Új hold, hold király, felhők fodrán sétikál, billeg-ballag, nagyokat hallgat, jegenye csúcsán rápipál.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Új hold, hold király, felhők fodrán sétikál, billeg-ballag, nagyokat hallgat, jegenye csúcsán rápipál.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Milyen madár van a legtöbb a világon? (kétlábú)
Milyen kő van a legtöbb a folyóban? (vizes)
Milyen fa van a legtöbb a piacon? (kofa)
Milyen sárban jár sok ember? (a vásárban)
Milyen vetéshez nem kell mag? (a nevetéshez)
Milyen kádban nem lehet fürdeni? (a tokádban)
Milyen vég van a falu szélén? (faluvég)
Milyen királyok születtek, s nem haltak meg? (akik még élnek)
Milyen hálóval fogják ki az első halat? (vizes hálóval)
Milyen lesz a néger, ha a Vörös-tengerbe ugrik? (vizes)
Milyen messze van a Föld az égtől? (mint az ég a Födltől)
Milyen kölni a legjobb? (örökölni)
Milyen tyúkot ölnek meg a lakodalomban? (élőt)
Milyen rossz van minden háznál? (abrosz)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)
Bevonom én a bíbor vitorlám. Kikötök ma a révben. Borbála vár, a révnél ma vár rám; ezt írta nékem levélben. Ó, a bárka! Billen a bárka! Kiborul, kiborul, be a vízbe beborul! Bukk!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperencián is túl volt, volt egy tojás. Ez a tojás megindult világra. Görgött, görgött, egyszer előtalált egy rucát. Azt kérdi tőle a ruca:
Mennek mendegélnek, előtalálnak egy kakast.
Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy varrótűt.
Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy rákot.
Megint mennek, mendegélnek, előtalálnak egy lovat, végre pedig egy ökröt.
Mentek aztán mendegéltek, egyszer rájok esteledett. Ott volt egy kis ház, abba bementek. Ki-ki lefeküdt a maga helyére. A tojás befeküdt a tüzes hamuba. A ruca meg a kakas felültek a kandalló tetejére. A rák bemászott a dézsa vízbe. A tű a törülközőbe szúródott belé. A ló lefeküdt a ház közepére, az ökör meg a pitvarba.
Egyszer jön ám haza a tizenkét farkas, akié a kis ház volt.
A legöregebb még messziről elkezdett kiabálni.
Volt köztük egy hányaveti, az azt mondta, hogy ő bemegy, ha ezer ördög is van odabent, nem fél semmitől. Be is ment. Hogy az övék volt a ház, egészen tudta a dörgést, mi hol áll. Legelőször a kandalló tetején kereste a gyújtófát, hogy majd mécsest gyújt, de a kakas meg a ruca elkezdtek lármázni, akkor belenyúlt a hamuba, hogy majd parazsat keres, de a tojás elpukkadt, szalad a dézsához mosakodni, ott meg a rák csípte meg ollójával, azután szaladt a törülközőhöz, ott meg a tű szúrta meg, nagy ijedten a ház közepére ugrik, ott a ló rúgja oldalba, amint szaladt kifelé, az ökör is nekiesett, felkapta a szarvára, az udvar közepére lökte. Erre elkezdett ordítani, mint a fába esett féreg, szaladt, a többi farkashoz.
Akkor nekiindultak, még most is szaladnak, ha meg nem álltak.
(Arany László)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Üllő, kalapács, - ki kongatja? két kovács! Cseng, cseng messzire, csillag csapkod ezrivel; ablak alá éj oson, hajnal pirul a vason.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyviadó, Budapest 1989)
Mikor lehet a vízen száraz lábbal átmenni? (mikor megfagy)
Mikor lehet a vizet szitában vinni? (ha megfagy)
Mikor zenél a ló farka? (mikor hegedülnek)
Mikor megy a hal a hegynek? (amikor a horogra akad)
Mikor hagyja el a kakas a tojást? (mikor kikel a tojásból)
Mikor szeret a fösvény enni? (amikor a vendégek már elmentek)
Mikor volt egy esztendő három hét? (777-ben)
Mikor van az ember fülig adósságban? (ha hitelbe vesz sapkát)
Mikor beszél a juh a lóval? (amikor hegedülnek: a lószőrből készült vonó a juhbél)
Mikor jár a király négykézláb? (gyermekkorában)
Mikor jó a kicsi alma? (mikor nagy nincsen)
Mikor néz a legtöbb lyuk az égre? (aratás után)
Mikor örül a kicsi ember? (mikor magánál kisebbet talál)
Mikor lát a vak ember? (álmában)
Mikor bámulják állandóan a napot? (amikor napfogyatkozás van)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)
Sűrű sásban költ a veréb. Ötöt költ ki. Ez nem kevés. Sebes sasom lesi őket. Sebes sasom űzi őket. Én ezt tovább nem tűröm! Űző sasom elűzöm! Sss! el innen, békebontó! Veréblakot orvul rontó!
(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)
Ébredj, új tavasz, jégtörő, sugaras, gallyat gombosító, rügyet rojtosító, mindenféle madarakat víg versre tanító.
(Csanádi Imre)
(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest 1989)
Mit vesznek a legtöbben a vásárban? (levegőt)
Mit csinálnak a lekvárosiak, mikor az eső esik? (hagyják esni)
Mit nem szabad a patikában? (kóstolgatni)
Mit nem szabad a kovácsműhelyben? (tapogatni, mert forró vasak vannak)
Mit csinál a varjú, ha betölti a három évet? (belép a negyedikbe)
Mit csinál az ács, amikor a fát faragja? (forgácsot)
Mit csinál az ember, ha semmit sem csinál? (öregszik)
Mit nem lehet az embertől elvenni? (a tudását)
(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)