Mesemondó blog

Kategória: gondolkodás fejlesztése mesékkel

Nagy József könyve nyomán

  • A varga, a szikra meg a bab

    A varga, a szikra meg a bab

    Egyszer volt a világon egy varga, egy szikra és egy bab, ezek együtt elmentek vándorolni. Útközben egy víz mellé értek, de nem tudtak rajta átmenni, mert csak egy szalmaszálból volt a híd. Tanakodtak egy darabig, egyszer azt mondja a bab:

    • Eredj te, varga, próbáld meg, át lehet-e menni!
    • Én nem próbálhatom, mert nehéz ember vagyok, s beleesem: eredj által te, bab!
    • Hiszen én sem mehetek, mert én is nehéz vagyok, menj át te, szikra, te úgyis könnyű legény vagy!

    A szikrának nem kellett sok biztatás, felugrik a szalmahídra, de alig halad pár lépést, meggyullad a szalmahíd, elég, és a szikra belepottyan a vízbe. Amint ezt a bab meglátta, akkorát kacagott, hogy menten kettérepedt. Nosza, a varga kapta a tűt, s összevarrta a repedést, és a babon egy fekete folt keletkezett. Aki nem hiszi, nézze meg, máig is ott van rajta a babon a fekete folt!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a szikra, a varga és a bab?
    2. Miért nem tudtak átmenni a vízen?
    3. Milyen ember volt a varga?
    4. Miért nem mehetett át a bab?
    5. Mi történt, amikor a szikra ment a hídra?
    6. Mit csinált a bab?
    7. Mi történt vele?
    8. Miért van a babon fekete folt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor gyullad meg a szalmahíd, ha szikra pattan rá? (Még mi mástól?)
    2. Mindig meggyullad a szalmahíd, ha rápattan a szikra?
    3. A szikra az oka a szalmahíd meggyulladásának?
    4. Másfajta híd is meggyulladhat, ha szikra pattan rá?
    5. A vashíd is felgyullad, ha szikra pattan rá?
    6. Létezik szalmából készített valóságos híd?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a szalmahíddal, ha rápattan egy szikra?
    • mi lehetett az oka annak, hogy meggyulladt a híd?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne gyulladjon meg valami?
    • ha valami meggyullad?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha szikra pattan a szalmahídra, akkor a szalmahíd meggyullad. A szalmahídra szikra pattant, tehát… (a szalmahíd meggyulladt).
    2. Ha nem pattan szikra a szalmahídra, akkor a szalmahíd nem gyullad meg. A szalmahíd meggyulladt, tehát… (szikra pattant a szalmahídra).
    3. Vagy nem pattan szikra a szalmahídra, vagy meggyullad a szalmahíd. A szalmahíd még nem gyulladt meg, tehát… (még nem pattant szikra a szalmahídra).
    4. Ha a szalmahídra szikra pattan, akkor a szalmahíd meggyullad, és ha meggyullad, akkor a szalmahíd eléghet. Tehát, ha a szalmahídra szikra pattan, akkor… (a szalmahíd eléghet).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A szappanbuborék

    A szappanbuborék

    A király súlyos betegségen esett át, és azóta teljesen megváltozott. Semmi sem vidította fel, minden untatta, ásítása átragadt az egész udvarra. Valamire vágyott, de maga sem tudta, mire. És hát hogyan is lehetne egy királynak valamit adni, ha senki sem tudja, hogy mi legyen az. A miniszterei a világ minden tájáról orvosokat, tudósokat hoztak, akik újabb és újabb időtöltést, szórakozást, játékot eszeltek ki a számára, de mindhiába. Egyszer egy öregasszony érkezett a királyi palotába.

    • Én odaadom, amire a király vágyik – mondta. – Cserébe annyi aranyat kérek, amennyit én magam nyomok.

    Megegyeztek, de bármennyi aranyat is raktak a mérlegre, nem egyenlítette ki az asszony súlyát. A miniszterek kétségbe estek, de az öregasszony nagy hahotában tört ki, és azt mondta:

    • A király szappanbuborékot akar.

    Azzal elkezdett fújni egy szalmaszálat, amelyet előtte szappanvizes csuporba mártogatott. A királynak ez nagyon tetszett és újra boldognak érezte magát. Ha a király boldog, vele örül az egész udvar, meg az egész királyság.

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Mitől változott meg a király?
    2. Milyen volt a hangulata?
    3. Mit tettek az emberek, hogy segítsenek neki?
    4. Ki érkezett a palotába?
    5. Mit ígért az öregasszony?
    6. Mit kért érte cserébe?
    7. Mit csinált az öregasszony?
    8. Mit szólt a király?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor lesz jókedvű a király, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    2. Mindig jókedve lesz a királynak, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj?
    3. A szappanbuborék az oka a király jókedvének? (Miért?)
    4. Más is boldognak érzi magát a szappanbuborékoktól?
    5. Nektek is tetszik a szappanbuborék?
    6. A valóságban is örömet okozhat a szappanbuborék látványa?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mitől lett jókedve a királynak?
    • mit szólt a király, amikor az öregasszony szappanbuborékot kezdett fújni?

    Alkalmazó beszégletés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne legyen rossz kedvünk?
    • ha valakinek körülöttünk rossz kedve van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az öregasszony nem fúj szappanbuborékokat, akkor a király nem jókedvű. A király jókedvű, tehát… (az öregasszony szappanbuborékokat fúj).
    2. Vagy szappanbuborékokat fúj az öregasszony, vagy nem jókedvű a király. A király még nem jókedvű, tehát… (az öregasszony még nem fúj szappanbuborékokat).
    3. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor a király jókedvű. Az öregasszony szappanbuborékokat fúj, tehát… (a király jókedvű).
    4. Ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor az tetszik a királynak, és ha tetszik neki, akkor a király jókedvű lesz tőle. Tehát, ha az öregasszony szappanbuborékokat fúj, akkor… (a király jókedvű lesz tőle).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a kácsák

    A róka és a kácsák

    Egyszer a róka séta közben a tópartra ért. A tóban kácsák úszkáltak. Amint meglátta a rók a kácsákat, mindjárt kacsapecsenyére fájt a foga. Gondolkozott, hogyan foghatna meg csak egyet is. Tudta, hogy a kácsák nagyon kíváncsiak, bekiáltott nekik.

    • Gyertek csak közelebb, majd szép mesét mondok!
    • Halljuk mi innen is – felelték a kácsák -, csak mondjad!
    • De messze vagytok ám, nem tudok akkorát kiáltani. Jöjjön ki közületek egy, annak majd a fülébe súgom, ő azután elmondja a többieknek. De okos jöjjön ám ki, mert a buta elfelejti!

    A kácsák mind kijöttek a partra, mert mind okosnak tartotta magát. A róka azután amelyik legközelebb volt hozzá, megfogta, a többi pedig szétrebbent.

    Beszélgetés:

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ért a róka séta közben?
    2. Hol úszkáltak a kacsák?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit kiabált be a kacsáknak?
    5. Hogyan tudta rászedni a róka a kacsákat?
    6. Hány kacsát tudott elkapni a róka?
    7. Mit csinált a többi kacsa?

    Véleménykérő beszégletés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor tudja elkapni a róka a kacsát, ha a kacsa kijön a vízből? (Miért?)
    2. Mindig el tudja kapni a róka a kacsát a szárazföldön?
    3. Tud úszni a róka?
    4. Előfordul, hogy a kacsa elmenekül a róka elől?
    5. Azért tudta elkapni a róka a kacsát, mert kijött a vízből?
    6. Mit szeret enni a róka?
    7. A valóságban is el tudja kapni a róka a vízből kijövő kacsát?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szokott tenni egy róka, ha kacsát lát?
    • mit szokott tenni egy kacsa, ha meglát egy rókát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha a kacsák el akarnak menekülni a róka elől?
    • ha a rókát távol akarjuk tartani a kacsáktól?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy kijönnek a kacsák a partra, vagy nem tudja elkapni őket a róka. A róka még nem tudta elkapni a kacsákat, tehát… (a kacsák még nem jöttek ki a partra).
    2. Ha a kacsák kijönnek a partra, akkor a róka el tudja kapni őket. A kacsák kijöttek a partra, tehát… (a róka el tudta kapni őket).
    3. Ha a kacsák nem jönnek ki a partra, akkor a róka nem tudja elkapni őket. A róka el tudta kapni őket, tehát… (a kacsák kijöttek a partra).
    4. Ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor el tudja kapni a kacsát, és ha el tudja kapni a kacsát, akkor a róka megeszi. Tehát, ha a rókához közel kerül egy kacsa, akkor… (a róka megeszi).
  • A róka és a holló

    A róka és a holló

    A róka meglátta a hollót, amint csőrében egy jókora darab sajttal egy fára telepedett, és rögtön azon gondolkozott, hogyan szerezhetné meg a pompás falatot.

    • Erős vagy, szép és ravasz – kezdte agyba-főbe dicsérni a madarat. – Ha még szép hangod is lenne, te lehetnél a király!

    A holló énekelni kezdett, hogy megmutassa, ő még ebben is kiváló, ezzel azonban kiejtette a sajtot a csőréből. A róka rögtön felkapta, és azt mondta:

    • Csak az a baj, hogy nincs elég eszed!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol látta meg a róka a hollót?
    2. Mi volt a holló csőrében?
    3. Mit szeretett volna a róka?
    4. Mit mondott a hollónak?
    5. Mit csinált a holló?
    6. Mi történt a sajttal?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik ki a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd? (Még mikor?)
    2. Mindig kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    3. Az énekelés az oka annak, hgoy a holló csőréből kiesett a sajt?
    4. Tud énekelni a holló?
    5. Szereti a holló a sajtot?
    6. Biztos, hogy kiesik a sajt a holló csőréből, ha a holló énekelni kezd?
    7. A valóságban lehetséges, hogy a holló a csőrében lévő sajtot kiejtheti?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történne, ha a holló nem hallgatna a rókára?
    • mi lehtett az oka annak, hogy a holló csőréből kiesett a sajt?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne essen ki a szánkból, ami benne van?
    • ha van a szánkban valami, és énekelni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek e, amit abbahagyok!

    1. Ha a holló énekelni kezd, akkor a sajt kiesik a csőréből. A holló énekelni kezdett, tehát… (a sajt kiesett a csőréből).
    2. Ha a holló nem kezd énekelni, akkor a sajt nem esik ki a csőréből. A sajt kiesett a holló csőréből, tehát… (a holló énekelni kezdett).
    3. Vagy énekelni kezd a holló, vagy nem esik ki a sajt a csőréből. A sajt még nem esett ki a holló csőréből, tehát… (a holló még nem kezdett énekelni).
    4. Ha a holló énekelni kezd, akkor kitátja a csőrét, és ha kitátja a csőrét, akkor a sajt kiesik a csőréből. Tehát, ha a holló énekelni kezd, akkor… (a sajt kiesik a csőréből).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a bakkecske

    A róka és a bakkecske

    A róka szomjasan bolyongott a mezőn, vizet keresett. Végre talált egy kutat, de csak az alján volt víz. A róka megnézte, milyen a kút. Két vödörrel működött, ha a vízzel teli vödröt felhúzták, a másik leereszkedett, ha a másikat húzták fel, az első ereszkedett le, és így tovább. A róka beszállt az egyik vödörbe, ami a súlyától gyorsan süllyedt. Egy pillanat alatt lent volt vele, és jól teleitta magát. De hogyan másszon vissza? Arra számított, hog ymajd csak jön valaki, akit rászedhet. Úgy is lett. Egy bakkecske jött oda, ő is vizet keresett. A róka elmagyarázta, hogyan működik a kút, és végül azt mondta:

    • Szállj be a vödörbe! Te lejössz, én felmegyek.
    • Igen, és azután? – kérdezte a másik.
    • Az még egyszerűbb: te jössz, föl én meg lemegyek.

    A bakkecske bemászott a vödörbe, és egy pillanat alatt leért, a róka meg felemelkedett. Amint felért, köszönt, és már indult is.

    • Várj! – kiáltotta a bakkecske. – Azt ígérted, hogy segítesz visszamenni!
    • Dehogy ígértem! – válaszolta a róka. – Csak éppen beszélgettünk róla.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol bolyongott a róka?
    2. Mit keresett?
    3. Hogyan működött a kút?
    4. Mit magyarázott a róka a bakkecskének?
    5. Hogyan tudott kijutni a róka a kútból?
    6. Mi történt a bakkecskével?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak az egyik vödör lehet fent?
    2. Ha az egyik vödör fent van, akkor a másik biztos, hogy lent van?
    3. Lehet két vödör is fent egyszerre?
    4. Miért ment le a fenti vödör?
    5. Létezhet ilyen kétvödrös kút?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történt az egyik vödörrel, amikor a másik lement a kútba?
    • mi történt a másik vödörrel, mikor az egyik feljött a kútból?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha le akarjuk engedni a fenti vödröt?
    • ha a lenti vödörből inni akarunk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a fent vödör lemegy, akkor a lenti vödör feljön. Lemegy a fenti vödör, tehát… (feljön a lenti vödör).
    2. Vagy lemegy a fenti vödör, vagy nem jön föl a lenti vödör. Még nem jött föl a lenti vödör, tehát… (még nem ment le a fenti vödör).
    3. Ha nem megy le a fenti vödör, akkor nem jön föl a lenti vödör. Feljött a lenti vödör, tehát… (lement a fenti vödör).
    4. Ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor a fenti vödör nehezebb, és ha a fenti vödör nehezebb, akkor az megy le, a másik pedig feljön. Tehát, ha a fenti vödörbe beleül a róka, akkor… (a fenti vödör lemegy, a lenti pedig feljön).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A rászedett kövér ember

    A rászedett kövér ember

    Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

    • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

    Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

    • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

    Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

    • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

    Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

    • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a kövér ember?
    2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
    3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
    4. Kivel találkozott út közben?
    5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
    6. Hová nézett a kövér ember?
    7. Mi történt a fején lévő kondérral?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
    2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
    3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
    4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
    5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
    6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
    7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
    • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
    • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
    2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
    3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
    4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyúl és a békák

    A nyúl és a békák

    A nyúl azon kesergett, hogy milyen javíthatatlanul gyáva, és minden elől elfut. Megfogadta, hogy ezentúl bátrabban fog viselkedni. Ám akkor zajt hallott, s hanyatt-homlok elszaladt. Egy tó partjához érkezett, s a békák, amint meghallották, hogy valaki közeleg beugrottak a vízbe, és elrejtőztek az iszapban.

    • Még szerencse – vigasztalta magát a nyúl -, hogy lehetek akármilyen gyáva, mindig lesz olyan, aki még nálam is jobban fél.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Min kesergett a nyúl?
    2. Mit határozott el?
    3. Miért menekült el?
    4. Kik voltak ott?
    5. Miért ugrottak be a békák a vízbe?
    6. Mit szólt ehhez a nyúl?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Megijednek a békák a nyúltól?
    2. Bátor állat a béka?
    3. És a nyúl?
    4. Vannak bátrabb állatok?
    5. Az ijedség az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    6. Csak akkor ugrálnak be a békák a vízbe, ha megijednek?
    7. Mindig beugrálnak a vízbe a békák, ha megijednek valamitől?
    8. A valóságban vannak vízbe ugráló békák?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
    • mitől ijedhet meg a nyúl?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha megijedünk valamitől?
    • hogy ne ijedjünk meg valamitől?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a békák megijednek valamitől, akkor beugrálnak a vízbe. A békák megijedtek a nyúltól, tehát… (beugráltak a vízbe).
    2. Vagy nem ijednek meg a békák, vagy beugrálnak a vízbe. A békák még nem ugráltak be a vízbe, tehát… (még nem ijedtek meg).
    3. Ha a békák nem ijednek meg valamitől, akkor nem ugrálnak be a vízbe. A békák beugráltaka a vízbe, tehát… (megijedtek valamitől).
    4. Ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor megijednek, és ha megijednek, akkor beugrálnak a vízbe. Tehát, ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor… (beugrálnak a vízbe).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszi, az őzike meg a répa

    A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel:

    • Hohó! Két répát találtam!

    Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: “Az őzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!”

    Szaladt a nyuszi az őzike házához, de az őzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az őzike azért nem volt otthon, mert ő is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, örömmel vitte haza.

    Amikor visszaért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott:

    • Hát ez meg hogy került ide?

    Az jutott eszébe:

    • A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!

    Szaladt az őzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az őzike nem akarta felkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól:

    • Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkodott egy keveset, aztán elmosolyodott – Milyen jó az én barátom!

    Beszélgetés

    Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a nyuszi?
    2. Hány répát talált?
    3. Hány répát evett meg?
    4. Kinek akarta adni a másik répát?
    5. Hol járt az őzike?
    6. Hol hagyta a nyuszi a répát?
    7. Talált-e ennivalót az őzike?
    8. Mit csinált, miután hazaért?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor megy el az őzike otthonról, ha eleséget keres? (Még mikor?)
    2. Mindig elmegy az őzike otthonról, ha ennivalót keres?
    3. Az ennivaló keresés az oka annak, hogy elment az őzike otthonról?
    4. Szereti a nyuszi a répát?
    5. És az őzike?
    6. Más állat is elmegy otthonról, ha eleséget keres?
    7. A valóságban létezik élelmet kereső őzike?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktak csinálni az állatok, ha ennivalóhoz szeretnének jutni?
    • mi lehetett az oka annak, hogy az őzike elment otthonról? (Még mi?)

    Alkalmazó beszélgetés. Mit tehetnek/lehet tenni, …

    • ha megéheznek az állatok?
    • hogy ne éhezzenek az állatok?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az őzike eleséget keres, akkor nincs otthon. Az őzike eleséget keres, tehát… (nincs otthon).
    2. Ha az őzike nem keres eleséget, akkor otthon van. Az őzike nincs otthon, tehát… (eleséget keres).
    3. Vagy eleséget keres az őzike, vagy otthon van. Az őzike még otthon van, tehát… (még nem keres eleséget).
    4. Ha az őzike éhes, akkor elmegy eleséget keresni, és ha elmegy eleséget keresni, akkor nincs otthon. Tehát, ha az őzike éhes, akkor… (nincs otthon).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A nagyravágyó béka

    A nagyravágyó béka

    Egy kövér ökör legelt a szép zöld pázsiton. Látta ezt a béka. Magában mondani kezdte:

    Bizony szép és nagy állat ez. Ha visszatartom a lélegzetem és felfújom magam, én is lehetek ekkora.

    Szét is terpesztette a lábát, és elkezdte felfújni magát. Kérdezte a fiaitól:

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok-e már akkora, mint az ökör?

    Feleltek a fiai:

    • Közel sem.

    Ismét nagyobbra kezdte fújni magát.

    • Na, hogy tetszik, fiaim? Vagyok- már akkora, mint az ökör?

    Feletek azok:

    • Még soka híja!

    Erre minden erejét összeszedte a béka. De amikor igen nagyon igyekezet felfújni magát, bőre repedezni kezdett, és szétpukkadt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hol találkozott a béka az ökörrel?
    2. Miért akart olyan lenni, mint az ökör?
    3. Mit csinált, hogy olyan nagy legyen, mint az ökör?
    4. Mit kérdezett a fiaitól?
    5. Mit mondtak neki a fiai?
    6. Mi történt a békával?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor pukkad szét a béka, ha olyan sok levegőt szív magába, hogy már megreped a bőre?
    2. Bármennyi levegőt be tud szívni egy béka?
    3. Más állat is szétpukkadhat azért, mert túl sok levegőt szívott magába?
    4. Mindi szétpukkad a béka, ha túl sok levegőt szív magába?
    5. Mi lehetett az oka annak, hogy szétpukkadt a béka?
    6. A valóságban tényleg szétpukkadnak a békák, ha felfújják magukat?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit szoktunk érezni, ha nagyon sok levegőt szívunk magunkba?
    • mikor szoktuk úgy érezni, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • mi pukkadhat szét azért, mert túl sok levegő van benne?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha úgy érezzük, hogy mindjárt szétpukkadunk?
    • hogy ne pukkadjon szét a lufi?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy béka túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. A béka túl sok levegőt szívott magába, tehát… (szétpukkadt).
    2. Ha egy béka nem szív magába túl sok levegőt, akkor nem pukkad szét. A béka szétpukkadt, tehát… (túl sok levegőt szívott magába).
    3. Vagy túl sok levegőt szív magába egy béka, vagy nem pukkad szét. A béka még nem pukkadt szét, tehát… (még nem szívott túl sok levegőt magába).
    4. Ha valami nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor túl sok levegőt szív magába, és ha túl sok levegőt szív magába, akkor szétpukkad. Tehát, ha valaki nagyobbnak akar látszani, mint amekkora, akkor… (szétpukkadhat).