Mesemondó blog

Címke: Fejlesztés mesékkel

  • Az oroszlán és az egér

    Az oroszlán és az egér

    Aludt az oroszlán. Egy egér végigszaladt a testén. Az oroszlán felserkent és megragadta az egeret. Az egér kérlelni kezdte, hogy engedje el. Így könyörgött neki:

    • Ha te eleresztesz, jót cselekszem veled.

    Nagyot nevetett az oroszlán ezen az ígéreten. Hogyan is cselekedhetne vele jót egy egér – s elengedte.

    Nemsoká vadászok fogták el az oroszlánt, és fához kötözték. Az egér meghallotta az oroszlán ordítását, odafutott, elrágta a kötelet, és így szólt:

    • Emlékszel? Kinevettél, nem hitted, hogy jót is tudok cselekedni veled. De most már láthatod, tehet jót egy kisegér is.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit csinált az oroszlán?
    2. Hol szaladt végig a kisegér?
    3. Miért volt mérges az oroszlán?
    4. Miért könyörgött neki a kisegér?
    5. Mit ígért az oroszlánnak a kisegér?
    6. Min nevetett az oroszlán?
    7. Kik fogták el az oroszlánt?
    8. Hová kötözték?
    9. Mit csinált a kisegér, amikor meghallotta az oroszlán ordítását?
    10. Miért szabadult ki az oroszlán?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor szabadulhat ki az oroszlán, ha valaki elrágja a kötelet? (És még mi módon?)
    2. El tud rágni egy kisegér egy ilyen erős kötelet?
    3. Biztosan ki tud szabadulni az oroszlán, ha az egérke elrágja a kötelet?
    4. Más is ki tud szabadulni, ha az egér elrágja a kötelet?
    5. Létezik olyan eset, hogy egy kisegér tudjon segíteni egy hatalmas oroszlánnak?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért tudott kiszabadulni az oroszlán?
    • mi történik, ha a kisegér elrágja a kötelet?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha ki akarunk szabadítani valakit, aki kötéllel meg van kötözve?
    • ha azt akarjuk, hogy a kötelet ne lehessen kioldani?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér elrágja a kötelet, akkor az oroszlán kiszabadul. Az egér elrágta a kötelet, tehát… (az oroszlán kiszabadult).
    2. Ha az egér nem rágja el a kötelet, akkor az oroszlán nem szabadul ki. Az oroszlán kiszabadult, tehát… (az egér elrágta a kötelet).
    3. Vagy nem rágja el az egér a kötelet, vagy kiszabadul az oroszlán. Az oroszlán még nem szabadult ki, tehát… (az egér még nem rágta el a kötelet).
    4. Ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor a fához kötözik, és ha a fához kötözik, akkor csak segítséggel tud kiszabadulni. Tehát, ha a vadászok elfogják az oroszlánt, akkor… (csak segítséggel tud kiszabadulni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Az okos leány

    Az okos leány

    Egyszer volt, hol nem volt, volt a molnárnak egy takaros, okos lánya, aki olyan okos volt, hogy hetedhét országra elment a híre. Meghallotta ezt a király. Odaüzent, hogy van neki a padlásán százesztendős kendere, fonja meg azt aranycérnának.

    A leány erre visszaüzent, hogy van nekik egy százesztendős sövénykerítésük, csináltasson a király abból aranyorsót, akkor szívesen megfonja az aranyfonalat, mert azt csak nem kívánhatja a király, hogy a drága aranyfonalat haszontalan faorsón fonja meg.

    Tetszett a királynak a felelet. Megint üzent a leánynak, hogy van neki a padláson egy lyukas korsója, foldozza meg, ha tudja.

    Megint visszaüzent a leány, hogy fordíttassa ki a király a korsót, mert az öregapja se hallott olyat, hogy a színéről foldoztak volna meg valamit. Ez a felelt még jobban tetszett a királynak. Most meg már azt üzente, hogy menjen el a leány őhozzá, de menjen is meg ne is; köszönjön is meg ne is, vigyen is ajándékot, meg ne is.

    Erre a leány elkérte az apjától a szamarát, felült a hátára, s úgy ment a király elébe. Otthon egy galambot megfogott, két szita közé tette, és elvitte magával.

    Mikor aztán a király elébe ért, egy szót sem szólt, hanem meghajtogatta magát, aztán a galambot a szita közül elrepítette. Így aztán ment is, meg nem is; vitt is ajándékot, meg nem is. A király úgy megszerette az okos leányt, hogy mindjárt elvette feleségül.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen volt a molnár lánya?
    2. Mit üzent neki a király először?
    3. Mit válaszolt a lány?
    4. Mit üzent a király másodszorra?
    5. Mit válaszolt erre a lány?
    6. Mit kért a király harmadszorra?
    7. Hogyan oldotta meg a lány a feladatot?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak sövényből készült aranyorsón lehet kenderből aranyfonalat fonni?
    2. A sövényből készült aranyorsón bármilyen fonalat lehet fonni?
    3. Az aranycérnát bármilyen orsón meg lehet fonni?
    4. Létezik sövényből készült aranyorsó?
    5. És kenderből készült aranyfona?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért kért a király kenderből készült aranyfonalat?
    • miért kért a lány a királytól sövényből készített aranyorsót?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy megfelelő eszközeink legyenek egy-egy feladathoz?
    • ha úgy érezzük, hogy nincs megfelelő eszközünk egy-egy feladathoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem kap sövényből készült aranyorsót, akkor nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    2. Ha a lánynak sikerül sövényből készült aranyorsót kapnia, akkor tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem kapott sövényből készült aranyorsót, tehát… (nem tudott kenderből aranyfonalat fonni).
    3. Vagy használ valaki sövényből készült aranyorsót, vagy nem tud kenderből aranyfonalat fonni. A lány nem tudott aranyfonalat fonni, tehát… (nem használt sövényből készült aranyorsót).
    4. Ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor kenderből aranyfonalat kell fonnia, és ha kenderből aranyfonalat kell fonnia, akkor sövényből készült aranyorsóra van szüksége. Tehát, ha a lány teljesíteni akarja a király kívánságát, akkor… (sövényből készült aranyorsóra van szüksége).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Két kiskecske

    Két kiskecske

    Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

    • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
    • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
    • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

    Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
    2. Milyen volt a híd?
    3. Mit mondott az egyik kiskecske?
    4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
    5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
    6. Mi történt ezután?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
    2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
    3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
    4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
    5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
    • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
    • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
    2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
    3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
    4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a kácsák

    A róka és a kácsák

    Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a rók a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik.

    • Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
    • Halljuk mi innen is – felelték a kácsák -, csak mondjad!
    • De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, ő azután elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a buta elfelejti!

    A kácsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azután amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ért a róka séta közben?
    2. Hol úszkáltak a kacsák?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit kiabált be a kacsáknak?
    5. Hogyan tudta rászedni a róka a kacsákat?
    6. Hány kacsát tudott elkapni a róka?
    7. Mit csinált a többi kacsa?

    Véleménykérő beszégletés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tudja elkapni a róka a kacsát, ha a kacsa kijön a vízből? (Miért?)
    2. Mindig el tudja kapni a róka a kacsát a szárazföldön?
    3. Tud úszni a róka?
    4. Előfordul, hogy a kacsa elmenekül a róka elől?
    5. Azért tudta elkapni a róka a kacsát, mert kijött a vízből?
    6. Mit szeret enni a róka?
    7. A valóságban is el tudja kapni a róka a vízből kijövő kacsát?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni egy róka, ha kacsát lát?
    • mit szokott tenni egy kacsa, ha meglát egy rókát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha a kacsák el akarnak menekülni a róka elől?
    • ha a rókát távol akarjuk tartani a kacsáktól?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy kijönnek a kacsák a partra, vagy nem tudja elkapni őket a róka. A róka még nem tudta elkapni a kacsákat, tehát… (a kacsák még nem jöttek ki a partra).
    2. Ha a kacsák kijönnek a partra, akkor a róka el tudja kapni őket. A kacsák kijöttek a partra, tehát… (a róka el tudta kapni őket).
    3. Ha a kacsák nem jönnek ki a partra, akkor a róka nem tudja elkapni őket. A róka el tudta kapni őket, tehát… (a kacsák kijöttek a partra).
    4. Ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor el tudja kapni a kacsát, és ha el tudja kapni a kacsát, akkor a róka megeszi. Tehát, ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor… (a róka megeszi).
  • A róka és a holló

    A róka és a holló

    A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.

    • Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!

    A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:

    • Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol látta meg a róka a hollót?
    2. Mi volt a holló csőrében?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit mondott a hollónak?
    5. Mit csinált a holló?
    6. Mi történt a sajttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
    2. Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    3. Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
    4. Tud énekelni a holló?
    5. Szereti a holló a sajtot?
    6. Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    7. A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
    • mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!

    1. Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
    2. Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
    3. Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
    4. Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a bakkecske

    A róka és a bakkecske

    A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:

    • Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
    • Igen, és azután? – kérdezte a másik.
    • Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.

    A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.

    • Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
    • Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bolyongott a róka?
    2. Mit keresett?
    3. Hogyan működött a kút?
    4. Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
    5. Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
    6. Mi történt a bakkecskével?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak az egyik vödör lehet fent?
    2. Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
    3. Lehet két vödör is fent egyszerre?
    4. Miért ment le a fenti vödör?
    5. Létezhet ilyen kétvödrös kút?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
    • mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
    • ha a lenti vödörből inni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
    2. Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
    3. Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
    4. Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A rászedett kövér ember

    A rászedett kövér ember

    Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

    • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

    Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

    • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

    Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

    • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

    Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

    • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a kövér ember?
    2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
    3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
    4. Kivel találkozott út közben?
    5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
    6. Hová nézett a kövér ember?
    7. Mi történt a fején lévő kondérral?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
    2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
    3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
    4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
    5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
    6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
    7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
    • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
    2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
    3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
    4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyúl és a békák

    A nyúl és a békák

    A nyúl azon kesergett, hogy milyen javíthatatlanul gyáva, és minden elől elfut. Megfogadta, hogy ezentúl bátrabban fog viselkedni. Ám akkor zajt hallott, s hanyatt-homlok elszaladt. Egy tó partjához érkezett, s a békák, amint meghallották, hogy valaki közeleg beugrottak a vízbe, és elrejtőztek az iszapban.

    • Még szerencse – vigasztalta magát a nyúl -, hogy lehetek akármilyen gyáva, mindig lesz olyan, aki még nálam is jobban fél.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Min kesergett a nyúl?
    2. Mit határozott el?
    3. Miért menekült el?
    4. Kik voltak ott?
    5. Miért ugrottak be a békák a vízbe?
    6. Mit szólt ehhez a nyúl?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Megijednek a békák a nyúltól?
    2. Bátor állat a béka?
    3. És a nyúl?
    4. Vannak bátrabb állatok?
    5. Az ijedség az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    6. Csak akkor ugrálnak be a békák a vízbe, ha megijednek?
    7. Mindig beugrálnak a vízbe a békák, ha megijednek valamitől?
    8. A valóságban vannak vízbe ugráló békák?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    • mitől ijedhet meg a nyúl?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha megijedünk valamitől?
    • hogy ne ijedjünk meg valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a békák megijednek valamitől, akkor beugrálnak a vízbe. A békák megijedtek a nyúltól, tehát… (beugráltak a vízbe).
    2. Vagy nem ijednek meg a békák, vagy beugrálnak a vízbe. A békák még nem ugráltak be a vízbe, tehát… (még nem ijedtek meg).
    3. Ha a békák nem ijednek meg valamitől, akkor nem ugrálnak be a vízbe. A békák beugráltaka a vízbe, tehát… (megijedtek valamitől).
    4. Ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor megijednek, és ha megijednek, akkor beugrálnak a vízbe. Tehát, ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor… (beugrálnak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel:

    • Hohó! Két répát találtam!

    Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: “Az őzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!”

    Szaladt a nyuszi az őzike házához, de az őzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az őzike azért nem volt otthon, mert ő is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, örömmel vitte haza.

    Amikor visszaért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott:

    • Hát ez meg hogy került ide?

    Az jutott eszébe:

    • A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!

    Szaladt az őzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az őzike nem akarta felkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól:

    • Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkodott egy keveset, aztán elmosolyodott – Milyen jó az én barátom!

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a nyuszi?
    2. Hány répát talált?
    3. Hány répát evett meg?
    4. Kinek akarta adni a másik répát?
    5. Hol járt az őzike?
    6. Hol hagyta a nyuszi a répát?
    7. Talált-e ennivalót az őzike?
    8. Mit csinált, miután hazaért?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor megy el az őzike otthonról, ha eleséget keres? (Még mikor?)
    2. Mindig elmegy az őzike otthonról, ha ennivalót keres?
    3. Az ennivaló keresés az oka annak, hogy elment az őzike otthonról?
    4. Szereti a nyuszi a répát?
    5. És az őzike?
    6. Más állat is elmegy otthonról, ha eleséget keres?
    7. A valóságban létezik élelmet kereső őzike?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktak csinálni az állatok, ha ennivalóhoz szeretnének jutni?
    • mi lehetett az oka annak, hogy az őzike elment otthonról? (Még mi?)

    Alkalmazó beszélgetés. Mit tehetnek/lehet tenni, …

    • ha megéheznek az állatok?
    • hogy ne éhezzenek az állatok?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az őzike eleséget keres, akkor nincs otthon. Az őzike eleséget keres, tehát… (nincs otthon).
    2. Ha az őzike nem keres eleséget, akkor otthon van. Az őzike nincs otthon, tehát… (eleséget keres).
    3. Vagy eleséget keres az őzike, vagy otthon van. Az őzike még otthon van, tehát… (még nem keres eleséget).
    4. Ha az őzike éhes, akkor elmegy eleséget keresni, és ha elmegy eleséget keresni, akkor nincs otthon. Tehát, ha az őzike éhes, akkor… (nincs otthon).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)