Mesemondó blog

Kategória: Találós kérdések

Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó

  • Ruházat

    Ruházat

    Ez a furcsa ikerpár együtt lót-fut, szaladgál. Egymást híven követik, amíg a nap eltelik. Este aztán örülnek, egymás mellett csücsülnek. (cipő)

    Megkötözve mindig szalad, kioldozva helyben marad. (cipő)

    Éjjel üres, nappal tele, akár táncolhatsz is benne. (cipő)

    Nem él, bár élőtől varták, akit cipel, annál inkább. Mi az? (cipő)

    Nappal tele vagyok, éjjel ásítozom. (cipő)

    Éjjel alszik, nappal jár. (cipő)

    Orra van, de nem szagol, nyelve is van, de nem papol. (cipő)

    Nem haragszom rá, mégis az orrába nyomom a lábam. (cipő)

    Nyelve van, de nem beszél, orra van, de nem szagol. (cipő)

    Ki hordaj lábon az orrát? (cipő)

    Kinek a nyelve van a lábamon? (cipőé)

    Kinek kötik le a nyelvét? (cipőnek)

    Minek az orrát nyomják bele a sárba? (cipőnek)

    Kinek a talpa nem fázik a hóban? (cipőnek)

    Orra van, de nem szusszan, nem hall, pedig füle van, sarkantyút hord, s nem huszár, nincsen lába, mégis jár. (cipő)

    Sarkantyút hord, nem huszár, nincsen lába, mégis jár. (csizma)

    A kamrában lóg a szegen, tátva a nagy szája, egész nyáron ásítozik, a hideget várja. Őszi eső beálltával a szegről leakasztják, lábra húzzák, s a cuppogó sarat úgy dagasztják. (csizma)

    Felmentem a polcra, belenéztem a lyukba: Ó drága kis lyuk, régen volt benned friss hús. (csizma)

    Orra is van, csinos, formás, nem kell néki virsli, tormás. Ázott földbe nyomát látni, no kis legény ezt találd ki!

    Füle is van, orra is van, mégsem hall, de nem is szusszan. Sarkantyút hord, s nem huszár, nincs lába, és mégis jár. Mi az? (csizma)

    Két füle van, mégse hall. Húzzák: azt sem mondja, jaj, orra is van, rendes, formás, nem ingerli tormás kolbász, mert szagolni nem tud vele. Ázott földön nyomát látni, tessék ezt most kitalálni! (csizma)

    Ez az amit nő hord, s férfi forog utána, furcs férfi ám a skót, van neki skót… (szoknyája)

    Egy lyukon bebújsz, két lyukon kibújsz, akkor vagy igazán benne, amikor kibújtál belőle. (nadrág)

    Tíz dugja, tíz húzza, míg a partar nem húzza. (nadrág)

    Egy lyukon be, kettőn ki, amikor kiérsz, akkor vagy benn. (nadrág)

    Egy úton indultam, két útra találtam, mindet végigjártam. (nadrág)

    Egy kis szobában öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (kesztyű)

    Egy lyukon bebújik, öt lyukon kibújik. (kesztyű)

    Öt kamrában egy ajtó van. (kesztyű)

    Öt kis testvér nagyon fázik, esőben is borig ázik, de felvesznek valamit, ne fázzanak… Ugyan mit? (kesztyűt)

    Voltam húson, vagyok húson, lekerülök hév tavaszon. Kifordítanak, befordítanak, télen, nyáron kanyarítanak. (bunda)

    Ha a hideg a húsodba vág, úgy ölel át, mint a hű barát. De ha a nap felragyog, hű barátod elhagyod. (kabát)

    Amikor üres, felfele fodítjuk, ha tele van lefele fordítjuk. (sapka)

    Rajta is van, rajtad is van, rajta néhány virág is van. Néha pörge, néha lapos, rá ne ülj és rá ne taposs. Ha valaki közeledik, egyszeribe emelkedik. (kalap)

    Négy sarka van, csupa mintás, asszonyokon igen cifrás. (fejkendő)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Hangszerek

    Hangszerek

    Ide húzzák, túl taszítják, jaj de szépen szól. Mi az? (muzsika)

    Se nem eszik, se nem isszák, mégis mindenkinek tetszik. Mi az? (muzsikaszó)

    Ütik, verik, s kiabál, három lábon jól megáll. Mi az? (zongora)

    Egyik fogam hófehér, másik fogam éjfekete. Ha elém ülsz, egykettőre szól a zene. Tudod már, hogy mi a nevem? (zongora)

    Nem fullad meg, pedig gyakran szorítják a nyakát, ilyenkor legjobb a kedve, s énekli dalát. Mi az? (hegedű)

    Erdőn születtem, megölettem, halva éneklővé lettem. (hegedű)

    Senkinek éltemben soha nem szolgáltam, de halálom után én egyaránt voltam: parasztnak, nemesnek azután szolgáltam, mindenek szívét én felbuzdítottam. (hegedű)

    Száraz fán négy kis zsinór és egy szőrös pálca, szépen muzsikál, úgy noszogat táncra. Mi az? (hegedű)

    Ajkamat csókolgatják, a hátamat lapogatják, szellőztetnek sok ablakon, ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Hosszúkás a formája, táncolnak a hangjára. (furulya)

    Egyre fújják, bár nem meleg, s hangjáról dobhártyád megremeg. (furulya)

    Ezt szó nélkül nem hagyhatom. Vagy sírok, vagy nevetek, ugyan bizony ki lehetek? (furulya)

    Erdőn vágják, otthon fújják, igen sokat tapogatják. (furulya)

    Erdőn kivágják, falun szól, embert megbolondító. (furulya)

    Ütik, verik, kiabál, pedig neki nem is fáj. (dob)

    Ütnek, vernek, mégse fáj. (dob)

    Akkor víg, ha verik. Mi az? (cimbalom)

    Erdőn lettem, megölettem, halva éneklővé lettem. (citera)

    Hangszer vagyok a javából, készítenek drótból, fából. Zenélek vidámat, búsat, attól függ ki milyet húzat. A kottából nem sokat tudok, reszketnek rajtam a húrok. (citera)

    Nekem olyan kis lovam van, amely minden házhoz benyerít. (harang)

    Vas a nyelve, réz a pendelye, amikor húzzák, kilóg a nyelve. (harang)

    Hét napon át hallgat, a hetedik nap jajgat. (harang)

    Érctől lettem, érctől vagyok, torok nélkül kiabálok. Az élőket összehívom, a holtakat elsiratom. Mi az? (harang)

    Kötéllel húzzák, vas a pendelye. (harang)

    Ha a bika elbődül, az egész falu rácsodül. (harang)

    Az élőket hívogatom, a holtakat elsiratom, a villámot elhárítom. (harang)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Ételek, italok

    Ételek, italok

    Három traktor földet szántott, a vetőgép búzát vetett, felhő hullatta az esőt, nap hullatta a meleget, szökkent a szár szép magasra, jött egy kombájn learatta, learatta, kicsépelte, a gőzmalom megőrölte, teherkocsi hazahozta, anya pedig megsütötte, ebédnél az asztalra tette. (kenyér)

    Ha éhes vagyok, éles késsel megyek neki. Mi az? (kenyér)

    Mezőről a csűrbe viszik, a csűrben meg kicsépelik, két kő között megforgatják, vízzel, sóval megdagasztják, még a tűznek is kiteszik, jó annak, ki megéhezik. (kenyér)

    Bemegy bőrtelen, kijön bőrösen. (kenyér)

    Mikor jó a száraz kalács? (ha nincs friss)

    Betesznek egy pólyába, főznek egy nagy fazékba, tejfel van a nyakamba. (töltöttkáposzta)

    Hús és rizs az ő bele, kívül van egy levele. (töltöttkáposzta)

    Ha feldobom, fehér, ha leesik sárga. Mi az? (tojás)

    Egy kis hordóm van: ha eltörik, nincs az a kádár, aki összerakja. (tojás)

    Se abroncsa, se dongája, mégis mintha hordó volna. Kívül fehér, könnyen törik. Ha a világrahozója néhány hétig melengeti, élet támad benne, s a hordó megnyílik. (tojás)

    Van egy templom torony nélkül, világosít ablak nélkül, lakik benne hús és vér, az embernek hasznot ígér. (tojás)

    Teli éléskamra, se ajtója, se ablaka. (tojás)

    Zöldtől fehér lesz, nem ringatják, úgyis elaluszik. (a tej)

    Nem mosdik, mégis fehér, nem álmos, mégis alszik. (aludttej)

    Alszik, de nem szuszog, felkölteni nem tudod. (aludttej)

    Réten hízott, tejjel tartott. Mi az? (túró)

    Üveg alatt piros színű vár, alig várom bevehessem már. (levár)

    Minden várban lőnek, csak ebben a várban nem. (lekvár)

    Ki iszik először a kávéból? (a cukor)

    Olyan édes, mint a méz, olyan fehér, mint a mész. Sarka is van, éppen nyolc, ágya doboz, háza polc. (kockacukor)

    Hússal tömték, nem éhes, ha elvágják, nem véres. Nem köhög, ha füstben hál, nem fárad, ha sokat áll. (kolbász)

    Dagasztanak, pofozgatnak, szép kerekre kiszaggatnak, kendő alatt elaltatnak, jó melegen tartogatnak. Meg is növök egykettőre, beugrom a serpenyőbe, irul-pirul két orcám, hófehér szalagocskám. (fánk)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Mesterségek

    Mesterségek

    Mindig készen áll arra, hogy gyorsan elolthassa, ha valahol tűz van. Amint a riasztó megszólal, ő az autóhoz rohan, úgy száguld a tűzhöz, hogy eloltsa. Vajon ki ő? (tűzoltó)

    Az vagyok, ami vagyok, de mégsem vagyok, ami vagyok. Mert ha az volnék, ami vagyok, nem lennék az, ami vagyok. (színész)

    Kétlábú tanít sok kicsi embert. (tanító)

    Nadrágban áll, a fejeden motoszkál, f-fel kezdődik, sz-szel végződik. (fodrász)

    Fél kézzel a mozdonyt megállítja. Ki van iliyen jó erőben? (mozdonyvezető)

    Mikor mozdonyt vezetek, gáz puffog, gőz bodra száll, fut a vonat a síneken, hegyen-völgyön meg sem áll. Ki vagyok, kitaláltad már? (mozdonyvezető)

    Ha elejét olvasod, mesterség. Ha hátulját olvasod, falra kerül. Ki ő? (a pék)

    Ott is vakar, hol nem viszket. (kéményseprő)

    Jaj de csúnya fekete, seprű van a kezébe, kotorja is vakarja is, hogyha neki nem viszket is. (kéményseprő)

    Mindig mérek, tervezek, házat, hidat emelek. Épül alap, emelet. Tudod már, ki lehetek? (mérnök)

    Delfinek közt, kék habon simán siklik hajóm. Kezemben a kormánykerék, nem is kell más csak a térkép, tudom, hol van észak, dél, hisz én vagyok a… (tengerész)

    Ha gép mellett lehetek, villany zümmög, zúg a gyár, s mindez csak egy gombnyomás. Mesterségem tudod már? (gépész)

    Felhők fölé emelkedek, nagy-nagy repülőt vezetek. Utasaim, az emberek, tudják, bárhová elvihetem. Hegyek, völgyek, tengerek felett mint a madár repülhetek. Tudjátok, hogy mi a nevem? (pilóta)

    Lencsék, görebek, górcsövek, mindig köztük görnyedek. Mikroszkóppal, nagyítóval vizsgálom a sejteket. Nem is lehet panaszom, hiszen nekem ez a dolgom: mindenfélét felfedezek, ezért… az én nevem. (tudós)

    Ha van vizem, bort iszom, ha nincs vizem, vizet iszom. (molnár)

    A királynak is hátat fordít, a sapkáját sem veszi le. (kocsis)

    Erdőn-mezőn vígan jár, billeg-ballag, meg-megáll, sétál, pipál, furulyál, míg a nyájra vigyáz. (juhász)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Melyik? (3.)

    Melyik? (3.)

    Melyik ló lobog a szélben? – A zászló.

    Melyik ló lát hátrafelé éppúgy, mint előre? – A vak ló.

    Melyik lóba lehet írni? – A naplóba.

    Melyik az a ló, amelyen a túzok lépeget? – Tarló.

    Melyik lóval aratták régen a búzát? – Sarlóval.

    Melyik ló a széncsinálás helye? – Kaszáló.

    Melyik ló ül a kosárban? – A kotló.

    Melyik körte nem ehető? – A villanykörte.

    Melyik dió tud beszélni? – A rádió.

    Melyik ékre lehet ülni? – A székre.

    Melyik háló fog legyet? – A hókháló.

    Melyik karó véd a hideg ellen? – A takaró.

    Melyik csőben alszik a baba? – A bölcsőben.

    Melyik disznó a legszúrósabb? – A sündisznó.

    Melyik a legszúrósabb párna? – A tűpárna.

    Melyik a legkisebb hegy? – A tűhegy.

    Melyik tű nem szúr? – A betű.

    Melyik ágnak van két szára? – A nadrágnak.

    Melyik ágon nincsen levél? – A nadrágon.

    Melyik kör lehet szögletes? – A tükör.

    Melyik fa nem ég a tűzön? – A tréfa.

    Melyik fán nincs levél? – A tréfán.

    Melyik fának nincs árnyéka? – A tréfának.

    Melyik fából nem lehet széket csinálni? – A tréfából.

    Melyik fá nélkül nincsen erdő? – Szélső fa nélkül.

    Melyik nő nem megy soha férjhez? – Benő.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Melyik? (2.)

    Melyik? (2.)

    Melyik várban nincs katona? – A lekvában.

    Melyik várban nem folyt soha harc? – A lekvárban.

    Melyik vár tud úszni? – A búvár.

    Melyik sárba raknak az emberek kenyeret? – A kosárba.

    Melyik rom savanyú? – A citrom.

    Melyik nőre nem lehet szoknyát adni? – A teknőre.

    Melyik a legédesebb kor? – A cukor.

    Melyik korban fészkelnek a madarak? – A bokorban.

    Melyik ág illatozik a legjobban? – A virág.

    Melyik róka szúr? – A boróka.

    Melyik ló tud a hátán akár száz lovat is megtartani? – A padló.

    Melyik ló fog halat? – A háló.

    Melyik ló él a tengerben? – A kagyló.

    Melyik ló puhatestű állat? – A kagyló.

    Melyik ló repül? – A holló.

    Melyik ló tud károgni? – A holló.

    Melyik ló eszik papírt? – Az olló.

    Melyik lónak nem kell széna? – Az ollónak.

    Melyik lóval nem lehet szántani? – Az ollóval.

    Melyik ló rág, de nem eszik? – A daráló.

    Melyik a legtüzesebb olló? – A vasaló.

    Melyik ló tudja lenyelni a parazsat? – A vasaló.

    Melyik ló nem húz szekeret? – A vasaló.

    Melyik ló tud írni, olvasni? – A tanuló.

    Melyik ló jár iskolába? – A tanuló.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Melyik? (1.)

    Melyik? (1.)

    Melyik árnak van tolla? – A madárnak.

    Melyik a legnagyobb szem a világon? – A tengerszem.

    Melyik szem tud repülni? – Az ökörszem.

    Melyik madár a legjobb ács? – A fakopács.

    Melyik ács üt áccsal? – A kovács a kalapáccsal.

    Melyik ácsnak a legkeményebb a feje? – A kalapácsnak.

    Melyik ácsnak van vasfeje és jó száraz fakeze? – A kalapácsnak.

    Melyi ács süti, majd eszi meg a másik ácsot? – A szakács a kalácsot.

    Melyik ács ehető? – A kalács.

    Melyik ács édes? – A kalács.

    Melyik áccsal érkezik a Mikulás? – A virgáccsal.

    Melyik üveg illik a Mikulás fejére? – A süveg.

    Melyik királynak a legnagyobb a koronája? – Amelyiknek a legnagyobb a feje.

    Melyik étek az, amit nem esznek, hanem elkövetnek? – Vétek.

    Melyik a legdrágább só? – A koporsó.

    Melyik sót veszik legutoljára az emberek? – A koporsót.

    Melyik sóba temetnek? – A koporsóba.

    Melyik sóból főznek főzeléket? – A borsóból.

    Melyik sóban tartunk bort? – A kosóban.

    Melyik bor iszik bort? – Gábor.

    Melyik szeg dülöngél? – A részeg.

    Melyik szeg tud úszni? – A keszeg.

    Melyik bottal lehet halat fogni? – A horgászbottal.

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Környezetünk – eső, vihar, szél, tűz

    Környezetünk – eső, vihar, szél, tűz

    Kormos hasú bivalyok fellegelik a napot. Összecsapnak, láng ragyog. Tejük habzón dől, csorog. (esőfelhők)

    Erős, tán a legerősebb, az életnél is idősebb, s a föld színén, a föld alatt meg sem állna, mindig halad. Néha mintha szárnya volna, felszáll messze a magasba, s ha elunta égi útját, könnyei a földet mossák. (eső)

    Mindent lemos szappan nélkül, tőle erdő, mező zöldül. Mi az? (eső)

    Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál. Mi az? (eső)

    Vékonyabb a nádszálnál, magasabb a toronynál. Sírva dudorászik, ezüstösen poroszkál. Mi az? (eső)

    Földre esem, de nem fáj, minden növény engem vár. (eső)

    Felhő könnye hull a földre, futó csermely lesz belőle. (eső)

    Felhőből jön, földre ér, onnan hamar visszatér. Mi az? (eső)

    Felül kopog, alul csobog. Mi az? (eső)

    Ló lába szórta, kerék talpa gyúrta, disznó orra túrta, az út szélén kész a torta. Mi az? (sár)

    Kopogva hull le a földre, a szántóföldre, a mezőre. Nyomában letarolt határ – termést ott már senki se vár. (jégeső)

    Nagy meleg után érkezik, vízzel, széllel keveredik, s ahová csak elmehet, pusztítja az életet. (jégeső)

    Szent Péter apostol és az égi szentek, égi tekepályán gurigázni kezdtek. Nehéz golyójuknak lehallatszik hangja, dőlnek is a bábuk, visszhangzik robaja. (mennydörgés)

    Hegyomlás robaja füled hasogatja, vakító fénysugár szemed kápráztatja. Mi az? (mennydörgés, villámlás)

    Sohasem hazudik, mégis mindig becsap, Mi az? (villám)

    Egy lábon imbolygott, egy nagyot kacsintott. (villámlás)

    Paták vad vágtával messze dübörögnek, vészes csattogással egyre közelednek. Láng lobban nyomukban amíg elrobognak, szél süvít mögöttük mire elcsitulnak. (vihar)

    Híd, de sosem építették, hét színe van, egy se festék. Földtől nyúlik mindkét vége, mégis felvezet az égbe. Senki nem szed rajta vámot, széles útját mégse járod, mert a hídfőt nem találod. (szivárvány)

    Ritka vendég a föld felett, jöttét lesik az emberek. Ha feltűnik az égbolton, mindenki nézi boldogon. (szivárvány)

    Fönt nevet az apa, könnyezik az anya, lent a lányuk hétszínű övet köt. Mi az? (szivárvány)

    Honnan jön? Senki se tudja, azt se, merre visz az útja. Kéményeken furulyáz, tőle lobban a parázs. Hátán felhő lovagol, nád előtte meghajol, a fák róla beszélnek, minek hívják, mond meg! (szélnek)

    Mindörökké barangolok, azt sem tudom, hogy hol lakom. Ahol járok, dörömbölök ajtón és ablakon. Ezért senki nem szeret. Ki is szeretné a… (szelet)

    Néha susog, néha zokog, a szemeddel mégse látod. Mi az? (szél)

    Nem lát, nem hall, de titokban sugdolódzik. Mi az? (szél)

    Hallod, de nem látod. Mi az? (szél)

    Fúj és fütyül, pedig nincsen szája. Mi az? (szél)

    Nincsen testem, nincs barátom, nincs kenyerem, se lakásom, eső eshet, mégse ázom, nyargalászok hét határon. Februárban hozok fagyot, bátyáim a vad viharok, ha bezárod az ablakod, fütyörészve kint maradok. Nos, tudod már, hogy ki vagyok? (szél)

    Széles világa futkorászik magába, nyakában a lába, sosem érsz nyomába. Mi az? (szél)

    Se keze, se lába, a kaput mégis kitárja. Mi az? (szél)

    Nincsen szárnya, nincsen lába, mégis a világot járja. (szél)

    Se keze, se lába, mégis fütyülve járkál a világba. Mi az? (szél)

    Lába nincs, de messze fut, szárnya nincs, de messze száll. Mi az? (szél)

    Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az? (szél)

    Szárnya nincs és mégis röpül. Mi az? (szél)

    Láttam én már olyan vitézt, egyet sem lép, mégis halad. Mi az? (szél)

    Bekalandozta a világot, de egyetlen várost sem ismer. Mi az? (szél)

    Nincsen szárnya, mégis repül, fákon, bokrokon hegedül. Ha nem repül, nincs sehol, de mégis csak van valahol. (szél)

    Olyan, mint a rossz gyerek, az utcákon tekereg, bekukucskál minden lyukon, mégsem csípik sehol nyakon. (szél)

    Fenn repül – nem madár, lyukba bújik – nem bogár. Mi az? (szél)

    Kötekedik fűvel, fával, játszik mások kalapjával, lovagol az ember hátán, soha nem áll saját lábán. (szél)

    Ha kedvem jó, simogatlak, szép gyengéden átkarollak. De ha kedvem végleg oda, beletépek a hajadba, megcibálom a ruhádat, a szemed is könnybe lábad. (szél)

    Híres legény vagyok, tű fokán átbújok, de ha egyszer megharagszom, tenger vizét megszalasztom, a fát tövétől kicsavarom. Ugyan bizony mi vagyok?

    Nincs patája, mégis nyargal, nincs szája, de süvölt, beszél, élete sincs, de mégis él. Panasza sincs, mégis zsémbes, nem bosszantják, mégis mérges. (szélvihar)

    Váratlanul körülsüvít, szemedbe fúj, hátba taszít, ha lengedez, én szeretem, viharban: sújt a félelem. A magvakat viszi, szórja, a vitorlás csónakot tolja, aki kitalálja mondja! (szél)

    Minden vízre haragszom, ha locsolnak, elalszom. Piros ruhám ég, lobog. Találd ki, hogy ki vagyok? (tűz)

    Senki sincs hasznosabb nálam a világon, ártalmasabb sincsen hetedhét országon. Éjed felderítem, étked elkészítem, de ha elszökhetem, a károm rengeteg. (tűz)

    Barátod is vagyok, ellenséged is vagyok. Csak tőled függ, hogy éppen mi vagyok. (tűz)

    Fekete bika, vörös nyelvét nyújtogatja. Mi az? (tűz)

    Megnő kint is, bent is szépen, szobában vagy messzi réten. Szellő éri – hajladoz, színe sárga és piros. Etetni kell, hogy megéljen. Suttog, roppan, fagyot űz, ha itatod, alszik mélyen. Mondd csak, a nevét tudod-e? (tűz)

    Dorombol, de nem macska. Mi az? (tűz)

    Duruzsol, ha piszkálják, elpihen, ha nyugton hagyják. Vaskalitkába bezárják, ha kiszökik, kárát látják. (tűz)

    Rőzsén ül, földön hál, szárnyra kél, égen száll, lepkét vonz, álmot űz. Nem lehet más, csak a… (tűz)

    Folyton eszik, mégis éhen hal. (tűz)

    Ha vizet iszik, nyomban meghal. (tűz)

    Fekete tenger hullámzik, tenger fenekén színarany bokor virágzik. Mi az? (éjszaka, tűz)

    Sokszor láttál, ismersz-e? Börtönöm a kemence. De rabságom nem örök, kapom magam, kitörök. Lángost sütök s kenyeret, aki fázik – megszeret. Ha locsolnak, elalszom, minden vízre haragszom. Kandallóban táncolok, elviszem az álmotok, ha kígyózva éjfélen kibújok a kéményen. Piros ruhám ég, lobog! Találd ki, hogy ki vagyok! (tűz és füst)

    Tűzhelyen születtem, kéményen kiszöktem. Onnan tovább szállok, soha meg nem állok. (füst)

    Hiába látsz, nem foghatsz meg, hunyd be szemed, vagy sirass meg! (füst)

    Alig születtem meg, máris elkergetnek, hisz a szemét csípem mindenkinek. (füst)

    Ragyogó szépség volt az én édesanyám, aranynál is szebb volt, csillagnál is talán. Rajtam nincs ragyogás, nem is szeret senki: ha szobában vagyok, kikerget mindenki. Kerül engem minden, ha ember, ha állat, még a kis szúnyog is fordít nekem hátat. S noha semmi rosszat rám nem bizonyítanak, ahol megjelenek, sokan sírva szidnak. Erős vagyok – mondják – és semmirekellő, pedig életemet eloltja a szellő. (füst)

    Alig hogy meglett az apa, már a fején táncol a fia. (füst)

    Az anya még meg sem született, a fia már a háztetőn nyargalászik. (füst)

    Se keze, se lába, mégis felmegy a padlásra. Mi az? (füst)

    Kincsem éjszakára vasládába zárom, tegnap még ragyogott, ma már omló bársony. (tűz, hamu)

    Este tűröm, takarom, reggel nézem: bársony. (hamu)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Vadon élő állatok

    Vadon élő állatok

    Barlang mélye az én hazám, itt élem világom, télen alszom, nyáron meg a kerek erdőt járom. Azt se bánnám, ha az erdő csupa mézzé válna, bár nem tudom, hogy akkor majd hol terem a málna. (medve)

    Hegyoldalban dirmeg-dörmög, a mancsán hosszú körmök, szereti a málnát, szedret, örvend, hogyha sokat szedhet. (medve)

    Barlang mélyén alszom télen, nyáron szedren, málnán élek. (medve)

    Vadon a hazája, van meleg bundája, lomhán jár és forog, rossz kedvében gyakran morog. (medve)

    Elöl megyen médula, keze, lába korcsolya, szőr maga, szőr nadrágja, szilágyi bársony szakálla. (medve)

    Tenyeres-talpas hatalmas, barna bundás óriás, meglesi a méheket, s mézet rabol, ha lehet. Szamócát is szedeget, átalussza a telet. (medve)

    Egy ember az erdőt járja, sötétbarna a bundája. Mi az? (medve)

    Erdőn oson, völgybe vág, füle szőrös, foga bárd. Áldozata számos, erdei mészáros. (farkas)

    Hegyen megyen völgybe vág, kanál füle, bornadrág, maga a mészáros. (farkas)

    Erdő mező a hazája, hol életét feltalálja, de ha éhség sanyargatja, a falut is felkutatja. Belopódzik az udvarba, libát, tyúkot fogdos sorba, szereti a sajtot, mézet, s rákot fog, ha hozzáférhet. Lompos, hosszú farka vagyon, ravasz állat, ravasz nagyon. (róka)

    Szép bundája, lompos farka, vigyázva jár, ravasz fajta. (róka)

    Négy lába van, lombos farka, te is tudod, ravasz fajta. (róka)

    Erdőn bólyász csontvillával, szénát nem takar vele. Mi az? (szarvas)

    Ágazik, bogazik, mégsem levelezik. Mi az? (az őz szarva)

    Fürge állat, hogy is hívják? Ugrál ágról ágra, mogyorót gyűjt nagy serényen a fa odújában. (mókus)

    Ágról ágra, fákról fákra, fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek. Szeretem a mogyorót is, a rügyet is megeszem! Találjátok ki gyerekek, hogy mi lehet a nevem? (mókus)

    Mindig ugrál ágról-ágra, ő az erdők légtornásza, mire aztán elfáradna, nyugovóra tér az odújába. (mókus)

    Erdőben él, fáról-fára jár, szinte repül, mint a madár, pedig nincsen szárnya, se csőre, olyan félénk, mint az őzike. (mókus)

    Kúszik-mászik fel a fára, mégsem pottyan le soha. Mi az? (mókus)

    Tapsifüles ez a koma, gyors, mint a nyíl, nem is csoda. Megijed az árnyéktól, fél minden kis és nagy állattól. Farka kurta, így a jó, őhozzá csak ez való! (nyúl)

    Ezt fejtse meg, aki tudja: télen fehér, nyáron barna, füle nagy, de farka kurta. Mi az? (nyúl)

    Erdőn lakom, házban élek, még az árnyéktól is félek. Ellenségem a vadász, szemem piros faparázs. Kedvenc étkem torzsa, répa, fekvőhelyem puha széna. Húsvét táján tojásba csücsülhetek bezárva. Bundám van és hosszú bajszom, szimatolok, ritkán alszom. Ha hegyezem fülemet, anyámtól jön üzenet: azt üzeni, hogy lapuljak, zörgő avar alá bújjak. Fussak, fussak, fussak el, míg az erdő el nem nyel. (nyúl)

    Van nekem egy kis házam, annak van egy kis ablaka, előtte van egy kis jászol, abban lakik szürke-bürke, van neki, van négy papucsa. Mi az? (nyúl)

    Aki okos, kitalálja: olyan, mint egy nagy tűpárna, görögdinnye, tövises, gondolkozz csak, ne siess! Jól felelj a kérdésre: kinek sok a tüskéje? Vajon kinek, nosza mondjad! Persze, hogy a… (sündisznónak)

    Tűtől van a ruhája, ha megbántod, behúzódik alája. Mi az? (sün)

    Hátán ezer dárda, ki hozzányúl megjárja. (sün)

    Megy a katona a várba, csupa nyílvessző a háta. Mi az? (sün)

    Négy lába van, mérgelődik, állva is leér a földig, szuszog, morog, veszekszik, ugyan kire haragszik? (sün)

    Bősz pasa jön: tisztulj, járda! Áll a hátán háromezer dárda. (sün)

    Varrni még senki se látta, mégis csupa tű a háta. (sün)

    Éppen olyan, mint egy kefe, mégsem fésülködhetsz vele. Mi az? (sün)

    Földet túrok, szántogatok, mint a kovács, kormos vagyok, de nem vagyok szántóvető, nem cseng előttem az üllő. (vakond)

    Zöld mezőben fekete üstöket borogatnak. Mi az? (vakondtúrások)

    Éjjel-nappal földet túr. (vakond)

    Kicsi bár, de nagyon fürge, lenn a lyukban él az… (ürge)

    Büdös, nagyon fekete, senki nem fér meg vele. (görény)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)