Kategóriák
Mesegyűjtemény

Az időjós

Mátyás király útra készülődött. Megkérdezte hát udvari csillagászát, milyen idő várható. A csillagász elővette a látcsövét, vizsgálódott valamelyest a derült égen, aztán így szólt:
– A Nap sugarának rezgése, a felhők peremének színe mind azt mutatja, hogy szép idő lesz.
A király annyira bízott a csillagászában, hogy még kabátot sem vitt magával, hiába szidta a felesége.
Ahogy mentek, egy rétre értek. Azon a réten egy juhász legeltette a nyáját. Mikor a szamár meglátta a díszes kíséretet, hátracsapta a fülét, és harsányan hármat ordított.
– Mit hirdet a szamarad? – kérdezte tréfásan a király a juhászt.
– Amikor ilyenformán ordít, mindig eső lesz – felelte a juhász.
Mátyás a csillagászhoz fordult:
– Hallod-e te nagy tudós, most is azt mondod, hogy szép idő lesz?
A csillagász megint elővette a látcsövét, vizsgálódott köröskörül az ég alján, s így szólt:
– A levegő remegése, a falevelek csillogása, valamint a barázdabillegetők billegése mind azt mutatja, hogy szép idő lesz.
Óvta a juhász a királyt, forduljon vissza, különben megázik. De a király nem hallgatott rá. Nem haladtak egy fél órát sem, nyakukba zúdult egy kiadós nyári zápor. Mátyás akkorát tüsszentett, majd levált az orra. Pedig szép, nagy orra volt, kár lett volna érte. Aztán kimondta az ítéletet:
– A csillagász a szamár, a szamár a csillagász.
Meg is vette a szamarat a juhásztól, és soha útra nem kelt anélkül, hogy véleményét az időjárásról meg ne tudakolta volna.

(Népmese)

Kategóriák
Érdekességek a természetről időjárás

Hogyan lehet megjósolni az időt?

A tudományos meteorológia színre lépése előtt a tengerészek és a földművesek értettek az időjósláshoz. Nemzedékről nemzedékre adták tovább tapasztalataikat, megtanulták, hogy környezetük legapróbb rezdüléseit is észrevegyék.

Aránylag egyszerűen felfedezhetők és kiaknázhatók ezek az ősi tapasztalatok, mindössze két fontos dolgot kell szem előtt tartanod:

  1. Sohasem szabad egyetlen jelenségre alapozni, hiszen pl. az alacsonyan repülő fecskék a közhiedelemmel ellentétben nem mindig hoznak esőt.
  2. Vannak olyan események is, amelyeknek csak egy bizonyos helyen van jelentősége.

Fedezd fel ezeket a jelenségeket, tapasztald meg, melyik mennyire megbízható és próbáld megjósolni a várható időjárást te is!

Milyen jelek utalnak a rossz időjárás közeledtére?

  • Reggel sárgás színű az égbolt, vagy állandóan ködfelszállás észlelhető.
  • A rétegesen elhelyezkedő felhők (nimbosztrátuszok – nézd meg a Vigyázat, vihar! című bejegyzésben a felhőket, hogy megtudd, ez melyik felhő) függönyszerűen takarják az égboltot.
  • Alacsonyan szálló sötét felhők (nimbuszok és kumulonimbuszok) láthatók az égen.
  • A szélkakas nyugati szelet jelez, az ég felhőtlen és tiszta.
  • A saláta kinyílik, a lóhere és a tavaszi kankalin becsukódik.
  • A fecskék alacsonyan, a talaj felett repülnek.
  • A madarak lesimítják a tollazatukat, és alig hallatják hangjukat.
  • A macskák szokatlan gonddal végzik a tisztálkodást.
  • A háziállatok közel húzódnak egymáshoz a legelőn.
  • A libák gágognak, a kacsák nyugtalanul viselkednek.
  • A csillagok hunyorognak, a holdat fényudvar veszi körül.

Jó időjárásra utaló jelek

  • A madarak már korán reggel énekelnek.
  • Reggel az égbolt halványkék, és gyenge köd észlelhető.
  • Ritkásan és magasan szálló fehér felhők (cirruszok) vannak az égen.
  • A madarak magasan repülnek, a levegő párás, nem lehet messzire ellátni.
  • Naplementekor vörös színű az ég alja, estefelé a legyek nehezen ülnek el.
  • A kutyák és a macskák békésen alszanak.
  • A hold tiszta és világos, a csillagok fényesek és nem hunyorognak.
  • A harmatképződés erőteljes.
  • A békakoncert egész éjszaka tart.

Időváltozásra utaló jelek

  • Az égen bárányfelhők (altokumuluszok) vannak.
  • Időszakonként feltámad és erős rohamokban fúj a szél.
  • A kakas szüntelenül kukorékol.
  • A macska nyugtalanul viselkedik.
  • A szentjánosbogarak szokatlanul erősen világítanak.

(Forrás: Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó)

Kategóriák
Találós kérdések

Mesterségek

Mindig készen áll arra, hogy gyorsan elolthassa, ha valahol tűz van. Amint a riasztó megszólal, ő az autóhoz rohan, úgy száguld a tűzhöz, hogy eloltsa. Vajon ki ő? (tűzoltó)

Az vagyok, ami vagyok, de mégsem vagyok, ami vagyok. Mert ha az volnék, ami vagyok, nem lennék az, ami vagyok. (színész)

Kétlábú tanít sok kicsi embert. (tanító)

Nadrágban áll, a fejeden motoszkál, f-fel kezdődik, sz-szel végződik. (fodrász)

Fél kézzel a mozdonyt megállítja. Ki van iliyen jó erőben? (mozdonyvezető)

Mikor mozdonyt vezetek, gáz puffog, gőz bodra száll, fut a vonat a síneken, hegyen-völgyön meg sem áll. Ki vagyok, kitaláltad már? (mozdonyvezető)

Ha elejét olvasod, mesterség. Ha hátulját olvasod, falra kerül. Ki ő? (a pék)

Ott is vakar, hol nem viszket. (kéményseprő)

Jaj de csúnya fekete, seprű van a kezébe, kotorja is vakarja is, hogyha neki nem viszket is. (kéményseprő)

Mindig mérek, tervezek, házat, hidat emelek. Épül alap, emelet. Tudod már, ki lehetek? (mérnök)

Delfinek közt, kék habon simán siklik hajóm. Kezemben a kormánykerék, nem is kell más csak a térkép, tudom, hol van észak, dél, hisz én vagyok a… (tengerész)

Ha gép mellett lehetek, villany zümmög, zúg a gyár, s mindez csak egy gombnyomás. Mesterségem tudod már? (gépész)

Felhők fölé emelkedek, nagy-nagy repülőt vezetek. Utasaim, az emberek, tudják, bárhová elvihetem. Hegyek, völgyek, tengerek felett mint a madár repülhetek. Tudjátok, hogy mi a nevem? (pilóta)

Lencsék, görebek, górcsövek, mindig köztük görnyedek. Mikroszkóppal, nagyítóval vizsgálom a sejteket. Nem is lehet panaszom, hiszen nekem ez a dolgom: mindenfélét felfedezek, ezért… az én nevem. (tudós)

Ha van vizem, bort iszom, ha nincs vizem, vizet iszom. (molnár)

A királynak is hátat fordít, a sapkáját sem veszi le. (kocsis)

Erdőn-mezőn vígan jár, billeg-ballag, meg-megáll, sétál, pipál, furulyál, míg a nyájra vigyáz. (juhász)

(Forrás: Miért kacag a patak? 1700 találós kérdés – Társ kiadó)