Mesemondó blog

Címke: Agytorna

  • Nagyhatalmú Sündisznócska – mesemondó kvíz

    Nagyhatalmú Sündisznócska – mesemondó kvíz

    1. Mit kérdezett Mackó Úr Harkálytól?
    2. Mit válaszolt a Harkály?
    3. Miért lett mérges Harkály válaszára Mackó úr?
    4. Mivel kínálta meg Medve urat Sündisznócska?
    5. Miért volt sértő Medve úrnak, hogy bajuszpödrővel kínálta meg Sündisznócska?
    6. Miért szaladtak el az állatok, amikor Sündisznócska azt kiáltotta, hogy “Fusson, akinek az élete kedves!”?
    7. Miért szaladt el a mese végén Medve úr?

    Megoldások:

    1. Ki az úr az erődben?
    2. Nagyhatalmú Sündisznócska.
    3. Mert a Harkály nem azt mondta, hogy a medve az úr az erődben, hanem azt, hogy Sündisznócska.
    4. Bajuszpedrővel.
    5. Medve világ életében azt szégyellte a legjobban, hogy még vénségére sem nőtt ki a bajusza.
    6. Mert a medve ott állt Sündisznócska mögött és mindenki megijedt Medve úrtól.
    7. Rászedte Medve urat Sündisznócska és megijedt tőle, hiszen mindenki elszaladt előle.
  • Csúszómászók

    Csúszómászók

    Zöld szíjacska, fürge, elfutott a fűbe. (gyík)

    Föld alatt a háza, se szemes, se szája. Mi az? (giliszta)

    Rózsaszínű pálcika, lábak nélkül mozdul, füvek alatt, föld alatt alagutakat fur. Mi az? (giliszta)

    Hegyet völgyet bejárja, pedig nincsen neki lába. (kígyó)

    Nincs ruhája, mégis minden évben levetkőzik. Mi az? (kígyó)

    Bár sose húzott inget, minden évben levet egyebt. Mi az? (kígyó)

    Fűben csúszik, fűben mászik, vízben siklik, el nem ázik. Mi az? (kígyó)

    Ismerek egy tarka házat, lakik benne szarvas állat. Szegény igen fél ám tőled, szarvát behúzza előtted. Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen… Tarka házban szarvas állat, ügyes vagy, ha kitaláltd. (csiga)

    Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen. (csiga)

    A szabad mezőre gyakran kisétálok, pedig kis házamtól soha meg nem válok. (csiga)

    Van egy kis ház, nincs ablaka, kikukucskál a lakója, lassan jár, hogy tovább érjen, a házból ki nem lépjen. (csiga)

    Szarvat visel, nem ökör, nyerge van, de nem szamár, lába nélkül fára jár. (csiga)

    Csúszik, mászik, csillámlik, út széléről vacsorázik. (csiga)

    Ha a gazda útnak indul, a háza is vele mozdul. Mi az? (csiga)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

    Gyerekkorunkban a nagyobbik húgommal létrehoztuk a Csigavédő Ligát. Nagyon komolyan vettük a játékot. Készítettünk a tagoknak igazolványt (azaz neki és nekem), és minden belépőnek (azaz neki és nekem) esküt kellett tennie, hogy csigát soha nem eszik, és ha lát egy csigát az úton keresztbe haladni, akkor segíti a csiga a biztonságos tovább haladását abba az irányba, amerre a csiga éppen tartott.


    Ez a játék (ami már igazán nem is játék, hanem tudatos mentőakció) nálam a mai napig tart és tovább adtam a gyerekeimnek is. Eső után összeszedegetjük az úton bóklászó csigákat, megmentve őket az autók, kerékpárok kerekétől, vagy épp az eltaposástól.


    Tudtátok? Hazánkban 12 féle védett csigafaj él. Köztük van az éti csiga is. Tudom, hogy a kertben nem szeretik, mert megrágja a leveleket, de hasznos! Korhadék evő és esetenként dögöt is fogyaszt. Vigyázzunk rá együtt!

  • A három bolond lány – mesemondó kvíz

    A három bolond lány – mesemondó kvíz

    1. Hová ment a nagylány?
    2. Miért fogta meg a lány a borjút?
    3. Miért ment el a legény világot látni?
    4. Miért bántotta az öregasszony a kotlóst?
    5. Miért nem tudták befejezni az emberek a házat?
    6. Hogyan akarták az emberek a padláson tartani a legyeket?
    7. Miért nem mentek soha férjhez a lányok?

    Megoldások:

    1. A szomszédba.
    2. El ne mondja a faluban, hogy odakozmált a bableves.
    3. Talál-e még három bolond embert, mit a testvérei.
    4. Mert nem szoptatta a csirkéket.
    5. Mert hiába húzták a gerendát, nem nyúlt meg.
    6. Elveszik a létrát.
    7. Mert eljárt a hírük, hogy milyen bolondok.
  • Háziállatok – ló, kecske, bárány, tehén, malac

    Háziállatok – ló, kecske, bárány, tehén, malac

    Istálló a lakása, asztala jászol. A sörényét meg-megrázza, rányerít a friss szénára. (ló)

    Négy lába van, mint a széknek, rá is ülnek a legények, néha még a lányok is, de nem ül rá a kocsis. (ló)

    Úton megyen kipe-kopa, hátán ül a ginye-gonya. Füle négy, szeme négy, körme pedig huszonnégy. (ló és lovas)

    Hangja erős, füle nagy. Ha nem tudod, ki? Ilyen vagy! (szamár)

    Szürke, de nem farkas, nagy fülű, de nem nyúl, patája van, de nem ló. Mi az? (szamár)

    Szép fehér vitézek, csontvillás, szakállas, mekegő vitézek, füvet legelésznek. Kutyaugatásra szétfutnak szegények. (kecske)

    Van egy hasznos öregem, szakállánál vezetem. (kecske)

    Erdőbe, mezőbe, vasvillás legények cirkálnak. Mi az? (kecskék)

    Szőr maga, szőr nadrágja, reszket elöl a szakálla. (kecske)

    Ugra-bugra, mekegjünk! A fűben leheveredjünk! Bárányfelhő fölöttünk, jó dolgunk van most nekünk. Bégetni is szeretünk, ha az anyánk nincs velünk… Örüljetek hát velünk! Ugra-bugra, megnövünk! (kecskegidák és báránykák)

    Alig van már február, s ő tavaszról kiabál. Mi az? (bárány)

    Csengő cseng a nyakában, kint legel a határban. Türelme nagy, orra pisze, puha gyapjú göndör szőre. Mi az? (bárány)

    A kis bárány édesanyja, tejet ad és sok a gyapja. Mi az? (juh)

    Hasznos háziállat vagyok, a gazdámnak hasznot hajtok. Adok tejet, vajat, sajtot, bőröm, gyapjam őt fedezi, hideg télben melengeti. Csontom, porcom mind oly hasznos, felhasználja az asztalos. Húsom szüret alkalmával ízes étek a kásával. Ha meggyújtod testem zsírját, fénnyel elárasztom szobád. Sodord össze belemet, megnövelem kedvedet. Ennyi jóért megérdemlem, hogy kitaláld a nevem. (juh)

    Hegyen megyen henderi, hátán viszi kenderit. Ha nem szánnám henderit, meggyújtanám kenderit. (juh)

    Kukoricán is megél, az ólban egész nap csak helynél. Mi az? (disznó)

    Utoléred, hogyha szaladsz, farka kurta, ez a… (malac)

    Családonként több is van, sokat röfög az ólban. Mi az? (malac)

    A ruhája csupa folt, benne tű még sose volt. Mi az? (tehén)

    Elöl a villája, hátul a seprűje, közbül a szénatartója. Négyen megy, négyen áll, négytől pedig vámot át. (tehén)

    Kettővel az eget nézi, kettővel az utat méri, négyben a reggelit viszi, néggyel az utat döngöli, eggyel a legyet kergeti. (tehén)

    Kettővel az eget nézi, kettővel a földet nézi, négybe a vacsorát viszi, néggyel a harmatot veri. (tehén)

    Van, neki dibben-dobban, van neki liccsen-loccsan, elöl villa, hátul seprű. (tehén)

    Elöl van a bólogató, középen a szénatartó, hátul meg a hajtogató. (tehén)

    Elöl villa, hátul seprű, középen a szénatartó. (ökör)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Macskacicó – mesemondó kvíz

    Macskacicó – mesemondó kvíz

    1. Mifelé esett a legkisebb királyfi pálcája?
    2. Kivel találkozott a legkisebb királyfi az erdőben?
    3. Mit kért a király legelőször a fiaitól, mit hozzanak a menyasszonyuktól?
    4. Mik jöttek elő a nagy odvas fából, amikor macskacicó megkapargatta?
    5. Milyen szálból szőtték a kis cicók a kendőt?
    6. Hol aludt el és hol ébredt a legkisebb királyfi amikor haza akarta vinni a menyasszonyát?
    7. Mettől meddig tartott az esküvő?

    Megoldások:

    1. Egy nagy sűrű erdő felé.
    2. Macskacicóval.
    3. Virágcsokrot.
    4. Kis cicók.
    5. Ezüst-, arany-, és gyémántszálból.
    6. Az erdőben aludt el és egy gyönyörű szép palotában ébredt
    7. Incidától Boncidáig.
  • Tárgyak a lakásban

    Tárgyak a lakásban

    Tolla van, de nem madár, négy lába van, mégsem jár. (ágy)

    Megvetik bár, de nem magvető. (ágy)

    Se nem eszik, se nem iszik, mégis minden nap öltözik. (ágy)

    Alig várom, hogy reggel legyen. (ágy)

    Négyszögletes, holdas, puha pihetollas. (ágy)

    Nappal puffad, éjjel lohad. (párna)

    Az ágyból sohasem kel fel. (párna)

    Egy nagy kalap alatt négyen laknak. (asztal)

    Négy lába van, mégse jár, jó rajta a teli tál. (asztal)

    Négy lába van, mégse jár, konyhában, szobában áll. (asztal)

    Szobában van, jaj de jó! Ő mindenre kapható: lehet rajta inni, enni, leckeírás neki semmi. De máskor is hasznos ám: rajta abrosz, váza áll. Vajon mi az, tudod már? (asztal)

    Kiterített kendő alatt négy lány ácsorog. (asztal)

    Négy testvérnek egy kalapja, mésem vesznek össze rajta. (asztal)

    Négy lába van, rajta áll, mégis csak egy helyben áll. (asztal)

    Éjjel, úgy mint nappal, állok lábaimon, hogy rajtam bárki nyugalmat találjon. De ha meg kell néha változtatnom a helyem, lábaim semmit sem segítenek ebben. (szék)

    Négy lába van, mégsem jár, ráülhetsz, nem kiabál. (szék)

    Erdőn vágják, s kifaragják, anyák kincsüket benne tartják. (bölcső)

    Két talpa, négy szarva, lelketlen, lelkest tart. (bölcső)

    Rongy a bele, fa a teste, vas a keze. Mi az? (szekrény)

    A szobában van, mint egy vár, rajta széles, régi zár. Bent magasra tornyosodva, félsötétben polca, odva mindent, mindent rejteget: ruhát, blúzt, ingeket, sálat, sapkát, kesztyűket, zoknikat és cipőket. Tudod már, hogy mi lehet? (szekrény)

    Éjjel-nappal meg nem áll, mégis egy helyben marad. Mi az? (falióra)

    Ha járok is, ha nem is, mindig egy helyben maradok. (falióra)

    Kityegő-kotyogó, fadobozba zárt manó. Méri, ami illanó: az apraját mutatja, nagyját elkongatja. (falióra)

    Fizetésem sosem kérem, az időt én jól megmérem. Éjjel-nappal mindig járok, de mégis egy helyben maradok. (óra)

    Járni tud, bár nincsen lába, egy lépést sem tesz hiába. Szüntelen az időt méri, s minden percét számonkéri. Az éjt, s nappalt összeadja, és husznnégy részre osztja. (óra)

    Mindig áll, mindig jár, éjjel-nappal meg sem áll. (óra)

    Két lábon áll, két lábon jár, mégsem motoszkál. (óra)

    Láb nélkül jár, kéz nélkül üt. (falióra)

    Öreganyám terpeszkedik, télen-nyáron tüzet eszik. (kályha)

    Nyáron hideg, télen meleg. Mi az? (kályha – de lehet a radiátor is * a szerkesztő)

    Kisasszony a szobába, zöld leveles ruhába, kisebbet, nagyobbat dobnak a szájába. (kályha)

    Télen dédelgetik, nyáron rá se gondolnak. (kályha)

    Szobánkból a háztetőre nyúlik a hosszú farka, dorombol, ha melege van, s bizony mégsem macska. (kályha)

    Lába is van, szája is van, mindig eszik, mégis éhes. (kályha)

    A szobában a mennyezeten úgy ragyog, mintha mindig azt mondaná: villogok, rokonaim odakint a csillagok. Mi az? (lámpa)

    Ahogy jövök, nem lát senki, ahol vagyok lát mindenki. (lámpafény)

    Alkonyattól nő a kedve, ha nem volna, sötét lenne. (lámpafény)

    Van egy szolgám, ki a munkáját végzi, Önmagát is felemészti. (gyertya)

    Olyan leánykám van, hogy szösz lelke, végignyúlt benne. (gyertya)

    Királyné ül székébe, fehér öltözetében, könnye csepeg ölébe, mondd meg gyorsan, miféle! (gyertya)

    ne nyúlj hozzá, azt ajánlom: tűzről pattant az én lányom. Táncol, vigad egyhuzamban, én meg sírok szakadatlan. Minél inkább járja szentem, annál inkább öregszem. (gyertya)

    Két urat szolgál, a harmadikon lovagol. Mi az? (szemüveg)

    Úgy öleli úgy öleli, el sem tudja ereszteni. (gyűrű)

    Lában egy van, bordám több van, helyem itt van, helyem ott van. napos időn otthon hálok, borús időn utcán járok. (esernyő)

    Csepereg az őszi eső, az utcán kinn sok fejfedő. Kockásak és virágosak, egyszínűek és csíkosak, feketék, szürkék, barnák, pirosak, zöldek, sárgák… Permetez rájuk az eső, a szitáló párás idő. Selymükbe a szél belekap, de gazdájuk száraz marad. (esernyő)

    Izzadság csorgott sok ember homlokáról, míg engem kivájtak anyám hasából, de ahogy megszülettem, oly kedvessé lettem, hogy sok égő szívet bolondommá tettem. (pénz)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Évszakok

    Évszakok

    Négy ága van egy fának: az egyik kizöldül, a másik gyümölcsöt terem, a harmadik hervadozik, a negyedik szárazon áll. (évszakok)

    Egy öregapónak tucatnyi a fia: háromnak ruhája tarka, háromnak az inge zöld, három sárga köntöst visel, három fehér subált ölt. (évszakok)

    Van egy fa, annak van négy ága, minden ágán három fióka. Mi az? (az esztendő, az évszakok, minden évszakban három hónap)

    Négy testvér egymást kergeti, de egymást soha el nem érheti. (évszakok)

    Ki lehet az, ki lehet az, ki a jeget összetörte, s hegytetőkről le a völgybe a havat mind lesöpörte? Telet űző, fűnövesztő, haranghangú, csengettyűző, a természetet felébresztő kikelet. Vajon ki lehet? (tavasz)

    Vigyázz rá, mert nagyon ravasz, s hamar becsap, ő a… (tavasz)

    Nincsen foga, nincsen szája, de a havat felzabálj. Mi az? (tavasz)

    Havat olvaszt, vizet ont, fényt áraszt, lombot bont. (tavasz)

    Trikóban és sortban jár, s folyton strandol, ő a… (nyár)

    Kurjant, rikkant kakas, jérce, zöld az erdő hegyek bérce, ágon alma, bokron málna, Palkó csak a tóra járna, hogyha zuhog, aláállna. Minden ember mindig várja – néz az égre februárban: mikor jön hát, mikor végre, amit mindig újra vár. (nyár)

    Két gazdasszony asztalt terít, de csak évente egyszer, az kedves, zöld abroszával, ez meg tiszta fehérrel. (nyár és tél)

    Sárgák, barnák és pirsak mind a levelek, beborítják az utakat s a játszótereket. Édesedő szőlőt őriz, pipázik a csősz, rakoncátlan szelek hátán megjött már az… (ősz)

    Vörös sárga, bronz és barna, színesedik a paletta. Mire lehull minden ágról, álmodhatunk csak a nyárról. A sok falevél útra kel, jelzi, hogy ő megérkezett. (ősz)

    Hűvös arany szél lobog leülnek a vándorok. Kamra mélyén egér rág, aranylik fenn a faág. Minden aranysárga itt, csapzott sárga zászlait eldobni még nem meri, hát lengeti a tengeri. melyik évszak érkezik? (ősz)

    Hűvös van már, bogárkák fáznak, ezentúl benn a földben tanyáznak. Hej, nagy baj ez a kis fecskének, nem lesz mitől élni szegénykének. Mennie kell a szegény madárnak, odamegy, hol meleg napok járnak, a melegben bogárkák repkednek, a kis fecskék délre törekednek. Vajon melyik évszak érkezett? (ősz)

    Bármilyen éber is a csősz, mindent elhord, ő az… (ősz)

    Se ecsetje, se festéke, aranyszínt ken a levélre. Mi az? (ősz)

    Fogy már a hosszú délután, sárguló alma ül a fán. Borzongó lombok remegnek, útra készülnek a falevelek. Hóharmat színű kikerics, hűvösödnek a vizek is. Ezüst szakállú holdvilág, szigorodnak az éjszakák. Melyik évszak jött, tudod már? (ősz)

    Vékaeső, köböl sár… Aranyeső hulldogál. Mi az? (ősz, falevelek)

    Kergetem a falevelet, hátamon hordom a telet. (ősz)

    Fagytól jégtől sose fél, s szánon halad, ő a… (tél)

    A nappalodat megrövidíti, az éjszakádat meghosszabbítja. Mi az? (tél)

    Betemetett a nagy hó erdőt, mezőt, rétet, minden mint a nagyanyó haja – hófehér lett. Csak a feketerigó maradt feketének, amióta ő hozzánk megérkezett. (tél)

    Jégvirág az ablakon, álomszép ezüst-vadon. Sűrű törzse ág, levél – ki rajzolta rá? (a tél)

    Betakarom a földeket hófehér dunnámmal, befagyasztom a tavakat rideg jégpáncélommal. (tél)

    Ajtót, ablakot becsukok, a kéménytől füstöt lopok. A gyerekek engem várnak, a felnőttek nem kívánnak. (tél)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

  • Többsincs királyfi – mesemondó kvíz

    Többsincs királyfi – mesemondó kvíz

    1. Hogyan hívták az öreg királyt?
    2. Miért lett a királyfi neve Többsincs?
    3. Kivel és mivel indult útnak Többsincs királyfi?
    4. Milyen állat jött feléjük égtelen ugatással?
    5. Hány feje volt az első és hány feje volt a második sárkánykutyának?
    6. Milyen állat mutatta meg az utat Absolon király udvarába Többsincs királyfinak?
    7. Milyen állat képében jutott be Többsincs királyfi Absolon király udvarába?
    8. Milyen varázsereje volt a tollnak, amit a sánta sastól kapott Többsincs királyfi?
    9. Hány hétig szólt a muzsika a lakodalomban?

    Megoldások:

    1. Salamon.
    2. Mert olyan nevet akart neki adni a király, amilyen több nincs a világon.
    3. Hűséges szolgájával Habakukkal, a vén fakót, egy rozsdás kardot és 100 tallért.
    4. Sárkánykutya.
    5. Az elsőnek 9, a másodiknak 12.
    6. Sánta sas.
    7. Fehér galamb.
    8. Ott lesznek, ahol akarnak.
    9. Hét hétig.
  • Háziállatok – kutya, macska, egér

    Háziállatok – kutya, macska, egér

    A bajusza égnek áll, a borbélyhoz mégse jár. A konyhában üldögéél, egeret fog, azzal él. Mi az? (macska)

    Bajusza van – nincs szakálla, bundája van – tű nem járta. Tűzhely mellett heverészik, sose gondol vándorlása. Mi az? (macska)

    Négy bunkósboton jár, csupa bájjal van tele. Mikor az eb rámordul, púpos lesz, mint a teve. Mi az? (macska)

    Elöl olyan, mint egy alma, hátul olyan, mint a nyárs, négy kis bunkósboton jár. Mi az? (macska)

    Kifele megy, befele áll, befele jön, kifele áll, lefele jön, felfele áll, felfele megy, lefele áll. Mi az? (a macska farka)

    Négy kis tipi-talpa, két kis hegyes gomja, hosszú mesterségét mindig igazgatja. Mi az? (macska)

    Elöl olyan, mint egy alma, deréktájon hurokforma, hátul kolbászformát lenget, cincogók felé tekinget. Mi az? (macska)

    Tejtől fénylik a bajusza, egeret fog, ez a… (macska)

    Fényes szőrű, hosszú farkú. Ne húzd meg, mert hegyes karmú! Mi az? (macska)

    Mindig mosdik, sosem törülközik. Mi az? (macska)

    Mindig mosdik, mégis kormos. Mi az? (fekete macska)

    Házőrzés a mestersége, rámordul az idegenre. Háza népét kedveli, farkcsóválva köszönti. Mi az? (kutya)

    Csontrágástól éles foga, házat őriz, ez a… (kutya)

    Forog-morog, füstölög, lábad elé sündörög: ha igazán szereted, ne adj neki kenyeret, csak jó nagy csontot, s nem lesz rá gondod. (kutya)

    Icipici futkrozó, kárt okozó pincelakó. Mi az? (egér)

    Szeme is van, füle is van, amerr jár, kárt csinál. Mi az? (egér)

    Hogy hívják a kicsi kutya apját? (nagy kutya)

    Hogy hívják a macskát magyarul? (cicc, cicc)

    Miért haragszik a kutya a macskára? (Mert a kutyát ritkán eresztik be a szobába.)

    Ha egy szobában van négy macska, minden sarokban egy macska, akkor hány macska néz egymásnak szembe? (Kettő, mert a másik kettő másfelé néz.)

    Melyik kutyának a legkisebb a füle? (A legkisebb kutyának.)

    Miért viszi a kutya a szájában a prédáját? (Mert nincs tarisznyája.)

    Miért néz hátra a kutya, amikor kergetik? (Mert hátul nincs szeme.)

    Miért bátor a kutya? (Mert nincs tarisznyája, mégis neki mer vágni a nagyvilágnak.)

    (Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)