Mesemondó blog

Címke: állatmese

  • A kutya, a macska meg az egér

    Valamikor régen volt a kutyának egy könyve. Félt szegény, hogy elveszíti, ezért elment minden állathoz, hogy őrizzék meg neki, de biz azok nem vállalták. Utoljára, mit tehetett egyebet, mit nem, elment a macskához. Még akkoriban ők jó barátságban voltak egymással, és a macska sok kérésre elvállalta a könyv őrzését.

    A macska sok ideig őrizte a könyvet, de utoljára csak megunta. Gondolta magában, hgoy felteszi a gerendára. Ott nem lesz semmi baja. S csakugyan fel is tette.

    Az egér, amint meglátta a könyvet, odament és szétrágta.

    Nem sok idő múlva kéri a kutya a könyvet. A macska felmegy a gerendára, és lehozza. A kutya bontogatja, lapozgatja, hát látja, hogy csupa rongy. Kérdi a macskát, hogy mit csinált vele. Az elmondja az egész históriát, és a kárért az egeret okolja. De a kutya sem hagyta annyiban a dolgot: megfogadta, hogy ahol egy macskát lát, nem kíméli. Ám a macska is megharagudott az egérre, s azóta üldözi a kutya a macskát, a macska pedig az egeret.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt a kutyának?
    2. Mitől félt a kutya?
    3. Kit kért meg, hogy vigyázzon a könyvére?
    4. Ki vállalta el végül, hogy megőrzi a könyvet?
    5. Hová tette a könyvet egy idő után a macska?
    6. Mi történt a könyvvel?
    7. Kit hibáztatott a macska azért, mert tönkrement a kutya könyve?
    8. Mit szólt ehhez a kutya?
    9. Miért haragudott meg a macska az egérre?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor mehet tönkre egy könyv, ha az egér szétrágja? (Még mikor?)
    2. Mindig tönkremegy egy könyv, ha az egér szétrágja?
    3. Az egérrágás az oka a köny tönkre menetelének?
    4. Más dolog is tönkremegy, ha szétrágja az egér?
    5. Létezik olyan eset a valóságban, hogy az egér megrág egy könyvet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit lehetett az oka annak, hogy a könyv tönkrement?
    • mi történt a könyvvel, amit szétrágott az egér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy az egér ne tudjon valamit szétrágni?
    • ha valamit szétrágott az egér?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy. Az egér szétrágta a könyvet, tehát… (a könyv tönkrement).
    2. Ha az egér nem rágja szét a könyvet, akkor a könyv nem megy tönkre. A köny tönkremet, tehát… (az egér szétrágta).
    3. Vagy nem rágja szét az egér a könyvet, vagy a könyv tönkremegy. A könyv még nem ment tönkre, tehát… (az egér még nem rágta szét).
    4. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy, és ha a könyv tönkremegy, akkor a könyv gazdája mérges lesz. Tehát, ha az egér szétrágja a könyvet, akkor… (a könyv gazdája mérges lesz).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka meg a rák

    Azt mondta a róka a ráknak:

    • Hallod-e, fussunk versenyt!
    • Jól van, róka, én nem bánom!

    Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.

    Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.

    A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:

    • Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit javasolt a róka a ráknak?
    2. Mit válaszolt a rák?
    3. Mit csinált a rák?
    4. Mi történt, amikor a róka célba ért?
    5. Mit mondott neki a rák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
    2. Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
    3. Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
    4. A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
    5. Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
    6. Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
    • mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…

    • ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
    • ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    2. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
    3. Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    4. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hollók versengése

    Két holló azon versengett, melyikük tud magasabbra repülni egy bizonyos nagyságú csomaggal. Az egyik vattát tett a zsákjába, és kigúnyolta a másikat azért, mert az súlyos sót cipelt.

    Ekkor azonban elkezdett zuhogni az eső. A második holló persze ezt előre látta. A só felolvadt az esőben és kicsöpögött a zsákból. Az első holló vattája viszont úgy megszívta magát hirtelen vízzel, hogy a meggondolatlan madár mozdítani sem bírta a szárnyát és feladta a versenyt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a két holló?
    2. Mit tett a zsákjába az egyik?
    3. És a másik?
    4. Mi történt az időjárással?
    5. Mi történt a vattával az esőben?
    6. És a sóval?
    7. Melyik holló nyerte a versenyt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor oldódik fel a só, ha víz csöpög rá?
    2. Mindig feloldódik a só, ha víz csöpög rá?
    3. A víz az oka a só feloldódásának?
    4. Mástól is feloldódhat a só?
    5. Más is feloldódik a vízben?
    6. FEloldódik a só, ha vizet öntünk rá?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni a sóval, ha víz foly rá?
    • mi lehetett az oka annak, hogy felldódott a só?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy a só feloldódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy a só ne oldódjon fel?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a sóra víz folyik, akkor a só feloldódik. A sóra víz folyt, tehát… (a só feloldódott).
    2. Ha a sóra nem folyik víz, akkor a só nem oldódik fel. A só feloldódott, tehát… (a sóra víz folyt).
    3. Vagy víz folyik a sóra, vagy nem oldódik fel. A só még nem oldódott fel, tehát… (még nem folyt rá víz).
    4. Ha a sóra víz folyik, akkor a só elázik, és ha a só elázik, akkor feloldódik. Tehát, ha a sóra víz folyik, akkor… (feloldódik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A vadludak és az iránytű

    Erdővári Manó a háza előtti padon ücsörgött, és élvezte a szép, napos őszi időt. Egy könyvet olvasott éppen, ám minduntalan elvonta a figyelmét egy-egy hang meg a lassan aláhulló sárguló, pirosló falevelek. Végül félretette a kötetet, és egyszerűen csak gyönyörködött az őszi erdőben.

    Ahogy nézelődött, az égen szálló vadlibacsapatra lett figyelmes. Vonulnak délre – gondolta Manó, de aztán furcsa érzése támadt. Valami nem stimmelt…

    – Hiszen ezek nem is dél, hanem kelet felé repülnek! – kiáltott fel döbbenten.

    Csodálkozva figyelte a vadlibákat, majd újra a föld felé fordította a tekintetét.

    – Talán még nem a tél elől utaznak – jegyezte meg félhangosan.

    Pár perc múlva azonban ismét gágogást hallott. Felpillantott az égre, és újra vadlibákat látott – ezúttal az ellenkező irányba, nyugatra tartottak. Erdővári Manó megint elámult, és azt találgatta magában, vajon ez az előbbi csapat-e. Ilyen távolságból nem tudta megállapítani. Amikor azonban a vadlibák hamarosan megint feltűntek az égbolton, már biztos volt benne, hogy ez bizony ugyanaz a társaság. Ugyan miért röpködnek ide-oda? – csodálkozott Manó.

    Nemsokára megtudta, ugyanis a libák megint felbukkantak, csak ezúttal már sokkal alacsonyabban, mint korábban, így Manó felkiálthatott hozzájuk.

    – Kerestek valamit? Segíthetek?

    – Tudnál segíteni? De jó lenne! – válaszolta a vezérlúd, és leereszkedett a földre, éppen Manó mellett landolt. A társai követték.

    – Miért röpködtök ide-oda? – kérdezte Manó, miután bemutatkozott.

    – Az utat keressük dél felé, de úgy tűnik, elromlott az iránytűnk, mert hol az egyik, hol a másik irányba vezet minket, miközben úgy tűnik, mintha csak itt köröznénk – magyarázta a vadludak vezetője.

    – Már többször láttalak itt benneteket elrepülni, de egyszer sem dél, hanem időnként kelet, máskor meg nyugat felé – felelte Erdővári Manó.

    A vadlibák bosszankodva csóválták a fejüket. Láthatóan fogalmuk sem volt, merre járnak.

    – Útba tudnál igazítani minket? – kérdezték a ludak.

    – Igen, dél arrafelé van – mutatta meg a helyes irányt Manó. – Meg tudjátok jegyezni?

    – Reméljük – mondta a vezérlúd. – De azért csak jobb lenne, ha működne az iránytűnk… Nem tudsz a közelben olyan helyet, ahol megjavíttathatjuk? Vagy esetleg vehetünk egy újat?

    Manó elgondolkodott, aztán megrázta a fejét.

    – Sajnos nem, pedig jól ismerem a környéket – válaszolta Manó, miközben azon járt az agya, hogyan segíthetne a madaraknak. – De nektek adhatom a saját iránytűmet, úgyis nagyon ritkán használom – jutott eszébe a megoldás.

    – Nem fogadhatjuk el, neked is szükséged lehet rá – szabadkoztak a libák.

    – Tényleg tudom nélkülözni – jegyezte meg Manó. – Ha tavasszal visszafelé jöttök, majd visszaadjátok nekem. Addig útközben biztosan találtok valakit, aki meg tudja javítani a tiéteket, vagy esetleg valahol beszerezhettek egy újat.

    A vadludak tekintete felderült.

    – Nagyon köszönjük! – kiáltották kórusban. – Ha addig nem hiányzik neked, akkor tavaszig kölcsönvennénk…

    – Persze, vigyétek nyugodtan – mosolygott Manó, és bement a házba megkeresni a műszert.

    Miután megkapták Erdővári Manó iránytűjét, a vadludak elköszöntek, majd újra a levegőbe emelkedtek. Ezúttal már valóban dél felé indultak.

    Hamarosan véget ért az ősz, eljött a hideg, havas tél. A zimankó után aztán ismét enyhülni kezdett az idő, rügyeztek a fák, a bokrok, kibújtak a virágok. Megérkezett a tavasz.

    Erdővári Manó éppen a tulipánjaiban gyönyörködött, amikor gágogást hallott a feje fölött. Vadlibacsapat szállt le a háza mellé. Manó megismerte őket. Nekik adta kölcsön ősszel az iránytűjét!

    Kedves ismerősként üdvözölték egymást, majd a vadludak visszaadták Manónak a kölcsönkapott eszközt.

    – Találtunk útközben egy ezermestert, aki megjavította a miénket – újságolta a libák vezére. – De addig is sokat segített a te iránytűd, hálásan köszönjük a segítséged! Hoztunk neked ajándékot a messzi délről – tette hozzá.

    A vadludak különleges, sosem látott gyümölccsel örvendeztették meg Erdővári Manót, aki kíváncsian harapott a zöldes színű termésbe. Nagyon finom volt!

    A libák hamarosan elbúcsúztak, még hosszú út várt rájuk. Manó jókedvűen integetett utánuk, s arra gondolt, hogy ismét újabb barátokat szerzett.

    (Üveges Szilvia)

  • Az állatok vitája

    Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya, meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják-vessék a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni: kinek-kinek mi ízlik a legjobban.

    – Nincs jobb a tejecskénél! – mondja a macska – Egeret fogni sem rossz, csak fáradságos.

    – Ugyan, a tej! A kukorica vagy az árpa sokkal jobb! – szólt a kakas.

    – Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem már életemben! – állította a kutya.

    – Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon jó ám! – mondta a kecske.

    Vitatkoztak, vitatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mi a legfinomabb.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Kik éltek együtt az udvarban?
    2. Min vitatkoztak az állatok?
    3. Mit mondott a macska?
    4. Milyen kedvenc ételét említette a kakas?
    5. Mi a kedvenc étele a kutyának?
    6. Mit szeret enni a kecske legjobban?
    7. Miben maradtak végül az állatok?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Biztos, hogy szereti a szénát a kecske?
    2. Még mit szeret enni a kecske?
    3. Minden kecske szereti a szénát?
    4. Más állat is szereti a szénát?
    5. Létezik olyan kecske, amelyik meg tudja mondani, hogy mit szeret?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • honnan lehet tudni, hogy milyen ételt szeret egy kecske?
    • milyen állat szereti a friss, illatos szénát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit nem lehet/lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy jól lakjon a kecske?
    • ha azt akarjuk, hogy ne egyen meg valamit a kecske?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy állat kecske, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat kecske, tehát… (szereti a friss, ropogós szénát).
    2. Ha egy állat nem kecske, akkor nem szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat szereti a friss ropogós szénát, tehát… (ez az állat kecske).
    3. Vagy kecske egy állat, vagy nem szereti a friss, ropogós szénát. A macska nem szereti a friss, ropogós szénát, tehát… (a macska nem kecske).
    4. Ha egy állat kecske, akkor szeret növényeket enni, és ha szeret növényeket enni, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Tehát, ha egy állat kecske, akkor… (szereti a friss, ropogós szénát).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A három kismalac és a gonosz farkas

    Volt egyszer három kismalac. Elhatározták, hogy külön-külön szerencsét próbálnak, és először is házat építenek maguknak.

    Az első, aki mindig is lusta volt, csak egy szalmakunyhót tákolt össze, de arra járt a gonosz farkas és egy fúvással a levegőbe repítette a tákolmányt. A kismalac a farkas elől a második malac házába szaladt. Az már kicsit megfontoltabb volt, és fából meg gallyakból építette fel a házát. De megjött a farkas, fújt egyet-kettőt, és ez a ház is a levegőbe repült. Most már ketten szaladtak a bátyjukhoz menedékért. A harmadik szorgalmas és óvatos kismalac volt, a házát téglákból építette fel. Ide is utánuk jött a farkas a tetőre, hogy majd a kéményen keresztül másik be a házba.

    A kismalacok azonban cselt eszeltek ki. Vizet forraltak, és a farkas a kéményből leereszkedve éppen a forró vizes üstbe pottyant. Úgy leforrázta magát, hogy azon nyomban felugrott, s a fájdalomtól eszét vesztve elfutott, hogy a lába sem érte a földet.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miből építette a házát az első kismalac?
    2. Miből építette a házát a második kismalac?
    3. Miből építette a házát a harmadik kismalac?
    4. Hová szaladt az első kismalac, amikor a farkas tönkretette a házát?
    5. Hová szaladt a második kismalac, amikor a farkas tönkretette a házát?
    6. Honnan akart bejutni a farkas a harmadik kismalac házába?
    7. Hová pottyant?
    8. Miért menekült el ordítva?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor érezhet nagy fájdalmat a farkas, ha forró vizes üstbe pottyan?
    2. Mindig nagy fájdalmat érez a farkas, ha forró vizes üstbe pottyan?
    3. A forró víz az oka a fájdalomnak? (Miért?)
    4. Másnak is fáj, ha forró vízbe pottyan?
    5. A farkas a valóságban is forró vízbe eshet?

    Kitaláló beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha valaki forró vízbe pottyan?
    • hogy ne forrázzuk le magunkat?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezéztek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy forró vizes üstbe pottyan a farkas, vagy nem érez nagy fájdalmat. A farkas még nem érez nagy fájdalmat, tehát… (még nem pottyant forró vizes üstbe).
    2. Ha a farkas forró vizes üstbe pottyan, akkor nagy fájdalmat érez. A farkas forró vizes üstbe pottyant, tehát… (nagy fájdalmat érez).
    3. Ha nem pottyan a farkas forró vizes üstbe, akkor nem érez nagy fájdalmat. A farkas nagy fájdalmat érez… (forró vizes üstbe pottyant).
    4. Ha a farkas leereszkedik a kéményen, akkor a forró vizes üstbe esik, és ha a forró vizes üstbe esik, akkor megégeti magát. Tehát, ha a farkas leereszkedik a kéményen, akkor… (megégeti magát).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A három kiscica

    Három kiscica, egy fekete, egy szürke meg egy fehér, meglátott egy egeret, és – uccu neki! – utána futottak. A kisegér beugrott a lisztesládába. A kiscicák – hopplá! – utána. A kisegér elszaladt. A ládából pedig három fehér cica mászott ki.

    A három fehér kiscica meglátott az udvaron egy békát, és – uccu neki! – utána futottak. A béka beugrott egy ócska kályhacsőbe. A kiscicák – hopplá! – utána. a béka szépen tovaugrándozott, és a kályhacsőből előbukkant három fekete kiscica. A három fekete kiscica meglátott a tóban egy halacskát, és – uccu neki! – utána ugrottak.

    A halacska elúszott, és a tóból kimászott három csuromvizes kiscica. És a három vizes kiscica elindult hazafelé. Útközben szépen megszáradtak, és olyanok lettek, mint volak. Egy fekete, egy szürke és egy fehér kiscica.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit láttak meg a kiscicák?
    2. Mi után futottak a kiscicák?
    3. Miért futottak az egér után?
    4. Hová ugrottak be az egér után?
    5. Milyen színűek lettek, amikor kikászálódtak a lisztesládából?
    6. Mitől lett fehér a fekete és a szürke kiscica?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz fehér a fekete vagy a szürke kiscica, ha beugrik a lisztesládába?
    2. Mindig fehér lesz egy fekete vagy egy szürke cica, ha beugrik a lisztesládába?
    3. Azért lett fehér a fekete és a szürke kiscica, mert beleugrottak a lisztesládába?
    4. Bármelyik fekete vagy szürke cica fehér lesz, ha beleugrik a lisztesládába?
    5. Csak a liszttől lehet fehér a szürke vagy a fekete kiscica?
    6. A valóságban is beleugrálhatnak a kiscicák a lisztesládába?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni egy fekete vagy egy szürke kiscicával, ha beleugrik a lisztesládába?
    • mi lehetett az oka annak, hogy fehér lett a fekete és a szürke kiscica?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

    • ha valami szürke, vagy fekete, és azt akarjuk, hogy fehér legyen?
    • ha azt akarjuk, hogy ne legyen fehér az, ami szükre vagy fekete?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy fekete vagy egy szürke kiscica beleugrik a lisztesládába, akkor fehér lesz. A fekete kiscica beleugrott a lisztesládába, tehát… (fehér lett).
    2. Ha egy fekete vagy egy szürke kiscica nem ugrik bele a lisztesládába, akkor nem lesz fehér. A fekete kiscica fehér lett, tehát… (beleugrott a lisztesládába).
    3. Vagy beleugrik a fekete vagy a szürke kiscica a lisztesládába, vagy nem lesz fehér. A fekete kiscica még nem lett fehér, tehát… (még nem ugrott bele a lisztesládába).
    4. Ha kiscicák kergetik a lisztesládába bújt kisegeret, akkor beugranak utána, és ha beugranak a lisztesládába, akkor fehérek lesznek. Tehát, ha a kiscicák kergetik a lisztesládába bújt kisegeret, akkor… (fehérek lesznek).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A farkas, a róka, meg a tyúk

    Egyszer a farkas tyúkot hozott a szájában. Meglátta a róka. Kérdezte tőle:

    – Honnan hozod ezt a tyúkot?

    Azt mondja a farkas: – Dadányból.

    Ahogy kinyitotta a száját, a tyúk elrepült. Egy idő múlva a farkas is látja, hogy a róka is hoz egy tyúkot a szájban. Kérdezi:

    – Hát te honnan hozod azt a tyúkot? A róka jól összeszorította a fogát, úgy mondta:

    – Göröcsönyből. A tyúk az ő szájából nem repült el.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés

    1. Mit hozott a farkas a szájában?
    2. Mit kérdezett a róka?
    3. Mi történt, amikor a farkas kitátotta a száját?
    4. Miért tudott elrepülni a tyúk?
    5. Miért nyitotta ki a száját a farkas?
    6. Miért nem tudott a róka szájából kirepülni a tyúk?

    Véleménykérő beszélgetés. mit gondoltok?

    1. Csak akkor tud kirepülni a tyúk a farkas szájából, ha a farkas kitárja a száját?
    2. Mindig ki tud repülni a tyúk a farkas szájából, ha az kinyitja a száját?
    3. Biztos, hogy mindig kireül a tyúk a farkas szájából, ha a farkas kinyitja a száját?
    4. Azért tud kirepülni a tyúk a farkas szájából, mert a farkas kinyitja a száját?
    5. Mit szeret enni a farkas?
    6. Miért volt a tyúk a farkas szájában?
    7. Az állatok a valóságban tudnak beszélgetni?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk csinálni, ha mondani akarunk valamit?
    • hogyan tudunk beszélni, ha valami van a szánkban?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni,…

    • hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • hogy kiessen a szánkból, ami benne van?

    Gondolatbefejező beszélgetés

    1. Ha a farkas nem nyitja nagyra a száját, akkor a tyúk nem tud megmenekülni. A tyúk meg tudott menekülni, tehát… (a farkas nagyra nyitotta a száját).
    2. Ha a farkas elég nagyra nyitja a száját, akkor a tyúk ki tud repülni belőle. A farkas elég nagyra nyitotta a száját, tehát… (a tyúk ki tudott repülni belőle).
    3. Vagy nagyra tátja a farkas a száját, vagy nem tud a tyúk megmenekülni. A tyúk még nem tudott megmenekülni, tehát… (a farkas még nem tátotta nagyra a száját).
    4. Ha a farkas mondani akar valamit, akkor kinyitja a száját. ha kinyitja a száját, akkor a tyúk kiesik a szájából. Tehát, ha a farkas mondani akar valamit, akkor… (a tyúk kiesik a szájából).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés Mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Vackor az óvodában

    Ki ne hallott volna már Vackorról, a piszém pisze kis kölyök mackóról? A gyerekek, anyukák és nagymamák nagy kedvence ott lapul nálunk is a könyvespolcon. Még emlékszem rá, hogy hosszú utazásaink során a nálam 17 évvel fiatalabb kishúgom előszeretettel hallgatta CD-ről az autóban. De nem csak könyvben és kazettán volt elérhető a mese, hanem diafilmen is! Elevenen élnek emlékeimben azok a meghitt esték, amikor az összehúzott függöny mögött, leoltottuk a lámpákat, a fehér fény megjelent a falon, amíg anya a film befűzésével bíbelődött, mi árnyjátékot játszottunk a nagyobbik húgommal, vagy a felszálló porcicákat kergettük, majd anya mellé vackoltunk és kezdődhetett a csoda…

    Diafilm megnyitása