Mesemondó blog

Kategória: gondolkodás fejlesztése mesékkel

Nagy József könyve nyomán

  • A nád és a tölgy

    A nád és a tölgy

    A büszke tölgy így szánakozott a nádon:

    • Milyen szomorú a te sorsod! Elég egy szélfuvallat, hogy lehajtsd a fejed, én aonban ellenállok minden szélviharnak.
    • Igaz, hogy a szél meghajlít – vetette ellen a nád -, kiszakítani azonban nem tud.

    Abban a pillanatban vihar támadt, s mintha csak a nád szavait bizonyítaná, elülte után a tölgy a földön feküdt kidőlve, a nád azonban lassan felegyenesedett, és ugyanúgy lengedezett a szélben, mint annak előtte.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miért sajnálta a tölgy a nádat?
    2. Milyen a nád?
    3. Milyennek tartotta magát a tölgy?
    4. Mit válaszolt a nád a tölgynek?
    5. Mi történt hirtelen?
    6. Mit csinált a szél a tölggyel?
    7. Hogyan vészelte át a nád a vihart?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondotok?

    1. Tényleg nagyon erős egy tölgyfa?
    2. Könnyen ki tud egy vihar dönteni egy tölgyfát?
    3. Minden viharban kidől a tölgyfa?
    4. Csak a vihartól dőlhet ki a tölgy?
    5. Még mitől dőlhet ki a tölgy?
    6. Bármilyen tölgy ki tud dőlni a viharban?
    7. Bármilyen viharaban kidől a tölgy?
    8. Más fa is kidől a viharban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi történhet egy fával, ha vihar van?
    • minket is fel tud dönteni a szél?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha nagy szél van?
    • hogy megvédjük a fákat a viharban?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha nincs vihar, akkor a tölgy nem dől ki. A tölgy kidőlt, tehát… (vihar volt).
    2. Ha vihar van, akkor a tölgy kidől. Vihar van, tehát… (a tölgy kidől).
    3. Vagy nincs vihar, vagy kidől a tölgy. A tölgy még nem dőlt ki, tehát… (még nem volt vihar).
    4. Ha nagy vihar van, akkor nagyon erős szél fúj, és ha nagyon erős szél fúj, akkor a fák is kidőlhetnek. Tehát, ha nagy vihar van, akkor… (a fák is kidőlhetnek).
  • A megvendégelt kaftán

    A megvendégelt kaftán

    Törökországban történt, hogy egy tanítónak nem volt pénze szép ruhákra.

    Egyszerű öltözetben ment el a lakodalmas házba. A gazda és a vendégek nagyon megharagudtak, hogy ilyen szegényes öltözékű ember merészkedik a díszes társaságba, és kitessékelték a tanítót. Ez element egy derék barátjához, akinek volt sok szép ruhája, kölcsönkért tőle egy díszes kaftánt, meg egy finom turbánt, és egyéb díszes ruhadarabokat. Visszament a lakodalomba, ahol most már nagy tisztelettel fogadták, jó ételeket raktak elébe. De ő nem nyúlt semmihez, hanem amikor a házigazda nagyon unszolta, hogy lásson már hozzá, levetette a díszes kaftánt meg a turbánt, rádobta a finom tálakra és így szólt:

    • Nesze, díszes kaftán, nesze szép turbán, egyetek, mert mikor nélkületek jöttem, kidobtak, most pedig minden jóval ellátnak. Nem nekem szól a szíves fogadtatás, hanem tinektek!

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová ment a tanító?
    2. Milyen ruha volt rajta?
    3. Hogyan fogadták először a lakodalomban?
    4. Milyen ruhába öltözött másodszorra?
    5. Honnan szerezte a szép ruhát?
    6. Hogyan fogadták, amikor szép ruha volt rajta?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor fogadják szívesen az embert, ha szépen van felöltözve?
    2. Biztos, hogy szívesen látott vendég az, aki szépen fel van öltözve?
    3. Tényleg ilyen sok múlik a szép ruhán?
    4. Létezik olyan társaság, ahol szívesebben látják azt, aki szépen fel van öltözve, mint azt, aki nem szép ruhában van?
    5. Szerintetek számít az, hogy ki milyen ruhában van?
    6. Jobb ember az, aki szép ruhában van?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • hogyan fogadnak minket, ha szép ruha van rajtunk?
    • mikor szoktunk szép ruhába felöltözni?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy szívesen fogadjanak bennünket?
    • ha valakin enm szép ruha van?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit most abbahagyok!

    1. Ha valaki szép ruhában van, akkor szívesen látott vendég. A tanító szép ruhában volt, tehát… (szívesen látott vendég volt).
    2. Ha nem öltözik fel valaki szépen egy ünnepre, akkor nem látják szívesen. A tanítót szívesen látták, tehát… (szépen felöltözött).
    3. Vagy szépen felöltözik valaki egy ünnepre, vagy nem látják szívesen. A tanítót először nem látták szívesen, tehát… (először nem öltözött fel szépen).
    4. Ha valaki szépen fel van öltözve, akkor szívesen látott vendég, és ha szíesen látott vendég, akkor megvendégelik. Tehát, ha valaki szépen fel van öltözve, akkor… (megvendégelik).

    (Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kutya, a macska meg az egér

    A kutya, a macska meg az egér

    Valamikor régen volt a kutyának egy könyve. Félt szegény, hogy elveszíti, ezért elment minden állathoz, hogy őrizzék meg neki, de biz azok nem vállalták. Utoljára, mit tehetett egyebet, mit nem, elment a macskához. Még akkoriban ők jó barátságban voltak egymással, és a macska sok kérésre elvállalta a könyv őrzését.

    A macska sok ideig őrizte a könyvet, de utoljára csak megunta. Gondolta magában, hgoy felteszi a gerendára. Ott nem lesz semmi baja. S csakugyan fel is tette.

    Az egér, amint meglátta a könyvet, odament és szétrágta.

    Nem sok idő múlva kéri a kutya a könyvet. A macska felmegy a gerendára, és lehozza. A kutya bontogatja, lapozgatja, hát látja, hogy csupa rongy. Kérdi a macskát, hogy mit csinált vele. Az elmondja az egész históriát, és a kárért az egeret okolja. De a kutya sem hagyta annyiban a dolgot: megfogadta, hogy ahol egy macskát lát, nem kíméli. Ám a macska is megharagudott az egérre, s azóta üldözi a kutya a macskát, a macska pedig az egeret.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mije volt a kutyának?
    2. Mitől félt a kutya?
    3. Kit kért meg, hogy vigyázzon a könyvére?
    4. Ki vállalta el végül, hogy megőrzi a könyvet?
    5. Hová tette a könyvet egy idő után a macska?
    6. Mi történt a könyvvel?
    7. Kit hibáztatott a macska azért, mert tönkrement a kutya könyve?
    8. Mit szólt ehhez a kutya?
    9. Miért haragudott meg a macska az egérre?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor mehet tönkre egy könyv, ha az egér szétrágja? (Még mikor?)
    2. Mindig tönkremegy egy könyv, ha az egér szétrágja?
    3. Az egérrágás az oka a köny tönkre menetelének?
    4. Más dolog is tönkremegy, ha szétrágja az egér?
    5. Létezik olyan eset a valóságban, hogy az egér megrág egy könyvet?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit lehetett az oka annak, hogy a könyv tönkrement?
    • mi történt a könyvvel, amit szétrágott az egér?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy az egér ne tudjon valamit szétrágni?
    • ha valamit szétrágott az egér?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy. Az egér szétrágta a könyvet, tehát… (a könyv tönkrement).
    2. Ha az egér nem rágja szét a könyvet, akkor a könyv nem megy tönkre. A köny tönkremet, tehát… (az egér szétrágta).
    3. Vagy nem rágja szét az egér a könyvet, vagy a könyv tönkremegy. A könyv még nem ment tönkre, tehát… (az egér még nem rágta szét).
    4. Ha az egér szétrágja a könyvet, akkor a könyv tönkremegy, és ha a könyv tönkremegy, akkor a könyv gazdája mérges lesz. Tehát, ha az egér szétrágja a könyvet, akkor… (a könyv gazdája mérges lesz).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka és a farkas csikót vesz

    A róka és a farkas csikót vesz

    Elindult a róka csikót venni a farkas komájával. Látják, hogy ott legel a ló a csikójával a réten. Kérdi a róka a kancalótól:

    • Eladó ez a csikó?

    Azt mondja a ló:

    • Eladó, hanem a hátulsó jobb lábam patkójára van az ára írva.

    Azt mondja a róka:

    • Én nem tudok olvasni, de farkas komám tud, az majd elolvassa, hogy mi az ára.

    A ló felemelte a hátsó lábát, odament a farkas, el akarta olvasni, de a kancaló jól orron rúgta, hogy gombolyagba tekerődött. A róka meg elszaladt, csak messziről nevetett. Mikor a farkas feljózanodott, odament a rókához. Kérdi tőle a róka:

    • No, komám, ízlett-e a csikóhús?

    A farkas nem tudott semmit se szólni erre, csak elólálkodott.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová indult a róka és a farkas?
    2. Mit láttak a réten?
    3. Mit kérdezett a róka a lótól?
    4. Mit válaszolt a ló?
    5. Kit küldött a lóhoz közel a róka?
    6. Mi történt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok…?

    1. Csak akkor rúgja orrba a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    2. Azért rúgta orrba a ló a farkast, mert a farkas közel ment hozzá?
    3. Máskor is orrba rúghatja a ló a farkast?
    4. Biztos, hogy orrba rúga a ló a farkast, ha a farkas közel megy hozzá?
    5. Más állatot is orrba rúg a ló?
    6. Tényleg orrba tud rúgni egy ló egy farkast?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mit tett a ló, amikor a farkas közel ment hozzá?
    • mikor tudta orrba rúgni a ló a farkast?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • hogy ne rúgjon meg valakit a ló?
    • hogy ne menjen nagyon közel valaki a lóhoz?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy közel megy a farkas a lóhoz, vagy a ló nem tudja orrba rúgni. A ló még nem tudta orrba rúgni a farkast, tehát… (a farkas még nem ment közel a lóhoz).
    2. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a ló orrba tudja rúgni. A farkas közel ment a lóhoz, tehát… (a ló orrba tudta rúgni).
    3. Ha nem megy közel a farkas a lóhoz, akkor a ló nem tudja orrba rúgni. A ló orrba tudta rúgni, tehát… (a farkas közel ment a lóhoz).
    4. Ha a farkas közel megy a lóhoz, akkor a lovat zavarja, és ha a lovat zavarja, akkor a ló orrba rúgja a farkast. Tehát, ha a farkas közel megy a tóhoz, akkor… (a ló orrba rúgja a farkast).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A kék meg a sárga

    A kék meg a sárga

    Egyszer egy kék meg egy sárga festékpötty egymás mellé csöppent.

    • Nem menne egy kicsit távolabb? – mondta a Kék.
    • Menjen maga – válaszolta a Sárga. – Különben is, talán köszönne?
    • Még hogy én köszönjek? Egy Sárgának! Kacagnom kell! Legyen szíves, ne könyököljön az oldalamba! – kiáltott a Kék. – Tudja meg, hogy én színezem az eget, a vízeket meg a tengert is.
    • Az igaz. De ön egyhangú és unalmas. Látott már maga napraforgót? Vagy őszi erdőt? – mondta a Sárga.

    De nem fejezhette be. Összefolyt a két festékpötty. Nem volt már se kék, se sárga. Zöld lett belőlük.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Hová csöppent a kék és a sárga festékpötty?
    2. Mit akart a kék?
    3. Min vitatkoztaka festékpöttyök?
    4. Mi történt velük?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Mindig zöld színű festéket kapunk, ha a sárga és a kék festék összekeveredik?
    2. Csak akkor kapunk zöld színű festéket, ha a kék és a sárga festék összekeveredik?
    3. Csak zöld színű festéket kaphatunk a kék meg a sárga festék összekeverésekor?
    4. Az összefolyás az oka annak, hogy a kék és a sárga festékből zöld lett?
    5. Létezik a kék és a sárga festék összekeveredése?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni, ha a kék és a sárga festék összefolyik?
    • mi lehet az oka annak, ha a kék és a sárga festékpöttyből zöld festékpötty lesz?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha zöld színnel akarunk festeni, de csak kék és sárga festékünk van?
    • ha azt akarjuk, hogy a kék és a sárga festék ne folyjon össze?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a kék festék összefolyik a sárgával, akkor zöld festék lesz belőlük. A kék festék összefolyt a sárgával, tehát… (zöld festék lett belőlük).
    2. Ha a kék és a sárga festék nem folyik össze, akkor nem lesz zöld festékpötty a papíron. Zöld festékpötty lett a papíron, tehát… (a kék és a sárga festék összefolyt).
    3. Vagy összefolyik a kék és a sárga festék, vagy nem keletkezik zöld festékpötty. Még nem keletkezett zöld festékpötty, tehát… (a kék és a sárga festk még nem folyt össze).
    4. Ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor összefolynak, és ha összefolynak, akkor zöld festék lesz belőlük. Tehát, ha a kék és a sárga festék túl közel kerül egymáshoz, akkor… (zöld festék lesz belőlük).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A róka meg a rák

    A róka meg a rák

    Azt mondta a róka a ráknak:

    • Hallod-e, fussunk versenyt!
    • Jól van, róka, én nem bánom!

    Eliramodott a róka, a rák meg utána: az ollójával belecsimpaszkodott a farkába.

    Célba ért a róka, visszafordult, hátranézett, megcsóválta a farkát.

    A rák akkora már eleresztette, talpra állt, és így szólt:

    • Már régóta várlak. Ugyan hol maradtál?

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Mit javasolt a róka a ráknak?
    2. Mit válaszolt a rák?
    3. Mit csinált a rák?
    4. Mi történt, amikor a róka célba ért?
    5. Mit mondott neki a rák?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor ér a rák a rókával egyszerre célba, ha a farkába csimpaszkodik?
    2. Miért ért oda a rák a rókával egyszerre?
    3. Más miatt is odaérhetett volna a rókával egyidőben?
    4. A róka farkába csimpaszkodás az oka, hogy a rókával egyszerre ért a célba a rák?
    5. Más állat is belecsimpaszkodhatna a róka farkába?
    6. Létezik olyan eset, hogy a rák a róka farkába csimpaszkodik?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka, hogy a rák a rókával egyszerre ért célba?
    • mi történik, ha a rák a futó róka farkába csimpaszkodik?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet/nem lehete tenni,…

    • ha nem akarunk egy futóversenyben lemaradni?
    • ha le akarunk hagyni valakit a futóversenyben?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Vagy belecsimpaszkodik a rák a róka farkába, vagy nem ér a rókával egyszerre célba. A rák a rókával egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    2. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókával egyszerre ér célba. A rák belecsimpaszkodott a róka farkába, tehát… (a rókával egyszerre ért célba).
    3. Ha a rák nem csimpaszkodik bele a róka farkába, akkor nem ér a rókával egyszerre a célba. A rák a rókáavl egyszerre ért célba, tehát… (belecsimpaszkodott a róka farkába).
    4. Ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor a rókán utazik, és ha a rókán utazik, akkor a rókával egyszerre ér célba. Tehát ha a rák belecsimpaszkodik a róka farkába, akkor… (a rókával egyszerre ér célba).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hollók versengése

    A hollók versengése

    Két holló azon versengett, melyikük tud magasabbra repülni egy bizonyos nagyságú csomaggal. Az egyik vattát tett a zsákjába, és kigúnyolta a másikat azért, mert az súlyos sót cipelt.

    Ekkor azonban elkezdett zuhogni az eső. A második holló persze ezt előre látta. A só felolvadt az esőben és kicsöpögött a zsákból. Az első holló vattája viszont úgy megszívta magát hirtelen vízzel, hogy a meggondolatlan madár mozdítani sem bírta a szárnyát és feladta a versenyt.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Miben versenyzett egymással a két holló?
    2. Mit tett a zsákjába az egyik?
    3. És a másik?
    4. Mi történt az időjárással?
    5. Mi történt a vattával az esőben?
    6. És a sóval?
    7. Melyik holló nyerte a versenyt?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor oldódik fel a só, ha víz csöpög rá?
    2. Mindig feloldódik a só, ha víz csöpög rá?
    3. A víz az oka a só feloldódásának?
    4. Mástól is feloldódhat a só?
    5. Más is feloldódik a vízben?
    6. FEloldódik a só, ha vizet öntünk rá?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi szokott történni a sóval, ha víz foly rá?
    • mi lehetett az oka annak, hogy felldódott a só?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy a só feloldódjon?
    • ha azt akarjuk, hogy a só ne oldódjon fel?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha a sóra víz folyik, akkor a só feloldódik. A sóra víz folyt, tehát… (a só feloldódott).
    2. Ha a sóra nem folyik víz, akkor a só nem oldódik fel. A só feloldódott, tehát… (a sóra víz folyt).
    3. Vagy víz folyik a sóra, vagy nem oldódik fel. A só még nem oldódott fel, tehát… (még nem folyt rá víz).
    4. Ha a sóra víz folyik, akkor a só elázik, és ha a só elázik, akkor feloldódik. Tehát, ha a sóra víz folyik, akkor… (feloldódik).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • Az állatok vitája

    Az állatok vitája

    Egy udvarban együtt lakott a macska, a kakas, a kutya, meg a kecske. Esténként összeültek, hogy meghányják-vessék a dolgaikat. Csak egy kérdésben nem tudtak megegyezni: kinek-kinek mi ízlik a legjobban.

    – Nincs jobb a tejecskénél! – mondja a macska – Egeret fogni sem rossz, csak fáradságos.

    – Ugyan, a tej! A kukorica vagy az árpa sokkal jobb! – szólt a kakas.

    – Igazán finom csak a csont. Mennyi csontot megettem már életemben! – állította a kutya.

    – Friss szénát ropogtatni, főleg, ha illatos, nagyon jó ám! – mondta a kecske.

    Vitatkoztak, vitatkoztak, de nem tudták eldönteni, hogy mi a legfinomabb.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Kik éltek együtt az udvarban?
    2. Min vitatkoztak az állatok?
    3. Mit mondott a macska?
    4. Milyen kedvenc ételét említette a kakas?
    5. Mi a kedvenc étele a kutyának?
    6. Mit szeret enni a kecske legjobban?
    7. Miben maradtak végül az állatok?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Biztos, hogy szereti a szénát a kecske?
    2. Még mit szeret enni a kecske?
    3. Minden kecske szereti a szénát?
    4. Más állat is szereti a szénát?
    5. Létezik olyan kecske, amelyik meg tudja mondani, hogy mit szeret?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • honnan lehet tudni, hogy milyen ételt szeret egy kecske?
    • milyen állat szereti a friss, illatos szénát?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit nem lehet/lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy jól lakjon a kecske?
    • ha azt akarjuk, hogy ne egyen meg valamit a kecske?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

    1. Ha egy állat kecske, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat kecske, tehát… (szereti a friss, ropogós szénát).
    2. Ha egy állat nem kecske, akkor nem szereti a friss, ropogós szénát. Az egyik állat szereti a friss ropogós szénát, tehát… (ez az állat kecske).
    3. Vagy kecske egy állat, vagy nem szereti a friss, ropogós szénát. A macska nem szereti a friss, ropogós szénát, tehát… (a macska nem kecske).
    4. Ha egy állat kecske, akkor szeret növényeket enni, és ha szeret növényeket enni, akkor szereti a friss, ropogós szénát. Tehát, ha egy állat kecske, akkor… (szereti a friss, ropogós szénát).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

  • A hóember

    A hóember

    Nagy hó volt, a gyerekek nagy hóembert csináltak. Ócska kalapot nyomtak a fejébe. Vörös orrot is kapott – sárgarépából. Két fekete szemet – szép fekete szénből. Benézeget azzal a fekete szemével az ablakon át a szobába, és így szólongatja Fülest:

    – Fülesmackó! Olyan gyönyörű idő van ma! Gyere ki sétálni!

    Fülesmackó nagyon megbarátkozott a hóemberrel. Mindennap meglátogatta, és mindenféle ajándékot hozott neki. Egyszer színes papírból gombokat ragasztott fehér kabátjára. Máskor meg tollat tűzött a kalapja mellé.

    Egy délelőtt a szokottnál erősebben tűzött a nap. A hó olvadni kezdett. Csepp, csepp… a jégcsapokról folydogálni kezdett a víz, a hóember fekete szeméből pedig szürke könnyek gördültek alá.

    – Ments meg Füles! – könyörgött barátjának. – A nap tócsát csinál majd belőlem.

    Fülesmackó törte, törte a fejét, végül is ezt sütötte ki: “El kell takarni a hóembert a napfény elől. Erre a célra pedig legalkalmasabb egy esernyő.” Néhány pillanat múlva a hóember árnyékban hűsölt a piros ernyő alatt. Még sokáig így fog állni. Talán egész tavaszig.

    Beszélgetés

    Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

    1. Milyen idő volt?
    2. Mit csináltak a gyerekek?
    3. Milyen volt a hóember?
    4. Milyen viszonyban volt Fülesmackó a hóemberrel?
    5. Milyen ajándékokat vitt neki?
    6. Milyen idő volt egyik délelőtt?
    7. Mi történt a hóemberrel?
    8. Miért könyörgött Fülesmackónak a hóember?
    9. Mit talált ki Fülesmackó, hogy megmentse a barátját?

    Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

    1. Csak akkor olvad el a hóember, ha erősen tűz a nap?
    2. Biztos, hogy elolvad a hóember, ha erősen tűz a nap?
    3. Minden hóember elolvad, ha erősen tűz a nap?
    4. Az erős napsütés lehet az oka, hogy elolvad a hóember?
    5. Még mikor olvadhat el a hóember?
    6. Ha van esernyője a hóembernek, akkor az megvédi az olvadástól?
    7. Fülesmackó létezik a valóságban?

    Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

    • mi lehetett az oka annak, hogy olvadni kezdett a hóember?
    • mi történik a hóemberrel, ha erősen süt a nap?

    Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

    • ha azt akarjuk, hogy ne olvadjon el a hóember?
    • ha azt akarjuk, hogy elolvadjon a hó?

    Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit aggahagytok!

    1. Ha Fülesmackó nem ad esernyőt a hóembernek, akkor a hóember elolvad. A hóember nem olvad el, tehát… (Fülesmackó esernyőt adott neki).
    2. Ha Fülesmackó esernyőt ad a hóembernek, akkor a hóember nem olvad el. Fülesmackó esernyőt adott a hóembernek, tehát… (a hóember nem olvadt el).
    3. Vagy nem ad Fülesmackó esernyőt a hóembernek, vagy a hóember nem kezd olvadni. A hóember már olvadni kezdett, tehát… (Fülesmackó még nem adott neki esernyőt).
    4. Ha a hóembernek van esernyője, akkor nem süt rá a nap, és ha nem süt rá a nap, akkor nem olvad el. Tehát, ha a hóembernek van esernyője, akkor… (nem olvad el).

    (Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)