, hogy kinek vesszük. Válasszunk korosztály, nem és érdeklődés szerint. Fontos, hogy minőségi tartalmat kínáljunk. Olvassunk bele a könyvbe, hogy nyelvezete ne legyen se túl nehéz, se túl szegényes. Tartsuk szem előtt, hogy egy könyvvel szavakat, gondolatokat és szemléletet adunk ajándékba.

    A könyvek illusztrálásáról megoszlik a vélemény. Kicsi korban a képeknek még fontos szerepe van. Egy szépen illusztrált könyv felkelti a gyerek érdeklődését, segít megérteni, összefűzni a tartalmat, motiválja gyermekünket, hogy egyedül is kézbe vegye a könyvet, lapozgassa, megfejtse a képek jelentését.

    Az életkor előrehaladtával az illusztráció jelentősége csökken. Sőt, jó, ha hagyjuk szárnyalni a gyermek fantáziáját. Az én hétévesem a saját belső képeire hagyatkozik. Bekuckózva hallgatja az esti mesét és verset, mely elengedhetetlen, már-már szertartásos része a lefekvési ceremóniánknak.

    Április 2-án, Hans Christian Andersen, világhírű dán meseíró születésnapján tartják a Nemzetközi Gyerekkönyvnapot, melynek célja a gyermek- és ifjúsági irodalom népszerűsítése, az olvasás szeretetének ébrentartása.

    Vegyünk le ma is egy könyvet a polcról. Keressük meg gyerekkorunk kedvencét, idézzük fel a hozzá fűződő szép emlékeket, érzeteket. Mutassuk meg, olvassuk el gyermekeinknek, unokáinknak. Térjünk be egy könyvesboltba, ajándékozzuk meg gyermekinket egy humoros, vagy épp izgalmas ifjúsági regénnyel, egy ízlésesen illusztrált mesekönyvvel.

    Olvassunk és neveljünk olvasóvá, mert a könyv, s a benne rejlő történet menedék.

    „A mese játék, csoda, hit és lélek. Mosoly mindenki lelkére. A mese az gyógyír, az befele és kifele is gyógyít.” (Csernik Szende)

    (Forrás: skillo.hu, mandiner.hu, anyanyelv-pedagógia.hu, citatum.hu)

  • Rossz vagyok

    Rossz vagyok

    Egy gyermekorvos, aki a gyerekek iskolaérettségét vizsgálta, minden apróságot a következő barátságos mondattal fogadott a rendelőben: – Milyen kedves gyerek vagy te! – Minden gyerek mosolygott és bólogatott. Egy kisfiú azonban szomorúan, és komoly arccal rázta a fejét: – Nem, én nem vagyok kedves gyerek! – Dehogynem, én látom, hogy kedves és aranyos vagy! – Nem – mondta a fiúcska -, nem vagyok kedves. Én vagyok a rossz Fiedrich.

    Milyen gyakran hallhatta, hogy még maga is elhitte! Még nem tudott olvasni és írni, de már nem szerette magát.

    Visszacsatolás

    • Mi jut eszedbe először a történet kapcsán?
    • Milyen hatással lehet ránk mások véleménye?
    • Te mennyire ismered fel magad azok viselkedésmódjában, akik rá akarják erőltetni a véleményüket másokra?
    • Konkrétan mit tanulhatunk a történetből saját kapcsolatainkra vonatkozóan?
    • Miért van az, hogy mégis nehéz helyesen viselkedni?

    Felhasználási javaslat

    Még a történet előtt egyéni munka keretében megkérhetjük a résztvevőket, hogy írják le kritikus véleményüket másokról a baráti vagy az iskolai helyzetükből. A történet kiértékelésénél aztán mindenki átgondolhatja, milyen hatásai lehetnek az ilyen véleményeknek.

    (Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet – Z-press kiadó)