Hónap: 2022 február

Kategóriák
Találós kérdések

Zöldségek

Kerek, de nem alma,
piros, de nem rózsa,
rétes, de nem béles,
kóstoltam, de nem édes.
Mi az?
(hagyma)

Kerek, mint az alma,
ráncos, mint a szoknya,
aki kitalálja egy gondolatába,
mindjárt egy petákot nyomok a markába.
(hagyma)

Kerek, mint az alma,
ráncos, mint a szoknya,
gondos gazdaasszony
koszorúba fonja. Mi az?
(hagyma)

Föld alatt van a feje,
föld fölött a lába,
kinn tanyázik a kertben,
nyáron fejen állva,
ősszel pedig úgy jön be
hozzánk a konyhába:
nem hozza csak a fejét,
s kinn marad a lába. Mi az?
(hagyma)

Fejjel alá, lábbal fel,
a kis ágyban úgy áll fel. Mi az?
(hagyma)

Aki bekap, megsirat,
mégis ízlik a falat.
Zsíros kenyér velem jó,
sokat egyél, kis Jankó!
(hagyma)

Szereted, vagy nem szereted,
ha megeszed - megkönnyezed. Mi az?
(hagyma)

Jókedved van, bánatod nincs,
ha hozzám nyúlsz mégis sírsz.
(hagyma)

Kuporog egy vén banya,
rajta annyi a ruha,
ki őt levetkőzteti,
szeme könnyel lesz teli. Mi az?
(hagyma)

Száz bundában ül az öreg,
ha vetkőzik, megkönnyezed.
(hagyma)

Alig nagyobb a tojásnál,
mégis sok kabátban járkál. Mi az?
(hagyma)

Ismerek egy olyan bikát,
van rajta vagy negyven kabát,
aki mind leszedi róla,
lesz elég sírnivalója. Mi az?
(hagyma)

Hét a bőre,
félnek tőle.
Nem is él,
mégis csíp,
aki ránéz,
könnyezik. Mi az?
(hagyma)

Piros köpenyű leány ül a kertben, 
fehér haját a földbe fésüli. Mi az?
(vöröshagyma)

Hajnalban, harmatban,
ő áll leghegyesebben az ágyban. Mi az?
(zöldhagyma)

Tojik tízet, költ kilencet,
nevel negyvenet. Mi az?
(fokhagyma)

Ha harapom, visszaharap,
ha szeretem, könnyem fakad. Mi az?
(torma)

Szeretem, megeszem,
mégis megsiratom. Mi az?
(torma)

Nem hoz gyászt, s megsirat könnyen,
fog nélkül is harap szörnyen. Mi az?
(torma)

Vére van, de lelke nincs. Mi az?
(cékla)

Kerekfejű gyerek vagyok,
piros arcom csak úgy ragyog.
Szép tavaszra itt vagyok.
Jó étvágyat kívánok!
(retek)

Zöld, de nem bokor,
vörös, de nem alma,
farka van, de nem egér. Mi az?
(hónapos retek)

Fekete, mint az ördög,
de nem ördög,
farka van, mint a cicának,
de nem cica,
pártja van, mint a leánynak,
de nem leány. Mi az?
(fekete retek)

Fekete birka, kerten át sót kér. Mi az?
(fekete retek)

Folt hátán folt,
tű benne sosem volt. Mi az?
(káposzta)

Fejében hordja a testét,
fél lábon áll napestig.
Ahány inge van,
mind magán hordja. Mi az?
(káposzta)

Zöld a lába, zöld a nadrágja, furkó a feje. Mi az?
(káposzta)

Nyáron kert likán kukucsol,
télen vízben lubickol. Mi az?
(káposzta)

Ángyom kontya, hetven folja,
még egy öltés sincsen rajta. Mi az?
(káposzta)

Kiáltja az egylábú,
jöjj ki csak, te kétlábú,
mert megesz a négylábú.
(káposzta, ember, kecske)

Minél nagyobb a meleg,
annál több subát veszek.
(káposzta)

Felveszek tíz köpönyeget,
így szeretnek a gyerekek.
Tejföl, ecet, cukor, só,
köpenyemre ez való.
(saláta)

Kint ülök a szabadban,
selyemfodros szoknyában.
Se ingem, se nadrágom,
hideg tél van, mégsem fázom.
(őszi saláta)

Spárga vagyok, ez a nevem,
csomagokon van a helyem,
de a bátyám nem jár velem,
mert ő bizony kertben terem.
(spárga)

Lila ruhán fehér fodor,
de levesbe így nem való.
Ha ruháját leveted,
fazékba csak így teheted.
(karalábé)

Ráncos, fehér növény vagyok,
leveleim szépek, nagyok.
Mindkettőnket szeretnek,
a levesbe betesznek.
(zeller)

Kézen fogva együtt vagyunk,
a levesben táncot járunk.
Ha egyikünk hiányzik,
a jó íz úgy hibázik.
(sárgarépa, petrezselyem)

Míg az anyja növekedik,
a lányának hasznát veszik. Mi az?
(petrezselyem)

Kiskoromban nyersen esznek,
ízet adok a levesnek.
Barátom a petrezselyem,
egy csomóba kötik velem.
(sárgarépa)

Sűrű, mint az erdő, de nem erdő,
piros, mint az alma, de nem alma,
farka van, mint az egérnek, de nem egér.
Mi az?
(répa)

Elföldelik, eltemetik,
a föld alatt sokasodik. Mi az?
(burgonya)

Zöld tyúk rakja föld alá,
fészket ember kapar rá.
Ott nő meg a föld alatt,
sülve, főve jó falat.
Ha nem tudod, találd ki!
Ez a tojás...
(krumpli)

Tavasszal a földbe teszik,
késő ősszel előveszik,
ember elejébe teszik. Mi az?
(burgonya)

Egyet raktam, sokat kaptam.
Sokat raktam, többet kaptam.
Zsákba raktam,
megfőztem és mind felfaltam.
(burgonya)

Őszi csirke szép iramba,
tojj tízet, költs húszat,
nevelj fel harmincat!
(burgonya)

Olyan tyúkom van,
amelyik a föld alá jár tojni. Mi az?
(burgonya)

Olyan tyúkot nevele,
hogy a karóhegyre jár tojni. Mi az?
(burgonya)

Felkúszik a rúdra,
pedig nem tanulta. Mi az?
(bab)

Se keze, se lába,
mégis mászik a fára. Mi az?
(bab)

Nincs keze, nincs lába,
mégis feláll magába. Mi az?
(bab)

Hosszú a lakása, 
alul van a tűje,
felül van a füle,
hatan-heten laknak benne. Mi az?
(bab)

Csüngök-büngök karü hegyén
s várom asszonyomat.
(zöldbab)

Két szótagom, öt betűm van,
és hüvelyes vetemény vagyok.
Első tagom italfajta,
végtagom fűszerként ragyog.
(borsó)

Kéttagú szó az én nevem,
de többféle az értelmem:
első tagom tüzes ital,
ifjút öreget tőrbe csal.
Még egy betűt hozzáadva
fűszer, mely sok étel ízét adja.
Másik hangom hasznos ásvány,
mely nélkül ember nem él a föld hátán.
Végül két tagom,
ha együtt olvasod,
jó étel nevét kapod.
(borsó)

Kerek vagyok, mint a labda,
fogyasztanak száz alakba.
Nyersen esznek, főzve is,
télen is és nyáron is.
Saláta is, leveles is,
megisszák a vérem is.
(paradicsom)

Kerek, de nem alma,
piros, de nem rózsa. Mi az?
(paradicsom)

Kinn a kertben kerekedik,
zöld a cikája,
piros a szoknyája. Mi az?
(paradicsom)

Zölden ültetjük,
pirosan szedjük. Mi az?
(paradicsom)

Konyhakertben velekedtem,
sok más zöldség él mellettem.
Zöld az ingem hosszúkás testemen,
sok apró mag lakik bennem.
Indás száram futni szeret,
kicsit szúr is, hogyha szeded.
Mondd, mi lehet becses nevem?
(uborka)

Kúszik, kúszik az indája,
föl is mászna egy fűzágra,
hogyha volna közel fűzes...
Mire jó hát a rajzfüzet?
Meg is szúrhat, rá ne fizess!
(uborka)

Zöld mezőben tojik egy réce,
s egy tojásból ezerötszáz lesz. Mi az?
(uborka)

Alig volt több, mint egy falás,
mégis éget, mint a parázs.
Tüzét vízzel nem olthatod,
hiába is próbálgatod.
(erős paprika)

Nincsen tüze, mégis éget. Mi az?
(csípős paprika)

Éget, de nem gyújt lángot,
tüzes, vörös, de nem lángol. Mi az?
(csípős paprika)

Száz bolhánál jobban csíp. Mi az?
(csípős paprika)

Szúrós, tüskés a lába,
a fél kertet bejárja,
sem nem eszik, sem nem iszik,
mégis szörnyű nagyra hízik. Mi az?
(tök)

Kerek, mint az alma,
gurul, mint a hordó. Mi az?
(tök)

Kismalacom zöld kötélen hízik. Mi az?
(tök)

Kismalacom zöld kötélen
gömbölyödik kint a kertben.
Ha meghízott széjjelvágom,
a malacom elé hányom. Mi az?
(tök)

Kívül zöld és nagyra nő,
sok fiókba benne nő. Mi az?
(tök)

Életében nő magában,
növés után jő halála,
holta után a lopása. Mi az?
(lopótök)

Életiben fán fut,
holta után lop. Mi az?
(lopótök)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Betűs talányok

Egy nagy csoda van széles e világon,
Nincsen égen, sem földön, sem Magyarországon.
Van minden városban, de nincsen Egerben,
Van minden kis vízben, de nincsen a tengerben.
Elfér egy vödörben, de nem a csöbörben,
A pap se tudja ezt, csak a nyelvén hányja, 
A mester se tudja, csak a tanítványa.
Tudja minden varga, csizmadia egy sem,
Elbírja egy veréb, de ló, ökör egy sem.
Nem volt az Ádámnak, ennek nem is kellett,
De Éva anyánknak a közepén rejlett.
( a "v" betű)

Nincs se égen, se földön, se lent, se a tetőn.
Van minden városban, de nincs Szeredában.
Van minden csepp vízben, de nincs a tengerben.
Elfér a vederben, de nem a cseberben.
A traktor nem bírja, egy kis veréb elbírja. Mi az?
(a "v" betű)

A világ kezdetén van,
És a világvégén is van,
A virulásban is van,
És a hamvában is van. Mi az?
(a "v" betű)

Vederbe belefér, cseberbe nem fér,
két ökör nem bírja, egy veréb elbírja. Mi az?
(a "v" betű)

Bírja egy kisveréb, de ló, ökör egy se,
befér egy vödörbe, de csöbörbe egy se. Mi az?
(a "v" betű)

Budapesten nem fér el,
pedig minden városban van. Mi az?
(a "v" betű)

Minden csepp vízben van,
a tengerben még sincs. Mi az?
(a "v" betű)

Mi van az udvar közepén?
(a "v" betű)

Az összetartás kezdete, a köd közepe, az időnek vége. Mi az?
(az "ő" betű)

Mi van a legtöbb földön?
(az "ő" betű)

Mi van a legtöbb a földön?
(az "ő" betű)

Hány pont kell egy rövid ö betűre?
(egy sem, mert ha ő betű, akkor már rajta is van a két pont)

Neked is van, nekem is van,
embernek nincs, mindennek van. Mi az?
(az "n" betű)

Neked is van, nekem is van,
embernek nincs, mindennek van. Mi az?
(az "n" betű)

A mennybolt közepén állok,
mégsem vagyok se csillag,
se nap, sem a hold.
Akkor vajon ki vagyok?
(az "ny" betű)

Mi van a rét közepén?
(az "é" betű)

Mivel kezdődik az ünnep?
(az "ü" betű)

Máriának elöl van,
Ádámnak hátul van,
a majomnak elöl is, hátul is van. Mi az?
(az "m" betű)

Imrének egy van,
Péternek nincs,
mamámnak három is van,
nekem egy, neked egy sincs. Mi az?
(az "m" betű)

Vőlegénynek nincsen,
menyasszonynak igen,
a macskának csak elől,
a majomnak kétfelől. Mi az?
(az "m" betű)

Minden percben egy,
minden pillanatban egy,
ezer évben egy se. Mi az?
(a "p" betű)

Hány betű van az olvasókönyvben?
(10 betű van az olvasókönyv szóban)

Hány betű van az ABC-ben?
(három: A, B, C)

Egy betű hozzáadásával
melyik szabószerszámból lesz madár?
(olló - holló)

Mi a különbség a hordó és az árva gyermek között?
(A hordónak van csapja, az árva gyereknek nincs apja)

V-vel ereinkben folyik.
B-vel jutalmul adatik.
D-vel télen, reggel látod.
K-val koldus így tesz nálad.
(vér, bér, dér, kér)

H-val a törzs egyik része.
K-val pedig kosárféle.
S-sel madár, lakásba bérc.
V-vel igen hasznos egy érc.
(has, kas, sas, vas)

Hol van a világ közepe?
(ahol az "l" betű van)

Hol kezdődik a teremtés,
hol végződik az élet?
(a "t" betűnél)

Mivel kezdődik az este?
(az "e" betűvel)

Hol van a keréknek vége és kezdete?
(a "k" betűnél)

Hogyan lehet leírni a száraz 
füvet öt betűvel?
(széna)

Elől állat, hátul kártya,
s puskával az erdőt járja.
(vadász)

Cs-vel sok állat együtt,
B-vel csont,
H-val pusztító csapat.
(csorba, borda, horda)

J-vel sokszor használt ige.
K-val nem szereti senki.
V-vel van sok hazánkban.
S-sel esős időben szokott lenni.
Z-vel minden házban megleled.
(jár, kár, vár, pár, sár, zár)

Magamban bejárat vagyok,
S-sel kezdve nyomtatok,
H-val hadat kergetek,
Találd ki, hogy ki lehetek?
(ajtó, sajtó, hajtó)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Gyümölcsök

Mássz meg engem,
rázz meg jól,
neked haszon,
nekem jó.
(gyümölcsfa)

Öreg juhász fél lábon áll,
többet őriz ezer juhnál. Mi az?
(diófa)

Zöld burokban születtem,
mikor aztán nagy lettem,
a zöld burok kifeslett,
s az úrficska kiesett. Mi az?
(dió)

Icipici emberke csontruhába öltözve. Mi az?
(dió)

Fenn, fenn palotában,
négyen ülnek egy szobában. 
(dió)

Fenn, fenn magasságba,
arany égi palotába,
nincs ajtaja, nincs ablaka,
tündérlányok laknak abba. Mi az?
(dió)

Király ül a házban,
magos palotában,
négyféle szobája. Mi az?
(dió)

Négy atyafi lakik egy kis kerek házban,
annak négy kis szobájában. Mi az?
(dió)

Négy testvér ül egy szobában,
de sehol sincs ajtó vágva. Mi az?
(dió)

Négyen laknak egy házban,
úri méltóságban,
ablak nélküli kis házikóban. Mi az?
(dió)

Zöld ágon ül, de nem madár,
négy szobában egyszerre hál. Mi az?
(dió)

Zöld a háza, négy szobája,
négy komondor vigyáz rája. Mi az?
(dió)

Se ajtaja, se ablaka,
mégis négyen laknak abban. Mi az?
(dió)

Nagyobb a háznál,
kisebb az egérnél,
édesebb a méznél,
keserűbb a méregnél. Mi az?
(dió)

Ha megérik, nagyot pattan,
olyan kerek, majd kicsattan,
fogacskádon ám kifog.
Bizony, nem fog rajta fog,
szegény, hiába sajog.
De ha kővel kupán vered,
recseg-ropog, s kettéreped.
(dió)

Míg a nap égen tüzel,
szűkre szabott subát visel.
Mikor őszi hidegek
lengenek át a föld felett,
meztelenre vetkőzik,
a subából kiszökik. Mi az?
(dió)

Potyognak már, pörögnek, 
koppannak és görögnek,
bekerülnek zsebbe, zsákba,
a köténybe, a kosárba.
(dió)

Csipkés zöld gallérja van,
erdőn terem csokrosan.
Ha megérik csontgolyó,
kóstold meg, mert csuda jó.
(mogyoró)

Répa, retek... Mi hiányzik?
Szaladj ki a hegy aljáig
s onnan aztán odavezet
a szorgalmas mókus-sereg,
ahol vár a répa, retek,
s testvére egy ágon nevet.
Mondd meg, vajon mi lehet?
(mogyoró)

Ha nem látom, felveszem,
ha látom, nem veszem fel. Mi az?
(lyukas mogyoró)

Kék a színe, zöld a szára,
jó lesz nekem uzsonnára.
Barna magvát kiveszem,
érett húsát megeszem. Mi az?
(szilva)

Kívül bor, belül hús,
húson belül csont,
csonton belül hús. Mi az?
(szilva)

Előbb vesz zöld ruhát,
azután fehéret,
ismét zöldet,
azután vöröset,
aztán kéket.
Akkor már jó! Mi az?
(szilva)

Aranygyöngyös zöld leány
kacag a hegy oldalán.
Átöleli a karót,
mustból kínál kóstolót.
Vidám kedvre készül ő,
az ő neve?
(szőlő)

Sok a szeme, mégsem lát,
ha bőrétől kihúzzák,
sötét helyre bezárják,
lakománál használják. Mi az?
(szőlő, bor)

Sok szemével mosolyog,
kipréseled, kicsorog.
(szőlő)

Fele piros, fele sárga,
fél lábával még a nyárba,
másik féllel már az őszbe,
nagy szükség van a csőszre. Mi az?
(szőlő)

Idres-bodros az anyja,
szép szemű a leánya,
ezereszű a veje. Mi az?
(szőlő)

Nap neveli, kéz szedi,
láb tapossa, száj keresi. Mi az?
(szőlő)

Tű meg cérna nélkül
gyöngyös függő készül,
Isten teremtette,
az ember leszedte. Mi az?
(szőlőfürt)

Van nekem egy kis házikóm,
piros a belseje, zöld a külseje,
se ajtaja, se ablaka,
mégis sokan laknak abban. Mi az?
(dinnye)

Ha feldobják, zöld,
ha leesik, piros. Mi az?
(dinnye)

Se nem eszik, se nem iszik,
kötélen áll, mégis hízik. Mi az?
(dinnye)

Zöld istállóban fekete lovak
piros szénát esznek. Mi az?
(görögdinnye)

Zöld istállóban piros szalma,
fekete lovak hevernek rajta. Mi az?
(görögdinnye)

Házacskámnak piros a belseje,
fekete emberkék laknak benne. Mi az?
(görögdinnye)

Kívül zöld, belül piros,
fekete úrfik laknak benne. Mi az?
(görögdinnye)

Zöld kötélen hízik,
széles kulccsal nyílik,
esznek is, isznak is belőle,
még két kalap is kitelik belőle. Mi az?
(görögdinnye)

Szára hosszú zöld kígyó,
akkora tojást tojó,
nagyobb, mint a fejed,
egy nap kell, hogy megegyed. Mi az?
(görögdinnye)

Gyümölcs vagyok, édes vagyok,
ha megértem, piros vagyok.
Télen elrejt jó a kamra,
mi is volnék, ha nem...
(alma)

Virulóan hófehérben
illat övezi szépségem,
elvirulva zöldben járok,
mit vénen vörösre váltok.
(alma)

Én ifjúságomban senkinek se kellek,
vén koromban pedig mindenek kedvelnek.
Asszonyok, leányok kebelükbe tesznek,
szép piros voltomért engemet kedvelnek.
(alma)

Kerek, kerek, gömbölyű,
ránézni is gyönyörű. Mi az?
(alma)

Zöld asszonynak piros arcú leányai vannak. Mi az?
(piros almák)

Kerüld meg jó, nézd meg jól,
mássz fel reá, s szedd meg jól.
Neki nem fáj, neked jó. Mi az?
(almafa)

Ha kigyúl: fényes - 
harapod: édes -
mennyezet szépe,
fák kincse - éke,
érte már Palkó
majd nyakát törte.
Mi lehet más? Csakis a...
(körte)

Hatalmas fán sok kis csengő ül,
csakhogy nem csengetnek velük,
pedig császár lakik bennük,
ezért oly fenséges az ízük.
(császárkörtefa)

Olyan, mint a körte,
finom, édes, mégsem körte. Mi az?
(füge)

Szép leányka ül a fán,
piros ruha derekán.
Szíve olyan, mint a kő,
mondd meg, ki lehet ő?
(cseresznye)

Nyáron, ha megérik,
piroslik az ágon,
ezer piros csengettyű
csilingel a fákon. Mi az?
(cseresznye)

Kicsi golyó vékony száron,
piroslik a lombos ágon.
Jaj, de édes, jaj, de jó,
kisgyermekeknek való. Mi az?
(cseresznye)

Piros golyó vékony ágon,
mosolyog a napsugáron. Mi az?
(cseresznye)

Vékony száron csont gömböcske,
csonton kívül lágy belecske. Mi az?
(cseresznye)

Korán érő gyümölcs vagyok,
szeretnek a kicsik, nagyok.
(cseresznye)

Fehér ruhás gyerek voltam,
megnőttem, zöld pendelyt hordtam,
piros lettem, lehullottam.
(cseresznye)

Hófehér volt legelőbb,
zöld lett kicsivel később,
azután meg vérveres,
minden gyereknek kedves. Mi az?
(cseresznye)

Az érzéketlen teremtés
eleven piros szemekkel hunyorgat. Mi az?
(cseresznye)

Hétfőn zöld,
szerdán piros,
szombaton fekete. Mi az?
(meggy)

Húsa, vére jóízű,
de titokban kőszívű. Mi az?
(meggy)

Kívül szőrős, belül nedves,
gyerekeknek igen kedves.
(barack)

Zöld levél a koronája,
nagyon fáj a fogad rája.
Nem kell neked a korona,
piros szeméért vagy oda.
(eper)

Szőrös a töve, vörös a hegye,
nyalánkok hasába való. Mi az?
(eper)

Úton-útfélen vörös cimborák ülnek. Mi az?
(szamóca)

Szép kerek erdőben piros sapkás 
katonák üldögélnek. 
(szamóca)

Medve szereti,
ember is megeszi,
farkas, róka, nyúl,
hozzá sem nyúl. Mi az?
(málna)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Játékok

Van orra és van talpa,
lovagolva ülsz rajta.
A gyerekek úgy szeretik,
ha a havon fürgén siklik.
(szánkó)

Télen szalad sebesen,
nyáron pihen csendesen. Mi az?
(szánkó)

A szekerem igen derék,
nem kell bele tengely, kerék,
nem húzza ló, mégis szalad,
havas dombon messze szalad. Mi az?
(szánkó)

Hó a hasam, hó a fejem,
hóból van a lábam, kezem,
orrom répa, szemem szén,
mondd meg gyorsan, hogy ki vagyok én!
(hóember)

Hidegben élek, melegben meghalok.
Mondd meg hamar, mi vagyok.
(hóember)

Van nekem egy emberem,
nem sír, hogyha megverem,
nem fáj neki soha semmi
és nem szokott soha enni.
Egy helyben áll, nem tud menni,
nem szeret melegben lenni.
Behozni hát nem merem,
mert nem lenne emberem.
(hóember)

Hóna alatt seprűt szorít,
de sohasem sepreget!
Bizony ésszel fel nem érem,
ez az ember ki lehet?
(hóember)

Hóval, faggyal nem törődik,
tűri némán, szótlanul,
de mikor a tavaszt érzi,
mint a patak, könnye hull. Mi az?
(hóember)

Ha hegyre lel, örvendezik,
göröngyöktől ijedezik.
(síléc)

Minél jobban földhöz verik,
annál magasabbra szökik. Mi az?
(labda)

Ugrik - pedig lába nincsen,
röpül - pedig szárnya nincsen,
s mindig pufók kerek arca
piros, sárga, kék vagy tarka.
(labda)

Hossza van, de vége nincsen,
tenyereden is elférne.
Botod előtt messze szalad,
de mögötte fekve marad. Mi az?
(karika)

Van egy játék, furcsa holmi,
nem kell húzni, nem kell tolni...
Fürgén fut, bár lába nincs,
eleje sincs, vége sincs,
olcsó holmi, mégis kincs!
Szereti is Marika!
Tudod mi az?
(karika)

Ide leng, oda leng,
idekint vagy odabent,
mint az órán az inga,
szereti őt Katinka. Mi az?
(hinta)

Rokonaim a mesében hétfejűek,
de engemet senki nem hív hétfejűnek.
Nádcsontom van, papírhúsom,
farkam spárga.
Szállok, mint a madár, melynek
szél a szárnya.
(papírsárkány)

Nyakra fekszik, mellre fekszik,
kötözgetni nem szeretik. 
(nyaklánc)

A földben születik,
nagy tűzben égetik,
karikára nyújtják,
az ujjadra húzzák.
(gyűrű)

Nincsen alja, nincs teteje,
mégis hússal tömik tele.
(gyűrű)

Úgy öleli, úgy öleli, el sem bírja ereszteni. 
Mi az?
(gyűrű)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Kultúrnövények

Szeme van, de nem lát,
szálkája van, de kopoltyúja nincs,
lefekszik, de nem alszik,
s a sírba  mégis beteszik. Mi az?
(gabona)

Nap volt édesanyám, 
hold volt édesapám,
kerek föld szült engem,
szél táncra tanított,
nehéz kő megrontott,
csont, hús meglágyított,
meg is nyomorított,
mikor megszakasztott.
(a búza élete)

Én oly kicsiny vagyok, mikor eltemetnek,
torkán nem akadnék meg a kan verébnek.
Holtom után vélem sokan élnek,
végre a menyecskék engem ölelgetnek. Mi az?
(búza és kenyér)

Nyáron arat le a nép,
aztán megcsépel a gép,
malom összevissza tép,
kenyérnek süt meg a pék.
(búza)

Zöld vagyok tavasszal,
nyáron pedig sárga,
fehéren kerülök malomban a zsákba.
(búza)

Szakálla van s szeme,
kenyér lesz belőle. Mi az?
(búza)

Karcsú termetű virágom!
Tőled várom boldogságom.
(búzaszál)

Mindenütt gorombán bánnak velem:
először eldobnak,
mikor már nagy vagyok,
leszednek a lábamról,
majd agyba-főbe vernek.
Ez sem volt elég:
porrá morzsolnak,
majd jól meggyomroznak,
ezután lapátra tesznek,
tűzbe dobnak.
Azután kés tesznek a torkomra.
Végre sötét üregbe jutok,
ahol péppé gyúrnak.
Ilyen gorombaságok mellett
mégis én vagyok a leghasznosabb.
(búza)

Nyári széltől ringatva,
ezerszemű kisbaba
bölcsőjében alszik,
hosszú bajszát csüngetve,
zöldbe burkolózik. Mi az?
(kukorica)

Hosszú száron zöld baba,
korán nő a bajusza,
egyszer aztán szétfeslik,
és a babát kiveszik. Mi az?
(kukorica)

Nyáron bundában,
télen pucéron. Mi az?
(kukorica)

Száz szeme van, mégse lát,
letörik, ha érett már. Mi az?
(kukorica)

Nem vagyok én Rozi, kata,
sárga gyöngyök a nyakamba.
(kukorica)

Nekem olyan kislányom van,
hogy a szemén nőtt a haja. Mi az?
(kukorica)

Hetyke bokrétás legény,
derekán, az erszényén
tizenhat sor aranygyöngy.
S míg susogva rád köszön,
zöld karjait lengeti,
az ő neve... 
(tengeri)

Egy kisasszony egy kalapja,
ezren laknak alatta. Mi az?
(mák)

Sáros a lába, zöld a nadrágja,
piros a kalapja, ezer van alatta. Mi az?
(mák)

Féllábú ficsúr ezer juhot őrzi. Mi az?
(mák)

Száz szeme van fekete,
vékony nyakon ring a feje,
s ha szép is a virága,
emberben a hitványa. Mi az?
(mák)

Rózsavirág kinyílott, majd virágja elhullott,
Pöttöm Panni maradt ott, ezer kicsi fiával.
(mák)

Kicsiny magból terem,
nem bír tekintettel.
A királyt és koldust 
tartja öltözettel. Mi az?
(len)

Virágzik és nem magzik,
magzik és nem virágzik. Mi az?
(kender)

Elvetik, kinyövik,
megmossák, potyolják,
fésülik, cibálják
és aztán sodorják. Mi az?
(kender)

Amíg szép sárgára szárad,
elfogadja a pajtádat.
Ha eljön a halála,
foszlik kéklő karikára:
nagyobb része égbe szalad,
kisebb része földön marad. Mi az?
(dohány)

Füstöl, de nem lángol,
levél, de nem ágról. Mi az?
(dohány)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)

Kategóriák
Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Magyar Népmesék Mesegyűjtemény Nagycsoport

Az aranyszőrű bárány

Volt egyszer egy szegény ember, s annak egy fia. Mikor a fiú fölnevelkedett, az apja elküldte szolgálni. Elindult a fiú, hogy helyet keressen magának. Egyszer aztán ráakadt egy emberre, akinek juhai voltak, de juhásza nem.

  • Fölfogadlak – mondta az ember -, de csak ha előbb próbát teszel.

Másnap a gazda egy furulyát meg egy botot adott a kezébe s mondta, hogy hajtsa ki a juhokat. A fiú buzgón pásztorkodott, le sem heveredett egész álló nap. Terelgette a juhokat s furulyázott nekik.

Volt a nyájban egy aranyszőrű bárányka. Ez a bárány olyan kedvesen táncolt a furulyaszóra, hogy a fiú megszerette. Föl is tette magában, hogy ezt a bárányt kéri a gazdától bér fejében.

Este a gazda már várta a kapuban. Megnézte a nyájat, amikor látta, hogy minden birka megvan s mindegyik jóllakott, biztatta a fiút, hogy szegődjék hozzá.

  • Szívesen – válaszolt az -, de csak akkor, ha bérül az aranyszőrű báránykát kapom.

A gazda is szerette az aranyszőrű báránykát. Nehezére esett volna megválni tőle. De azt is tudta, hogy ilyen derék juhászt nem egykönnyen találhat. Odaígérte hát a bárányt.

Így lett a fiúból juhász. Megérdemelte a juhászi rangot, mert jelesen buzgólkodott. Mikor az esztendő letelt, búcsút vett a gazdától s elindult hazafelé, az aranyszőrű báránykával.

Egy faluban ráesteledett. Egy gazdánál szállott meg. Ennek a gazdának volt egy leánya, aki nagyon megszerette az aranyszőrű báránykát. Föltette magában, hogy a bárányt ellopja.

Éjféltájban odasettenkedett a báránykához, de amikor megfogta, két keze odaragadt a gyapjához.

Reggel fölkelt a legény, hát látja, hogy a lány odaragadt a báránykához. Próbálta lefejteni róla, de hiába. A bárányt nem akarta otthagyni, nem tehetett mást, elhajtotta a bárányt, amaz meg vitte a gyapján a lányt.

Alig ért a harmadik szomszédig, a juhász furulyázni kezdett. A furulyaszóra a bárány táncnak eredt. Táncolt a bárány, bárány gyapján táncolt a lány.

Meglátta ezt egy asszony, aki éppen kenyeret vetett a kemencébe. Fogta a sütőlapátot, hogy megriassza a lányt:

  • Ne idétlenkedj, te, hallod-e, inkább menj haza.

De a lány csak táncolt. Erre hozzáütött a lapáttal. Mindjárt megbánta a cselekedetét, mert a lapát a lány derekára ragadt, ő maga meg a lapát végére.

Így mentek a templomig. Ott a legény megint furulyázni kezdett. Táncolt a bárány, bárány gyapján a leány, a leány derekán a lapát, a lapát végén a sütőasszony.

Meglátta őket a pap:

  • Ne űzzétek az eszeteket – kiáltott rájuk -, menjetek dolgotokra.

A szó nem használt, megmérgesedett a pap s botjával odasózott a sütőasszony dereka végire. Azután úgy elcsodálkozott, leesett az álla. Mert hát a bot nyomban odaragadt a sütőasszonyhoz, ő meg a bothoz.

Mentek, ahányan voltak, a bárány, a lapát, a sütőasszony, a bot meg a pap, míg be nem értek a királyi városba. A város végén a juhász betért egy öregasszonyhoz, hogy megszálljon. Attól aztán megtudta, hogy beteg a király leánya, s nem segít rajta semminő orvosság. A doktorok azt beszélik, hogy egy jóízű kacagás mindjárt meggyógyítaná. De még eddig senki sem bírta megnevettetni.

Ahogy beszélgettek, megszólal a dob az utcában. Hát a király üzente a népének, hogy aki megkacagtatja a lányát, annak feleségül adja s vele a fele királyságát.

Elhatározta a juhász, hogy szerencsét próbál. Elment a királyhoz s bejelentette, hogy ő megkacagtatja a búbánatos királykisasszonyt. A király jónéven vette a szándékát s mindjárt leültette a lányát maga mellé a tornácra.

A juhász vette a furulyáját és megfúvintotta. Hát abban a szempillantásban táncolni kezdett a bárány, bárány gyapján a lány, a lány derekán a lapát, a lapát végén a sütőasszony, a sütőasszony derekán a bot, a bot végén a pap. Táncoltak, táncoltak, a királylány pedig akkora kacagásra fakadt, majd lefordult a tornácról.

Ennek a kacagásnak úgy megörült az aranyszőrű bárányka, hogy lerázott magáról mindent, s magában folytatta a táncot. Táncolt a lány is, a sütőasszony is, a pap is, külön-külön. De a lapát meg a bot se állotta meg tánc nélkül. Mikor jól kitáncolták magukat, a király összeeskette a lányát a juhásszal, s neki adta fele királyságát is. Így lett a juhászból király. A papot felfogadták udvari papnak, a sütőasszonyt udvari sütőasszonynak, a leányt komornának a királylány mellé. Az aranyszőrű báránykát pedig megtették udvari báránynak. Tán még ma is bárány, ha azóta birka nem lett.

(Kolozsvári Grandpier Emil)

(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

Kategóriák
A Nyugat nemzedéke és kortársaik Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Nagycsoport

Japán kakasom

Van nekem egy
japánföldi,
vörösszemű
kakasom,
Kérték már a 
cirkuszosok,
félvilágért
nem adom.

Elszomszédol,
tökmagot lop,
bosszantja a 
zsugorit,
hajnalonként
föl a naphoz
pántlikákat
kukorít.

(Kassák Lajos)

(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)

Kategóriák
kommunikáció Mesék (nem csak) felnőtteknek Történetek trénereknek, tanároknak, vezetőknek

Hogyan alakul ki a háború?

Pedar Joun, kérlek, mondd el, hogyan alakul ki egy háború! – kérte apját egy napon a perzsa kisfiú. – Elmesélem neked szívesen – mondta az édesapja. – Képzeld el, hogy Perzsia csapatokat küld Kínába. – Ebben a pillanatban a kisfiú édesanyja is bekapcsolódott: – Hogy mesélhetsz ilyen butaságot a gyereknek? Mikor történt olyasmi, hogy Perzsia Kína ellen indított volna háborút? – Kedvesem – próbálta az apa megmagyarázni -, én csak egy példán keresztül próbáltam megmutatni, hogyan is alakul ki egy háború. – De a példáiddal, melyek sosem igazak, csak összezavarod a gyereket. Ezenkívül hazugság is, hogy Perzsia háborúzott Kína ellen. – Micsoda? Haugnak nevezel engem? – csattant fel az apa. – Én itt arra áldozom az időmet, hogy tanítsak valamit a gyerekünknek, te meg csak mérgelődsz! Ha úgy gondolod, hogy jobban el tudod magyarázni, akkor csináld te! Úgyis mindig mindent jobban tudsz. – Hallatlan, ahogy velem beszélsz! Soha többet nem mondok semmit! – Ebben a pillanatban a fiú megszakította a szülei veszekedését, és így szólt: – Kedves szüleim, most már nem kell elmagyaráznotok, hogyan alakul ki a háború. Már nagyon jól el tudom képzelni.

Visszacsatolás

  • Neked mi az első gondolatod a történettel kapcsolatban?
  • Szerinted pontosan miben rejlik a szülők problémája?
  • Mennyire ismersz magadra a szülők reakciójában?
  • Miért harcolunk sokszor olyan keményen azért, hogy a véleményünket elfogadják?
  • Mi tenne jót a szülőknek, mire lenne ebben a helyzetben szükség?
  • Miért esik olyan nehezünkre azt tenni, amit kellene?

Felhasználási javaslatok

A vizuális megjelenítés érdekében beszerezhetünk kis harci játékeszközöket és játékkatonákat. Emellett kis csoportokban a következő témákat lehetne feldolgozni:

  • Első csoport: Miért akarjuk olyan sokszor alapból igazolni a szavainkat, gondolkodásunkat és cselekedeteinket?
  • Második csoport: Mit okoz emberi kapcsolatainkban, ha állandóan a saját véleményünket akarjuk igazolni?
  • Harmadik csoport: Vannak-e olyan emberek, akikkel kapcsolatosan különösen fontosnak érezzük, hogy igazoljuk a szavainkat, gondolkodásunkat és cselekedeteinket? Ha igen, miért van így?

(Forrás: Detlev Blenk, Történetek trénereknek és coachoknak, tanároknak, tanácsadóknak, vezetőknek. – 125 történet – Z-Press kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Virágok (2.)

E büszkeség a kertben áll,
kelyhétől édes illat száll,
virága fehér, mint a hó
és patyolatként ragyogó.
(liliom)

Van egy virág, jól ismerem,
szúrós tövis között terem.
Hajnalpiros a levele,
mondjátok meg, mi a neve?
(rózsa)

A kertekben illatozik,
tövisekkel védekezik.
Minden kertnek ékessége,
a virágok királynője.
(rózsa)

Legszebb virág vagyok ám!
Város s falu a hazám.
Ha bántani akarsz engem,
tüskéimmel védekezem.
(rózsa)

Egész nyáron virulok,
de ha letörsz, hát szúrok.
Mondd meg gyorsan, mi vagyok?
(rózsa)

Erdőn-berdőn fekete is,
kicsike is, jaj, jaj, jaj!
(rózsatövis)

Úton-útfélen kis fekete jaj!
(tövis)

Csipke Rózsa még szebb volna,
hogyha hogyha nem karmolna!
Mivel karmol? Te magadtól
kitalálod, Tüske János!
(tüske)

Vörös inge néki vagyon,
karddal körülvéve nagyon.
nem kell neki engedelem, 
mégis ahol kell, megjelen. Mi az?
(kardvirág)

Millió kis nap tündököl
kint a mezőn, a határban:
napvirágok, nem csodák ők,
s bennük mégis csodát láttam.
Arcuk sárga, hajuk fehér,
mint a napnak fent az égen.
Nézd, mind feléd integetnek,
téged várnak szép szerényen.
(margaréták)

Bíborvörös selyemtől a ruhája,
szép fekete gallér van a nyakába,
zöld sapkába bújtatja el a fejét,
mezőn lakik, mondjátok meg a nevét.
(pipacs)

Zöld burján közt kicsi leány,
piros szoknya a derekán. Mi az?
(pipacs)

Búza közt pirulok,
piros színben virulok.
(pipacs)

Nyári réten virítok én
a búzatáblában,
szellő ringat, hajladozom,
piros szoknyácskámban.
(pipacs)

Búza között repesek,
eső s harmat hull rám!
Virág vagyok, sej - haj!
Lobog piros ruhám.
(pipacs)

Az anyám is tudja,
nagymamám is tudta:
lányok ülnek a vetésben,
fejükön a szoknya. Mi az?
(pipacs)

Én egy kék bojtocska vagyok,
kalászok közt kandikálok.
Aki csokorba köt engem,
tudom, nagyon örül nekem.
(búzavirág)

Én nagy és hatalmas vagyok,
a szirmaim sárga lángok.
Mindig a nap felé fordulok,
mert a keresztlánya vagyok.
(napraforgó)

Tányérja van, de nem eszik,
sárga virágát kedvelik.
Apró magját ropogtatod,
de a héját eldobhatod.
(napraforgó)

Hosszú száron aranytál, benne jó falat.
Szereti ezt Péter, Pál, s a kismadarak.
(napraforgó)

Hosszú-hosszú ág,
a tetején kád,
a kádban egy rosta,
minden lyuk bedugva. Mi az?
(napraforgó)

Zöld ruhában hosszú legény,
nagy kalapot visel fején. Mi az?
(napraforgó)

Selyempelyhes bóbitámat
hordozzák a szelek,
szétfújja egy szusszanással
mind ügyes gyermek.
(gyermekláncfű)

Ez a kicsi sárga pamacs
a fő közül reád kacag.
Ha virágja már elnyílott,
a pihéit szertefújod.
(gyermekláncfű)

Sárga berek, sárga alkony,
sárga virág nyílt a parton,
s mintha pletykás tündér volna,
hírül adja: itt a gólya.
(gólyahír)

Gólya vagyok, mégsem szállok
még egy szótag, s virág vagyok.
(gólyahír)

Megcsodálnak, le is tépnek...
Barátaink a kis méhek...
Hómenéstől hóhullásig
színünktől a föld tarkállik...
(vadvirágok)

Öröm vagyunk mindenkinek,
aki szépen szeret minket...
(vadvirágok)

A házak ablakában egész nyáron virítok,
zöld levél közt piros labda,
tudod-e, hogy ki vagyok?
(muskátli)

Gondozója dédelgeti,
ablakában nevelgeti.
Növényére nagyon büszke,
pedig szegény csupa tüske.
(kaktusz)

Kerti virágoknak puha ágyat vetek,
hogy annál könnyebben életre keljenek.
Egyszer teneked is majd ágyat csinálok,
csakhogy ezt az ágyat tudom, nem kívánod.
(föld)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)