Mesemondó blog

Kategória: A Nyugat nemzedéke és kortársaik

  • Kicsi vagyok én…

    Kicsi vagyok én…

    Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
mint a tüdő a fazékból,
kidagadok én.

Kicsi vagyok én,
majd megnövök én,
apámnál is, anyámnál is
nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én,
erős leszek én,
világ minden óriását
földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én,
bátor leszek én,
óriások palotáit
elfoglalom én.

Kicsi vagyok én,
nagy úr leszek én,
arany szobát adok minden
testvéremnek én.

Kicsi vagyok én,
vezér leszek én,
én leszek a legjobb ember
a föld kerekén!

    (Szabó Lőrinc)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)

  • Ha nagy, ha kicsi

    Ha nagy, ha kicsi

    Ha nagy, ha kicsi,
zörög a kocsi.
Ma árkon-bokron át futunk,
a világ végére visz utunk.
Ha nagy, ha kicsi - 
zörög a kocsi.

Tegnap, hogy az erdőt jártam,
a bokorban nyuszit láttam.
Láttam: jön-megy, fülel, bujkál,
körülsetteng, rámkukucskál
- s közel hajlik, így ni, így -
súgni akart valamit?

    (Szabó Lőrinc)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)

  • Roller

    Roller

    Két l-lel, két r-rel
Robogok a rollerrel.

Nem ír fel a rendőr,
A kocsim fel nem dől.

Senkit baj ne érjen:
Mindenki kitérjen!

Futva sántikálok,
Aztán vígan megállok.

Mint kőszikla állok,
Ugye imponálok!

    (Szép Ernő)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • A cicánk

    A cicánk

    Itt helyben született
Pesti tető alatt,
Szereti nagyon a
Tejet meg a halat.

A cicánk lakása
Ötödik emelet,
Soha életében
Nem látott egeret.

    (Szép Ernő)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Este, este…

    Este, este…

    Este, este árnyak ingnak
és bezárjuk ajtainkat,
figyelünk a kósza neszre,
egy vonatfütty messze-messze.
És a csend jő.
Alszik a homályos jébe
künn a csengő.
A díván elbújik félve.
Szundít a karosszék.
Álmos a poros kép.
Alszanak a csengettyűk.
Az óránk is félve üt.
Alszik a cicánk s a vén szelindek,
föl ne keltsük - csitt - a sok-sok alvót.
Alszanak a régi rézkilincsek
s alszanak a fáradt, barna ajtók.

    (Kosztolányi Dezső)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Hold

    Hold

    Szerte feketén
lapul a gyom,
a fűz a kút fölött
búsul nagyon.
Gyászol a felhő
fehér ruhájában:
a Hold, a szemtelen
hízik javában.

Gyom alól szól a 
tücsökzene.
Este szép igazán
a jegenye,
nyújtózik égnek,
de csak hiában -
a Hold, a szemtelen,
nevet magában.

    (Babits Mihály)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

  • Don Guriga monológja

    Don Guriga monológja

    (Részlet a második ének című verses mesejátékból)

    Golyómat a tálon, tálomat a vállon,
vállamról karomra guri-gurigálom.
Vállam pereméről karom peremére
kereken gurítom szemek örömére.
Párosan a lapdám egyre lebegőben
odanézz: már három jár a levegőben.

Karom kereken gurul kereken ki
tudom a játékot, mit kívülem senki.
Guruló golyóim egemen a bolygók
nem üres ügyesség: vérem után forgók
s gyűrűként tányérnak kergetve a szélen
könnyű gurulásuk lélekbeli élmény,
Nosze perge párom, párom után három,
hármamat a tálon, tálomat a vállon
mint valami felleg, mint valami álom,
körbe kavarodva guri-gurigálom.

    (Babits Mihály)

    (Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)