Mesemondó blog

Címke: anyanyelvi fejlesztés

  • Csengőt a macskára

    Csengőt a macskára

    Az egerek gyűlést rendeztek, hogy megtanácskozzák a szomorú helyzetüket. Egyetértettek abban, hogy a siralmas állapot a macskák bűne. Megvitatták, milyen módszerrel tarthatnák távol a ragadozókat.

    Egyöntetűen azt a megoldást fogadták el, hogy minden macskára kis csengettyűt kell akasztani, hogy hallani lehessen, amikor közeledik. Ez a törvény változatlanul életben van, csak épp nem akadt még kisegér, aki elég bátornak érezné magát ahhoz, hogy csengőt akasszon a macska nyakába.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért rendeztek gyűlést az egerek?
    2. Miért érezték nehéznek a helyzetüket?
    3. Mit találtak ki a macskák távol tartására?
    4. Volt olyan bátor egér, aki fel merte kötni a csengőt a macska nyakába?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van? (Mitől lehet még megtudni a macska közeledését?)
    2. Biztos, hogy hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van?
    3. Mindig hallják az egerek a macska közeledését, ha a macska nyakában csengő van?
    4. A csengőszó az oka annak, hogy az egerek hallják a macska közeledését?
    5. Ha hallják az egerek a macska közeledését, akkor biztos, hogy el tudnak menekülni előle?
    6. A valóságban is fél az egér a macskától?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • miért jó, ha hallják az egerek a macska közeledését?
    • miért tudtak elszaladni az egerek?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy halljuk valaminek a közeledését?
    • ha nem akarjuk, hogy hallják a közeledésünket?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy nincs csengő a macska nyakában, vagy az egerek hallják, ha közeledik. Az egerek még nem hallják, ha a macska közeledik, tehát… (a macska nyakában még nincs csengő).
    2. Ha a macska nyakában csengő van, akkor az egerek hallják, amikor közeledik. A macska nyakában csengő van, tehát… (az egerek hallják, amikor közeledik).
    3. Ha a macska nyakában nincs csengő, akkor az egerek nem hallják, amikor közeledik. Az egerek hallják, amikor a macska közeledik, tehát… (a macska nyakában csengő van).
    4. Ha a macska nyakában csengő van, akkor az egerek hallják, hogy közeledik, és ha hallják, hogy közeledik, akkor az egerek el tudnak menekülni előle. Tehát, ha a macska nyakában csengő van, akkor… (az egerek el tudnak menekülni előle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Borsószem királykisasszony

    Borsószem királykisasszony

    A királyi palotában megjelent egy ismeretlen fiatal lány és azt állította magáról, hogy ő királykisasszony. A királyné szobát készíttetett számára éjszakára.

    Próbára akarta tenni, ezért a húsz derékalj és rengeteg pehelypaplan alá egy borsószemet csempészett. Reggelre a lánynak mindene fájt és kék-zöld foltok lettek rajta, úgy megnyomta finom és érzékeny bőrét a borsószem.

    Most már elhitték neki, hogy vérbeli királykisasszony, és feleségül mehetett a trónörökös fiához.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Ki jelent meg a palotában?
    2. Mit állított magáról a lány?
    3. Hogyan akarta próbára tenni a királyné?
    4. Hogyan aludt a lány?
    5. Mi történt reggel?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Ha a borszószem megnyomja az érzékeny bőrű lánynak a bőrét, az biztos, hogy kék-zöld lesz?
    2. Azért lett kék-zöld a lány bőre, mert megnyomta a borsószem?
    3. Bárkinek kék-zöld lesz a bőre attól, hogy megnyomja egy borsószem?
    4. Mástól is kék-zöld lehet a lány bőre? (Például még mitől?)
    5. Mindig kék-zöld lesz a lánynak a bőre, ha megnyomja a borsószem?
    6. Csak akkor lesz kék-zöld a lány bőre, ha megnyomja egy borsószem?
    7. Előfordulhat, hogy valakinek kék-zöld lesz a bőre, mert megnyomja a borsószem?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik akkor velünk, ha valami nyom bennünket?
    • mi lehet az oka annak, ha kék-zöld lesz a bőrünk?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha valamire ráfekszünk, és nyom bennünket?
    • ha kék-zöld a bőrünk?
    • hogy ne legyen kék-zöld a bőrünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a lány nem fekszik borsószemre, akkor a bőre nem lesz kék-zöld. A lány bőre kék-zöld lett, tehát… (borsószemre feküdt).
    2. Vagy nem fekszik borsószemre a lány, vagy kék-zöld lesz a bőre. Máskor a lány bőre nem lett kék-zöld, tehát… (nem feküdt borsószemre).
    3. Ha a lány borsószemre fekszik, akkor az érzékeny bőre kék-zöld lesz. A lány borsószemre feküdt, tehát… (az érzékeny bőre kék-zöld lett).
    4. Ha a lány borsószemre fekszik, akkor a borsószem nyomja, és ha a borsószem nyomja, akkor megkékülhet a bőre. Tehát, ha a lány borsószemre fekszik, akkor… (megkékülhet a bőre).

    (Forrás: Nagy József: Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Az orsóba rejtett kulcs

    Az orsóba rejtett kulcs

    Egy dúsgazdag ifjú feleséget keresett magának, olyat, aki nemcsak szép és jó, hanem a házimunkához is ért. Elment az ismerőseihez is, ahol eladósorban lévő lány volt. Észrevétlenül mindent jól megfigyelt, és meglátott egy rokkát, amelynek az orsójára rengeteg lenszálat tekertek fel. Elcsodálkozott.

    • A ti lányotok fogja mindezt megfonni? Biztosan több, mint egy hónapig kell ezzel dolgoznia!
    • Ó, nem, sokkal hamarabb is végez vele – mondta a lány anyja tettetett könnyedséggel, mert kitalálta az ifjú látogatásának célját, és nem akarta elszalasztani a jó partit.

    Az ifjú nem szólt semmit, de amikor senki sem látta, fogta a kamrakulcsot, és az orsóba rejtette úgy, hogy a len jól eltakarja, azzal elment. Néhány hónap múlva visszatért, és a házigazdák azt a különös esetet mesélték el neki, hogy néhány hónapja elveszett a kamra kulcsa, s azóta sem került elő. Az ifjú odalépett az orsóhoz, és elővette a kulcsot.

    • Hát az lehet, hogy amikor a lányotok nekilát, akkor gyorsan tud fonni, de az biztos, hogy csak ritkán fűlik a foga a munkához!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen feleséget keresett magának az ifjú?
    2. Hová ment el látogatóba?
    3. Mennyi lenszál volt a rokkára tekerve?
    4. Mikor ment vissza?
    5. Miről meséltek neki a házigazdák?
    6. Honnan vette elő az ifjú a kulcsot?
    7. Mit gondolt a lányról?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tud gyorsan fonni a lány, ha van hozzá kedve?
    2. Mindig gyorsan tud fonni a lány, ha kedve van hozzá?
    3. Más is gyorsan dolgozik, ha kedve van a munkához?
    4. Tényleg gyorsan tud fonni a lány, ha kedve van a munkához?
    5. A valóságban is létezik orsó?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mikor tudott gyorsan fonni a lány?
    • mi történik, ha a lánynak van kedve a munkához?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy kedvet csináljunk valamihez?
    • hogy elvegyük valakinek a kedvét valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy lánynak van kedve a munkához, akkor gyorsan tud fonni. A mesebeli lány nem tudott gyorsan fonni, tehát… (nem volt kedve a munkához).
    2. Ha egy lánynak nincs kedve a munkához, akkor nem tud gyorsan fonni. A mesebeli lánynak nem volt kedve a munkához, tehát… (nem tudott gyorsan fonni).
    3. Vagy van kedve egy lánynak a munkához, vagy nem tud gyorsan fonni. Az ifjú olyan lányt keresett, aki gyorsan tud fonni, tehát… (van kedve a munkához).
    4. Ha egy lánynak van kedve a fonáshoz, akkor nagyon gyorsan fon, és ha nagyon gyorsan fon, akkor nagyon sokat tud fonni. Tehát, ha egy lánynak van kedve a fonáshoz, akkor… (nagyon sokat tud fonni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Két kiskecske

    Két kiskecske

    Két kiskecske szembetalálkozott a patak keskeny hídján. Olyan keskeny volt a híd, hogy nem fértek el egymás mellett.

    • Vissza, vissza! – szólt az egyik.
    • Hát még mit nem? Öregebb vagyok, mint te. Úgy illik, hogy te fordulj vissza.
    • Igen ám, de én léptem előbb a hídra.

    Visszafordulni egyik sem akart. Vadul nekimentek egymásnak, és verekedni kezdtek. Csúszós volt a híd, és mindketten belepottyantak a vízbe.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott össze a két kiskecske?
    2. Milyen volt a híd?
    3. Mit mondott az egyik kiskecske?
    4. Mit válaszolt a másik kiskecske?
    5. Mit nem akart egyik kiskecske sem?
    6. Mi történt ezután?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pottyannak bele a vízbe a kiskecskék, ha összeverekednek a csúszós hídon? (Mi miatt lehet még vízbe pottyanni?)
    2. Mindig belepottyannak a kiskecskék a vízbe, ha összeverekednek a csúszós hídon?
    3. Azért pottyantak bele a kiskecskék a vízbe, mert összeverekedtek a csúszós hídon?
    4. Mit gondoltok, más is belepottyanhat a csúszós hídról a vízbe?
    5. A valóságban létezik olyan, hogy két kiskecske összeverekszik egy csúszós hídon, és belepottyannak a vízbe?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a kiskecskék belepottyantak a vízbe?
    • mi történt a verekedő kiskecskékkel?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzunk meg a csúszós hídon?
    • ha megcsúszunk a csúszós hídon?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kiskecskék megcsúsznak a hídon verekedés közben, akkor belepottyannak a vízbe. A kiskecskék megcsúsztak a hídon verekedés közben, tehát… (belepottyantak a vízbe).
    2. Vagy megcsúsznak a kiskecskék verekedés közben a hídon, vagy nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék még nem pottyantak belel a vízbe, tehát… (még nem csúsztak meg a hídon).
    3. Ha a kiskecskék nem csúsznak meg verekedés közben a hídon, akkor nem pottyannak bele a vízbe. A kiskecskék belepottyantak a vízbe, tehát… (megcsúsztak a hídon).
    4. Ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor megcsúsznak, és ha megcsúsznak, akkor belepottyannak a vízbe. Tehát ha a kiskecskék összeverekednek a csúszós hídon, akkor… (belepottyannak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A szappanbuborék

    A szappanbuborék

    A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.

    • Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.

    Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:

    • A király szappanbuborékot akar.

    Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Mitől változott meg a király?
    2. Milyen volt a hangulata?
    3. Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
    4. Ki érkezett a palotába?
    5. Mit ígért az öregasszony?
    6. Mit kért érte cserébe?
    7. Mit csinált az öregasszony?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    2. Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    3. A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
    4. Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
    5. Nektek is tetszik a szappanbuborék?
    6. A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mitől lett jókedve a királynak?
    • mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?

    Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne legyen rossz kedvünk?
    • ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
    2. Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
    3. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
    4. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Boribon és a 7 lufi – mesemondó kvíz

    Boribon és a 7 lufi – mesemondó kvíz

    1. Miért volt bánatos Boribon?
    2. Mit kapott Boribon Annipannitól?
    3. Milyen színű lufikat kapott Boribon?
    4. Mi történt a lufikkal?
    5. Kinek adta az utolsó lufit Boribon?
    6. Miért adta oda nyuszinak az utolsó lufit Boribon?
    7. Mitől lett végül jó a kedve Boribonnak?

    Megoldások:

    1. Mert esőre állt az idő.
    2. 7 lufit.
    3. Zöld, sárga, piros, narancssárga, világoskék, sötétkék és lila.
    4. Kipukkadtak.
    5. Nyuszinak.
    6. Mert megsajnálta.
    7. A szivárvány látványa felvidította.
  • A nagyravágyó béka

    A nagyravágyó béka

    Egy kövér ökör legelt a szép zöld pázsiton. Látta ezt a béka. Magában mondani kezdte:

    Bizony szép és nagy állat ez. Ha visszatartom a lélegzetem és felfújom magam, én is lehetek ekkora.

    Szét is terpesztette a lábát, és elkezdte felfújni magát. Kérdezte a fiaitól:

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok-e már akkora, mint az ökör?

    Feleltek a fiai:

    • Közel sem.

    Ismét nagyobbra kezdte fújni magát.

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok- már akkora, mint az ökör?

    Feletek azok:

    • Még soka híja!

    Erre minden erejét összeszedte a béka. De amikor igen nagyon igyekezet felfújni magát, bőre repedezni kezdett, és szétpukkadt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott a béka az ökörrel?
    2. Miért akart olyan lenni, mint az ökör?
    3. Mit csinált, hogy olyan nagy legyen, mint az ökör?
    4. Mit kérdezett a fiaitól?
    5. Mit mondtak neki a fiai?
    6. Mi történt a békával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pukkad szét a béka, ha olyan sok levegőt szív magába, hogy már megreped a bőre?
    2. Bármennyi levegőt be tud szívni egy béka?
    3. Más állat is szétpukkadhat azért, mert túl sok levegőt szívott magába?
    4. Mindi szétpukkad a béka, ha túl sok levegőt szív magába?
    5. Mi lehetett az oka annak, hogy szétpukkadt a béka?
    6. A valóságban tényleg szétpukkadnak a békák, ha felfújják magukat?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk érezni, ha nagyon sok levegőt szívunk magunkba?
    • mikor szoktuk úgy érezni, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • mi pukkadhat szét azért, mert túl sok levegő van benne?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha úgy érezzük, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • hogy ne pukkadjon szét a lufi?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy béka túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. A béka túl sok levegőt szívott magába, tehát… (szétpukkadt).
    2. Ha egy béka nem szív magába túl sok levegőt, akkor nem pukkad szét. A béka szétpukkadt, tehát… (túl sok levegőt szívott magába).
    3. Vagy túl sok levegőt szív magába egy béka, vagy nem pukkad szét. A béka még nem pukkadt szét, tehát… (még nem szívott túl sok levegőt magába).
    4. Ha valami nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor túl sok levegőt szív magába, és ha túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. Tehát, ha valaki nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor… (szétpukkadhat).
  • A nád és a tölgy

    A nád és a tölgy

    A büszke tölgy így szánakozott a nádon:

    • Milyen szomorú a te sorsod! Elég egy szélfuvallat, hogy lehajtsd a fejed, én aonban ellenállok minden szélviharnak.
    • Igaz, hogy a szél meghajlít – vetette ellen a nád -, kiszakítani azonban nem tud.

    Abban a pillanatban vihar támadt, s mintha csak a nád szavait bizonyítaná, elülte után a tölgy a földön feküdt kidőlve, a nád azonban lassan felegyenesedett, és ugyanúgy lengedezett a szélben, mint annak előtte.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért sajnálta a tölgy a nádat?
    2. Milyen a nád?
    3. Milyennek tartotta magát a tölgy?
    4. Mit válaszolt a nád a tölgynek?
    5. Mi történt hirtelen?
    6. Mit csinált a szél a tölggyel?
    7. Hogyan vészelte át a nád a vihart?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondotok?

    1. Tényleg nagyon erős egy tölgyfa?
    2. Könnyen ki tud egy vihar dönteni egy tölgyfát?
    3. Minden viharban kidől a tölgyfa?
    4. Csak a vihartól dőlhet ki a tölgy?
    5. Még mitől dőlhet ki a tölgy?
    6. Bármilyen tölgy ki tud dőlni a viharban?
    7. Bármilyen viharaban kidől a tölgy?
    8. Más fa is kidől a viharban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történhet egy fával, ha vihar van?
    • minket is fel tud dönteni a szél?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha nagy szél van?
    • hogy megvédjük a fákat a viharban?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nincs vihar, akkor a tölgy nem dől ki. A tölgy kidőlt, tehát… (vihar volt).
    2. Ha vihar van, akkor a tölgy kidől. Vihar van, tehát… (a tölgy kidől).
    3. Vagy nincs vihar, vagy kidől a tölgy. A tölgy még nem dőlt ki, tehát… (még nem volt vihar).
    4. Ha nagy vihar van, akkor nagyon erős szél fúj, és ha nagyon erős szél fúj, akkor a fák is kidőlhetnek. Tehát, ha nagy vihar van, akkor… (a fák is kidőlhetnek).
  • A megvendégelt kaftán

    A megvendégelt kaftán

    Törökországban történt, hogy egy tanítónak nem volt pénze szép ruhákra.

    Egyszerű öltözetben ment el a lakodalmas házba. A gazda és a vendégek nagyon megharagudtak, hogy ilyen szegényes öltözékű ember merészkedik a díszes társaságba, és kitessékelték a tanítót. Ez element egy derék barátjához, akinek volt sok szép ruhája, kölcsönkért tőle egy díszes kaftánt, meg egy finom turbánt, és egyéb díszes ruhadarabokat. Visszament a lakodalomba, ahol most már nagy tisztelettel fogadták, jó ételeket raktak elébe. De ő nem nyúlt semmihez, hanem amikor a házigazda nagyon unszolta, hogy lásson már hozzá, levetette a díszes kaftánt meg a turbánt, rádobta a finom tálakra és így szólt:

    • Nesze, díszes kaftán, nesze szép turbán, egyetek, mert mikor nélkületek jöttem, kidobtak, most pedig minden jóval ellátnak. Nem nekem szól a szíves fogadtatás, hanem tinektek!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a tanító?
    2. Milyen ruha volt rajta?
    3. Hogyan fogadták először a lakodalomban?
    4. Milyen ruhába öltözött másodszorra?
    5. Honnan szerezte a szép ruhát?
    6. Hogyan fogadták, amikor szép ruha volt rajta?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor fogadják szívesen az embert, ha szépen van felöltözve?
    2. Biztos, hogy szívesen látott vendég az, aki szépen fel van öltözve?
    3. Tényleg ilyen sok múlik a szép ruhán?
    4. Létezik olyan társaság, ahol szívesebben látják azt, aki szépen fel van öltözve, mint azt, aki nem szép ruhában van?
    5. Szerintetek számít az, hogy ki milyen ruhában van?
    6. Jobb ember az, aki szép ruhában van?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • hogyan fogadnak minket, ha szép ruha van rajtunk?
    • mikor szoktunk szép ruhába felöltözni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy szívesen fogadjanak bennünket?
    • ha valakin enm szép ruha van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit most abbahagyok!

    1. Ha valaki szép ruhában van, akkor szívesen látott vendég. A tanító szép ruhában volt, tehát… (szívesen látott vendég volt).
    2. Ha nem öltözik fel valaki szépen egy ünnepre, akkor nem látják szívesen. A tanítót szívesen látták, tehát… (szépen felöltözött).
    3. Vagy szépen felöltözik valaki egy ünnepre, vagy nem látják szívesen. A tanítót először nem látták szívesen, tehát… (először nem öltözött fel szépen).
    4. Ha valaki szépen fel van öltözve, akkor szívesen látott vendég, és ha szíesen látott vendég, akkor megvendégelik. Tehát, ha valaki szépen fel van öltözve, akkor… (megvendégelik).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)