Kategóriák
Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Külföldi népmesék Kiscsoport

Egérke piros szegélyes kék kabátja

Volt egyszer egy öregapó, annak volt egy fekete kutyája. Olyan kicsi volt ez a kutya, hogy öregapó elnevezte Egérkének. Egérke nagyon szeretett vadászni. Ha gazdájával kiment az erdőbe, folyton szimatolt, nyüszített, egyre kisnyulat keresett.

Egy téli napon ismét kiment öregapóval az erdőbe. Egyszerre valami nagyon érdekes szag csapta meg Egérke szimatoló orrocskáját. Izgatottan nyüszítve rohant a bokrok közé. Az egyik bokor alatt lyukat látott meg s belebújt. Ez a lyuk egy alagút nyílása volt, s a csöpp kutyus sietősen totyogott előre az alagútban. Hirtelen megtorpant. Egy nyúl állt előtte, hosszú fülét, mulatságos orrát mozgatva. Egérke éktelen ugatásba kezdett:

  • Vau… vau… ! – A nyúl meg csak nézte, s mozgatta fülét meg az orrát.
  • Miért nem szaladsz el? – kérdezte Egérke. – Hogyan fogjalak meg, ha nem szaladsz előlem?
  • Miért akarsz engem megfogni? – kérdezte a nyúl.
  • Nem is tudom pontosan – mondta Egérke. – De úgy tudom, hogy a nyulak szoktak elfutni a kutyák elől. Nem félsz tőlem?
  • Nem hiszem – mondta a nyúl. – Tudod, te olyan pici vagy, hogy nem félek tőled, akármilyen hangosan ugatsz is! Különben is jobban tennéd, ha abbahagynád ezt a csúf lármázást. Nézd meg inkább a fiaimat, olyan aranyos kis jószágok!

Nyúlanyó az alagúton át a fészekhez vezette Egérkét, és megmutatta neki az öt aranyos nyulacskáját.

  • No, most már tudod a hozzánk vezető utat, gyere el máskor is – mondta Nyúlanyó Egérkének barátságosan.

Másnap reggel leesett az első hó. Öregapó azt mondta Egérkének, félti őt a nagy hidegben, ezért piros szegélyes kék kabátkát adott rá. Egérkét szorította, csiklandozta a piros szegélyes kék kabátka, próbált tőle szabadulni, de sehogy nem boldogult. Öregapó leült a kandallóhoz melegedni. Egérke meg fogata magát, és piros szegélyes kék kabátkájában nagy mérgesen csaholva az erdőbe vágtatott. Egyenest a nyúlcsalád fészkébe vezető alagút felé rohant.

  • Ó, egek! – kiáltott nyúlanyó, amikor meglátta Egérkét. – Milyen csinos a korcsolyaruhád!
  • Ez nem korcsolyaruha – vakkantott Egérke -, ez csak egy piros szegélyes kék kabát, ami szorít és csiklandoz. Kérlek, segíts leszedni rólam. Odaadnám takarónak a kisnyusziknak.

Nyúlanyó óvatosan leszedte Egérkéről a piros szegélyes kék kabátkát, gyöngéden ráterítette az alvó nyuszikra, s fölsóhajtott:

  • Nézd csak, milyen aranyosak! És gyere el, Egérke, kérlek, gyere el hozzánk máskor is!

Egérke hazaballagott, s mikor öregapó megkérdezte tőle, hogy hova lett az új kabátja, boldogan csaholta:

  • Vau… vau…

De öregapó nem értette, mit csahol Egérke, és még most is azon gondolkozik, ugyan hová tűnhetett a piros szegélyes kék kabátka.

(angol népmese)

(Átdolgozta: Bartócz Ilona)

(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

Kategóriák
Kincskereső - versek 10-14 éveseknek

A mackó mind kíváncsi

A mackó mind kíváncsi,
Mit is lehet kívánni!
Becsukják néha a fél fülük:
Mi lenne félig nélkülük!
S hallják a fél világot...
Ilyet is már ki játszott!
S mert semmi nem elég nekik
A felét külön is élvezik.
Ki tudja, épp hol ülnek,
Ki tudja, épp mit néznek;
D mert örökké nézhetik,
Becsukják néha a fél szemük,
S csak képzelik
Ezt az egészet!

(Tandori Dezső)

(Forrás: Kincskereső – irodalmi folyóirat – 2001. február)

Kategóriák
Csapatépítés Mesék (nem csak) felnőtteknek Történetek trénereknek, tanároknak, vezetőknek

Az igazi fény

Van egy templom Franciaországban, az égő lámpások temploma, ahogy az emberek hívják a kis evangélikus templomot. Minden vasárnap este összegyűlnek a falubeliek istentiszteletre, ahova mindenki olajlámpást visz magával. A templomban meggyújtják a lámpásokat, és a széles padtámlákra állítják őket. Így lesz világosság a templomban, és így ünneplik az istentiszteletet. Ez a szokás 1550 körül alakult ki. Azóta az egyházközség minden tagja, aki hitét elismeri, kap egy lámpást, amit haláláig meg kell őriznie, és minden istentiszteletre magával kell vinnie. Ezek a lámpások már négyszáz éve járnak kézről kézre, és mindenki tudja, hogy ha elmulasztja az istentiszteletet a lámpásával együtt, akkor a templom valamivel sötétebb lesz.

Visszacsatolás

  • Mit jelenthet ez a történet az osztály számára?
  • Ami ebben a közösségben a lámpás, az a mi osztályunkban… ?
  • Mit tehetünk azért, hogy hasonló kötelességtudatot teremtsünk a közösségünkben?
  • A közösség célja az istentisztelet ünneplése – milyen magasabb célt követünk mi?

Felhasználási javaslat

Ennél a történetnél a következő eljárás javasolt: minden gyerek kap egy gyertyát a történet előtt. A pedagógus gyújtja meg az első gyertyát, majd megkéri a gyerekeket, hogy a fényt adják tovább egymásnak. (Lehet elemes mécsest is használni és mindenki a soron következőét kapcsolja fel.) Ezt követően pedig felolvassa a történetet. A gyertyák szimbolikusan az egész foglalkozás alatt égve maradhatnak, és a megfelelő alkalmakkor hivatkozhatunk rájuk.

Abban az esetben, ha valódi gyertyát használunk, széles, hosszú ideig égőt válasszunk. A gyertya alá tegyünk tányért, legyünk óvatosak a forró viasszal és a gyertya lángjával, nehogy sérülést vagy tüzet okozzunk!

(Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Az erdő szörnye

Helyszín: erdő, mező, játszótér

Életkor: 4 éves kortól

Létszám: 8-12 fő

Időtartam: 30 perc

A játék célja: gyorsaság, kreativitás, bátorság


A játék felvezetése

A sűrű, sötét erdőben, ahol örök sötétség uralkodik, él egy titokzatos szörny. Soha senki nem látta, így nem tudni, hogy gonosz-e vagy barátságos. Azt beszélik, a szörny csak ül az erdő közepén, és őrzi a varázserejű titkos kincseit.

A játék menete

Olyan terepet válasszunk, ahol sok akadály (fa, patak, domb, farönkök, hasábok) található. A játéktér kb. 200×200 méteres legyen, jól kijelölt határokkal. A játékvezető szörnynek öltözik, és elrejt 10 különböző tárgyat maga körül. Amikor a játék kezdetét veszi, a gyerekek megpróbálják megtalálni az erdei szörnyet és a varázserővel bíró tárgyakat. Ha a szörny meglátja valamelyik játékost, és a nevén szólítja, vissza kell térniük a kiindulópontra (vagy kiesnek a játékból, vagy később visszamehetnek a játékmezőre). 10 vagy 30 perc múlva a játékvezető leállítja a játékot, a játékosoknak fel kell sorolniuk azoknak a tárgyaknak a nevét, amire emlékeznek.

A játék lehetséges variációi

  • Lehet egynél több erdei szörny is, de fejenként csak 3-4 tárggyal rendelkeznek. A terephez és a csapathoz mérten határozzuk meg a játékidőt.
  • A szörny kissé távolabb, de látótávolságon belül helyezi el a tárgyakat, és a gyerekek megpróbálják ezeket ellopni.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)

Kategóriák
Matek mindenhol Matekos témák

Életkortörtek

Segíts a gyermekednek kiszámolni, pontosan hány éves!

Korosztály: 7-8 évesek

Ebben segít: A törtekben.


A gyerekek már nagyon kicsi koruktól kezdve imádják tudni, hogy hány évesek, és hogy mikor lesz a szülinapjuk. Így aztán könnyen megértik azt is, hogy a legutóbbi és a következő szülinapjuk között vannak olyan pontok, ahol “fél” -, illetve “negyed” – évesek lesznek.

A naptár matematikai szempontból igen praktikus, mert a 12 hónap rengeteg módon felosztható: 6 hónap éppen egy fél év, 4 hónap egy harmad, 3 hónap egy negyed, 2 hónap egy hatod. (Igazából az, hogy a 12 ilyen sokféle számmal osztható, volt az egyik ok, amiért épp ennyi lett a hónapok száma.)

Tehát amikor gyermeked 5 éves és 5 hónapos, beszéljétek meg, hogy már majdnem 5 és fél éves. Mire eljön a 6. születésnapja, már érteni fogja, hogy 6 hónap egy fél év, 3 hónap pedig egy negyed (ábrát is rajzolhattok hozzá), és megpróbálkozhattok azzal, hogy ezután mindig ő találja ki, milyen “törtszülinaphoz” érkezik éppen.

Később akár törtekkel kapcsolatos kérdéseket is feltehetsz: “Ha te 8 és kéthatod éves vagy, a barátod pedig 8 és fél éves, akkor ki az idősebb?”

(Forrás: Rob Eastaway, Mike Askew: Matek mindenhol – 101 gondolkodtató játék és feladvány – hvgkonyvek.hu)

Kategóriák
Kincskereső - versek 10-14 éveseknek

Nehéz dolgok

Én gyakran arra gondolok, 
Írónak lenni nehéz dolog. 
De író mackónak lenni 
Még nehezebb dolog. 
A mackó alig várja, 
Hogy gazdája megírja; 
De ennek is nagy az ára: 
Mert amikor már írja, 
A mackó nagyon bánja. 
Fél, hátha örökre leírja, 
S az lesz a búcsúpapírja!

(Tandori Dezső)

(Forrás: Kincskereső – irodalmi folyóirat – 2001. február)

Kategóriák
Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Külföldi népmesék Kiscsoport

A vajaspánkó

Élt egyszer egy öregember meg egy öregasszony. Kéri az ember az asszonyt:

  • Süss nekem anyjuk vajaspánkót.
  • Ugyan, miből sütnék? Egy csepp lisztünk sincsen.
  • Eh, te anyjuk! Kapard le a kosár oldalát, seperd fel a magtárt, hátha kerül így egy kis liszt.

Úgy is tett az öregasszony: lekaparta a kosár oldalát, felseperte a magtárt, s került is liszt két marékkal. A tésztába tejfelt kevert, pánkót vágott belőle, kisütötte vajban, s kitette a pánkót az ablakra hülni.

Elunta magát a vajaspánkó, legurult a lócára, a lócáról a padlóra s a padlón elgurult az ajtó felé. Átugrott a küszöbön a tornácra, a tornácról a lépcsőre, a lépcsőről az udvarra, az udvarból túl a kapun – mindig messzebb, mindig messzebb.

Gurult, gurult az úton s szembe jött vele egy nyúl.

  • Megeszlek, te vajaspánkó!
  • Meg ne egyél, sandaszemű! Inkább hallgasd meg, milyen szépet énekelek neked.

A nyúl hegyezni kezdte a fülét, s a vajaspánkó rákezdte az éneket:

Vajaspánkó a nevem,
elmondom eredetem:
magtárban sepertek,
kosárról kapartak,
tajfellel kevertek,
kemencében sütöttek,
ablakon hűtöttek.
Megszöktem az otthonomtól, 
gazduramtól, asszonyomtól,
mért féljek nyúl tőled?
Megszököm előled!

S tovább gurult. Úgy eltűnt a nyúl szeme elől, mintha ott sem lett volna.

Begurult a vajaspánkó az ösvényen az erdőbe s találkozott az ordas farkassal.

  • Megeszlek, te vajaspánkó!
  • Meg ne egyél, ordas farkas! Szépet énekelek neked. – És fújni kezdte:
Vajaspánkó a nevem,
elmondom eredetem:
magtárban sepertek,
kosárról kapartak,
tajfellel kevertek,
kemencében sütöttek,
ablakon hűtöttek.
Megszöktem az otthonomtól, 
gazduramtól, asszonyomtól,
megszöktem a nyúltól.
Miért féljek farkas tőled?
Mindjárt megszököm előled!

S tovább gurult. Úgy eltűnt a farkas szeme elől, mintha ott sem lett volna.

Gurult, gurult az erdőben s szembe jött vele a medve. Csörtetett, töri a lombot, rontja a bokrot.

  • Megeszlek, te vajaspánkó!
  • Ugyan miért ennél meg, te tányértalpú?

S a vajaspánkó már rá is kezdett a mondókára. Miska bá’ pedig a fülét hegyezte.

Vajaspánkó a nevem,
elmondom eredetem:
magtárban sepertek,
kosárról kapartak,
tajfellel kevertek,
kemencében sütöttek,
ablakon hűtöttek.
Megszöktem az otthonomtól, 
gazduramtól, asszonyomtól,
megszöktem a nyúltól,
s ordas farkas úrtól.
Miért féljek medve tőled?
Mindjárt megszököm előled!

S tovább gurult a vajaspánkó. Úgy eltűnt a medve szeme elől, mintha ott sem lett volna.

Gurult, gurult a vajaspánkó s szembe jött vele a róka.

  • Jó napot, vajaspánkó. Ej, milyen jóképű, milyen pirospozsgás vagy!

De a vajaspánkó már rá is kezdte:

Vajaspánkó a nevem,
elmondom eredetem:
magtárban sepertek,
kosárról kapartak,
tajfellel kevertek,
kemencében sütöttek,
ablakon hűtöttek.
Megszöktem az otthonomtól, 
gazduramtól, asszonyomtól,
megszöktem a nyúltól,
s ordas farkas úrtól,
Mackó Miska úrtól,
miért féljek medve tőled?
Megszököm könnyen előled!
  • Fenséges ének! – szólt a róka. – Csak az a baj, hogy megöregedtem, kedvesem, rosszul hallok. Ülj csak ide az orrocskámra, s fújd el még egyszer.

Nagyon jól esett a vajaspánkónak, hogy így megdicsérték az énekét. Felugrott a róka orrára, s újrakezdte:

Vajaspánkó a nevem...

Abban a pillanatban a róka – hamm! – bekapta.

orosz népmese

(Fordította: Áprily Lajos)

(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

Kategóriák
Csapatépítés Történetek trénereknek, tanároknak, vezetőknek

Két szerzetes, és a fiatal lány

Egyszer két szerzetes éppen átkelt a folyón. Találkoztak egy nagyon fiatal és szép lánnyal, aki szintén a folyó másik partjára szeretett volna eljutni, de félt a víz sodrától. Ezért az egyik szerzetes a vállára vette, és átvitte a túloldalra. Erre a másik szerzetes nagyon mérges lett. Nem szólt egy szót sem, de belül forrongott. Hiszen ez tilos! Egy szerzetes nem érinthet meg semmilyen nőt, a társa viszont nemcsak, hogy megérintette, hanem még a vállára is vette. Néhány mérföld megtétele után, amikor elérték a templomot, és beléptek a kapun, odafordult a felháborodott szerzetes a másikhoz és így szólt: – Hallgass ide, erről majd beszélnem kell az elöljáróval, jelentenem kell neki, mert tiltott dolgot tettél! – A másik szerzetes így felelt: – Miről beszélsz? Mi tilos? – Hát már elfelejtetted? – kérdezte a társa. – A szép, fiatal lányt a válladon vitted. – Ekkor a másik felnevetett: – Igen, ezt tettem. De a folyónál már le is tettem, sok-sok mérfölddel ezelőtt. Te még mindig cipeled?

Visszacsatolás

  • Mi az, amit már egy ideje hordozunk a közösségen belül, anélkül, hogy nyíltan beszélnénk róla?
  • Tudnál említeni néhány, az osztályban megtörtént példát a saját életedből, ami hasonlít erre a történetre?
  • Minek a szimbóluma lehetne a tiltás ellenére megérintett lány az osztályban?
  • Egy közösségként mit tehetünk azért, hogy ilyen helyzetekkel ne találkozzunk, vagy hogy elkerüljük őket?

Felhasználási javaslat

A történet felolvasása után betolhatunk a kör közepére egy nagy dobozt, ami tele van különböző tárgyakkal. Ekkor keresgéljünk benne egy kicsit, és húzzunk elő a mélyéről kártyákat, melyeken a megfelelő kérdések állnak (akár a javasolt kérdések, akár az osztályra szabottak). Minden egyes kártya után hagyjunk elég időt a megbeszélésre.

(Forrás: Detlev Blenk: Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek – 125 történet, Z-press)

Kategóriák
Képesség- és készségfejlesztő játékok Több, mint játék

Egyiptomi hieroglifák

Helyszín: erdő

Életkor: 8 éves kortól

Létszám: maximum 20-25 fő

Időtartam: 15-20 perc

A játék célja: fizikai kondíció növelése, gyorsaság

Kellékek: 5-20 színes kártya


A játék felvezetése

Egyiptomban számos műemlék között a legnagyobbak és legkülönlegesebbek a piramisok. Sok tudós próbálja megfejteni az antik egyiptomi írást, a hieroglifákat. A szöveg megfejtéséhez nem elég csak egy-két piramist megtekinteni, össze kell gyűjteni az üzeneteket a különböző azonos területen található piramisokból is.

Játék menete

Válasszunk ki ötször 200×200 méter nagyságú területet az erdőben. Mindegyik helyszínre helyezzünk el azonos színű kártyákat (személyenként egyet, helyszínenként egyféle színből). Minden játékosnak meg kell találni mindegyik helyszínt, elhozni egy kártyát mindenhonnan, és visszahívni azokat a kiindulópontra.

Minden kártyára lehet írni egy kisebb feladatot (találj egy tobozt, egyedi levelet, építs egy négyzetet természetes anyagokból stb.), amit végre kell hajtani a feladat megoldásához.

A játék lehetséges variációi

  • A gyerekek csapatokban vannak,
  • az időhatáron belül megszerzett kártyák száma számít.

(Forrás: Lohász Cecília, Sőregi Viktória: Több, mint játék)