Tolla van, de nem madár, négy lába van, mégsem jár. (ágy)
Megvetik bár, de nem magvető. (ágy)
Se nem eszik, se nem iszik, mégis minden nap öltözik. (ágy)
Alig várom, hogy reggel legyen. (ágy)
Négyszögletes, holdas, puha pihetollas. (ágy)
Nappal puffad, éjjel lohad. (párna)
Az ágyból sohasem kel fel. (párna)
Egy nagy kalap alatt négyen laknak. (asztal)
Négy lába van, mégse jár, jó rajta a teli tál. (asztal)
Négy lába van, mégse jár, konyhában, szobában áll. (asztal)
Szobában van, jaj de jó! Ő mindenre kapható: lehet rajta inni, enni, leckeírás neki semmi. De máskor is hasznos ám: rajta abrosz, váza áll. Vajon mi az, tudod már? (asztal)
Kiterített kendő alatt négy lány ácsorog. (asztal)
Négy testvérnek egy kalapja, mésem vesznek össze rajta. (asztal)
Négy lába van, rajta áll, mégis csak egy helyben áll. (asztal)
Éjjel, úgy mint nappal, állok lábaimon, hogy rajtam bárki nyugalmat találjon. De ha meg kell néha változtatnom a helyem, lábaim semmit sem segítenek ebben. (szék)
Négy lába van, mégsem jár, ráülhetsz, nem kiabál. (szék)
Erdőn vágják, s kifaragják, anyák kincsüket benne tartják. (bölcső)
Két talpa, négy szarva, lelketlen, lelkest tart. (bölcső)
Rongy a bele, fa a teste, vas a keze. Mi az? (szekrény)
A szobában van, mint egy vár, rajta széles, régi zár. Bent magasra tornyosodva, félsötétben polca, odva mindent, mindent rejteget: ruhát, blúzt, ingeket, sálat, sapkát, kesztyűket, zoknikat és cipőket. Tudod már, hogy mi lehet? (szekrény)
Éjjel-nappal meg nem áll, mégis egy helyben marad. Mi az? (falióra)
Ha járok is, ha nem is, mindig egy helyben maradok. (falióra)
Kityegő-kotyogó, fadobozba zárt manó. Méri, ami illanó: az apraját mutatja, nagyját elkongatja. (falióra)
Fizetésem sosem kérem, az időt én jól megmérem. Éjjel-nappal mindig járok, de mégis egy helyben maradok. (óra)
Járni tud, bár nincsen lába, egy lépést sem tesz hiába. Szüntelen az időt méri, s minden percét számonkéri. Az éjt, s nappalt összeadja, és husznnégy részre osztja. (óra)
Mindig áll, mindig jár, éjjel-nappal meg sem áll. (óra)
Két lábon áll, két lábon jár, mégsem motoszkál. (óra)
Láb nélkül jár, kéz nélkül üt. (falióra)
Öreganyám terpeszkedik, télen-nyáron tüzet eszik. (kályha)
Nyáron hideg, télen meleg. Mi az? (kályha – de lehet a radiátor is * a szerkesztő)
Kisasszony a szobába, zöld leveles ruhába, kisebbet, nagyobbat dobnak a szájába. (kályha)
Télen dédelgetik, nyáron rá se gondolnak. (kályha)
Szobánkból a háztetőre nyúlik a hosszú farka, dorombol, ha melege van, s bizony mégsem macska. (kályha)
Lába is van, szája is van, mindig eszik, mégis éhes. (kályha)
A szobában a mennyezeten úgy ragyog, mintha mindig azt mondaná: villogok, rokonaim odakint a csillagok. Mi az? (lámpa)
Ahogy jövök, nem lát senki, ahol vagyok lát mindenki. (lámpafény)
Alkonyattól nő a kedve, ha nem volna, sötét lenne. (lámpafény)
Van egy szolgám, ki a munkáját végzi, Önmagát is felemészti. (gyertya)
Olyan leánykám van, hogy szösz lelke, végignyúlt benne. (gyertya)
Királyné ül székébe, fehér öltözetében, könnye csepeg ölébe, mondd meg gyorsan, miféle! (gyertya)
ne nyúlj hozzá, azt ajánlom: tűzről pattant az én lányom. Táncol, vigad egyhuzamban, én meg sírok szakadatlan. Minél inkább járja szentem, annál inkább öregszem. (gyertya)
Két urat szolgál, a harmadikon lovagol. Mi az? (szemüveg)
Úgy öleli úgy öleli, el sem tudja ereszteni. (gyűrű)
Lában egy van, bordám több van, helyem itt van, helyem ott van. napos időn otthon hálok, borús időn utcán járok. (esernyő)
Csepereg az őszi eső, az utcán kinn sok fejfedő. Kockásak és virágosak, egyszínűek és csíkosak, feketék, szürkék, barnák, pirosak, zöldek, sárgák… Permetez rájuk az eső, a szitáló párás idő. Selymükbe a szél belekap, de gazdájuk száraz marad. (esernyő)
Izzadság csorgott sok ember homlokáról, míg engem kivájtak anyám hasából, de ahogy megszülettem, oly kedvessé lettem, hogy sok égő szívet bolondommá tettem. (pénz)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)
Tetszett a bejegyzés?
Tetszik Betöltés...