Az énhatékonyság pedagógiája – komplex, élmény- és tapasztalati alapú módszertan, ami – a hagyományos tantárgyközpontú oktatás helyett kifejezetten a diákok belső cselekvőerejét, önbizalmát és kihívásokkal való megküzdési stratégiáit fejleszti.
A módszer eszközei:
- a differenciálás,
- a biztatás,
- a késleltetés,
- a kihívás,
- és az önreflexió.
A pedagógus együtt tevékenykedik a diákokkal, sikerélményt idéz elő, példamutatással tanít.
Frontális oktatás és előadás helyett
- szemléltet,
- bemutat,
- beszélgetést kezdeményez.
A tevékenységet részfolyamatokra bontva együtt végzi a diákokkal, figyelembe véve a diákok
- egyéni képességeit,
- életkori sajátosságait,
- érdeklődését és
- érzelmi szükségletét.
A valódi életben gyökerezik. A hétköznapokra alapozva mindennapi példákon és használati tárgyakon keresztül, az érzékszervek bevonásával oktat. Szabad megfogni, szétszedni, összerakni. Kézzelfogható, látható és hasznos eredmény elérésére törekszik.
Célja:
- az énhatékonyság,
- annak a belső erőnek és hiedelemnek a kialakítása, mely által az egyén hisz a saját képességeiben, a megküzdés lehetőségében és céljai elérésében.
Feladata:
- a cselekvővé tétel,
- a teremtés élményének létrehozása,
- a társadalmi hasznosság megtapasztaltatása,
- a megküzdés és az önreflexió képességének kialakítása,
- valamint a belső kontroll fejlesztése.
