Kategória: gondolkodás fejlesztése mesékkel

Egyszer egy székely fiú elindult világgá. Amint megy, mendegél, talál az úton egy borsószemet. No, megörül néki.

• Milyen szerencsés vagyok – örvendett magában – most már csak nem halok éhen! Elvetem, esztendőre ilyenkor száz szem lesz belőle, két esztendő múlva egy zsákkal, három esztendő múlva ezer zsákkal. Hát még tíz év múlva!

Azzal egyenesen felment a királyhoz, és megkérte adjon néki ezer zsákot kölcsön.

• Minek az néked, fiam? – kérdezte a király.
• A borsótermésnek – felelte a fiú.
• Nincs itthon ezer zsákom – mondja a király -, de maradj itt holnapig, addigra hazahozatom.

Volt a királynak egy szép leánya, akinek valami gazdag férjet szeretett volna találni. Ez a fiú éppen jó lenne – gondolta magában -, szörnyen gazdag lehet, ha csak borsója ezer zsák terem. No, majd kipróbálom, miféle. Azzal megparancsolta, hogy egy durva szalmazsákra vessenek ágyat a vendégnek, s figyeljék, nyugtalanul alszik-e rajta. Mert úgy gondolta, hogy gazdag embernek szokatlan ez a kemény fekvőhely, s bizonyosan sokat forgolódik majd.

Hát, a fiú le is feküdt, s bizony el is aludt volna, de a borsója begurult a szalma közé, azt kereste egész éjjel, s egy zörgött, forgatta a szalmát. Hallják ezt a forgolódást a király cselédei, jelentik uruknak, az meg örvendezett, hogy lám, csakugyan gazdag ember a vendége, s egyszeribe hozzáadta a lányát feleségül.

Azért, ha borsószemet találtok, el ne dobjátok, hátha szerencsét hoz nektek is!

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

1. Hová indult a fiú?
2. Mit talált az úton?
3. Miért tartotta magát szerencsésnek?
4. Mire akarta használni a borsószemet?
5. Kihez ment fel a fiú a borsóval?
6. Kit szeretett volna találni a lányának a király?
7. Mit gondolt a király magában?
8. Mire vetettek ágyat a vendégnek?
9. Mi történt a borsószemmel?
10. Miért nem tudott elaludni a fiú?
11. Mit hallottak a király cselédei?
12. Miért örvendezett a király, amikor meghallotta, hogy a fiú egész éjjel forgolódott?
13. Kihez adta feleségül a király a lányát?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

1. Csak akkor lehet nyugtalan a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
2. Biztos, hogy nyugtalan lesz a fiú, ha a szalma között elveszik a borsószem?
3. Mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?
4. Más miatt is nyugtalan lehet a fiú?
5. El tud veszni úgy egy borsószem a szalmában, hogy nem lehet megtalálni?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

• mi történt azután, hogy elgurult a borszószem?
• mi volt az oka a fiú nyugtalanságának?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

• hogy ne vesszen el a féltve őrzött borsószem?
• ha elvesztünk valamit, ami nagyon fontos nekünk?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

1. Ha elgurul a borsószem a szalmában, akkor a fiú nem tud hamar elaludni. A borsószem elgurult a szalmában, tehát… (a fiú nem tudott hamar elaludni).
2. Ha nem gurul el a borsószem, akkor a fiú hamar el tud aludni. A fiú nem tudott hamar elaludni, tehát… (a borsószem elgurult).
3. Vagy a borsószemet kell keresnie a fiúnak, vagy hamar elalhat. A fiú nem alhat el hamar, tehát… (a borsószemet kell keresnie).
4. Ha elgurult a borsószem, akkor sokáig kell keresni, és ha sokáig kell keresni, akkor a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni. Tehát, ha elgurul a borsószem, akkor… (a fiú nem tud hamar lefeküdni aludni).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Egy dúsgazdag ifjú feleséget keresett magának, olyat, aki nemcsak szép és jó, hanem a házimunkához is ért. Elment az ismerőseihez is, ahol eladósorban lévő lány volt. Észrevétlenül mindent jól megfigyelt, és meglátott egy rokkát, amelynek az orsójára rengeteg lenszálat tekertek fel. Elcsodálkozott.

• A ti lányotok fogja mindezt megfonni? Biztosan több, mint egy hónapig kell ezzel dolgoznia!
• Ó, nem, sokkal hamarabb is végez vele – mondta a lány anyja tettetett könnyedséggel, mert kitalálta az ifjú látogatásának célját, és nem akarta elszalasztani a jó partit.

Az ifjú nem szólt semmit, de amikor senki sem látta, fogta a kamrakulcsot, és az orsóba rejtette úgy, hogy a len jól eltakarja, azzal elment. Néhány hónap múlva visszatért, és a házigazdák azt a különös esetet mesélték el neki, hogy néhány hónapja elveszett a kamra kulcsa, s azóta sem került elő. Az ifjú odalépett az orsóhoz, és elővette a kulcsot.

• Hát az lehet, hogy amikor a lányotok nekilát, akkor gyorsan tud fonni, de az biztos, hogy csak ritkán fűlik a foga a munkához!

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

1. Milyen feleséget keresett magának az ifjú?
2. Hová ment el látogatóba?
3. Mennyi lenszál volt a rokkára tekerve?
4. Mikor ment vissza?
5. Miről meséltek neki a házigazdák?
6. Honnan vette elő az ifjú a kulcsot?
7. Mit gondolt a lányról?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

1. Csak akkor tud gyorsan fonni a lány, ha van hozzá kedve?
2. Mindig gyorsan tud fonni a lány, ha kedve van hozzá?
3. Más is gyorsan dolgozik, ha kedve van a munkához?
4. Tényleg gyorsan tud fonni a lány, ha kedve van a munkához?
5. A valóságban is létezik orsó?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

• mikor tudott gyorsan fonni a lány?
• mi történik, ha a lánynak van kedve a munkához?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

• hogy kedvet csináljunk valamihez?
• hogy elvegyük valakinek a kedvét valamitől?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

1. Ha egy lánynak van kedve a munkához, akkor gyorsan tud fonni. A mesebeli lány nem tudott gyorsan fonni, tehát… (nem volt kedve a munkához).
2. Ha egy lánynak nincs kedve a munkához, akkor nem tud gyorsan fonni. A mesebeli lánynak nem volt kedve a munkához, tehát… (nem tudott gyorsan fonni).
3. Vagy van kedve egy lánynak a munkához, vagy nem tud gyorsan fonni. Az ifjú olyan lányt keresett, aki gyorsan tud fonni, tehát… (van kedve a munkához).
4. Ha egy lánynak van kedve a fonáshoz, akkor nagyon gyorsan fon, és ha nagyon gyorsan fon, akkor nagyon sokat tud fonni. Tehát, ha egy lánynak van kedve a fonáshoz, akkor… (nagyon sokat tud fonni).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)