Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Gyümölcsfák

Kerti naplónk záró fejezetében egy kis nosztalgiázásra hívom az Olvasót. Talán még emlékeznek rá, hogy sok lakópark helyén a házak előtt hatalmas gyümölcsösök színezték virágaikkal a tájat, ontották nyaranta a finom érett termések illatát. Édesanyámmal és a húgommal rendszeresen jártuk a „Szedd magad!” kerteket, hogy a leszedett sárgabarackból finom lekvár, a meggyből, az őszibarackból befőtt, az almából pedig sütemény töltelék legyen télire a kamrában. A tavasszal virágzó gyümölcsfák szépségét csak a fáról szüretelő ember öröme és a gyümölcs élvezet múlhatja felül.


Ültessünk gyümölcsfát a kertünkbe!


A kajszi-vagy sárgabarack csak meleg vidékeken terem és nem szereti, ha visszavágják.

A szilvának több változata is ismert. A zöld ringló zöld vagy sárga színű gyümölcse kerek. A debreceni muskotály nagy, kerekded, héja barnáspiros, íze édeskés. Az ageni szilva kicsi, hosszúkás, magas cukortartalma miatt főleg aszalásra való.


A körtének több, mint száz változata ismert. Most itt nem vesszük sorra mindet, de körte kutatóknak érdekes lehet a téma. A Hardy vajkörte ősszel érik, bronzos-zöldes színű, puha húsú, zamatos. A Conference szintén őszi körte, nyújtott alakú, sárgás színű, bő levű, olvadó. A társulati esperes is őszi körte, gyümölcse nagy, húsa fehér, olvadó, bő levű, rendkívül ízletes. A nemes Krasszán téli körte, nagy vagy közepesen nagy, húsa bő levű, kellemesen savas. A Vilmoskörte nyáron érik, kellemes zamatú, jellegzetes illatú, a legelterjedtebb fajta.

A diót, ha frissen kívánjuk fogyasztani, akkor már szeptember elején érdemes leverni a fáról, ha viszont télire akarjuk eltenni, akkor csak októberben szüreteljünk.

A cseresznyének összesen három fő változata ismert: a tömött, ropogós és édes Germersdorfi, valamint a korábban érő puha és kissé savanyú, illetve a puha és édes fajták. Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a korai, nagy szemű ropogós cseresznye verhetetlen.

Az almafa csak a mérsékelt öv nedvesebb éghajlatú területein terem. Legfontosabb fajtái: a Kávil, melynek gyümölcse nagy, sárga, zöld vagy piros. A Kanada gyümölcse nagy, héja érdes, húsa leves, kissé savanykás. A Golden gyümölcse éretten aranysárga, húsa leves, roppanó, édes, jól szállítható, sokáig eláll. A Granny-Smith színe zöld alapon fehéren pontozott, íze savanyú. A téli arany pármen héja sárgás, narancsosan csíkozott, lédús, édes-savanyú ízű.

Tudtad?


Télen a magára hagyott, vissza nem vágott alma és körtefát úgy tudod megkülönböztetni egymástól, hogy kissé hátrébb mész és jó alaposan megnézed a fa formáját. Az almafa egy almára, a körtefa pedig egy körtére fog hasonlítani. Az almafa zömök és kerek, a körtefa koronája megnyúlt, de a koronája alul szélesebb.
Az alma a rózsafélék családjába tartozik. Abba a csoportba, ahová a csipkebogyót termő vadrózsát, a szedret és a málnát vagy a galagonyát is sorolják. Az almatermés érdekessége, hogy a vastag hús, melyet fogyasztunk nem a virág termőjéből, hanem a vacokból, a virágzati tengely felső kiszélesedett részéből keletkezik. Az alma húsa valójában az elhúsosodott vacok, éppen ezért az almatermést a botanikusok áltermésnek nevezik.

Az alma jótékony hatásai

Az alma jó testnek, a mese a léleknek. Miközben elfogyasztunk egy finom, zamatos almát olvassunk mesét a legkisebbeknek.

Az almában előforduló antioxidánsok erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek. Az almát pedig nem csak azért érdemes a héjával együtt fogyasztani, mert a nagyi szerint erősíti a fogakat, hanem azért is, mert számos hasznos vegyület van benne. Egyes kutatások szerint a várandósság alatt rendszeresen fogyasztott alma csökkenti a gyermekben az asztma kialakulásának kockázatát.


Egy mási vizsgálat – melyet a Londoni Szív- és Tüdőgyógyász Társaság végzett – arra világított rá, hogy azokban a gyermekekben, akik naponta legalább egyszer ittak száz százalékos almalevet, 47 százalékkal csökkent az asztmás roham előfordulása, szemben azokkal, akik havonta csak egyszer vagy annál is kevesebbszer fogyasztották azt.

Az alma mindemellett segíti az emésztést rosttartalmának köszönhetően, fontos szerepet vállal a koleszterin elleni harcban és kiváló cukorbetegség esetén is. A légutak tisztításával a gyulladás leküzdésében játszik szerepet. És bár vitaminok tekintetében nem különbözik más gyümölcs vitamintartalmától, ásványi anyagok terén kimagasló mennyiséget mondhat magáénak. A kálium, a kalcium, a cink, a fluor, a jód, a szelén együttesen szükséges az ellenálló immunrendszer kialakulásához, egészségünk megőrzéséhez.


Számtalan jótékony hatása mellett salátákhoz almaecet formájában természetes zsírégető hatása végett még a nyári alakunk elnyeréséhez is hozzájárulhat.


(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage Kiadó, webbeteg.hu)

Kategóriák
Gőgös Gúnár Gedeon Mesegyűjtemény

Kertek alatt… (k-K)

Kertek alatt tarka kakukk,
kettőt kiált: kakukk! kakukk!
Kis kert, kis kút, kék viola!
Vízi sível siklok tova.
Kertek alól az a kakukk
követi az utam, kakukk!
Kis kert, kis kút, kék viola
véli, vele siklok tova.
Ó, te kakukk, tarka kakukk,
itt kiáltsál: kakukk! kakukk!
Itt vár rám ma Kása Kata. 
Vele siklok a Marosra.

(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)

Kategóriák
Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény Kiscsoport Népköltészeti hagyományok a mai gyereklírában

Hangverseny

Csibe mondja: csip, csip, csip!
Jön a kánya, nyakon csíp!

Tyúk mondja: kotkodács!
Ha koplalsz, nincs tojás!

Lúd mondja: gigágá!
Gyalog megyünk világgá!

Ruca mondja: háp, háp, háp!
Hová lett a telezsák?

Pulyka mondja: rút, rút, rút!
Aki kapzsi, mindig rút!

Kecske mondja: mek, mek, mek!
Jól vigyázz, mert megböklek!

Borjú mondja: mu-u-u!
Minden sarkon újakpu!

Disznó mondja: röf, röf, röf!
Hun egy tócsa? hadd fürdök!

(Csanádi Imre)

(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

Tavaszi feladatok a kertben

Az idő enyhül, a nap is egyre hosszabb ideig van velünk és amikor épp nem takarja felhő, már az erejét is érezni. Ébred a természet és amíg eddig csak beszéltünk a kerti teendőkről, most ideje munkához is látni.

Nézzük, milyen feladatok várnak ránk a kertben?

Amint tartósan fagymentes lesz az idő, elkezdhetjük a metszéseket. Vegyük fel a listánkra a dísz- és bogyós cserjék, a sövények és bizonyos gyümölcsfák visszavágását is. Koncentráljunk első körben a száraz, sérült részekre. A megfagyott hajtásokat ne érintsük, mert azzal csak árthatunk. Fontos, hogy nézzünk utána, van-e valamilyen speciális igénye kertünk növényeinek, hiszen akadhatnak kivételek.

Az almafát, a körtefát, a ribizlit, a bodzát a fagyal- és galagonyasövényeket már február végén gond nélkül visszavághatjuk. A kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, a tűztövis és a tuják metszésével viszont jó, ha várunk márciusig.

Az érzékenyebb zöldségek nem tudnak kora tavasszal önerőből növekedni, mivel nagyon érzékenyek az időjárás változásaira. Ezért érdemes palántanevelésbe kezdeni, hogy mihamarabb szedhessük saját kertünkből a finom, friss zöldségeket. Ehhez elegendő egy napfényes ablak, vagy egy tágasabb veranda. De vannak olyan zöldségek is, amiket közvetlenül a kertünkbe is elvethetünk. Bizonyos fajok kifejezetten jól tűrik a talajmenti fagyokat, csírázásuk nem igényel tartósan magas hőmérsékletet.

Azt, hogy mikor mit érdemes vetni, egy korábbi cikkben már írtam, itt olvasható:

Növénytársítás

A Konyhakert állatvilága című bejegyzésben már volt szó arról, hogyan segíthet a tudatos ültetés a kártevők elleni védelemben. A jól össze és egymás mellé válogatott növények hozzájárulhatnak a talaj minőségének javításához is. Hozzuk ki a kis kertünkből a maximumot!

A növényeket három csoportba sorolhatjuk talajjal való viszonyuk tekintetében. Vannak a:

  1. Talajzsaroló növények (maximálisan kihasználják a talajban rejlő tápanyagokat ezzel rontva az őket körülvevő föld minőségét).
  2. Talajkímélő növények (vesznek is fel tápanyagot, de juttatnak is vissza a földbe)
  3. Talajjavító növények (inkább adnak, mint elvesznek)
    Egy jól kialakított vetésforgóban a talajzsaroló növények nem követhetik egymást. De oda kell figyelnünk a talajkímélő és talajjavító növények esetében is a helyes sorrendre, mivel minden növény más arányban veszi fel vagy adja vissza a tápanyagokat.

Nézzünk néhány példát a megfelelő növénytársításra:


A bab például segít a kukoricának, a spenótnak, a fejessalátának, a borsikafűnek, a kapornak, rozmaringnak, répának, káposztának, reteknek, céklának, uborkának és a földiepernek. Viszont ne ültessünk mellé paradicsomot, paprikát, káposztát vagy hagymát. Jó szomszédja a borsikafű és a padlizsán.

A fokhagyma segít a barackfának, almafának, salátának, uborkának, rózsának és a zellernek. De ne ültessünk mellé babot, borsót vagy káposztát.

A cékla segít a hagymának a karalábénak, a salátának és a káposztának, de ne ültessünk mellé tűzbabot. Meghálálja azonban a menta, a gyöngymente és a fokhagyma társaságát.

Segíts a Földnek!

A növénytermesztés nem egyszerű tudomány, azonban megéri belevágni. Az egészséges táplálkozáson és a háztartási kiadásaink optimalizálásán túl a helyben termesztett zöldség fogyasztása jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez is. Apró, de hathatós segítség.

A klímaválság minden nap érezteti valamilyen formában a hatását, nap, mint nap szembesülünk az azt kiváltó okokkal. Érdemes megnézni ezt a gondolatébresztő, rövid rajzfilmet a témával kapcsolatban.

A tudatos odafigyelés és életmódváltás, szokásaink felülírása gyermekeink jövőjének alapja. Tanítsuk meg nekik is, lássunk hozzá együtt!

Forrás: agrarszektor.hu

Kategóriák
Gőgös Gúnár Gedeon Mesegyűjtemény

Eső esett… (é-É)

Eső esett, sú-sú-sú,
Ráró lovam sáros.
Mór Vali is elesett.
Ő is sáros már most.
Ráró lovamat
tó vizével mostam.
Síró Valimat este elaltattam.

(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)

Kategóriák
Kiscsoport Népköltészeti hagyományok a mai gyereklírában

Nyármarasztó

Szól a rigó: de jó,
érik a dió,
millió,
millió!
Útra kel a fecske,
jajgat a fürjecske:
pitypalatty,
pitypalatty,
nyár, nyár,
itt maradj!

(Csanádi Imre)

(Forrás: Bauer Gabriella, Gyermekirodalmi szöveggyűjtemény – Tankönyvkiadó, Budapest, 1989)

Kategóriák
Találós kérdések Tréfás kérdések

Meddig?

Meddig esik az eső? (amíg földre ér)

Meddig nyúlik a fák árnyéka? (napnyugtáig)

Meddig van a patkó a ló lábán? (amíg a kovács felszegezi, utána a ló van a patkón)

Meddig jön a busz? (eddig, innen már megy)

Meddig fut a nyúl befelé az erdőben? (a közepéig, onnan már kifelé fut)

Meddig lehet elmenni egy jó lovon? (a fülétől a farkáig)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés, Társ kiadó)

Kategóriák
Érdekességek a természetről Cikkek kert

A konyhakert állatvilága

Míg a fejes saláta a meztelencsigák étlapján szerepel, a levéltetvek a zsenge palánták nedveit szívogatják. Ha meg akarod óvni a vetést, védekezned kell ellenük, különben túlságosan elszaporodnak. Szerencsére a sün felfalja a meztelencsigákat, a levéltetveket pedig a katicabogár tizedeli.

A sün a telet fagyökerek között kialakított vackában tölti. Nyáron csak naplemente után jön elő, akkor indul vadászatra. Ha megtámadják, tüskéit felmeresztve összegömbölyödik.

A hétpettyes katicabogár a legközismertebb és a legkedveltebb bogár. Ezt bizonyítják népies elnevezései, mint döbebogár, katóka stb. A számunkra kedves bogár a levél-és pajzstetvek esküdt ellensége, amely 1000 levéltetvet is felfalhat egyetlen nap alatt.

A levéltetű zöld, fekete és sárgaszínű is lehet. Az apró rovarok, vérszívók módjára szívogatják a növény nedveit. Mindemellett még a növényi vírusok terjedéséhez is hozzájárulnak.

A meztelen-, más szóval házatlan csiga csak éjszaka mozog, de nyomait nappal is könnyűszerrel felfedezhetjük. Nyálkás csíkot húz maga után, amerre csak jár.

Fogadj örökbe egy sünt!

A sün ugyan nem szelídíthető, de elfogadja a rendszeres táplálékot, sőt eltűri, hogy a jótevője megsimogassa az állát (máshol nem engedi magát!) Ha találsz egy sünt, ne ijeszd meg! Óvatosan adj neki egy meztelen csigát vagy egy földigilisztát. Néhány nap alatt megbarátkozik veled, és akkor elolvashatod neki a Nagyhatalmú Sündisznócska meséjét.

Szeretnél részt venni a Vadonleső programban? Ha igen, akkor látogass el erre az oldalra és járulj hozzá te is a sün előfordulási adatainak gyűjtéséhez, így segítve a faj hosszú távú megőrzését.

Számold meg a pöttyöket!

A sárga, piros vagy fekete alapszínű katicabogarakat fekete vagy fehér pöttyök díszítik. Egyiknek két pöttye van a szárnyfedőjén, a másiknak hét, de huszonkettő is lehet!

A katicabogárnak szinte nincs is ellensége. Kellemetlen szagú váladéka még a legbőszebb támadóit is elriasztja. Így a katicabogár kedvére szaporodhat.

Ha levéltetvek károsítanak a konyhakertben, gyűjts össze egy csomó katicabogarat (az öreg fák kérge alatt többet is találhatsz belőlük), és engedd őket szabadon a levéltetvekkel fertőzött növény közelében. Utána alaposan moss kezet, mert váladékuk mérgező! A bogarak kiengedését követően igen gyorsan látni fogod az eredményt, a kártevők gyérülését. Ma már sok helyen alkalmazzák ezt a módszert, illetve más biológiai védekezést a rovarirtó szerek helyett.

A kártevők természetes elriasztása

Minden növénynek megvannak a maga kártevői. A kártevők ellen védekezhetünk növényvédő szerekkel és növénytársítással is. Vannak olyan növények, amelyek nem csak szimbiózisban élnek társaikkal, de azok kártevőitől is segítenek megszabadulni.

A levéltetveket például taszítják az olyan növények, mint az ánizs, a borsikafű, a család, a dohány, a dohány, a csombormenta, a fokhagyma, a glisztaűző varádics, a gólyaorr, a kamilla, a koriander, a petúnia, a levendula, a metélőhagyma, a turbolya és a sarkantyúka. Növénytársítás megtervezésekor ügyeljünk arra, hogy ezek közül ültessünk néhányat a kényes növények mellé.

A hangyák és a levéltetvek együtt járnak, ugyanis a hangyák védelmezik a levéltetveket. Hogy mire ez a jó tétemény? A levéltetvek által kiválasztott, édes mézharmat fontos tápláléka a hangyáknak. A hangyák megehetik a friss hajtásokat, és zavarhatják a beporzó rovarokat is, így jó, ha gondoskodunk arról, hogy elkerüljék a kertünket. A hangyákat fodormenta, gilisztaűző varádics, madársaláta és levendula ültetésével bírhatjuk távozásra.

A takácsatka a burgonyafélék és a tökfélék nagy ellensége. A pókfélék családjába tartozik. Elszívja a növények nedveit, melynek következtében a levelek megsárgulnak és elveszítik fotoszintetizáló hatásukat. Jó hír, hogy ki nem állhatja a hagymát és a rebarbarát, így ezen növények ültetésével megvédhetjük tőlük a kertünket.

A májusi cserebogár étlapján főként a fa- és rózsafélék szerepelnek, de elfogyasztja a málna vagy a szőlő leveleit is. A cserebogárnak már a lárvái is jelentős károkat tudnak tenni a kertben. Elrágják a kerti növények gyökereit. A májusi cserebogár lárvái messze elkerülik a gilisztaűző varádicsot, a muskátlit, a fokhagymát és a rutát.

A burgonyabogár, valamint a lárvái károsítják a burgonyaféléket, a paradicsomot, a paprikát és a padlizsánt is, éppen ezért a növénytársítás során jó, ha külön figyelmet szentelünk nekik. A burgonyabogár elkerüli azokat a palántákat, amelynek közvetlen közelébe bab, hagyma, kapor, len, lóhere vagy árvácska van ültetve. Láthatjuk, hogy a növénytársítás egy igen fontos ültetési stratégia. Kis odafigyeléssel sokkal többet hozhatunk ki a zöldségeskertünkből, hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez és a vegyszermentes gazdálkodással önmagunk egészségéhez is. Zsenge, lédús terméseket hozó, izgalmas bio kert gazdája lehet az, aki hajlandó egy kis pluszt hozzátenni kertje műveléséhez.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage kiadó, agrarszektor.hu)

Kategóriák
Gőgös Gúnár Gedeon Mesegyűjtemény

Mérem az almát… (é-É)

Mérem az almát! Máris!
Lesi Réz Éva. Vár is.
Ez az alma érett alma.
Ez az övé. Érzem,
illatos.
Éva este el is vitte.
Érett alma volt az;
zamatos.

(Forrás: Varga Katalin, Gőgös Gúnár Gedeon, Móra Ferenc Könyvkiadó)