Mesemondó blog

Címke: anyanyelvi fejlesztés

  • Ugorjunk árkot!

    Ugorjunk árkot!

    Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy farkas, egy róka, meg egy nyúl. Versenyeztek, ki tud nagyobbat ugrani.

    • Ugorjunk árkot! – mondta a róka.

    Hosszú, széles árok volt az erdő szélén. Odaállt a róka az árok partjára, és így szólt:

    • Hosszú lábam, rövid fülem, lompos farkam, hopp! De nagy ez az árok! – zsupsz, már bele is esett.

    Utána a nyúl ugrott.

    • Hosszú lábam, hosszú fülem, suta farkam hopp! De nagy ez az árok! – ügyesen átugrotta, futott tovább, mintha puskából lőtték volna ki.

    Utoljára ugrott a farkas.

    • Hosszú lábam, hosszú fülem, hosszú farkam, hopp! De nagy ez az árok! – odapottyant ő is a róka mellé.

    Mély volt az árok, nem tudtak kijönni. Már nagyon éhesek voltak.

    • Ide hallgass! – szólt a róka. – Ha segítesz kimászni, kihúzlak téged is.
    • Jó lesz biz az – állt rá a farkas.

    A hátulsó lábaira ágaskodott, a róka felkapaszkodott a hátára, és egy ugrással kint termett az árok szélén. Úgy elszaladt, hátra sem nézett. Még most is várja a farkas a rókát, ha azóta meg nem unta.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a farkas, a róka meg a nyúl?
    2. Ki tudta átugrani az árkot a három állat közül?
    3. Mi történt a farkassal?
    4. És a rókával?
    5. Hogyan próbált kijutni a róka az árokból?
    6. Miért járt pórul a farkas?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tud kiugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
    2. Mindig ki tud ugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
    3. Máshogy is ki tud ugrani a rók az árokból?
    4. Biztos, hogy ki tud ugrani a róka az árokból, ha felkapaszkodik a farkas hátára?
    5. A valóságban is előfordulhat, hogy egy róka felkapaszkodik a farkas hátára?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik akkor, ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára?
    • hogyan tud kiugrani a rók az árokból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha ki akarunk mászni valahonnan?
    • ha azt akarjuk, hogy egy állat ne tudjon kimászni valahonnan?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a róka nem kapaszkodik fel a farkas hátára, akkor nem tud kiugrani az árokból. A róka ki tudott ugrani az árokból, tehát… (felkapaszkodott a farkas hátára).
    2. Vagy nem kapaszkodik fel a róka a farkas hátára, vagy ki tud ugrani az árokból. A róka még nem tudott kiugrani az árokból, tehát… (még nem kapaszkodott fel a farkas hátára).
    3. Ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor ki tud ugrani az árokból. A róka felkapaszkodott a farkas hátára, tehát… (ki tudott ugrani az árokból).
    4. Ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor eléri az árok szélét, és ha eléri az árok szélét, akkor ki tud ugrani az árokból. Tehát ha a róka felkapaszkodik a farkas hátára, akkor… (ki tud ugrani az árokból).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Mindentudó doktor

    Mindentudó doktor

    Egy paraszt megirigyelte az ügyvédek, bírák és jegyzők jómódját. Vett hát magának parókát, fekete ruhát, aztán az ajtajára kiszögezett egy táblát, a következő felirattal: Mindentudó doktor. Alighogy kitette a táblát, arra járt egy ember, akitől nemrégiben szép kis summát loptak el. “Ha ez az ember mindet tud, akkor azt is tudja, kik a tolvajok” – gondolta. Meghívta ebédre a parasztot. Belép egy szolga, felszolgálja az ételt, a “doktor” felkiált:

    • Nicsak! Itt az első!

    Azt akarta mondani, hogy az, amit hoztak, az első fogás lesz. A szolga azonban, aki az egyik tolvaj volt, azt hitte, felfedezték. ment vissza megfélemlítve a konyhába, és azt mondta a társának:

    • Most te szolgálj fel!

    Erre a második szolga, aki a másik rabló volt, bement. Doktor Mindentudó megszólalt:

    • Nicsak! Itt a második!

    Így történt ez a harmadik tolvajjal is. Nem maradt más választásuk, bevallották bűneiket. A házigazda nagy összeget adott jutalmul Mindentudó doktornak… és attól a naptól fogva mindenfelé azt terjesztették róla: csalhatatlan tudós.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért akart a paraszt mindentudó doktor lenni?
    2. Hogyan akart mindentudó lenni?
    3. Mit akart megtudni az az ember, aki bement hozzá?
    4. Hogyan derült ki, hogy kik lopták el az ember pénzét?
    5. Mi történt ezután a mindentudó doktorrá lett paraszttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Látszódhat úgy valakiről, hogy az illető mindent tud?
    2. Csak az tudhatja, hogy ki a tolvaj, aki mindent tud?
    3. Lehet, hogy valaki nem tud mindent, de azt tudja, hogy ki a tolvaj?
    4. Ha valaki tudja, hogy ki a tolvaj, az minden tud?
    5. Tényleg tudhatta a paraszt, hogy a szolgák lopták el az ember pénzét?
    6. Megérdemelte a paraszt a jutalmat?
    7. Van olyan ember, aki mindent tud?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit kell tudnia annak, aki mindentudó doktor akar lenni?
    • miből gondoljuk azt, hogy valaki mindent tud?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy mindentudókká váljunk?
    • hogy megtudjuk, hogy a másik ember mindentudó-e?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha valaki mindent tud, akkor azt is tudja, hogy kik a tolvajok. A mindentudók mindent tudnak, tehát… (azt is tudják, hogy kik a tolvajok).
    2. Ha valaki nem tud mindent, akkor nem tudja, hogy kik a tolvajok. A mindentudók tudják, hogy kik a tolvajok, tehát… (mindent tudnak).
    3. Vagy nem tud mindent valaki, vagy tudja, hogy kik a tolvajok. A parasztember nem tudta, hogy kik a tolvajok, tehát… (nem tudott mindent).
    4. Ha valaki nagyon okos, akkor mindent tud, és ha mindent tud, akkor azt is tudja, hogy kik a tolvajok. Tehát, ha valaki nagyon okos, akkor… (azt is tudja, hogy kik a tolvajok).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Miért haragudott meg Kelep?

    Miért haragudott meg Kelep?

    Hosszúlábú Kelep a hidacskán állt horgászbottal, és azt gondolta: “Fogok egy halat, és pompás reggelim lesz. Csak valaki el ne riassza a halakat!”

    Füles épp akkor jött ki az erdőből. A hidacsaka felé tartott. Már messziről észrevette Kelepet, és meggyorsította lépteit. A vaskos mackótalpak rádübörögtek a hídra.

    • Mit csinálsz, Kelep? – kérdezte Füles.

    Kelepjelekkel mutatta Fülesnek, maradjon csendben. Füles hát leült a kis híd szélére, nézte a vizet, és így gondolkodott: “Kelepnek nagyon fontos dolga lehet. Csendben fogok ülni.” Egyszer csak meglátta a halakat. Éppen a horog felé úsztak. Füles talpra ugrott, és elkiáltotta magát:

    • Nem mentek innen, ti halak! Ne zavarjátok Kelepet!

    A halak tüstént szétrebbentek. Kelep dühösen mérte végig Fülesmackót. Kihúzta a horgot a vízből, és elment. “Ugyan miért haragudott meg rám?” – szomorodott el Füles.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol állt Kelep?
    2. Honnan került elő Fülesmackó?
    3. Mit csinált kelep a hídon?
    4. Hol úszkáltak a halak?
    5. Mit csinált Fülesmackó?
    6. Hová lettek a halak?
    7. Miért volt szomorú Fülesmackó?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak a kiabálástól ijednek meg a halak?
    2. Mindig megijednek a halak a zajtól?
    3. A nagy zaj az oka annak, hogy a halak szétrebbennek?
    4. Hallják a halak a hangokat?
    5. Rosszul járt Kelep amiatt, hogy Fülesmackó kiabált?
    6. A valóságban is szétrebbenti a halakat a nagy zaj?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit csinálnak a halak, ha zaj van körülöttük?
    • mi lehetett az oka annak, hogy a halak szétrebbentek? (Tudtok más okot is mondani?)
    • miért járt rosszul a horgászó Kelep?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy a halak ne rebbenjenek szét?
    • ha valaki halat akar fogni, körülötte hogyan kell viselkedni?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nagy a zaj, akkor a halak megijednek és szétrebbenek. Nagy volt a zaj, tehát… (a halak megijedtek és szétrebbentek).
    2. Vagy zaj van, vagy csend van. Még csend van, tehát… (még nincs zaj).
    3. Ha nincs zaj, akkor a halak nem ijednek meg és nem rebbennek szét. A halak megijedtek és szétrebbentek, tehát… (zaj volt).
    4. Ha zaj van, akkor a halak megijednek, és ha megijednek, akkor a halak szétrebbennek. Tehát, ha zaj van, akkor… (a halak szétrebbennek).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Locsolkodás

    Locsolkodás

    • Ma van a locsolkodás napja! – jutott Füles eszébe. Meglátta a faház előtt békésen szundikáló Bodrit. “Le kell locsolni vízzel” – gondolta Füles. Sietett Jacekhez és Zoskához. Kop-kop – kopogtatott az ajtón.

    Jacek máris hozta a zöld vödröt, és mindnyájan szaladtak az udvarra, a kúthoz. Folyt, fröcskölt az ezüstös hideg víz. Most pedig gyorsan Bodrihoz! Elől a gyerekek, nyomukban Füles szaladt a vödörrel.

    Most ott állnak Bodri háza mellett. No, most rajta! De mi ez? Nincs a vödörben víz? Füles a vödörbe dugta az orrát. A vödör fenekén kis lyuk csillog, mint csillag a sötét égen.

    Bodri még csak fel sem ébredt. Jól megúszta a locsolkodást.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben vitte a vizet Fülesmackó?
    2. Hová vitte a vizet?
    3. Mivel akarták lelocsolni Bodrit?
    4. Hol volt a lyuk?
    5. miért folyt ki a víz a vödörből?
    6. Mit csinált Bodri?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor folyik ki a vödörből a víz, ha lyukas a vödör?
    2. Mindig kifolyik a víz a lyukas vödörből?
    3. Minden lyukas vödörből kifolyik a víz?
    4. Miért folyik ki a lyukas vödörből a víz?
    5. Létezik a valóságban lyukas vödör?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik akkor, ha lyukas vödörbe vizet öntünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy kifolyt a vödörből a víz?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne folyjon ki a víz a vödörből?
    • ha észrevesszük, hogy lyukas a vödrünk?
    • hogy észrevegyük, hogy lyukas a vödrünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha lyukas egy vödör, akkor kifolyik belőle a víz. A zöld vödör lyukas volt, tehát… (kifolyt belőle a víz).
    2. Ha nem lyukas egy vödör, akkor nem folyik ki belőle a víz. Egy másik vödörből nem folyt ki a víz, tehát… (a másik vödör nem volt lyukas).
    3. Vagy nem lyukas a vödör, vagy kifolyik belőle a víz. Egy másik vödörből nem folyt ki a víz, tehát… (a másik vödör nem volt lyukas).
    4. Ha egy vödör lyukas, akkor a víz kifolyik belőle, és ha a víz kifolyik belőle, akkor nem lehet belőle locsolni. Tehát, ha egy vödör lyukas, akkor… (nem lehet belőle locsolni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Levél a gyerekeknek

    Levél a gyerekeknek

    Jacek és Zoska a tengerpartra utazott nyaralni. Biztosan játszanak a homokban, és lebarnulnak a napon. Ám Fülesmackó otthon maradt, és vágyódott a gyerekek után.

    Elhatározta hát, hogy levelet ír nekik. Mikor elkészült a levél, szaladt vele a postaládához. De jaj, nagy a baj: túl magasan volt a láda. Nem érte el a kis bocs.

    Éppen arra járt a nyuszi:

    • Segíts nekem Nyuszogó! – kérte.

    Nyuszogó felugrott füles fejére, és kinyújtotta mancsát a levéllel.

    • Nem érem el! – kiáltotta.

    Éppen arra járt Kiskakas. Egyet csapott a szárnyával, és már fenn is termett a nyuszi fején. Csőrében tartotta a gyerekeknek szóló levelet. Ő már elérte a levélszekrényt. Most már útban is van a levél a tenger felé.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Kinek írt levelet Fülesmackó?
    2. Kivel találkozott először?
    3. Hova állt Nyuszogó?
    4. Kivel találkozott Fülesmackó másodszor?
    5. Hova repült fel Kiskakas?
    6. Elérte Kiskakas a postaládát?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor éri el a Kiskakas a postaládát, ha felrepül Fülesmackó és Nyuszogó fejére?
    2. Mindig elérik a postaládát az állatok, ha egymás fejére állnak?
    3. Máshogy is állhattak volna? Nyuszogó is ráállhatott volna Kiskakas fejére?
    4. Máskép is be tudták volna dobni a levelet?
    5. A valóságban létezhet, hogy három állat egymás fejére áll?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik akkor, ha az állatok egymás fejére állnak?
    • hogyan érhetik még el a postaládát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha valamit nem érünk el, pedig szeretnénk elérni?
    • ha azt akarjuk, hogy valaki ne érjen el valamit?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a három jóbarát nem áll egymás fejére, akkor nem érik el a postaládát. A három jóbarát elérte a postaládát, tehát… (egymás fejére álltak).
    2. Vagy nem áll egymás fejére a három jóbarát, vagy elérik a postaládát. A három jóbarát még nem érte el a postaládát, tehát… (még nem álltak egymás fejére).
    3. Ha a három jóbarát egymás fejére áll, akkor elérik a postaládát. A három jóbarát egymás fejére állt, tehát… (elérték a postaládát).
    4. Ha a három jóbarát egymás fejére áll, akkor elérik a postaládát, és ha elérik a postaládát, akkor be tudják dobni a levelet. Tehát, ha egymás fejére állnak, akkor… (be tudják dobni a levelet).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Kutya-macska barátság

    Kutya-macska barátság

    Egyszer a kutyák lakodalmat csaptak. Bodri feltette a sok csontot, sütötte-főzte, aztán odahívta a Sajót kóstolni. Sajó megkóstolta a csontot, de nem volt semmi íze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi Sajó a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba!

    De ki menjen? Bodri nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte hazafelé. Éhes volt, hát nyalogatott belőle. Gondolta, úgysem tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet, megint nyalogatott. Alig maradt valami az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megmaradt tejfölt is megette.

    A kutyák futottak elébe, már nagyon várták.

    • Hozza a macska a tejfölt!

    A macska azt hazudta, hogy nem adott a boltos tejfölt. De a kutyák meglátták a macska tejfölös bajuszát.

    • Hazudik a macska, megette a tejfölünket!

    Nekimentek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, onnan dörmicélt a kutyákra. Mikor meglátták, hogy a macska bizony nem nagyon kívánkozik le a fáról, bementek a házba, és tejföl nélkül ették meg a csontot.

    Azóta nem nézhet a kutya a macskára.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen ünnepet rendeztek a kutyák?
    2. Mit főzött Bodri?
    3. Miért nem ízlett Sajónak a csont?
    4. Kit küldtek el a tejfölért a boltba végül?
    5. Mit csinált a macska hazafelé menet?
    6. Mit mondott a macska?
    7. Honnan tudták a kutyák, hogy hazudott a macska?
    8. Mit csináltak a kutyák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lehet fehér a macska bajusza, ha tejfölt eszik?
    2. Mindig fehér lesz a macska bajusza, ha tejfölt eszik?
    3. Szereti a macska a tejfölt?
    4. A tejfölevés az oka annak, hogy fehér lett a macska bajusza?
    5. Mástól is lehet fehér a macska bajusza? (Például mitől?)

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mitől lett fehér a macska bajusza?
    • mi szokott történni, ha a macska tejfölt eszik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni …

    • hogy ne legyen fehér a szánk széle, ha tejfölt eszünk?
    • ha fehér lesz a szánk széle a tejföltől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a macska tejfölt eszik, akkor fehér lesz a bajusza. A macska tejfölt evett, tehát… (fehér lett a bajusza).
    2. Ha a macska nem eszik tejfölt, akkor nem lesz fehér a bajusza. A macskának fehér lett a bajusza, tehát… (tejfölt evett).
    3. Vagy eszik tejfölt a macska, vagy nem lesz fehér a bajusza. A macskának még nem fehér a bajusza, tehát… (még nem evett tejfölt).
    4. Ha a macska tejfölt eszik, akkor a bajuszán is marad tejföl, és ha a bajuszán is marad tejföl, akkor fehér lesz a bajusza. Tehát, ha a macska tejfölt eszik, akkor… (fehér lesz a bajusza).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Kispipi és Kisréce

    Kispipi és Kisréce

    Kikelt a tojásból Kisréce.

    • Megszülettem! – kiáltotta vidáman.
    • Én is! – csipogta rá Kispipi.
    • Sétálni megyek – mondta Kisréce.
    • Én is! – vágta rá Kispipi.
    • Kapirgálok egy kicsit! – szólt Kisréce.
    • Én is! – közölte Kispipi.
    • Gilisztát találtam! – ujjongott Kisréce.
    • Én is! – pityegte Kispipi.
    • Fogtam egy lepkét! – Büszkélkedett Kisréce.
    • Én is! – vágta rá Kispipi.
    • Fürödni fogok! – mondta Kisréce.
    • Én is! – lelkendezett Kispipi.
    • Már úszom is! – kiáltotta Kisréce.
    • Én is! – kiáltotta Kispipi. – Segítség!

    Kisréce kihúzta Kispipit a vízből.

    • Megint fürödni megyek egy kicsit – mondta Kisréce.
    • De én nem! – sóhajtotta Kispipi.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Honnan kelt ki Kisréce?
    2. Hogyan született Kispipi?
    3. Hová indult Kisréce?
    4. Mit csináltak?
    5. Mit kapirgáltak ki a földből?
    6. Mit fogtak?
    7. Mit akart csinálni Kisréce?
    8. Mi történt Kispipivel?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor merül el valaki a vízben, ha nem tud úszni?
    2. Mindig elmerül az, aki nem tud úszni?
    3. Az úszni nem tudás oka lehet annak, hogy valaki elmerül a vízben?
    4. Tényleg tud úszni egy kiskacsa?
    5. És egy kispipi?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni az, aki nem tud úszni?
    • mi lehet az oka annak, ha valaki elmerül a vízben?
    • még milyen állat tud úszni?
    • milyen állat nem tud úszni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy megtanuljunk úszni?
    • hogy fennmaradjunk a vízen, ha nem tudunk úszni?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha valaki nem tud úszni, akkor elmerül a vízben. Kispipi nem tud úszni, tehát… (elmerül a vízben).
    2. Vagy nem tud valaki úszni, vagy nem merül el a vízben. Kisérce nem merül el a vízben, tehát… (tud úszni).
    3. Ha valaki tud úszni, akkor nem merül el a vízben. Kispipi elmerül a vízben, tehát… (nem tud úszni).
    4. Ha valaki nem tud úszni, akkor nem tud fennmaradni a vízen, és ha nem tud fennmaradni a vízen, akkor elmerül. Tehát, ha valaki nem tud úszni, akkor… (elmerül).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Icinke-Picinke

    Icinke-Picinke

    Volt a világon egy icinke-picinke kis asszony, annak az icinke-picinke kis asszonynak volt egy icinke-picinke tehene; azt az icinke-picinke kis tehenet megfejte egy icinke-picinke kis sajtárba; abból az icinke-picinke kis sajtárból azt az icinke-picinke kis tejet beleszűrte egy icinke-picinke kis szűrőn egy icinke-picinke kis fazékba; azt az icinke-picinke kis fazekat rátette egy icinke-picinke kis padra; befedte egy icinke-picinke kis fedővel.

    Volt annak az icinke-picinke kis asszonynak egy icinke-picinke kis macskája; az az icinke-picinke kis macska odament az icinke-picinke kis fazékhoz, felborította az icinke-picinke kis tejet; ezért nagyon megharagudott az icinke-picinke kis asszony, felkapott egy icinke-picinke kis nyújtófát, úgy megütötte vele azt az icinke-picinke kis macskát, hogy mindjárt felbukfencezett.

    Ha az icinke-picinke kis macska fel nem bukfencezett volna, talán az én icinke-picinke kis mesém is tovább tartott volna.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt az icinke-picinke kis asszonynak?
    2. Hová tette az icinke-picinke kis tejes fazekat?
    3. Mit csinált az icinke-picinke kis macska?
    4. Mit szólt ehhez az icinke-picinke kis asszony?
    5. Mi történt az icinke-picinke kis macskával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor haragszik meg az asszony a kismacskára, ha a macska kiborítja a tejet? (Mi más miatt haragudhat meg még az asszony a macskára?)
    2. Mindig megharagszik az asszony, ha a macska kiborítja a tejet?
    3. A tej kiborítása az oka annak, hogy haragszik az asszony?
    4. Előfordulhat a valóságban is olyan eset, hogy a macska kiborítja tejet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy az asszony mérges lett a kismacskára?
    • Mi történt, amikor a macska kiborította a tejet?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy a macska ne férjen hozzá ahhoz, amit védeni akarunk tőle?
    • ha a macska hozzáfér a tejhez és kiborítja?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a macska kiborítja a tejet, akkor a gazdaasszony mérges lesz rá. A macska kiborította a tejet, tehát… (a gazdaasszony mérges lett rá).
    2. Ha a macska nem borítja ki a tejet, akkor a gazdaasszony nem lesz rá mérges. A gazdaasszony mérges lett a macskára, tehát… (a macska kiborította a tejet).
    3. Vagy nem borítja ki a macska a tejet, vagy mérges lesz rá a gazdaasszony. A gazdaasszony még nem lett mérges a macskára, tehát… (a macska még nem borította ki a tejet).
    4. Ha a macska felborítja a fazekat, akkor kiborul a tej, és ha kiborul a tej, akkor a gazdaasszony mérges lesz a macskára. Tehát, ha a macska felborítja a fazekat, akkor… (a gazdaasszony mérges lesz a macskára).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Egy szem borsó

    Egy szem borsó

    Egyszer egy székely fiú elindult világgá. Amint megy, mendegél, talál az úton egy borsószemet. No, megörül néki.

    • Milyen szerencsés vagyok – örvendett magában – most már csak nem halok éhen! Elvetem, esztendőre ilyenkor száz szem lesz belőle, két esztendő múlva egy zsákkal, három esztendő múlva ezer zsákkal. Hát még tíz év múlva!

    Azzal egyenesen felment a királyhoz, és megkérte adjon néki ezer zsákot kölcsön.

    • Minek az néked, fiam? – kérdezte a király.
    • A borsótermésnek – felelte a fiú.
    • Nincs itthon ezer zsákom – mondja a király -, de maradj itt holnapig, addigra hazahozatom.

    Volt a királynak egy szép leánya, akinek valami gazdag férjet szeretett volna találni. Ez a fiú éppen jó lenne – gondolta magában -, szörnyen gazdag lehet, ha csak borsója ezer zsák terem. No, majd kipróbálom, miféle. Azzal megparancsolta, hogy egy durva szalmazsákra vessenek ágyat a vendégnek, s figyeljék, nyugtalanul alszik-e rajta. Mert úgy gondolta, hogy gazdag embernek szokatlan ez a kemény fekvőhely, s bizonyosan sokat forgolódik majd.

    Hát, a fiú le is feküdt, s bizony el is aludt volna, de a borsója begurult a szalma közé, azt kereste egész éjjel, s egy zörgött, forgatta a szalmát. Hallják ezt a forgolódást a király cselédei, jelentik uruknak, az meg örvendezett, hogy lám, csakugyan gazdag ember a vendége, s egyszeribe hozzáadta a lányát feleségül.

    Azért, ha borsószemet találtok, el ne dobjátok, hátha szerencsét hoz nektek is!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a fiú?
    2. Mit talált az úton?
    3. Miért tartotta magát szerencsésnek?
    4. Mire akarta használni a borsószemet?
    5. Kihez ment fel a fiú a borsóval?
    6. Kit szeretett volna találni a lányának a király?
    7. Mit gondolt a király magában?
    8. Mire vetettek ágyat a vendégnek?
    9. Mi történt a borsószemmel?
    10. Miért nem tudott elaludni a fiú?
    11. Mit hallottak a király cselédei?
    12. Miért örvendezett a király, amikor meghallotta, hogy a fiú egész éjjel forgolódott?
    13. Kihez adta feleségül a király a lányát?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lehet nyugtalan a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
    2. Biztos, hogy nyugtalan lesz a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
    3. Mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?
    4. Más miatt is nyugtalan lehet a fiú?
    5. El tud veszni úgy egy borsószem a szalmában, hogy nem lehet megtalálni?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt azután, hogy elgurult a borszószem?
    • mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne vesszen el a féltve őrzött borsószem?
    • ha elvesztünk valamit, ami nagyon fontos nekünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha elgurul a borsószem a szalmában, akkor a fiú nem tud hamar elaludni. A borsószem elgurult a szalmában, tehát… (a fiú nem tudott hamar elaludni).
    2. Ha nem gurul el a borsószem, akkor a fiú hamar el tud aludni. A fiú nem tudott hamar elaludni, tehát… (a borsószem elgurult).
    3. Vagy a borsószemet kell keresnie a fiúnak, vagy hamar elalhat. A fiú nem alhat el hamar, tehát… (a borsószemet kell keresnie).
    4. Ha elgurult a borsószem, akkor sokáig kell keresni, és ha sokáig kell keresni, akkor a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni. Tehát, ha elgurul a borsószem, akkor… (a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)