Fürge patak, licsi-locs, merre-hová iramodsz? Malomkereket forgatok, szomjú madárkát itatok, locsolok tikkadt kerteket, meztelen lurkót fürdetek.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)
Megyek, megyek, mendegélek, kerek erdőn keresgélek: vackort, vadrózsát, virágszagú szamócát, nagykalapos gombát, de nem a bolondját!
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989.)
Szántás, szaporodj, friss föld, fodrosodj, - eke nyomán mély barázda, sereg varjú bogarássza, meg egy kis bicegő barázdabillegető.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.)
Én kis kertészlegény vagyok:
Virágokat locsolgatok.
Azt hallottam, hogy egy rózsa
El akar hervadni.
Szabad megöntözni?
Jó reggelt, jó reggelt,
kedves liliomszál,
megöntözlek rózsavízzel,
hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
piros tojást láttam,
bárány húzta zengő kocsin,
mindjárt ide szálltam.
Nesze hát rózsavíz,
gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás, piros tojás,
tarisznyámba várom.
Luca, Luca, kity-koty, kity-koty
Gelegenye kettő, három.
Száras körtét várom!
Majd meglátom: mit adtok:
Amit adtok, elveszem:
Van tarisznyám, elteszem!
Cserebogár, cserebogár,
mondd meg nekem, mikor lesz nyár?
Mum, mum!
Hogy kacag a cserebogár?
Hum, hum!
Hogy beszél a cserebogár?
Pum, pum!
Hogy dalol a cserebogár?
Zum, zum!
Hogy zsémbel a cserebogár?
Brum, brum!
Az elejin,
az elejin
csak lassan menjünk,
A hátulján, a hátulján csak gyorsan menjünk,
Piz vónék, perdülnék,
Rózsa vónék, terülnék,
Mégis kifordulnék.
Elmentem én a szőlőbe,
Szőlőt csipegetni,
Utánam jött egy vén asszony,
Jól megveregetni,
Elbújtam én a nád közé,
Sípot csinálgatni.
Az én sípom csak azt fújja:
Dirr, durr, csapodár,
Ketten fogunk egy békát,
Neked adom a farkát.
Elszaladt a kemence,
Tele pogácsával;
Utána a gazdaasszony
Hosszú piszkafálval.
Sári, Mári, nem köll várni,
Majd meglássuk estére,
Hogy hol fogsz vacsorázni!
Kijött ördög a poklából,
Füle is van néki.
Utána a Purutó,
Táncot fütyül néki.
Sári, Mári nem köll várni,
Majd meglássuk estére,
Hol fogsz vacsorázni!
Sárga lábú kis kakas,
Kiugrott a gyöpre,
Patyolatos, törökre,
Gyönge feleségre,
Kon, kon kondítsd ki!
Ezt a szépet pördítsd ki!
Fáj a kutyámnak a lába,
Megütötte a szalmába,
Ördög vigye a szalmáját,
Mé bántotta kutyám lábát!
Fáj a kutyámnak a háta,
Megütötte oláh fáta.
Ördög vigye oláh fátát,
Mé bántotta kutyám hátát.
Fáj a kutyámnak a hasa,
Megütötte török basa.
Ördög vigye török basát,
Mé bántotta kutyám hasát.
Fáj a kutyámnak a farka,
Odacsípte ajtó sarka.
Ördög vigye ajtó sarkát,
Mé bántotta kutyám farkát!
(Forrás: Bauer Gabriella – Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Mesemondó blog 