Kategóriák
Mesék (nem csak) felnőtteknek Történetek trénereknek, tanároknak, vezetőknek

Érvek

Egyszer két kínai bérmunkás olyan heves vitába kezdett az utcán, hogy körülállták őket a kíváncsiskodók. Egy angol turista, aki szintén ott bámészkodott, megjegyezte kínai kísérőjének, hogy a két ember hamarosan egymásnak ugrik. – Nem hiszem – felelte a kínai -, mert amelyikük először megüti a másikat, az beismeri, hogy nem tud több érvet felhozni.

Visszacsatolás

Felhasználási javaslatok

  • Hogyan reagálsz, ha már nem tudsz több érvvel előállni?
  • Milyen esetekben veszíti el leggyorsabban a türelmét beszélgetéskor?
  • Ki engedhet meg magának többet veled szemben, mint mások, és miért?
  • Mi segíti a véleménykülönbségek esetén?

Szemléltető eszközként szimbolikusan egy pár bokszkesztyűt vagy furkósbotot tehetünk a kör közepére, majd az egész foglalkozás során hatásnövelő eszközként használhatjuk őket.

(Forrás: Detlev Blenk, Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – Z-Press Kiadó)

Kategóriák
Mesék (nem csak) felnőtteknek Történetek trénereknek, tanároknak, vezetőknek

A szultán álma

A szultán egyszer azt álmodta, hogy minden fogát elvesztette. Mihelyt felébredt, azonnal az álomfejtőhöz fordult, hogy megtudja, mit jelent az álom. – Micsoda szerencsétlenség, Uram! – felelte az. – Minden elvesztett fog egy-egy hozzátartozód elvesztését jelenti. – Arcátlan fickó! – kiáltotta a szultán dühösen. – Hogy merészelsz ilyet mondani nekem? Takarodj a szemem elől! – És kiadta a parancsot: – Ötven botütést a szégyentelennek!

Ezután egy második álomfejtőt hívatott. Amikor az az álomról értesült, így kiáltott fel: – Micsoda szerencse! Micsoda szerencse! Uram, ön minden hozzátartozóját túl fogja élni! – Felvidult a szultán arca, és így szólt: – Köszönöm, barátom! Menj azonnal a kincstárnokhoz, hogy adjon neked ötven aranyat! – Útközben így szólt a kincstárnok az álomfejtőhöz: – De hiszen te sem értetted másképp a szultán álmát, mint az előző álomfejtő! – Mire az ravasz mosollyal így válaszolt: – Jól jegyezd meg: bármit is mondasz, minden azon múlik, hogyan adod elő.

Visszacsatolás

Felhasználási javaslatok

  • Mennyire figyelünk oda az apró részletekre, amikor közlünk valamit?
  • Milyen gyakran fordul elő, hogy amit mesélünk, másképp értelmezik, mint ahogy szerettük volna?
  • Mikor figyelünk leginkább, és mikor legkevésbé a kimondott szavainkra?
  • Milyen területeken fogalmazhatnánk konkrétabban?
  • Mikor fordult már elő olyasmi, hogy teljesen félreértették Önt?
  • Kivel egyszerű a kommunikáció, és kivel nehéz?

Elhelyezhetünk a teremben jól látható helyen egy botot, és csokoládéból készült aranypénzeket, melyek később, a foglalkozás folyamán az átgondolt és az át nem gondolt kommunikáció szimbólumaként szolgálnak.

(Forrás: Detlev Blenk, Történetek trénereknek, és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – Z-Press Kiadó)

Kategóriák
Mesék (nem csak) felnőtteknek Történetek trénereknek, tanároknak, vezetőknek

A három szita

Izgatottan, szinte futva érkezett valaki a bölcs Szókratészhez. – Szókratész, el kell mesélnem neked valamit egy közös barátunkról, aki… – Várj! – szakította félbe Szókratész. – Azt, amit mondani akarsz, megszitáltad-e a három szitán? – A három szitán? – kérdezte csodálkozva a másik. – Igen, a három szitán. Az első szita az igazság. Utánanéztél-e mindennek,a mit mesélni akarsz, hogy valóban igaz-e? – Nem, csak úgy hallottam. – De bizonyára megvizsgáltad a második szitán, a jóságén. Amit mesélni akarsz, ha már nem hiteles, legalább jó? – Nem, nem jó, éppen ellenkezőleg, mert…

A bölcs újra félbeszakította: – Várj! Alkalmazzuk a harmadik szitát is, és mondd: használ-e nekem valamit, ha elmondod azt, ami annyira felizgatott? – Éppenséggel nem használ. – Akkor – mosolygott a bölcs -, ha az, amit mesélni akarsz, se nem igaz, se nem jó, de még csak nem is hasznos, felejtsd el, és inkább ne terheld vele se magadat, se engem!

Visszacsatolás

Felhasználási javaslatok

  • Hogyan, és milyen szempontból ültethető át ez a történet a saját életünkre, közösségünkre?
  • Vannak a környezetünkben “pletykafészkek?”
  • Hogyan bánok/bánunk az igazsággal?
  • Milyen szerepe van az igazságnak a közösségünkben?
  • Hogyan jelenik meg nálunk a jóság?
  • Ki lehetne közülünk Szókratész, aki megszűri az információkat? Van egyáltalán ilyen személy nálunk?
  • Milyen szitákon mennek keresztül nálunk az információk?
  • Mi tanulhatunk ebből a történetből?

Fektessük a három szitát egymás után a kör közepére, és kis cetlik segítségével írjuk rájuk a következő fogalmakat:

  • igazság,
  • jóság,
  • szükségesség.

Ezeket hagyjuk ott szimbolikusan a foglalkozás végéig: a megfelelő helyeken majd újra és újra utalhatunk rájuk.

(Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – Z-Press Kiadó)