“El tud-e tölteni valamiféle örömmel, csodálattal hogy a másik ember más? Ezt csak az élheti át, aki „megvan”. Aki önmagában erősen áll. Aki magát – mindenestől – elfogadja. A gyenge nem élheti át. A gyenge diktátor. A gyenge terrorista. Az erő kultuszában – a folytonos „harc” kultuszában – él, mert ő gyenge. Nem engedheti meg magának, hogy elismerje a másikat. Nem élvezheti a másik másságát. “Mindenki – és minden – legyen olyan, mint én vagyok! A többi fenyegető! A többi ellenség!” Csak akkor nyugszik meg, ha az egész világ körülötte: ő. Mert belül nincs meg. Ott – ahol lennie kellene – hiányzik az énmag.”
Vekerdy Tamás
Mesemondó blog 