Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Tavaszi feladatok a kertben

Az idő enyhül, a nap is egyre hosszabb ideig van velünk és amikor épp nem takarja felhő, már az erejét is érezni. Ébred a természet és amíg eddig csak beszéltünk a kerti teendőkről, most ideje munkához is látni.

Nézzük, milyen feladatok várnak ránk a kertben?

Amint tartósan fagymentes lesz az idő, elkezdhetjük a metszéseket. Vegyük fel a listánkra a dísz- és bogyós cserjék, a sövények és bizonyos gyümölcsfák visszavágását is. Koncentráljunk első körben a száraz, sérült részekre. A megfagyott hajtásokat ne érintsük, mert azzal csak árthatunk. Fontos, hogy nézzünk utána, van-e valamilyen speciális igénye kertünk növényeinek, hiszen akadhatnak kivételek.

Az almafát, a körtefát, a ribizlit, a bodzát a fagyal- és galagonyasövényeket már február végén gond nélkül visszavághatjuk. A kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, a tűztövis és a tuják metszésével viszont jó, ha várunk márciusig.

Az érzékenyebb zöldségek nem tudnak kora tavasszal önerőből növekedni, mivel nagyon érzékenyek az időjárás változásaira. Ezért érdemes palántanevelésbe kezdeni, hogy mihamarabb szedhessük saját kertünkből a finom, friss zöldségeket. Ehhez elegendő egy napfényes ablak, vagy egy tágasabb veranda. De vannak olyan zöldségek is, amiket közvetlenül a kertünkbe is elvethetünk. Bizonyos fajok kifejezetten jól tűrik a talajmenti fagyokat, csírázásuk nem igényel tartósan magas hőmérsékletet.

Azt, hogy mikor mit érdemes vetni, egy korábbi cikkben már írtam, itt olvasható:

Növénytársítás

A Konyhakert állatvilága című bejegyzésben már volt szó arról, hogyan segíthet a tudatos ültetés a kártevők elleni védelemben. A jól össze és egymás mellé válogatott növények hozzájárulhatnak a talaj minőségének javításához is. Hozzuk ki a kis kertünkből a maximumot!

A növényeket három csoportba sorolhatjuk talajjal való viszonyuk tekintetében. Vannak a:

  1. Talajzsaroló növények (maximálisan kihasználják a talajban rejlő tápanyagokat ezzel rontva az őket körülvevő föld minőségét).
  2. Talajkímélő növények (vesznek is fel tápanyagot, de juttatnak is vissza a földbe)
  3. Talajjavító növények (inkább adnak, mint elvesznek)
    Egy jól kialakított vetésforgóban a talajzsaroló növények nem követhetik egymást. De oda kell figyelnünk a talajkímélő és talajjavító növények esetében is a helyes sorrendre, mivel minden növény más arányban veszi fel vagy adja vissza a tápanyagokat.

Nézzünk néhány példát a megfelelő növénytársításra:


A bab például segít a kukoricának, a spenótnak, a fejessalátának, a borsikafűnek, a kapornak, rozmaringnak, répának, káposztának, reteknek, céklának, uborkának és a földiepernek. Viszont ne ültessünk mellé paradicsomot, paprikát, káposztát vagy hagymát. Jó szomszédja a borsikafű és a padlizsán.

A fokhagyma segít a barackfának, almafának, salátának, uborkának, rózsának és a zellernek. De ne ültessünk mellé babot, borsót vagy káposztát.

A cékla segít a hagymának a karalábénak, a salátának és a káposztának, de ne ültessünk mellé tűzbabot. Meghálálja azonban a menta, a gyöngymente és a fokhagyma társaságát.

Segíts a Földnek!

A növénytermesztés nem egyszerű tudomány, azonban megéri belevágni. Az egészséges táplálkozáson és a háztartási kiadásaink optimalizálásán túl a helyben termesztett zöldség fogyasztása jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez is. Apró, de hathatós segítség.

A klímaválság minden nap érezteti valamilyen formában a hatását, nap, mint nap szembesülünk az azt kiváltó okokkal. Érdemes megnézni ezt a gondolatébresztő, rövid rajzfilmet a témával kapcsolatban.

A tudatos odafigyelés és életmódváltás, szokásaink felülírása gyermekeink jövőjének alapja. Tanítsuk meg nekik is, lássunk hozzá együtt!

Forrás: agrarszektor.hu

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

A konyhakert állatvilága

Míg a fejes saláta a meztelencsigák étlapján szerepel, a levéltetvek a zsenge palánták nedveit szívogatják. Ha meg akarod óvni a vetést, védekezned kell ellenük, különben túlságosan elszaporodnak. Szerencsére a sün felfalja a meztelencsigákat, a levéltetveket pedig a katicabogár tizedeli.

A sün a telet fagyökerek között kialakított vackában tölti. Nyáron csak naplemente után jön elő, akkor indul vadászatra. Ha megtámadják, tüskéit felmeresztve összegömbölyödik.

A hétpettyes katicabogár a legközismertebb és a legkedveltebb bogár. Ezt bizonyítják népies elnevezései, mint döbebogár, katóka stb. A számunkra kedves bogár a levél-és pajzstetvek esküdt ellensége, amely 1000 levéltetvet is felfalhat egyetlen nap alatt.

A levéltetű zöld, fekete és sárgaszínű is lehet. Az apró rovarok, vérszívók módjára szívogatják a növény nedveit. Mindemellett még a növényi vírusok terjedéséhez is hozzájárulnak.

A meztelen-, más szóval házatlan csiga csak éjszaka mozog, de nyomait nappal is könnyűszerrel felfedezhetjük. Nyálkás csíkot húz maga után, amerre csak jár.

Fogadj örökbe egy sünt!

A sün ugyan nem szelídíthető, de elfogadja a rendszeres táplálékot, sőt eltűri, hogy a jótevője megsimogassa az állát (máshol nem engedi magát!) Ha találsz egy sünt, ne ijeszd meg! Óvatosan adj neki egy meztelen csigát vagy egy földigilisztát. Néhány nap alatt megbarátkozik veled, és akkor elolvashatod neki a Nagyhatalmú Sündisznócska meséjét.

Szeretnél részt venni a Vadonleső programban? Ha igen, akkor látogass el erre az oldalra és járulj hozzá te is a sün előfordulási adatainak gyűjtéséhez, így segítve a faj hosszú távú megőrzését.

Számold meg a pöttyöket!

A sárga, piros vagy fekete alapszínű katicabogarakat fekete vagy fehér pöttyök díszítik. Egyiknek két pöttye van a szárnyfedőjén, a másiknak hét, de huszonkettő is lehet!

A katicabogárnak szinte nincs is ellensége. Kellemetlen szagú váladéka még a legbőszebb támadóit is elriasztja. Így a katicabogár kedvére szaporodhat.

Ha levéltetvek károsítanak a konyhakertben, gyűjts össze egy csomó katicabogarat (az öreg fák kérge alatt többet is találhatsz belőlük), és engedd őket szabadon a levéltetvekkel fertőzött növény közelében. Utána alaposan moss kezet, mert váladékuk mérgező! A bogarak kiengedését követően igen gyorsan látni fogod az eredményt, a kártevők gyérülését. Ma már sok helyen alkalmazzák ezt a módszert, illetve más biológiai védekezést a rovarirtó szerek helyett.

A kártevők természetes elriasztása

Minden növénynek megvannak a maga kártevői. A kártevők ellen védekezhetünk növényvédő szerekkel és növénytársítással is. Vannak olyan növények, amelyek nem csak szimbiózisban élnek társaikkal, de azok kártevőitől is segítenek megszabadulni.

A levéltetveket például taszítják az olyan növények, mint az ánizs, a borsikafű, a család, a dohány, a dohány, a csombormenta, a fokhagyma, a glisztaűző varádics, a gólyaorr, a kamilla, a koriander, a petúnia, a levendula, a metélőhagyma, a turbolya és a sarkantyúka. Növénytársítás megtervezésekor ügyeljünk arra, hogy ezek közül ültessünk néhányat a kényes növények mellé.

A hangyák és a levéltetvek együtt járnak, ugyanis a hangyák védelmezik a levéltetveket. Hogy mire ez a jó tétemény? A levéltetvek által kiválasztott, édes mézharmat fontos tápláléka a hangyáknak. A hangyák megehetik a friss hajtásokat, és zavarhatják a beporzó rovarokat is, így jó, ha gondoskodunk arról, hogy elkerüljék a kertünket. A hangyákat fodormenta, gilisztaűző varádics, madársaláta és levendula ültetésével bírhatjuk távozásra.

A takácsatka a burgonyafélék és a tökfélék nagy ellensége. A pókfélék családjába tartozik. Elszívja a növények nedveit, melynek következtében a levelek megsárgulnak és elveszítik fotoszintetizáló hatásukat. Jó hír, hogy ki nem állhatja a hagymát és a rebarbarát, így ezen növények ültetésével megvédhetjük tőlük a kertünket.

A májusi cserebogár étlapján főként a fa- és rózsafélék szerepelnek, de elfogyasztja a málna vagy a szőlő leveleit is. A cserebogárnak már a lárvái is jelentős károkat tudnak tenni a kertben. Elrágják a kerti növények gyökereit. A májusi cserebogár lárvái messze elkerülik a gilisztaűző varádicsot, a muskátlit, a fokhagymát és a rutát.

A burgonyabogár, valamint a lárvái károsítják a burgonyaféléket, a paradicsomot, a paprikát és a padlizsánt is, éppen ezért a növénytársítás során jó, ha külön figyelmet szentelünk nekik. A burgonyabogár elkerüli azokat a palántákat, amelynek közvetlen közelébe bab, hagyma, kapor, len, lóhere vagy árvácska van ültetve. Láthatjuk, hogy a növénytársítás egy igen fontos ültetési stratégia. Kis odafigyeléssel sokkal többet hozhatunk ki a zöldségeskertünkből, hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez és a vegyszermentes gazdálkodással önmagunk egészségéhez is. Zsenge, lédús terméseket hozó, izgalmas bio kert gazdája lehet az, aki hajlandó egy kis pluszt hozzátenni kertje műveléséhez.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, agrarszektor.hu)