Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A rászedett kövér ember

Egyszer egy kövér ember elindult vendégségbe valamely rokonához. Vitt a fején egy kondér kölest ajándék gyanánt a házigazdának. A mulatság meg a lakoma reményében igen magas volt a kedve, s tréfáival lépten-nyomon belekötött a járókelőkbe. Váratalnul szembe jött vele szürke lován Aldar-Kösze ostorát pattogtatva, szemlátomást siet valahová.

  • Hé, Aldar-Kösze! – kurjant rá a kövér. – Hová iparkodsz? Ugyan várj már egy cseppet! Azt beszélik, veled még az is megesett, hog yrászedted magát az ödögöt. Engem viszont, barátocskám, semmiképp be nem csaphatsz!

Aldar-Kösze a lovát nógatva izgatottan válaszolja:

  • Alkalmatlan időt szemléltél ki tréfálkozásra, jó ember. Közeleg a világ vége. Nézz csak föl: merő egy láng az egész mennybolt, arra is számíthatsz, hogy rögvest leszakad!

Rémülten pillantott a kövér az égre, mire a kondér ledőlt a fejéről, a köles szanaszét szóródott az úton.

  • Jaj nekem, mit csináltam! – üvöltött fel a kövér.

Aldar-Kösze pedig a lovát visszatartva nevetett:

  • Nehéz becsapni az okost, ám a bolond önmagát csapja be.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Hová indult a kövér ember?
  2. Mit vitt a kondérban ajándékba?
  3. Hogyan viselkedett az úton a többi emberrel?
  4. Kivel találkozott út közben?
  5. Mit mondott neki Aldar-Kösze?
  6. Hová nézett a kövér ember?
  7. Mi történt a fején lévő kondérral?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor esik le a kondér az ember fejéről, ha az ember felfelé néz?
  2. Máskor is leeshet a kondér az ember fejéről? (Mikor még?)
  3. Más dolog is lecsúszhat az ember fejéről, ha felfelé néz?
  4. Biztos, hogy leesik a kondér a fejünkről, ha felfelé nézünk?
  5. A felfelé nézés az oka a kondér lecsúszásának?
  6. Előfordulhat ilyesmi mással is? Például velem is?
  7. Létezhet-e, hogy az ember fejéről leesik a kondér?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi történik a fejünkön lévő dologgal, ha felfelé nézünk?
  • mi lehetett az oka annak, hogy lecsúszott a kondér?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • hogy ne csússzon le a fejünkről, amit rajta viszünk, ha felfelé nézünk?
  • ha azt akarjuk, hogy lecsússzon a fejünkről, amit rajta viszünk?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Vagy felfelé fordítja a kövér ember a fejét, vagy rajta marad a kondér. A kondér még a kövér ember fején maradt, tehát… (még nem forította felfelé a fejét).
  2. Ha a kövér ember felfelé fordítja a fejét, akkor a fején lévő kondér leesik. A kövér ember felfelé fordította a fejét, tehát… (a fején lévő kondér leesett).
  3. Ha nem fordítja felfelé a fejét a kövér ember, akkor nem esik le a fején lévő kondér. Leesett a kövér ember fején lévő kondér, tehát… (felfelé fordította a fejét).
  4. Ha a kövér ember felnéz az égre, akkor felfelé fordítja a fejét, és ha felfelé fordítja a fejét, akkor leesik róla a kondér. Tehát, ha a kövér ember felnéz az égre, akkor… (leesik róla a kondér).

(Forrás: Nagy Lajos – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyúl és a békák

A nyúl azon kesergett, hogy milyen javíthatatlanul gyáva, és minden elől elfut. Megfogadta, hogy ezentúl bátrabban fog viselkedni. Ám akkor zajt hallott, s hanyatt-homlok elszaladt. Egy tó partjához érkezett, s a békák, amint meghallották, hogy valaki közeleg beugrottak a vízbe, és elrejtőztek az iszapban.

  • Még szerencse – vigasztalta magát a nyúl -, hogy lehetek akármilyen gyáva, mindig lesz olyan, aki még nálam is jobban fél.

Beszélgetés

Felidéző beszélgetés. Emlékeztek még?

  1. Min kesergett a nyúl?
  2. Mit határozott el?
  3. Miért menekült el?
  4. Kik voltak ott?
  5. Miért ugrottak be a békák a vízbe?
  6. Mit szólt ehhez a nyúl?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Megijednek a békák a nyúltól?
  2. Bátor állat a béka?
  3. És a nyúl?
  4. Vannak bátrabb állatok?
  5. Az ijedség az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
  6. Csak akkor ugrálnak be a békák a vízbe, ha megijednek?
  7. Mindig beugrálnak a vízbe a békák, ha megijednek valamitől?
  8. A valóságban vannak vízbe ugráló békák?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mi lehetett az oka annak, hogy a békák beugráltak a vízbe?
  • mitől ijedhet meg a nyúl?

Alkalmazó beszélgetés. Mit lehet tenni, …

  • ha megijedünk valamitől?
  • hogy ne ijedjünk meg valamitől?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha a békák megijednek valamitől, akkor beugrálnak a vízbe. A békák megijedtek a nyúltól, tehát… (beugráltak a vízbe).
  2. Vagy nem ijednek meg a békák, vagy beugrálnak a vízbe. A békák még nem ugráltak be a vízbe, tehát… (még nem ijedtek meg).
  3. Ha a békák nem ijednek meg valamitől, akkor nem ugrálnak be a vízbe. A békák beugráltaka a vízbe, tehát… (megijedtek valamitől).
  4. Ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor megijednek, és ha megijednek, akkor beugrálnak a vízbe. Tehát, ha a békák maguknál nagyobb állatot látnak, akkor… (beugrálnak a vízbe).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)

Kategóriák
gondolkodás fejlesztése mesékkel

A nyuszi, az őzike meg a répa

A nyuszinak elfogyott az ennivalója, útnak indult hát, hogy szerezzen valamit. Egyszer csak boldogan kiáltott fel:

  • Hohó! Két répát találtam!

Csak az egyik répát ette meg. A másik megmaradt. Azt gondolta a nyuszi: “Az őzikének bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!”

Szaladt a nyuszi az őzike házához, de az őzike nem volt otthon. Otthagyta hát a nyuszi a répát. Az őzike azért nem volt otthon, mert ő is éppen eleség után járt. Talált is ennivalót, örömmel vitte haza.

Amikor visszaért a házába, meglátta a répát, és nagyon elcsodálkozott:

  • Hát ez meg hogy került ide?

Az jutott eszébe:

  • A nyuszinak bizonyára nincs mit ennie. Elviszem neki ezt a répát, hadd lakjék jól!

Szaladt az őzike a nyuszi házához. A nyuszi azonban már jóllakott, és aludt édesen. Az őzike nem akarta felkelteni a nyuszit, letette hát a répát, és elment. Fölébredt a nyuszi, s nagyra nyitotta a szemét a csodálkozástól:

  • Ejnye, visszakerült a répa! Nohát! – gondolkodott egy keveset, aztán elmosolyodott – Milyen jó az én barátom!

Beszélgetés

Felidéző beszégletés. Emlékeztek még?

  1. Hová indult a nyuszi?
  2. Hány répát talált?
  3. Hány répát evett meg?
  4. Kinek akarta adni a másik répát?
  5. Hol járt az őzike?
  6. Hol hagyta a nyuszi a répát?
  7. Talált-e ennivalót az őzike?
  8. Mit csinált, miután hazaért?

Véleménykérő beszélgetés. Mit gondoltok?

  1. Csak akkor megy el az őzike otthonról, ha eleséget keres? (Még mikor?)
  2. Mindig elmegy az őzike otthonról, ha ennivalót keres?
  3. Az ennivaló keresés az oka annak, hogy elment az őzike otthonról?
  4. Szereti a nyuszi a répát?
  5. És az őzike?
  6. Más állat is elmegy otthonról, ha eleséget keres?
  7. A valóságban létezik élelmet kereső őzike?

Kitaláló beszélgetés. Találjátok ki, hogy…

  • mit szoktak csinálni az állatok, ha ennivalóhoz szeretnének jutni?
  • mi lehetett az oka annak, hogy az őzike elment otthonról? (Még mi?)

Alkalmazó beszélgetés. Mit tehetnek/lehet tenni, …

  • ha megéheznek az állatok?
  • hogy ne éhezzenek az állatok?

Gondolatbefejező beszélgetés. Fejezzétek be, amit abbahagyok!

  1. Ha az őzike eleséget keres, akkor nincs otthon. Az őzike eleséget keres, tehát… (nincs otthon).
  2. Ha az őzike nem keres eleséget, akkor otthon van. Az őzike nincs otthon, tehát… (eleséget keres).
  3. Vagy eleséget keres az őzike, vagy otthon van. Az őzike még otthon van, tehát… (még nem keres eleséget).
  4. Ha az őzike éhes, akkor elmegy eleséget keresni, és ha elmegy eleséget keresni, akkor nincs otthon. Tehát, ha az őzike éhes, akkor… (nincs otthon).

(Forrás: Nagy József – Fejlesztés mesékkel – Mozaik kiadó)