Mesemondó blog

Címke: Találós kérdések

Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó

  • Fürdőszoba

    Fürdőszoba

    Ha rám nézel, visszanézek,
ha rám nevetsz, kinevetlek.
Tiszta, igaz és hű vagyok,
kedvedért én hazudok.
(tükör)

Melyik kör lehet szögletes?
(tükör)

Ha előtte állok,
benne vagyok.
(tükör)

Sosem eszik száz fogával,
mégis mindig elkoptatja.
(fésű)

Csonttorony tetején
szarueke szánt.
(fésű)

Élő bércek csúcsán
erdő földjét szántja.
(fésű)

Foga van,
de mégsem harap. Mi az?
(fésű)

A szájadba teszed,
de meg már nem eszed.
(fogkefe)

Minden reggel táncot jár,
száz lábával a szádban jár.
(fogkefe)

Nekem olyan lovam van,
amelyik fehéret eszik,
s feketét porzik.
(borotva)

Csonton vascsikó kaparász.
(borotva)

Van a házunkban valahol 
egy icipici tó,
úszni benne nem lehet,
de lubickolni jó.
(fürdőkád)

Vízben síkos, kézben habos,
piszkos kezet tisztára mos. Mi az?
(szappan)

Simogatja arcod, kezed
mindennap,
s jóságáért cserébe egy kevés
vizet kap.
(törülköző)

Szárítás közben lesz vizes. Mi az?
(törülköző)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Lakóház

    Lakóház

    Kint is van, bent is van,
mégis nagyon jó helyt van.
(ajtó)

Télen, nyáron nyílik,
mégsem virágzik.
(ajtó)

Mindig nyílik, de sosem virágzik.
Mi az?
(ajtó)

Mi ez? Kifordul, befordul,
nem jutsz be, ha nem mozdul.
(ajtó)

Minden háznál - szokás szerint,
egy napa alatt százszor nyílik.
(ajtó)

Helyén elfér egy tehén,
mégis megfordul akkora helyen,
mint a dió. Mi az?
(ajtó)

Kinn sem vagyok,
benn sem vagyok,
ha vendég jön,
rajtam kopog.
(ajtó)

Kinn sem vagyok,
bent sem vagyok
Hol vagyok?
(a küszöbön)

Mindig az ajtó előtt alszik.
(küszöb)

Rajta át lépsz
ki is, be is
mindenhonnan,
mindenhova,
nincs nélküle
cirkusz-sátor,
se lakóház,
se óvoda!
(küszöb)

Kilátsz rajta,
belátsz rajta.
Miért kukucskálsz
kicsi Marcsa?
(kulcslyuk)

Lyukba teszem, táncoltatom.
(kulcs)

A gazdáját meg sem várja,
előtte megy be a házba.
(kulcs)

Fele a markomban, fele a lyukan.
(kulcs)

Mi megy be leghamarabb a házba?
(kulcs)

Nem állat,
de hűségesen őrzi a házat. Mi az?
(zár)

Fele a markomban, fele az ajtóban. Mi az?
(kilincs)

Belül fogod, kívül mozog,
kívül fogod, belül mozog.
Nélküle nem sokra mész,
ha kedved szottyan, hogy belépj.
(kilincs)

Kint is van, bent is van,
mégis csak a házban van. Mi az?
(ablak)

Se kint, se bent,
se fent, se lent.
(ablak)

Benn is vagyok,
kinn is vagyok,
benn se vagyok,
kinn se vagyok.
(ablak)

Kinn is kukucsi, benn is kukucsi.
(ablak)

Nappal világít, éjjel sötétít.
(ablak)

Ki is néz, be is néz.
(ablak)

Kint is van, bent is van,
középen kereszt van.
(ablak)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés - Társ kiadó)
  • Természeti jelenségek (6.)

    Természeti jelenségek (6.)

    Néha susog, néha zokog.
a szemeddel mégse látod. Mi az?
(szél)

Nem lát, nem hall,
de titokban sugdolózik. Mi az?
(szél)

Hallod, de nem látod. Mi az?
(szél)

Fúj és fütyül, pedig nincsen szája. Mi az?
(szél)

Nincsen testem, nincs barátom,
nincs kenyerem, se lakásom,
eső eshet, mégse ázom,
nyargalászok hét határon.
Februárban hozok fagyot,
bátyáim a vad viharok,
ha bezárod az ablakod,
fütyörészve kint maradok.
Nos, tudod már, hogy ki vagyok?
(szél)

Széles világba
futkorászik magába,
nyakában a lába,
sosem érsz nyomába. Mi az?
(szél)

Se keze, se lába,
a kaput mégis kitárja. Mi az?
(szél)

Nincsen szárnya, nincsen lába,
mégis a világot járja.
(szél)

Se keze, se lába,
mégis fütyülve járkál a világba. Mi az?
(szél)

Lába nincs, de messze fut,
szárnya nincs, de messze száll. Mi az?
(szél)

Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az?
(szél)

Szárnya nincs és mégis röpül. Mi az?
(szél)

Láttam én már olyan vitézt,
egyet sem lép mégis halad. Mi az?
(szél)

Bekalandozza a világot,
de egyetlen várost sem ismer. Mi az?
(szél)

Nincsen szárnya, mégis repül,
fákon, bokrokon hegedül.
Ha nem repül, nincsen sehol,
de mégis csak van valahol.
(szél)

Olyan, mint a rossz gyerek,
az utcákon tekereg,
bekukucskál minden lyukon,
mégsem csípik sehol nyakon.
(szél)

Fenn repül - nem madár,
lyukba bújik - nem bogár. Mi az?
(szél)

Kötekedik fűvel, fával,
játszik mások kalapjával,
lovagol az ember hátán,
soha nem áll saját lábán.
(szél)

Ha kedvem jó, simogatlak,
szép gyengéden átkarollak.
De ha kedvem végleg oda,
beletépek a hajadba,
megcibálom a ruhádat,
a szemed is könnybe lábad.
(szél)

Híres legény vagyok,
tű fokán átbújok,
de ha egyszer megharagszom,
tenger vizét megszalasztom,
a fát tövétől kicsavarom.
Ugyan bizony mi vagyok?
(szél)

Nincs patája, mégis nyargal,
nincs szája, de süvölt, beszél,
élete sincs, de mégis él.
Panasza sincs, mégis zsémbes,
nem bosszantják, mégis mérges.
(szélvihar)

Váratlanul körülsüvít,
szemedbe fúj, hátha taszít,
ha lengedez, én szeretem,
viharban: sújt a félelem.
A magvakat viszi, szórja,
a vitorlás csónakot tolja,
aki kitalálja, mondja!
(szél)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Természeti jelenségek (5.)

    Természeti jelenségek (5.)

    Napsütésben melléd szegődik,
de meg nem szólít. Mi az?
(árnyék)

Földön fut négykézláb,
a lábaimnál játszik,
estére nagyra nő,
éjjel nem is látszik.
Követne akkor is,
ha vízben járnék.
Na, mi az, mondd meg!
Nem más, csak az...
(árnyék)

Vízen átmegy száraz lábbal,
de nem bír az égő lánggal. Mi az?
(árnyék)

Nekem is van, neked is van,
kertben kóró, annak is van.
(árnyék)

Bármerre jársz, mindig követ,
s hiába dobsz felé követ,
nem ijed meg, el nem szalad
hogyha megállsz, ő is megáll,
s ha elindulsz - veled halad.
(árnyék)

Ahol jársz, magaddal viszed,
a kezedbe mégsem veheted.
(árnyék)

Éjjel-nappal járok,
de éjjel nem látom magamat,
csak nappal.
(árnyék)

Árnyékban hiába keresel.
(árnyék)

Életem elején nagyobb vagyok nálad,
életem delén kisebb vagyok nálad,
életem utolján nagyobb vagyok nálad.
(az árnyékod)

Jaj, de szépen süt a hold,
megy egy eleven s egy holt.
(ember és az árnyék)

Mikor állok, ő is áll,
mikor járok, ő is jár. Mi az?
(az árnyékom)

Híd, de sosem építették,
hét színe van, egy se festék,
földtől nyúlik mindkét vége,
mégis felvezet az égbe.
Senki nem szed rajta vámot,
széles útját mégse járod,
mert a hídfőt nem találod.
(szivárvány)

Ritka vendég föld felett,
jöttét lesik az emberek.
Ha feltűnik az égbolton,
mindenki nézi boldogon.
(szivárvány)

Fönt nevet az apa,
könnyezik az anya,
lent a lányuk
hétszínű övet köt. Mi az?
(szivárvány)

Színes tartógerenda
a világra borulva.
(szivárvány)

Háztetőmön keresztül
tarka pányvaív feszül. Mi az?
(szivárvány)

Töve tengerbe,
levele szemembe,
ága-boga, hajléka
hajlik Jeruzsálembe. Mi az?
(szivárvány)

Szeg nélkül és fa nélkül,
szerszám nélkül, vas nélkül,
szemed előtt híd épül.
(szivárvány)

Honnan jön? Senki se tudja,
azt se, merre visz az útja.
Kéményeken furulyáz,
tőle lobban a parázs.
Hátán felhő lovagol,
nád előtte meghajol,
a fák róla beszélnek,
minek hívják, mondd meg!
(szélnek)

Mindörökké barangolok,
azt sem tudom, hogy hol lakom.
Ahol járok, dörömbölök
ajtón és ablakon.
Ezért senki nem szeret.
Ki is szeretné a...
(szelet)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Természeti jelenségek (4.)

    Természeti jelenségek (4.)

    Aranyméz letarolja
égtől a földre,
felkúszol, lecsúszol
kedvedet töltve:
arcodat befutja
mennyei repkény. Mi az?
(napfény)

Éjjel-nappal nincs nyugalma,
két világ a birodalma.
A sötétség úgy fél tőle,
mindenütt szalad előtte. Mi az?
(napsugár)

Úton megyen nem poroz,
vízen megyen, nem csobog,
nádon megyen, nem suhog,
sáson megyen, nem susog,
eső éri, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik. Mi az?
(napsugár)

Balta nélkül, csákány nélkül
jeget tör. Mi az?
(napsugár)

Út fut, minden házba befut. Mi az?
(napsugár)

Legnagyobb a világon,
s a legkisebb lyukon is befér. Mi az?
(napsugár)

Az én ablakomban is van, 
a te ablakodban is van,
a más ablakában is van. Mi az?
(napsugár)

Eső veri, nem ázik,
ha fagy éri, nem fázik. Mi az?
(napsugár)

Magasabb a toronynál,
vékonyabb a nádszálnál. Mi az?
(napsugár)

Künn is van, benn is van,
mégsem lehet megfogni.
(világosság)

Két krajcár az ára,
mégsem fér a házba. Mi az?
(világosság)

Fénynél születik, sötétben meghal,
makacs kísérőd, nem lát és nem hall.
Árokba eshetsz, kajánul majmol,
nemhogy kihúzna rögtön a bajból.
Ha fára mászol, kúszik utánad.
Bemész a tóba? Úszni sem fáradt.
Akkor is követ, ha nem akarod,
csak sötétben tűnik el mindjárt,
nyomát sem látod, hogy nappal itt járt.
(árnyék)

Este hosszú, délben kurta,
falon néha igen furcsa. Mi az? 
(árnyék)

Jól látható dolog, mégis csupa semmi,
sötét - mégis fénynél tudod észrevenni.
Mindenhol fekete a megjelenése,
égjen gyertya, avagy süssön a nap fénye.
Egy cseppet sem halljuk, sőt nem is érezzük,
mégis hűsítőül gyakran felkeressük.
De mihelyt a fény kialszik hirtelen,
azonnal eltűnik, nyoma sem marad fenn.
(árnyék)

Megyen-megyen, meg-megáll,
hol lefekszik, hol feláll.
(árnyék)

Hídon megyen nem dobog,
vízen megyen nem locsog,
nádon megyen, nem ropog,
sáron megyen, nem pocsog.
(árnyék)

Míg fönn a nap, s fény vesz körül,
nem távozik tested mögül.
Hol röviden, hol meg hosszan,
állva, ülve, csak veled van.
De ha a fényt búra váltja,
testednek e hű barátja
észrevétlen odahagy,
s a sötétben magad vagy.
(árnyék)

Van egy barátom, olyan, mint én,
úgy tud futni éppen, mint én.
Ha eszem, nem kéri,
ha iszom, nem nézi.
Ki lehet ő? Tudsz rá felelni?
(árnyék)

Vízen megyen, nem zuhog,
sáron megyen, nem suhog,
eső veri, nem ázik,
fagy éri, nem fázik.
(árnyék)

Lassan megy, mégis
versenyt fut a nappal. Mi az?
(árnyék)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Természeti jelenségek (3.)

    Természeti jelenségek (3.)

    Báránynak nevezik,
bár nem béget soha,
nincs gyapjú a hátán,
nincs szája, sem foga,
lába sincs és méis
vándorol a nyájban,
tavasszal és ősszel,
s akkor is ha nyár van. 
(bárányfelhő)

Kormos hasú bivalyok
fellegelik a napot.
Összecsapnak, láng ragyog.
Tejük habzón dől, csorog.
(esőfelhők)

Erős, tán a legerősebb,
az életnél is idősebb,
s a föld színén, a föld alatt
meg sem állna, mindig halad.
Néha mintha szárnya volna,
felszáll messze a magasba,
s ha elunta égi útját,
könnyei a földet mossák.
(eső)

Mindent lemos szappan nélkül,
tőle erdő, mező zöldül.
Mi az?
(eső)

Magasabb a toronynál,
vékonyabb a nádszálnál.
Mi az?
(eső)

Vékonyabb a nádszálnál,
magasabb a toronynál.
Sírva dudorászik,
ezüstösen poroszkál. Mi az?
(eső)

Földre esem, de nem fáj,
minden növény engem vár.
(eső)

Felhő könnye hull a földre,
futó csermely lesz belőle.
(eső)

Felhőből jön, földre ér,
onnan hamar visszatér. Mi az?
(eső)

Felül kopog, alul csobog. Mi az?
(eső)

Ló lába szúrta,
kerék talpa gyúrta,
disznó orra túrta,
az út szélén kész a torta. Mi az?
(sár)

Kopogva hull le a földre,
a szántóföldre, a mezőre.
Nyomában letarolt határ - 
termést ott már senki se vár.
(jégeső)

Nagy meleg után érkezik,
vízzel, széllel keveredik,
s ahová csak elmehet,
pusztítja az életet.
(jégeső)

Szent Péter apostol és az égi szentek,
égi tekepályán gurigázni kezdtek.
Nehéz golyójuknak lehallatszik hangja,
dőlnek is a bábuk, visszhangzik robaja.
(mennydörgés)

Hegyomlás robaja
füled hasogatja,
vakító fénysugár
szemed kápráztatja. Mi az?
(mennydörgés, villámlás)

Sohasem hazudik,
mégis mindig becsap. Mi az?
(villám)

Egy lábon imbolygott,
egy nagyot kacsintott.
(villámlás)

Paták vad vágtával messze dübörögnek,
vészes csattogással egyre közelednek.
Láng lobban nyomukban amíg elrobognak,
szél süvít mögöttük mire elcsitulnak.
(vihar)

Cserfa csattan,
ezer ága pattan,
ezer ágán ezer fészek,
ezer fészek, ezer tojás,
mégis egy a székük.
(napkelte)

Csontkürttel kürtölnek,
aranydeszkák hasadnak,
földi férgek mozognak.
(hajnalhasadás)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Természeti jelenségek (2.)

    Természeti jelenségek (2.)

    Felhőben születik, földön él,
ha meleg éri - elalél. 
(hó)

Fehér csillag takaró,
a világnak, jaj, de jó!
Kucsma ül a lámpán,
bunda a házak hátán,
lepedő a réten,
köpönyeg a kerítésen.
Foszlik, porzik, kavarog a szélben,
jó meleget ad a nagy hidegben. Mi az?
(hótakaró)

Fehér asztalterítő borítja a földet. Mi az?
(hótakaró)

Fehér tehén elszalad,
a fekete itt marad.
(hóolvadás)

A tó hátán gyémánt takaró,
vas csikóval siklani rajta jó.
(jég)

Ma még locsog, holnap kopog,
minden gyerek csúszkálni fog.
(jég)

Kinn kemény, akár a kő,
elolvad, ha a házba jő. Mi az?
(jég)

Víz szülötte, földön hálok,
anyám látva vízzé válok.
(jég)

Víztől lett és vízzé válik. Mi az?
(jég)

Vagyon olyan állat, ki szüli ő fiát,
a fiú aztán szüli az ő anyját.
Hogy lehet ez, mondd meg nekem az okát,
megnyitom érette erszényemnek száját.
(víz-jég-víz)

Csipp, csipp, csepp, ezüst csepp.
Csörren, csurran csendesen.
Csipp, csipp, csepp, sok-sok csepp.
Ha a nap kisüt melegen,
vízzé válik, az ereszről lecsepeg. Mi az?
(jégcsap)

Égnek áll a gyökere,
és úgy nő a földre le.
Mondd meg hamar, mi lehet?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst függők. Mi az?
(jégcsap)

Eresz alatt ezüst korsók függnek,
a nap melegétől mind kiömlenek. Mi az?
(jégcsapok)

Üvegfalon sosem lengő,
fenyők, zuzmók, meseerdő,
ezüsterdő, kristálylombok,
napsütésben gyönggyé omlók.
(jégvirágok)

Virág - télen kivirágzik,
meleg naptól elázik. Mi az?
(jégvirág)

Hidegben virágzik,
melegben elszárad.
(jégvirág)

Nincs keze, nincs foga neki,
mégis megmar, ha teheti.
(fagy)

Nincs szeme,
nincs keze,
mégis ír az ablaküvegre.
(hideg)

Szárnya nincs és mégis repül,
a föld felett körös-körül.
Néha fent száll,
néha lent jár,
ismeri őt: tavasz, ősz, nyár!
A hátával napot takar,
esőt zúdít, hogyha akar.
Mi ez, Gyuri?
Mondd meg hamar!
(felhő)

Hol vizet önt,
hol havat hint,
hol jeget szór fejedre,
s elszáll
- pedig szárnya sincsen -
nyugatra vagy keletre.
(felhő)

Se oldala, se feneke,
mégis megáll a víz benne. Mi az?
(felhő)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Természeti jelenségek (1.)

    Természeti jelenségek (1.)

    Csillag fent a fellegekben,
vízzé válik tenyeredben.
(hópehely)

Vízbe esik, eltörik,
kőre esik, nem törik.
(hópehely)

Hideg pillangó,
a vetésnek takaró.
(hópehely)

Földre esem, de nem fáj,
minden gyerek engem vár.
(hópehely)

Hullok, hullok sebesen,
meghalok a kezeden.
(hópehely)

Madarak szállnak szárnyak nélkül,
fára ülnek lábak nélkül.
Jön egy király napkeletről,
mind megeszi szája nélkül.
(hópelyhek és a Nap)

Sok-sok apró szárnytalan,
jön valaki lábatlan,
mind megeszi szájatlan.
(hópelyhek és a Nap)

A nagy méhkas sűrűn rajzik,
ha nap süti, mind elázik.
(havazás)

Égtől hullok, fehér vagyok,
szeretem a kemény fagyot.
Siklik rajtam szánkók talpa,
víg csatákban vagyok labda...
De ha olvad, vízzé válok,
pára leszek, égbe szállok.
(hó)

Nagy hidegben soká élek,
vigyél szobádba: meghalok. 
(hó)

Kiszakadt egy nagy-nagy zsák,
szerteszórja tartalmát.
Szeretik a gyermekek,
tudod-e, hogy mi lehet?
(hó)

Fehér tollú kiscsibe,
kerek tál a tó színe,
megsütötte Holdanyó,
majd megeszi Napapó. 
(hó)

Csillog is, villog is,
hullik is, múlik is,
a füstös háztetőn,
ezüstös fény, ragyogó!
Hűvös is, befed is,
vetésen meleg is,
jó takaró!
(hó)

Égtől hull, jaj, de jó!
Lesz belőle takaró,
ráborul a vetésre,
hogy a fagytól megvédje.
Vastag bundája alatt
kenyérmagvak alszanak,
puha ágyban telelnek,
s kikeletkor kikelnek.
Ha kisüt a meleg nap,
elolvad a bundája,
lesz belőle pocsolya. Mi az?
(hó)

Hófehér a születése,
fekete a temetése.
(hó)

Tiszta, fehér születése,
sáros, piszkos temetése.
(hó)

Fehér, bársony születése,
lucskos, sáros temetése.
(hó)

Születése csillogó,
temetése locsogó.
(hó)

Fehér pokróc egész földön,
nem itt szövik, az égtől jön.
(hó)

Van egy szép fehér ingem,
az ég varrta énnekem.
Ha melegen süt a nap,
az én ingem elolvad.
(hó)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés - Társ kiadó)
  • Időszámítás

    Időszámítás

    Két vége tél, közepe nyár. Mi az?
(esztendő)

Két vége hideg, közepe meleg. Mi az?
(esztendő)

Hideggel jön, hideggel megy. Mi az?
(esztendő)

Megyen már, meneget,
vissza-visszanézve,
nyomában jön az öccse,
vígan fütyörészve.
Beéri az öreget,
s válláról a terhet
legényesen leveszi,
pedig még csak gyermek.
Lépeget szótlanul,
s mikor éjfél eljön,
férfiasan kezet fog
múlttal a jövenőd.
Mi lehet ő?
(esztendő)

Temetésre készülődnek,
közben várják születését.
(óesztendő, újesztendő)

Egy anyának tizenkét gyermeke, 
s ötvenkét unokája van tőle.
(év, hónapok, hetek)

Kerek élet fája,
szép tizenkét ága.
Szép tizenkét ágán
ötvenkét virága.
Ötvenkét virágán
négy gyöngy levelecske,
négy gyöngy levelecskén
hét gyöngy erecske.
(év, hónapok, hetek, napok)

Az Istennek van egy nagy kerek fája.
Annak a fának tizenkét szép ága.
Tizenkét szép ágának ötvenkét almája,
ötvenkét almának háromszázhatvanöt cikke. Mi az?
(év, hónapok, hete, napok)

Ismerek egy magas fát,
rajta épp tizenkét ág,
négy fészek mindegyiken,
hét tojás a fészekben. Mi az?
(év, hónapok, hetek, napok)

Négykerekű szekerét tizenkét ló vonja,
a tizenkét lónak ötvenkettő lába,
háromszázhatvanöt patkószeggel rakva.
A kocsis és fullajtár egymást ugyan űzik,
szekerében az ember hol izzad, hol fázik.
(Év, hónapok, hetek, napok. A kocsis és a fullajtár a Nap és a Hold)

Kerek élet fája, szép tizenkét ága,
szép tizenkét ágán ötvenkét virága,
ötvenkét virágán hét gyöngylevelecske,
gyöngylevelecskéin huszonnégy erecske. Mi az?
(év, hónapok, hetek, napok, órák)

Egy nagy tölgynek tizenkét ága,
mindegyik ágon négy madár fészkel.
Mindegyik fészekben hét tojás van, 
mindegyik tojásból huszonnégy fióka kél,
ezek mindegyike meghal, amint hatvan lépést tesz.
(év, hónapok, hetek, napok, órák, percek)

Kerek egy ég alja,
kerek egy nagy fa,
kerek egy nagy fának
négy gyönyörű ága,
négy gyönyörű ágának
ötvenkét ere,
ötvenkét érnek
háromszázhatvanöt levele.
(év, évszakok, hetek, napok)

Van egy fa,
annak van négy ága.
Minden ágán van három fészek,
minden fészekben van négy madár,
minden madárnak van hét tojása,
s minden tojásból huszonnégy fióka kel ki. Mi az?
(év, évszakok, hónapok, hetek, napok, órák)

Volt egyszer egy építőmester, az épített egy nagy palotát.
A palotában volt egy nagy fa. Annak a fának volt tizenkét ága,
minden ágának volt harminc ágacskája, és minden ágacskán volt egy fekete meg egy fehér cseresznye. Mi az?

(az építőmester: Isten, a nagy fa az év, a tizenkét ága tizenkét hónap, a harminc ágacska a harminc nap a hónapban, a fekete cseresznye az éjjel, a fehér a nappal)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)