Egér, egér, adok neked csontfogat,
Adj te nekem vasfogat!
Gyí Pápára, pillangóra,
Onnan megyünk Komáromba,
Győrbe gyöngyért,
Komáromba dohányért,
Szentpéterre kenyérért,
Adnak ott egy petákért.
Egyet tojik a fürjecske,
Rirom, rárom, rárom!
Rettye, ruttya, szénám, rendem,
Rendem, rendem, rárom.
Hátamon a zsákom,
Zsákomban a mákom.
Kilyukadt zsákom,
Kihullott a mákom.
Aki szánja károm,
Szedje össze mákom!
Hova tegyem a sapkát,
hogy megleljem reggel,
reggel,
mikor a nap felkel?
Tedd ide, tedd oda,
tedd az ágy lábára,
ott megleled reggel,
mikor a nap felkel.
Eső, eső, ess eső
Fűbe, fába
Búza bokorjába;
Olyan legyen az én hajam,
Mint a csikó farka;
Még annál is hosszabb,
Mint a Duna hossza;
Még annál is hosszabb,
Mint a világ hossza.
Adjon isten füvet, fát,
Tele pincét, kamarát,
Sok örömet e házban,
Boldogságot hazánkban
Ebben az új évben.
Elmondanám. Nincs bundám,
Mert nem hagyott nagypapám.
Bort, búzát, barackot,
Kurta farkú malacot,
Szekerünknek kereket,
Poharunknak feneket:
Hadd ihassunk eleget!
Ez újév reggelén minden jót kívánok,
ahová csak nézel, nyíljanak virágok!
Még a hó felett is virág nyiladozzon,
dalos madár zengjen minden rózsabokron!
Minden szép, minden jó legyen mindig bőven,
szálljon áldás rátok ebben az új évben!
Újesztendő vígságszerző
Most kezd újulni,
Újuláskor víg örömet
Most kezd hirdetni.
Új napokkal, bor-búzával
Látogass minket,
Mi is néked úgy szentelünk
Víg esztendőket.
(Forrás: Bauer Gabriella – Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Mesemondó blog 